Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Takarítónőt alkalmazni
Létrehozva: 2011. május 18. 13:12
Olyanoktól várnék tapasztalatokat, akiknek az anyagi helyzete, lakásmérete alapján nem szinte egyértelmű, hogy igénybe vesz a takarításhoz segítséget.
Hanem, aki olyan élethelyzetben volt/van, hogy a takarításra egyszerűen szinte nem, vagy alig marad ideje, vagy mondjuk valamiért nem tud, vagy nem szeret takarítani, és inkább segítséget fizet.
Hogyan hoztátok meg a döntést? Könnyen, nehezen? Hogy találtatok megfelelő segítséget? Otthn tartózkodtatok e amikor takarított? Megmondtátok e, hogy mikor mit tegyen, egyáltalán milyen sűrűn, milyen árban? Érdemes volt, jó döntés?
Mi ismerős által kaptunk egy vidéki nőt,aki kb. hetente jön takarítani.először otthon voltunk,és elmondtuk neki,hogy mit hogyan képzeltünk,olcsón dolgozik és bevált.
És persze le is teszteltük:amikor elmentünk itthonról,egy arany karláncot ejtettem a fürdőben a padlóra,kíváncsiak voltunk,hogy mi fog történni,de estére mikor hazaértünk szépen ki volt téve a polcra és még levélkét is írt,hogy találta,szóval átment.
Szokott kávézni,reggelizni,mivel vidékről jön vonattal,mondtuk neki,hogy szolgálja ki magát ha éhes-szomjas.
vasal is ha megkérem. szóval nagyon aranyos és kedves.
Azért a legtöbb ajtót belülről kulcs nélkül lehet nyitni... szóval nem feltételezem, hogy:
1. topiktársunk veszélyeztetné az alkalmazottat
2. alkalmazott eltűrné, h ténylegesen bezárják (mármint úgy, hogy ne tudjon kimenni, ha akar - legfeljebb nem tudja maga után bezárni az ajtót, vagy ha becsapja maga mögött, nem tud visszamenni)
Egyébként én is utálok takarítani,ezért sem költöznék nagy házba,sosem.
Elég a pici lakás.
Abszolút unalmas,lélekölő munka.
Mindjárt jönnek a nagymagyarszentanyák:én a parizerre valót alig tudom kisprórolni a gyereknek,ezek meg flancolnak?
Én személyesen nem igazán bírom,ha valaki turizik a cuccaim között,de ha valakinek az kell a komfortos élethez,hogy takarítónője legyen,semmi alapom nincs leszólni.
Higgyétek el, ha tudna ismerős ajánlani nyilván nem itt irogatnék, de sajnos senkit nem tudok.
Egyelőre gyeden voltam, a két év alatt a fél világ lemorzsolódott, most megyek vissza dolgozni majd nyár végén. Munkahelyemen sincs senki, aki tudna ajánlnai, már régebben puhatolóztam. Ráadásul, mivel Magyarországon vagyunk, nekem melóban nem is annyira lenne illő ezt reklámozni, mert tuti elindulna a rosszindulatú pletyka...erre meg nincs szükségem.
hja, és természetesen ha tehetem egyedül takaríyt. úgy neki is egyszerűbb. persze ha sok a melóm, akkor körbetakarít, mert itthon dolgozom. de ezt előre tisztáztuk, hogy ne legyen gond, én olyankor úgyis dolgozom, szóval nem zavarok közben. mindig amikor jkön, az elején mondom el, ha vmi kis extra van (múltkor pl felrobbant a mikróban pont előtte hogy jött egy tányér. sose törtéánt még ilyen, de akkor igen. ok kikapartam valamennyire a mikrót gyorsan, de meló közben nyílván nem álltam neki suvickolni. ), és akkor azt is megcsinálja.
amúgy ez egy bizalmi állás. szóval mindig szerintem ismerősön keresztül leinfirmálható embert érdemes keresni. nem mindegy ki mászkál azért az ember lakásában/házában.
