Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Karácsony 2011
Létrehozva: 2011. szeptember 22. 17:52
Minden karácsonyrajongót várok ide szeretettel!!!
noha még visszavan 3 hónap,egy topikot megér a készülődés most is
szerintem sokan vannak,akik szívesen készülődnének már most a karácsonyra! készülődjünk együtt!
ki mit tervez idén karácsonyra? 
vannak már ötleteitek?
Mi is szépen apránként Advent vasárnaptól díszítgetjük a lakást, de én már elkezdtem gondolkodni a mézes sütésben. Nálunk fogy mint a fene, a párom és a manó még forrón elkezdik enni és minden nap egyre kevesebb van a dobozban.
24. előtti napokban tervezek egy nagy adag linzert sütni, fincsi házilekvárral töltve...nyami.....
A csajszi kapott mamitól egy mini gyúrmakészletet, 1-1,5cm es formákkal, maci, emberke, házikó, csillag, kisautó, karika, virág, már megbeszéltük, hogy ezek lesznek a "lyukak". :)))
Eddig ennyi körvonalazódik.
Ha mindent előlre eltervezek tuti valami közbejön és mérgelődöm, hogy nem tudom megcsinálni! :)
Már most gondolkodom az ajándékokban: anyósom varrógépet kap a három fiától és apósomtól, már a nyáron rátaláltam egy jó állapotú "kismindentudó" gépre, nem új, de 1 év garanciája van. Ez minden álma.
Anyunak, apunak semmi ötletem, illetve apósomnak sincs.
E mellett még van 6 gyerkőc a családban a sajáton kívül :)
Mindig ez a legrosszabb.
Tavaly könyvet kaptak. Hozzáteszem már novemberben letudtam a dolgot.
Ha valakinek van valami jó ötlete a gyerekseregnek írjon!!!!
2 6 éves kislány, 3 éves fiú, 6 éves ikerpár, fiúk és egy 10 éves leányzó!?
24-én itthon vagyunk kis család, fincsi rántothal (harcsa), burgonyapüré a vacsi, süti.
A hal mellé csinálok fincsi mártást: savanyú ubi, savanyú hagyma nagyon apróra vágva, egy kis tartár mártás a nyakukba. Isteni a rántott és sült halhoz.
A következő 2 nap mászkálás, egyik mamiék, másik mamiék, itt ebéd ott vacsora......
Úgy várom, hogy legyen idén hó!!!!
:))))))
Na nekem nem elég, hogy a hétvégén majd befagy a fenekem....
Hozzáteszem Pettson és Findust nézünk!
Karácsonyi részt! :))))))
Jajj lányok! végem van, nem tudok elszakadni a topiktól, pedig ezernyi dolgom lenne!!!
Én pécsi vagyok
Sziasztok!
Ha nem bánjátok én is csatlakoznék hozzátok. Egy ideje már olvasgatlak benneteket. Én is imádom a karácsonyt,és gondolatban már régóta készülök. Bár a fiaim már nagyobbak 14-és 19 évesek még mindig lelkesen velem együtt készülnek.
Na, ez a "fekete bárány a családban" effektus Nálatok is ott van..
Mi több mint 10 éve vagyunk együtt.... és 10 év nem volt elég a díszes familiának, hogy ne egy szarkupacnak nézzenek..... nekem viszont elég volt arra, hogy megtanuljak úgy érezni irántuk, ahogy ők éreznek irántam.... ez van.
De szép a kék-ezüst fenyőfád!!! Megkérdezhetem, hogy a fan mellet az eg ykandalló????? (irigykedőszmájli):)
Jajjj, de tök jó ahogy Nálatok megy a karácsony!:))))
Nálunk is hasonló.
Szentesti vacsora nálunk és sütök-főzök.
Délben laza ebéd, néha joghurt, vagy csak egy szendvics.....
Aztán Párom beállítja a fát a helyére, rögzíti, és el van zavarva otthonról (Amúgy is délutánra el kell mennie, mert náluk akkor van karácsony.... nélkülem, nélkülünk na midnegy, nem akarom felhúzni magam) Szóval vacsi félkész előkészítve, sütik általában készek. Fát díszítek, készítem a vacsorát. Ha kész a fa minden ajándékot alá teszek, szépen elrendezem,kitakarítok, megterítek (naggggggyon szeretem csinálni!!) díszítem az asztalt, stb,stb, gyors zuhyany és addigra megjön a család. Sajnos Apukámnak már nagyon nehéz feljönni a negyedikre.
