Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Gerincsérv műtét után
Létrehozva: 2011. július 7. 14:04
Sziasztok!
Majdnem 4 hete műtöttek gerincsérvre, de még nem vagyok túl jól. Lehet, hogy sokat várok ennyi idő után, tudom, hogy lassú a gyógyulás, de még ülni is kevés ideig bírok, állni kb. 15 percig fájdalom nélkül, a fekvés és a hátradőlt állapotban történő ülés a legkényelmesebb.
Várnám a sorstársaim tapasztalait, hogy ti ennyi idő múlva hogy voltatok, illetve mikor lettetek újra "használható" állapotban? Tudom, hogy mindenki más és a betegség állapota között is különbség van, de szeretnék valami támpontot, hogy meddig ne aggódjak!
A bal lábamba sugárzott a fájdalom a műtét előtt, természetesen az az elviselhetetlen fájdalom már megszűnt, viszont most is van egy kevés ugyanott, fájdalomcsillapító mellett, ha nem fekszem le időben. Előre is köszönöm a segítséget!
Érdekes mennyiféle vélemény alakulgat itt! Az biztos hogy az én helyzetemet csak magamnak köszönhetem! Nagyon sokat és nehezet emeltem, mert sajnos nem tudtam, hogy amit a karom bír azt a gerincem nem biztos, hogy sérülés nélkül bírni fogja! Eszembe sem jutott...
Nagyon rosszul gondolkodtam, azt hittem, hogy kemény vagyok és mindent megbírok csinálni! A családon belül túl sokat vállaltam, szinte mindent és nem csak fizikailag hanem az összes gond megoldását! Úgyhogy elgondolkodtam amikor azt olvastam, hogy a lelki terhek is okozhatják a sérvet, viszont nálam a fizikai része is megvolt! Az biztos hogy tanultam belőle és mostmár a családot jobban be fogom vonni mindenbe ha nem akarom, hogy mégegyszer ide jussak, mert akkor muszáj lesz helyettem dolgozniuk, de nem mindegy hogy együtt vagy helyettem!
Persze én csak egy vagyok a sokból... vannak egész másfajta történetek!
Szerintem meg mind a kettőtöknek igaza van... teljesen egyéni, hogy kivel mi történik, és az is, hogy milyen megoldásokat keres saját élete javítására.
Szerintem tiszteletben kell tartani mások véleményét.
Információs csatorna maga a fórum (véleményem szerint) de az, hogy ki mit tesz abból az áradatból sajátjává, az teljesen egyéni. Amikor beszélgetünk akkor megoldások és ötletek születhetnek (: Ez a legfontosabb. (:
Vagy nem.
ezek az okok, amiket felsoroltál "csupán" külső körülmények...
szerintem sokkal fontosabb ezeknél a belső/lelki/ oldal, legalábbis nálam is inkább ezek vezettek a betegség kialakulásához.
azóta sokkal lazábban kezelem a stressz helyzeteket, s az egyéb ügyeimet...
Nem olvastam el a topikot, csak megakadt a szemem azon, amit írtál.
A gerincproblémák nem véletlenül alakulnak ki, rossz testtartás, mozgásszegény életmód, ülőmunka mind közrejátszik.
Ha a műtét után sem változtattál az életmódodon, akkor bizony újra előjönnek a problémák.
Azt írtad, torna után jobb volt. Mennyivel utána? Minden nap kellene tornázni, mert csak úgy lehet szintentartani.
kb. 2 éve 3 gerincsérvet diagnosztizáltak nálam,
az egyik már megérett/kidurrant (ezt akkor sem értettem mit jelentett), a másik kettő még nem...
nekem szerencsére nem volt szükségem műtétre,
hála az égnek olyan orvoshoz kerültem, aki nem veti meg a természetes regeneráló módszereket sem...
ő jóga gyakorlatokat javasolt + azt a lógatógépet/fejjel lefelé,
gyógyszert csak izomlazítót, s fájdalomcsillapítót szedtem.
ezekhez még jött egy ősi indiai/kínai alternatív gyógymód, amit magamnak tudtam alkalmazni, s csodák csodája két! hónap múlva semmit nem tapasztaltam a korábbi problémáimból /lábzsibbadás, erős fájdalmak, egyéb nehézségek/
tehát van kiút műtét nélkül is ebből a bajból is!
jobbulást kívánok mindenkinek!
Eddig egész jól megvoltam így a műtét után 1 évvel. Most , hogy eltelt a pont 1 év ,elkezdett megint zsibbadni a lábfejem, mint annak idején , be vagyok ....
Annyira nem tudok semmit ,bár anyannyire rá voltam kényszerülve és olvastam róla , már tudósak kellene lennem .
Ez csak a frontok miatt lehet vagy komolyabb?
Úgy nem akarok ezzel dokihoz menni , annyira félvállról vesznek mindent. Vagy csak én parázom túl???
A gyógytorna után jobb lett , csak az a gond , hogy már 2 napja tapasztalom.
Tudom orvos. Csak a háziorvosomban már annnnnnnyyyira nem bízok.
Kedves Korónisz!
Igazán tiszteletre méltó, hogy megpróbáltad az alternatív lehetőségeket is, és gratulálok az elért teljesítményedhet (: Egy ötletem még azért van: amikor felkelsz, akkor próbáld meg úgy, hogy először az oldaladra fordulsz, az ágyról lenyujtod mindkét lábadat, majd az egyik könyököd és a másik kezed segítségével felnyomod a felső testedet. (Remélem megfelelően fogalmaztam) . Így a felkeléskor nem mozdulnak annyira a csigolyák, a "hinta" szerű mozdulat lendületével egyenesebb gerinccel tudsz felkelni, ettől a fekvéstől megnyúlt csigolyák könnyedebben helyezkednek "álló" poziba. Persze ha ismerted a technikát, akkor köszi, hogy meghallgattál (:
Engem 2000-ben műtöttek, sürgősségi műtéttel, mert már lebénult a jobb lábam. Az első 6 hétről mondanám, hogy egy kicsit nehéz, nem véletlenül ennyi a hivatalos rehabilitációs idő.
Amit észrevettem azóta:
1/ Nagyon nem bírja a hátam a mozgáshiányt. Hetenet legalább 3* valami könnyebb tornára van szükség, enélkül 'beáll' ismét
2/ Fázékonyabb lettem, ezért derékmelegítőt viselek állandóan, nyáron is (hippsy, lullaberry). Ha fázik a derekem, rögtön elkezd jönni a fájdalom is.
Azóta megtanultam hódeszkázni és született egy tündéri kislányom, minden gond nélkül. Évente kb egyszer egy hétig érzem, akkor a torna+rozmaringos izomlazítő krém+derékmelegítő kombináció mindig hatásos.
Kedves Emili*!
Igazad van, és örülök, hogy a te orvosod ilyen hozzáállással dogozik! Én csupán az altertatív lehetőségek lehetőségére hívom fel a figyelmet, minden egyéni szituáció más és más. Bocsánat ha sarkosnak tűnt a véleménnyilvánításom...tudod a front, meg minden
Kedves katussi!
Igen, igen az egyéni állapotok mindig döntően befolyásolják a megoldások irányát, egy orvosi konzultáció dönti el, hogy kinek milyen terápia javasolt! Privibe!
Kedves őrült_tyúk!
Egyéni vélemény, bocsánat, ha esetleg úgy érzed volt valami éle a vélemény-nyilvánításnak. Nem volt ilyen szándékom!