mi albérletben fogadtunk először takarítónőt. szóval nagyon nem volt egyértelmű a helyzet
de amikor már szó szerint hónapok óta nem bírtam egyben kitakarítani az 54 négyzetmétert, és kiderült, egyik jóismerős takarít. egyértelmű lett a döntés. szóval engem az időhiány vitt rá akkor. én picit se bántam meg. bár űbevallom, sose tartottam előtte se nagy valaminek, ha valakihez takarító jár. azt se havalakihoz kertész, sőt a bejárónőt, meg a bébisittet se. kinek mire van szüksége.
nekem a mai napig nagy segítség a 2 kisgyerek meg a meló melkllett,h ogy végig van sikálva a lakás, wc,, fürdő, tükrök, stb tutira egy héten egyszer. amikor nagyon gáz volt, akkor jött egy héten kétszer. mostmár, hogy a kisebbem is 2 éves, csak heti egy van.
de ha sikerül valaha előrébb jutni, akkor a takarítás nem az lesz, amit erőltetni fogok, hogy csak én... a főzést pl nem adnám ki sose, mert főzni nagyon zseretek. szóval nekem nem lenne bejárónőm pl.
én nem gondolom nagy luxusnak a takarítást. munka az is. és örülök, hogy nem mindent nekem kell csinálni. ennek ellenére nyílván igaz az, hogy heti egy takarító mellett kell takarítania az embernek magának is. dehát ugye kinek mennyire tellik. egyenlőre nincs annyi aprítani valóm, hogy lustább legyek a kérdésben
Nocsak :)
Az a helyzet, h 13 éves koromig bennlakó háztartási alkalmazott + takarító-vasaló bejárónő is volt, aztán senki+beteg anya (egész nagycsalád ellátása - főzés, takarítás, vasalás a tinilány feladata, apa macsó, tesók szintén :S), majd tizenpár év után én jártam takarítani néhány évig (jobban fizetett, mint a munkahelyi melóm), aztán megint volt "néni", aki a gyerekekre vigyázott + besegített a házi és kerti munkákba, aztán megint senki, most hetente egyszer szorgalmas bejárónő, takarít + bármit megcsinál, amit kérek, a főzés-sütést kivéve. Ettől függetlenül egyikünk sem lett rendetlen & koszos, és a gyerekeim - a fiúk is! - ugyanúgy meg tudnak csinálni minden házimunkát, mint én. Teszik is, amikor kell (már mindegyik a saját családjával él), de arra is volt már példa, h náluk is volt rendszeres fizetett segítség - és valószínűleg lesz is még.
A topiknyitóhoz: inkább fizess párezer forintot és legyél pihentebb, semmint azért érezd magad hajszoltnak, mert rendeben kell tartani a lakást.
Köszönöm válaszod. Én szerencsére már sok minden jónak részese lehettem azért, mert itt az nlc-n kértem segítséget.
Nézd ha nem sikerül rendet tartanom és van segítségem, akkor mindketten jól jártunk. Én csinálom a rendetlenséget, a segítőmnek meg a munkát biztosítom. Van még bőven más dolog az életemben amire időt szeretnék szánni és időm is lesz még bőven amíg takaríthatok.
Ha képtelenek vagytok rendet tartani, attól még ez nem változik, hogy hetente egyszer kitakarít valaki. A férjem pl. rendszeresen maga takarítja a dolgozószobáját (csak azt!), de mivel rendetlen, már két nap múlva kupi van nála mindig.
A másik. Nem mondod komolyan, hogy itt az nlc-n keresel valakit, akit majd befogadsz a lakásodba? Hát nincs egy ismerősöd, vagy az ismerősödnek ismerőse, akit valaki ajánl? Én biztos nem vennék fel egy vadidegent, akik vadidegenek ajánlanak az interneten.
Én is kacérkodom a gondolattal már jó ideje, 140 nm-es családi ház, 2 kamasz fiú + az apjuk, hát nem könnyű. De valami mégis mindig visszatart attól, hogy takarítónőt hívjak. Inkább takarítok én. Pedig így sosem érem utol magam.