Gyertyafényes vacsora (jó idővel villanyfényes, de gyertyával kezdünk) aztán én besurranok, minden előkészített mécsest, gyertyát meggyújtok, aztán halk karácsonyi zene és megrázom a kis rézcsengőmet:))))
Felnőtt emberek úgy állnak a becsukott ajtó előtt, mint a 3 éves ovisok!!! Toporognak, tördelik a kezüket, nyújtogatják a nyakukat!:))))
Aztán kinyílik az ajtó, és feltárul a csoda:)))))))))))))))))) Ajándékbontás és fél éjszakás beszélgetés! ISteni jó!!!
Mostmár nagyon várom!:)))))
Te kérdezted a narancs-citrom karikát???
Szép egyenletes egészséges gyümölcsöt veszek, megmosom, megtörlöm, nagyon éles késsel szeletelem, papírtörlővel ami lét lehet kiitatok belőle, sütőpappírra teszem és megy fel a radiátorra, és időnként átforgatom, de legalább egyszer naponta. Egyenletesen kiszárad.
Piros grapefruit-ot is szárítottam már, az a tapasztalatom, hogy nagyon lédús, vékonyra kell szelni.
:))) leleményes a Bátyád, de nagyon jó ötletnek találom!
Amikro mi gyerekek voltunk egész nap be voltunk sózva, hogy vajon mikor jön a Jézuska!
Na ezt most elmesélem:
Szóval én kb 11, Öcsém kb 7. Két szobás panel lakás. Szentesti készülődés , pontosabban késődélutáni, Anyukám süt, főz, alkot a konyhában, apukám segít neki, meg állítja össze az étkező asztalt a mi szobánkban (merthogy a konyha olyan pici volt, hogy a 4-nél többen ülünk asztalhoz, akkor a gyerekszoba volt az étkező). Szóval mindenki teszi a dolgát, mi meg Öcsémmel toporgunk a nagyszoba becsukott ajtaja előtt, hallgatózunk, annyira, hogy az ajtó tele van az odatapasztott füleink lenyomatával... De bemenni nem tudunk, merthogy az ajtó elé lett rakva kersztbe a mózeskosár tele könyvvel!!!!!!
Hát mi Öcsémmel addig ügyesskedtünk, amig elcincáltuk az ajtóból a mózeskosarat. Nyögtünk, majdnem becsináltunk, mert olyan nehéz volt mint a dög, lilult a fejünk az erőlködéstől, de eltoltuk! ......És természetesen ott állt a hatalmas fa teljes díszben pompában, alatt az ajándékok, és mi annyira örültünk, hogy azonna kirohantunk Anyuhoz Apuhoz és visítottuk: gyertek, gyertek képzeljétek el megjött a JÉzuska, és és és mi nem is tudjuk hogyan és mi nem is hallottuk mikor jött be ..... közben kézenfogva cincáltuk a szülőket a nyagszoba felé..
Anyám lezsibbadt, lesápadt, és elejtette a fakanalat; Apám letette a csavarhúzót, és a fogót majd felnézet a plafonra, és mozgott a szája (szerencsére akkor még nem tudtam szájról olvasni):)))))))
Ma már tudom, hogy szerencsétlenek majdnem megfeszültek, hogy tökéletes legyen a szenteste, hogy mire a nagymamák, nagypapa is odaér addigra a kaja kész legyen, a gyerekek felöltöztetve, asztal megterítve stb.stb.stb..... hát mi aztán átírtuk a menetrendet....... DE egyáltalán nem emlékszem arra, hogy ne lett volna jó az a karácsony, vagy akármelyik karácsony!!! :)
Tartságtok meg ezt a hagyományt, ameddig csak lehet!
unokahúgommal mi is próbálkoztunk ilyen "családi nappal" egyszer nagy nehezen összejött, de azóta sem sikerült újra....... Van egy része a családnak aki "sokra vitte" így hát már más a nem is tudom mijük..baráti körük, érdeklődési körük, értékrendjük??? nem is tudom mi a legjobb szó erre....
NEm akarszt véletlenűl esküvői dekorációkkal foglalkozni????
Állati profin csináltad meg a Tiédet! GRATULÁLOK!!!!:)
Visszagondolva a múltra, életem legszebb karácsonyai azok voltak amikor még elhittük a mesét!:)))))))) A gyerekeim is sokáig elhitték és nagyon jó volt!
A fiam már 16 volt amikor azt mondta: nem akarok fát díszíteni, mert nekem kell az az érzés amikor meglátom készen esti fényben:) Tehét valahol a mese érzése megmaradt benne:)
Repül az idö...
Tényleg jó ötlet a 23-i díszítés!
Eddig délutáni alvás alatt díszítettünk mi is, de most hogy már 3 éves kevés az a fél, egy óra alvás :)))
Elgondolkoztam én is ezen! :))))
Szupi ötlet!
Nagyon jó ötlet a 23. esti diszités.
Lehet hogy nálunk is ez lenne a megoldás. A picurkánk
az ünnepek után tölti a 2. évét.
Tavaly a déli alvásnál diszitettük a fát. Elözö nap este hoztuk be a fenyöt hogy "kirugja" magát!
Az üres fenyöfa nagyon tetszett neki
a karácsonyfa már nem érdekelte!
Benne vagyun a top 9 topicban
a 3.
helyen!
Van egy ötletem: persze ha más is benne van. Mi lenne ha összegyűjtenénk, ki hol lakik? Nem kellene nyíltan, elég ha privátban tesszük meg.
Akkor akik közel laknak egymáshoz, akár találkozni is tudnának, másrészt jobban látnánk, mennyi esélye van egy nagy találkozásnak.
Mit szóltok hozzá?
Szerintem ez Zsaninál úgy van, hogy már nagyjából tudja, vagy legalábbis sejti, de valahogy mégis akar hinni benne.
Mint a Polar Expresszben, amelyik gyerek hisz benne, hallja a csilingelést
Fellegajtó, aranyos ez a kilincsleszerelés (mindenhol úgy melóznak)
nagyon tetszik a bátyád ötlete, hogy 23-án díszítik fel a fát a gyerekeknek:-)
Nálunk idén kraikor 1,5 éves lesz a picur és szerintem mi is így fogjuk csinálni:-) Biztos nagyon nagyon örülne a sok szép dísznek és fényekne
Már alig várom, hogy itt legyen a karácsony:-)))
Kriszta!
Szerintem sosem késő...
Sziasztok!
Kérlek ne haragudjatok, hogy ide pofátlankodok, de amíg nincs meg a 30 hozzászólásom nem tudom új témát nyitni, viszont nagyon a segítségetekre szorulok.
A Pécsi Tudományegyetem harmadéves pszichológushallgatója vagyok. Kutatást végzek melyben a kezdő- és átlagfelhasználók valamint az informatikus szakemberek viselkedésbeli azonosságait és eltéréseit keresem.
Kutatásomhoz a te segítségedre van szükségem!
Azt szeretném kérni, hogy töltsd le a kutatási programot innen: http://pszichologia-kutatas.pte.hu/
Indítsd el, pár kérdés után egy egyszerű feladatra fog megkérni.
A program egy egyedi azonosítószámot, a kérdésekre adott válaszokat és a program használatakor keletkezett adatokat gyűjti és továbbítja az egyetem adatbáziába.
A személyes kérdések a következők: Mi a neme? Mi a születési éve? Mennyire ért az informatikához?
Az adatokat kizárólag tudományos célra, törvényes és etikus keretek között használom, azokat harmadik félnek át nem adom. A kutatásban való részvétel anonim és önkéntes.
Kérlek a program során szerzett tapasztalatokat NE osszátok meg a fórumban! Ez befolyásolná más emberek viselkedését.
Ha kérdésed van, inkább üzenetben keress meg!
Kérlek egy személy ne futassa többször a programot!
Köszönöm szépen a segítségeteket és még egyszer bocsánat, hogy nem a témába vágóan írtam!
Két kislányom van a nagyobb 8 a kisebb 6 éves.Nálunk is minden évben éjjel díszítettük a fát mikor a lányok aludtak.Tavaly meglátták a fát amikor az Apa hazahozta és nem értették,hogy most mi van nem a jézuska hozza?Mi is azt mondtuk,hogy kell a jézuskának egy kis segítség mert nem ér oda mindenkihez.Nagyon boldogok voltak,hogy ők is segíthetnek díszíteni.Nagyobbik lányom karácsony előtt pár héttel elém állt,hogy mondjam meg végre mi az igazság mert a suliban azt mondták neki,hogy nincs is télapó és jézuska sem.Nagy volt a kísértés,hogy elmondjam neki az igazat,de van még egy kicsi és a nővéremnek még kisebb és tudtam,ha elmondom mindenki megtudja.Így azt mondtam hogy igenis van ne higyen másnak.
Ő másnap bement a suliba és közölte,hogy van jézuska mert az anyukája mondta és ő soha nem hazudna neki.Nem tudtam sírjak vagy nevessek.