Csak Magyarországon számít burzsuj dolognak a takarítónő.
De pl,ha valaki nem szeret takarítani,vagy ha mondjuk egy óra per 4000 ft-ot kereső masszőr alkalmaz egy takarítót 800 ft-ért,akkor jobban jár,ha ő azalatt masszőrködik,mintha takarít.
http://www.urban-eve.hu/
Ezt olvasd végig, nagyon hasznos, lehet rájössz, hogy neked sem kell segítség :))))
Sziasztok!
Ha már rátaláltam a témára, rögtön hozzá is szólnék. Mi egyáltalán nem vagyunk az a hűűűű de gazdag, pláne nem óriási a lakásunk, csupán 49 nm-ről van szó. De én most döntöttem el, hogy szükségem van segítségre, nem megy így tovább. Takarításban és vasalásban szeretnék segítséget találni. Munkám, tanulás és gyerek mellett sajnos sokszor el vagyok csúszva és szalad a ház. Mitöbb imádom a rendet, rettentően zavar a rendetlenség, de kb. 3 másodperc alatt tudok óriási kupit csinálni és azt bizony nem ilyen rövid idő alatt tüntetem el.
Olyan valakit keresek, aki ötleteivel is segítene, hogy mit hogyan tároljak, mert kb egy éve költöztünk ide és még mindig egy csomó dolognak nincs helye. Ráadásul, mivel mint írtam nem a felső tízezer között élek, örülnék, ha közvetlen barátságos segítőm lenne, aki mellet nem érezném cikinek ha romokban a lakás és nem érezném kellemetlennek a szitut, h "alkalmazok" valakit. Nem tudom ezt jól kifejezni, de a lényeg, h egyszerű fehér ember vagyok, aki magára haragszik a legjobban, h nem bír rendet tartani és nem úgy született, h segítsége lenne. Anyukámnak speciel el sem merném mondani, tutira kitagadna:)))))))
Vasalás? Rémálom, nagyon nem szeretem.
Azért hangsúlyoznám, hogy rendetlenség van és nem kosz:) Ez azért talán nem mindegy:)
Ha meg tudunk állapodni, először biztos szükséges lenne egy óriási nagytakarítás, amit nyilván együtt csinálnánk, hiszen még én magam sem tudom, hogy mi hogy praktikus. Vhogy hiányzik belőlem ez az érzék:) Ráadásul, mivel mint írtam nem a felső tízezer között élek, örülnék, ha közvetlen barátságos segítőm lenne, aki mellet nem érezném cikinek ha romokban a lakás és nem érezném kellemetlennek a szitut, h "alkalmazok" valakit. Nem tudom ezt jól kifejezni, de a lényeg, h egyszerű fehér ember vagyok, aki magára haragszik a legjobban, h nem bír rendet tartani.
Van egy fiam, kétéves, de mivel nem vették fel bölcsibe, így nyáron anyukám vigyáz rá amíg én dolgozom, ősszel már itt lesz velünk. A lakás 49 nm-es, egyelőre még nem tudom milyen időközönként kérném a segítségét, szeirintem kéthetente biztos... de majd ezeket megbeszélnénk.
A lakás a IX. Távíró utcában van, a József Attila lakótelepen.
Elérhetőségem: alkyonee kukac gmail.com
Köszönöm a segítségeteket és ajánlanátok valakit, akit ismertek. Akár itt vagy az e-mail címemen.
Köszönöm szépen!
Bubi
Én is takarítok, külföldön.
Leírnék pár dolgot, ami eszembe jut, és talán ezekre még nem gondolt senki:
- Érdemes végigbeszélni az első alkalommal, hogy neked mi a fontos. Mert mindenkinek más az. Az egyik helyen szeretik, ha elpakolok utánuk, a másik helyen kikérik maguknak, ha egy poharat is odébb teszek.