Már tavaly gondolkodtam rajta én is, hogy mikor vonjam be a lányomat - most lesz nyolc éves - a díszítésbe, mert ugye az is végülis egy nagyon jó dolog együtt.
A fát közösen vesszük meg, és azt is látja, hogy a papa faragja bele a tartóba, de a körülötte lévő varázslatot még elhiszi - úgyhogy amíg lehet, én hagyom ebben a hitében. Remélem, hogy az osztálytársak között is többen lesznek azok, aki még "elhiszik a mesét", szerencsére egy nagyon jó tanítónénijük van, aki szerintem inkább ezen az úton tereli őket továbbra is:)
Mindenesetre jó - és megnyugtató - volt a soraidat olvasni.:)
Nem te vagy az egyedüli, aki ilyenkor megtörli a szemét!
Nem mondom, hogy nem szorul nekem is össze a torkom a történeteket olvasva. Nem azért, mert hogy szomorúak, mert ugye nem, de valahogy mégis, megható az egész.... nekünk, legalábbis, ugye?:)
Asszem, ott a varázszó- meghittség - mindannyian erre próbálunk törekedni.
Spec én azért szeretnék szépen lassan karácsonyig mindent elvégezni/elkészíteni/megcsinálni, hogy ne rohanás legyen a vége, és pont ez a legfontosabb dolog, a meghittség ne tudjon megtalálni.
Gyerekkoromban olyan nyugodt volt minden....
Most egy picit rohanós.
Nem igazán szeretem, de nincs más választásom - a fát 23-a éjjel díszítem fel, amíg a lányom alszik. Egyszerűen nincs máskor lehetőség rá. Amikor végzek, akkor pedig leszerelem a kilincset :) a szobaajtóról (amit amúgy nem lehet zárni) és egészen másnap estéig nem lehet oda bemenni..... a lányom kiskorától kezdve ehhez van szokva, és olyan jó látni, hogy mennyire hisz abban, hogy az ajtó mögött ilyenkor "dolgoznak az angyalok, díszítik a fát, mert elkél a segítség a Jézuskának". Időnként rajtakapom, hogy hallgatódzik, vagy próbál kukucskálni, és szentül bizonygatja, hogy ő bizony hallotta a csilingelést...:)
Egyébként mint tavaly kiderült, arról is mélységesen meg van győződve, hogy az angyalok mindenhol úgy melóznak, hogy leszerelik a szobaajtókilincset :D.
Sajnos a szentestéink kissé rohanósak, mert anyuéknál vacsorázunk, és valahogy én mindig "elúszom" a dolgaimmal, erre valamit ki kellene találnom, az istentiszteletünk korán, 4 órakor van, és akkor már elég türelmetlen a gyerkőc:).
Én nem szeretem, hogy már most kipakolják a boltok a karácsonyi cuccaikat....
Az egyik kolléganőmék éjszaka díszítettek és lebuktak, mert a nagyobbik gyerek ment egy helyre.
El is volt kenődve szegény és, mondta a szüleinek, hogy ő azt hitte az angyalok hozzák a fát.
Mire a kolléganőm leültette és elmondta neki, hogy bizony az angyalok hozzák a fát és ők is jézus angyalai közé tartoznak ilyenkor, ezért díszíthetik a fát. Ha ő is szeretne angyal lenni maradhat fát díszíteni, de a kistesónak nem szabad elárulni, hogy ők az igazi angyalok.
Ez már jó néhány éves történet és a nagylány még mindig ugyanolyan lelkesedéssel és szeretettel díszíti a testvérének a fát, aki még hisz az angyalokban.
A kettesben töltött 24-e nálunk is több évi karácsony után valósult csak meg. Vagyis inkább úgy fogalmaznék, hogy arra kellett több évet várni, hogy egyazon helyen töltsük a szentestét a párommal. Az nem volt gond, hogy anyuék nálunk voltak, csak az, hogy a páromnak el kellett mennie az édesanyjáékhoz, miközben ő szeretett volna velünk lenni. Én meg nem mehettem vele, mert örültem, hogy az ünnepekre végre kiengedtek a kórházból, ráadásul ha vendégeink vannak, akkor most hogy néz ki, hogy fogjuk magunkat és elutazunk!
A karácsonyi hagyományok teremtése eddig még eszembe sem jutott.Nem késő ezt 28 évesen elkezdeni?
Mivel itt már páran írtátok, hogy hogyan zajlik nálatok az ajándékozás, vacsora/ebéd, stb, így arra gondoltam, én is leírom.
Én általában 21-22-én elkezdem sütni a linzernek és islernek valót, de még nem töltöm meg. Majd 22-23-án a sajtos rúd, zserbó, és 23-án a töltött káposzta (elmaradhatatlan :)), és pl. ha hortobágyi, akkor a palacsintát is kisütöm. Aztán 24-én reggel fel a húsleves, meg a frissensültek, attól függ éppen mi lesz a "második", és a tiramisu. Délelőtt már felkerülnek a tárolóból a díszek és a fa, apukám felállítja a fát, de még nincsenek az ágacskái kibontva. 2-3 körül anyukámmal és húgommal nekiállunk fát díszíteni, ami elég gondos tervezést igényel, mivel a 160 cm-es fára jut kb. 350 db dísz, arany és piros. Mire végzünk, már kb. 4-5 óra. Ekkor a fa alá tesszük a becsomagolt ajándékokat. Az asztalt megterítjük, megvacsorázunk, addig lopva figyeljük a fa alatt rejtőző ajándékokat, és megpróbáljuk kitalálni, melyik mit rejthet. VAcsora után mindenki átadja az ajándékát.
Míg kicsik voltunk húgommal, akkor díszítették szüleim a fát, amíg mi délután aludtunk. Emlékszem, egyszer nem akartunk aludni, apukám elvitt minket egy ismerőséhez. Jöttünk haza, és a nagyszobánk ajtaja résnyire nyitva volt. Bekukkantottam, és láttam, hogy anyukám meg egy ismerősünk díszíti a fát. Rákérdeztem, az meg hogy lehet? Anyukám válasza: a JÉzuska megkért minket, hogy segítsünk neki, mert olyan sok helyre kell mennie, hogy egyedül nem tudná azt a sok fát feldíszíteni szerte a világon. Én kérdeztem: de hol ment ki, mikor nem hallottam csukódni az ajtót? Mire anyukám: az erkélyajtón kirepült, mert nagy fehér szárnyai vannak, úgy tud mindenhova elrepülni, hogy minden kisgyereknek legyen ajándék és karácsonyfa. Évekig így képzeltem a Jézuskát...
Narancsot én annó sütőben kb.50 fokon szárítgattam, meg jó forró radiátoron!
Esküvővel kapcsolatosan: mi csináltuk a meghívót, halványzöld vastagabb lapra (A49 sötétzöld betűkkel nyomtattunk, 2/lap
Lufikat nagykerben vettünk fehér, halványzöld, halvány narancs fényeset (kb500 db volt és 10.000-15.000.-körül)
Fehér lepedővászonból (2,4m) volt a terítő (kiadott 2 asztalt)
Narancssárga futóval
Fehér olcsó vékony anyagból kb.60 cm széles "szalag" lógott a két sor lufi között. (kb.15.000.- anyag)
A falra (kopott volt a festés) narancs, fehér, halványzöld kreppapírból általam kivágott lepkék lettek felragasztva, illetve ilyenek lógtak damilon a lufik között. kb. (2000.-)
A tányérokban általam sütött, nővérem által dekorált mézeskalács szívek voltak becsomizva, narancs és zöld szizállal( ha jól tudom) megkötve.
Szalvéta gyűrű egy pamutszalag kb.4 cm átmérőjű körré formálva és ráragasztva a névtábla, ez fehér lapon halványzöld nyomtatással. (700.- gyűrű), halványzöld szalvétával.
Az asztalokon konyakos pohárban egy fej fehér rózsa volt egy kis zölddel és egy kis halványzöld apró krizántínnal. (7.000.- pohár+ virág)
Lehetett volna fokozni, de nekünk hangulatos volt a májusi esküvőnk! :)))))
Engedd el a fantáziád! :)))))))
Hát Csajok!!!!!!!!!!!!!!!!
Most csak itt ülök a gép előtt, olvasom a jobbnál jobb történeteket a karácsonyról miközben fülig ér a szám, és látom, hogy minden történetben van valami kis meghittség. És nagyon nem érdekel, hogy ma takarítanom kellene, met olyan jó így beszélgetni. Egy csomó hozzászólásban ráismerek a mi helyzetünkre. Nálunk is baromira messze laknak a párom anyukájáék (350km), és hát autóval ilyen távolságot megtenni télen nem egy kéjutazás! Van vagy 4-5 óra. De hozzánk sem hívhatunk meg minden messzi rokont, mert kicsi a lakás és nagy lenne a rakás. Úgyhogy vagy nem lesz nagy családi dáridó, vagy sikerül mégis valamit összehozni, de akkor bele kell törődnie a vendégeknek, hogy nem alhat nálunk mindenki. És asszem ez utóbbiból lenne a sértődés, én meg nem akarok emiatt veszekedni..bár már ismerek egy jó kis békítő módszert
( KÖSZ ERÁTA!)