- Ha nincs elpakolva, akkor a dolgokat max. körbe tudom takarítani. A kedvencem, amikor a földön a/4-es papírok, iratok hevernek, de a házigazda elvárja, hogy porszívózzam őket körbe... ugyanez az íróasztalon: ha tele van pakolva, nem tudom letörölni.
- Van, aki szereti, ha takarítószerrel takarítok mindent, más a tiszta vízre és ecetre vagy épp a hipóra esküszik - ezt mind végig kell beszélni
- Takarítani csak tiszta és normális eszközökkel lehet. Ha nem a takarítónő hozza a felszerelést, ajánlott normális felszerelést venni, nem elvárni, hogy a kinyúlt pólóval és a koszos felmosóvödörrel csodát tesz az ember.
- És tegyük a szívünkre a kezünket, csak azt várjuk el a takarítónőtől, amit meg is tud csinálni. Az ezer éve vízköves 30 éves WC akkor sem lesz hófehér, ha 3 órát sikálom. Ugyanígy le lehet pucolni az 5 m belmagasságú lakásban a fűtéscsöveket a plafonon, de ahhoz létra és extra idő is kell - ne várjuk el, hogy egy 30 cm hosszú tollsöprűvel megoldja a takarító.
Ezeket csak azért írom le, mert talán nem is gondol rá az ember - pedig fontos kérdések adott esetben.
Sziasztok!
Én is ezen dilemmáztam egy ideje, de most eldöntöttem: szeretném, hogy egy takarítónő jöjjön hozzánk. A következő kérdés persze az: hogyan találjam meg a megfelelőt?
Anna vagy a többiek, akik eddig a fórumban erről írtak, ha tudnátok vállalni egy kéthetenkénti takarítást Budapesten (76 nm körüli régi ház, pesti oldal, metróhoz közel), akkor kérlek, írjatok privátban!
Köszönöm!
Nincs tapasztalatom még egyik oldalról sem, de azt tudom, hogy milyet szeretnék, vagy milyet nem. Olyan személy lenne jó, aki szeret rendet, tisztaságot alkotni, aki tudom hülyén hangzik, de élvezi ahogy a keze nyomán tisztaság lesz. Vannak ilyen emberek, pl. anyukám is ilyen.
Tehát nem utálja, hanem talál benne jót, talál benne motivációt.
Olyat, akinek nincs kisebbségi érzése miatta, aki nem érez egy elfojtott dühöt, kritikát azzal szemben aki őt alkalmazza, hogy a fene nekem takarítani kell, pedig többre vagyok képes, és nem érez késztetést, hogy a takarítást úgy élje meg, hogy közben akinél takarít azt kritizálja hogy még erre sem képes.
Tudom nem ilyen mélylélektani dolog a takarítás, de láttam már olyan babysittert, nem is keveset, aki tényleg jobb híján, nem örömből végezte a munkáját, és a munkaadójában kereste a kritizálnivalót.
Nagyon jó, hogy Te is írtál, és a másik oldalról is olvashatunk. Nekem több ismerősöm, minimum három, aki felsőfokú végzettséggel, nyelvvizsgával ezt a munkát végezte, vagy végzi. Éppen azért, mert mondjuk van két gyereke, és vagy mert nem vették vissza a munkahelyére, vagy nem talál, vagy leginkább azért, mert a takarítás munkaidejét tudja a gyerek intézményi elhelyezésével megoldani.
Természetes, hogy tiszteletben tartja az ember ezt a munkát.
Hát,Te ismered az ottani körülményeket.
Szia,jó éjt.
Klára köszönöm, hogy leírtad a tapasztalataidat.
Nekem egyelőre még a gondolatot, a szituációt is nehéz elképzelnem, pedig sokat jelentene.
Tulajdonképpen nem nagy lakás, és nincs is tele olyasmivel, ami másoknak érték lehet.
Amikor a lakásunkat kiadtuk külföldi életünk idején, akkor jártuk meg eléggé mindkét alkalommal, pedig, mindig ismerős ismerősének adtuk ki.