Nálunk is ez van!
Úgy tudjuk szabályozni a karácsonyi kiadást, hogy mindent felírunk egy lapra: mit vettünk, mennyibe került. Még a legapróbb díszeket is, vagy az sk dolgok alapanyagait is! És így nyomon tudjuk követni, hogy még medig ér az a bizonyos takaró!
Én éppen emiatt néztem ki hétvégén a piacra. Eddig párom csalt el mindig magával, hogy pl. fűnyírót akar nézni, stb. stb, amik ugye engem annyira nem kötnek le. De most, hogy tapasztaltam, hogy "fillérekből" be lehet szereznia karácsonyi falucskához valót, nagyon megtetszett a dolog. Igazi kincsekre bukkanni, és ha mindezt boltban venné meg az ember, kb. 3-szorosát otthagyná. Elképesztő, hogy mennyi bőrt próbálnak az emberről lehúzni.
banyoc@:
Nekem van egy unokatesóm, aki Ausztriába ment férjhez, kint is dolgozik. Már az esküvőjén is voltunk vagy 150en, és utána minden szülinapot úgy ünnepelt, mint egy kisebb esküvőt. Most is közeleg a szülinap, leszünk 40en kb. (elég nagy a család apukám részéről). És ez minden évben megismétlődik. Sokan támadták, hogy csak villogni akar azzal, hogy tehetős, és ő ezt megengedheti magának. Mire aztán ez szóba került közöttünk (nagyon jó a kapcsolatunk) elmondta, hogy ő ezt nem azért csinálja, hogy ünnepeltesse magát, hanem azért, hogy legalább egy évben egyszer (az ő szülinapján) legyen együtt a család. Ilyenkor mindig ott van apukámék nagybátyja is, akivel egyébként máskor nincs alkalmunk találkozni. Az ilyen alkalmakon kívül sajnos csak temetéskor jön össze a család, ahol nem az a fő téma, hogy ki mennyit változott az elmúlt x évben. Mindenesetre ez egy nagyon szép gesztus tőle, hogy ilyenkor mindenkit vendégül lát, és nem kér semmit cserébe. Természetesen azért ajándékot mindig kap :)
Kriszta1983
Szatén és pamut szallagot tudsz méterben venni, és kézzel is fel tudod varrni csak jól be kell jelölni, hogy egyenes legyen.
A szatén összemehet egy kicsit, ha forró vízben mosod kb 30 fokot bír, de ez szebb.
A végeit darabolás után érdemes kicsit "megégetni" akkor nem foszlik.
A darabokból varrt terítőhöz én pamut anyagokat vettem, piros, ( körben a széle is ebből lett) fehér egyszínű vásznat (ez volt az egyik "kocka"színe és az alátét)
Kerestem hozzá fehér alapon pici arany mintásat, egyszínű aranyszínt (selyem volt, ha jól emlékszem), illetve fehér -piros kockás, csíkos, egyéb egyszerű apró, mintás anyagot.
:)))))
Rá se ránts! Én bírom az ilyen történeteket!!!!
Az én anyukám tudod mit szokott az ilyen emberekre / reklámokra / üzletekre mondani, amikor az ünnepre (bármilyen) hivatkozva még az eszkimónak is eladnák a havat?
ELŐRE ELNÉZÉST MINDENKITŐL: "még a saját szarukat is eladnák, ha nem lenne büdös" Hát erről ennyit!
Nálunk Szenteste napján úgy szokott kinézni a dolog, hogy napközben ki-ki díszit, főz otthon, de estére lemegyünk Anyukámhoz (egy házban de külön lakásban lakunk Anyukám (sajnos egy éve Apum nélkül)-Bátyámék-Mi). Ott vacsizunk, addigra már jön a Páromnak a Bátyja is, mert ő is Anyukámnál szokott vacsizni.
Páromék alapból Tolna megyeiek, de még 6 éve meghalt Anyukájuk, ők pedig felköltöztek Pestre, és nem akarjuk, hogy a Bátyja egyedül legyen 24-én.
Anyukámnál vacsi után ajándékozás, aztán még dumálás.
Az tetszik nekem, amit Bátyámék alakítottak ki a gyerkek miatt. 11 éves lányuk és 6 éves fiúk van. 23-án, amikor a gyerekek lefekszenek, gyorsan kapják magukat, feldíszitik a fát, aláteszik az ajándékokat, 24-én reggel 6kor bátyám bedugja az égősort meg bekacsolja ismétlősre a zenét és amikor a gyerekek felébrednek, már teljes díszben látják a lakást, és azt hiszik, hogy a Jézuska hozott mindent
így 24-re már csak némi főzőcskézés marad, de az se sok, mert az esti vacsi előtt (ami ugye Anyukámnál van), még a sógornőm szüleinél is eltöltenek néhány órát.
A lányommal dec. 24-re voltam kiírva 20-án született. Így mi is választhattunk, hogy vagy karácsonyra toljuk a szülinapját vagy hamarabb tartjuk, mert ugye közte már nincs több hétvége.
Úgy döntöttünk a karácsony az más ünnep (mégha ez volt akkor és azóta is a legszebb ajándékunk). A sógornőm mindig elmondja ő babónából nem tartaná hamarabb, de mikor rákérdeztem eljön -e a napján, vagy karácsonykor külön még1x szülinapozni akkor csak nagy csend volt.
Szóval jó nagyon, mert azért már vannak karácsonyi díszítések a házon, de a szülinapra koncentrálunk előtte négy nappal és utána jöhet a karácsony!!! És talán mivel már nagyon a célegyenesben ünneplünk mindenki sokkal nyugisabb ilyenkorra szerintem már mindenki elintézett minden nagy dolgot. Ebéddel indítunk aztán volt olyan, hogy késő estig tartott a buli, jó nagyon, hogy így ünnep előtt is együtt tudunk lenni. A felnőttek kényelmesen elhelyezkedve beszélgetnek, a gyerekek játszanak. Vagy együtt játszunk mindannyian!
Igen, ahány ház, annyi szokás.
Az én férjem se vallásos, én se vagyok az, aki minden vasárnap templomba megy, de szenteste az valahogy más.
Ráadásul oda jöttek az unokatesók, nagyszülők is, mert mindenkinek megvolt a maga családja, de a templomba együtt sétáltunk el. És emlékszem, hazáig azt tárgyaltuk, ki mit fog kapni
Én is várom már, hogy legyen babánk, mert akkor talán nem nekünk kell utazni.
Elég fárasztó, ráadásul gyakorlatilag sehol se vagyunk sokáig, mert már indulni is kell tovább.
Mi is csináltuk az első években a külön karácsonyozást, de annyira rossz volt....
Szia Szisszka!
Jó ötlet ez a hópelyhes függöny, még lehet hogy én is kipróbálom. De ha javasolhatom, akkor inkább papírból és ne filcből vágd ki a hópelyheket, mert az elég macerás lenne. Mi tavaly a fára tettünk egy csomó hópelyhet és ráadásul nem is olyan bonyolult mintázatút választottunk, mégis egy csomó igeig dolgoztunk vele, pedig a papírral elég könnyű bánni. Mutatok pár képet, hogy milyenek lettek.
Igen, a rítusok, a szokások!!! Szerintem is nagyon fontosak ezek...
Egyébként én is nehéz helyzetben vagyok. 5 éve élünk együtt, és ez lesz a 3. közös Szentesténk! Ehhez ragaszkodunk, mert első két évben még haza-hazamentünk Szenteste a családhoz (és 23-án ünnepeltünk kettesben), de nagyon hiányoztunk egymásnak, meg rossz volt az együtt készített-csomagolt ajándékokat egymás nélkül odaadni a családtagoknak.. úgyhogy 3 évvel ezelőtt kiharcoltuk magunknak a kettesben töltött 24-ét.
Nálunk Anyuéknál ez úgy ment, hogy ebéd után Apu a fiúkkal kezdte belevágni a fát a talpba - ez általában 1-2 órás bosszankodós meló volt - addig mi sütiket gyártottunk, meg csomagoltunk. Sötétedéskor együtt díszítettük a fát. Mi Szenteste nem mentünk templomba, csak 25-én. Helyette viszont otthon imádkoztunk, meg Bibliát olvastunk. És aztán vacsora, aztán mindenki elhelyezte az ajándékokat, és Anyuék csengettek, amikor ki lehetett menni a fához.
Viszont párom még annyira sem vallásos, mint én...sőt, ő nem szokott semmiféle hagyományhoz, náluk az anyja díszítette a fát, ezért olyan furcsa volt neki, hogy díszítsük együtt, hogy az elején még sok balhé volt.. azóta viszont kisajátította magának ezt a feladatot, mondván, hogy nekem nincs szépérzékem. közben meg van, csak megvalósítani nem tudom soha
Úgyhogy én csak adogadhatom neki a díszeket, ő teszi fel a fára. enyém a lakás többi részének dekorálása. és talán az ima helyett találtam ki, hogy mézeskalácsházat csinálunk. tavaly már fél órát állt, mielőtt összedőlt volna, szóval egyre közelebb vagyunk a célhoz!!!
aztán vacsizunk, aztán ajándékozunk. csak mindig elcsúszunk sajnos..és 25-én meg 26-án járjuk körbe a családokat.. 27-28-án meg ált. a barátaink jönnek hozzánk.
Bevallom őszintén, már várom, hogy legyen gyerkőc, akkor szerintem eseménydúsabb lesz az az este is..
Ez nagyon jó, így nem az ajándék van a középpontban.
És az is jó, hogy előre tudod, ez a ti hagyományotok, ti így szoktátok az ünnepet tölteni.
Sztem nagyon fontos, hogy monden családnak, ha ketten vannak akkor is, legyenek ilyen kisebb-nagyobb hagyományai, rítusai az ünnepek alatt.
Nálunk még a mamám szervezett anno nagy, családi összejöveteleket karácsonykor. A halála után senki sem vette kézbe az irányítást, így elmaradtak.
Most nekünk abból áll a karácsony, hogy utazunk jobbra-balra.
Felvetettem azt is, hogy mi lenne, ha nálunk lenne a karácsonyi vacsora, de senki sem volt kapható az ötletre.
Ráadásul el se férnénk.
A szüleim 70 km-re laknak, itt aludni sem tudnának, meg ugye jönnének a tesók is.
Anyósom a szüleivel tölti a karácsonyt, oda meg én nem megyek szívesen, mert hiába vagyunk együtt a férjemmel lassan 7 éve, valahogy kinéznek onnan, idegennek érzem magam.
Egyébként nálunk elég érdekes szokott lenni a karácsony, legalábbis a férjem szerint.
Anyuval előtte nap, és aznap is rengeteg kaját szoktunk csinálni. Vagyis ő, enyém a sütés, mert én imádok sütni, ő meg nem szeret.
Ebédre szoktunk valami könnyű kis kaját enni, általában halat.
Aztán összegyűlik a család, és elkezdjük dísziteni a fát. Persze mindig mi szoktuk a szaloncukrot felraki, amit természetesen végig kell kostólni. Ha ez megvan, berakjuk a fa alá az ajándékokat. Korán szoktunk vacsizni, és akkor van ám terülj-terülj asztalka. Ehhez az egyhez a mai napig ragaszkodik anyu. És a férjem ilyenkor szokott nagyokat nézni, hogy pl anyuékkal ha nekiállunk beszélgetni, akkor pl. miért tart egy kávé megivása, vagy egy szelet süti megevése fél óráig.
Utána együtt el szoktunk menni templomba, és ha hazaérünk, ajándékozunk.
Én azt a részt imádom a legjobban
Mármint nem kapni, hanem adni. Mindig úgy izgulok, kitaláltam-e, mire van szükségük, mire vágynak.
Én úgy szoktam kiszárítani, hogy a sütő rácsára ráfektetem a szeleteket és rácsostul a konvektor tetejére teszem. Minden nap megforgatom egyszer kétszer és 2 hét alatt már klasszul kiszárad. Én mindig közvetlenül kari előtt csinálom így szárítás után már fel is lehet használni és nem kell dobozban tárolni.
Olvastam olyan megoldást is, hogy alacsony hőfokon sütőben kiszárítani néhány óra alatt, de ha a fűtés melege is elég, akkor minek kapcsoljam be még külön a sütőt!
üdv néked közöttünk!
akkor most jócskán lesz mit csinálnod karácsonyig!
Kedves banyoc@!
Nem csak nálatok vannak szétszéledt családok, másokkal is előfordul hogy kevesen ülik körbe karácsonyi asztalt. Mi is csak négyen leszünk (mint minden évben), pedig egyébként az én részemről és a párom részéről is elég nagy a rokonság.
Amikor én 9 évvel ezelőtt összeismerkedtem a párommal, nem sokra rá rájöttünk, hogy egy csomó minden van az életülkben, ami kísértetiesen hasonlít, többek között az is, hogy a családunk a família fekete bárányainak számítanak. Úgyhogy mi sem számíthatunk nagy-nagy családi összeröffenésekre az ünnepek közeledtével.