Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Nehezen elalvó gyerek!
Létrehozva: 2011. március 16. 22:03
Kedves Anyukák! Várom ide azokat az anyukákat, akiknek ismernek bevált tippeket, trükköket, elalvás előtti rituálékat, amik segíthetnek 3 és fél éves kisfiamnak, hogy minél hamarabb és könnyebben el tudjon -akár egyedül is - aludni. Sajnos sose volt jó alvó, mindig altatni kellett, sose tudott egyedül elaludni.... Kérlek, segítsetek!
Igen, jó ötlet a halvány fény+ halk zene....
Sziasztok. Nálunk is 2 éves koráig nehezen aludt el a gyerek, utána már belejött, hogy hogy is kellene ezt csinálni. Addig szinte mindent kipróbáltunk, de még így is nehezen aludt, forgolódott, mindig kellett, hogy mellette legyen valaki, ha el is aludt, akkor is felkelt éjszaka, minden ok nélkül is stb. Utána kaptunk egy éjszakai lámpát ami zenél is. Igaz nem pont egy 2 éves gyerek mellé való szerény véleményem szerint, de már annyira le voltunk keseredve, hogy kipróbáltuk, hátha összejön. És végülis elmondhatom , hogy sikerrel járt a terv. Nem mondom, hogy azonnal, de tényleg könnyebben aludt el, és szerintem megnyugtatta, hogy éjszaka nem teljes sötétségben kell aludnia. Azután megritkultak az éjszakai ébrenlétek, felébredések is. Nem mondom, hogy ez a 100%-os csodaszer volt, viszont szerintem egy próbát mindenképp megér. És még a végén tényleg sikerrel járnak mások is, nem csak mi.
Szia! Nagyon régi a topic, elérhető vagy még itt?
Hogy a témához is szóljak, nem alszanak el a gyerekeim hamar, miért is kéne.
8-kor fekvés mindháromnak. A kislámpa 9-ig éghet, és mesekönyvet nézegethetnek csendben. Van időzítőjük, ami kikapcsolja a lámpát, baromira élvezik. :-)
Ha nagyon nehezen és későn alszik el a gyereked, akkor lehet, hogy sok már neki a délutáni alvás. Ha gyors és könnyű elalvást akarunk (mert lelépnénk férjemmel este), akkor kihagyjuk a délutáni alvást. :-)
Szerintem ez teljesen a témához kapcsolódik.
Rosszul fogalmaztam, nem kellemes megoldások, hanem a "mindegy-csak-csend-legyen" megoldások. :-)
Újszülött természetesen nem játszmázik. Ha sírtak, akkor kibarkochbáztam, mi az oka, előbb-utóbb rájöttem és csend lett. Nem rázogattam gyereket.
Később viszont már arról szólt a dolog, hogy tök jó, ha ott állok az ágy mellett, vagy ringatok. Na ezt NEM, legalábbis én biztos, hogy nem. Ringatok este 8-ig. Órát nem ismerik, de a jó éj puszit igen. Baromi hamar megtanulják, hogy nem hagytam el őket, hanem STAND-BY van reggelig.
Komolyra fordítva (bár ez már rég nem a topik témája): amiről én beszélek, azok véletlenül sem kellemes megoldások (percenként szaladgálás, órákig ringatás), de nem is "csak rövidtávon hatékonyak, hosszútávon szívásosak". Legalábbis én még nem látom benne a hosszútávon szívást. A gyerek nyugodt, kiegyensúlyozott, jólnevelt. Nem nőtt a fejemre, nem ő a házi zsarnok, nem elkényeztetett.
És én sem tartom magam következetlenül nevelő, mindent a gyerekre hagyó anyának. Egyszerűen csak azt gondolom, hogy amíg nincsenek abban a korban, nem várhatunk el tőlük belátást vagy érettebb viselkedést. Később már el is kell várnunk, de kicsiként még nem. A párhónapos sír, ha nem tud elaludni. Nem manipulációból sír - még a csörgőt sem tudja megfogni, de már játszmázna? Nekem az a dolgom, hogy megnyugtassam, kivezessem a sírásból, hogy eljtuhasson például az alvásig. Nem az, hogy megtanítsam, hogy nem sírunk, mert alszunk.
De tényleg nem szeretném tovább offolni, szegény topikindító témáját, szóval erről inkább csak ennyi.
Az ordító kicsi mellett olyan simán-lazán alszik a két nagy, hogy meg sem moccannak. Úgy voltam vele, hogy inkább keljenek fel 3 éjszaka a nagyok, mint szívjunk akár évekig is. Megmagyaráztam nekik, hogy lesznek zajos éjszakák, velük is előfordult, ne haragudjanak ezért a picire. Túl leszünk rajta. Ennyi volt.
Pont ezért van esténként a közös összebújás, aztán megy mindenki a helyére.
Szerintem az enyém bírta volna reggelig. :) Olyan simán volt, hogy négyhetesen (!) bírta reggel hattól éjfélig, egy perc alvás nélkül, szóval elég kitartó volt. :)))
Az ötpercenként bemenetel jó módszer, csak van olyan gyerek, aki tényleg túlpörög a köztes öt perc alatt, és akkor aztán lőttek az alvásnak.
Egyébként szerintem minden "módszer" az első gyereknél működik csak, a másodiktól már sajátot kell kitalálni, ami a túlélésre épül. Nem hagyhatom sírni a kicsit, amikor a nagyot végre sikerült lefektetni - de nem is babusgathatom órákig a kicsit, ha a nagynak is szüksége van rám.
Erre meg csak azt tudom írni, amit te írtál, hogy valaki elolvassa a te írásod és azt veszi készpénznek, aztán még ott áll az ovis gyerekkel, akit egész éjszaka babusgatni kell :-)))
Tudod, ezért van több vélemény, mindenki kiszűri magának a legmegfelelőbbet :-) vagy épp a neki legtettszőbbet.
Így van, szerencsém volt.
Nem lovagolok a 6-7 évesen, csak reagálok arra, amit leírtál. Ismétlem, az egyetlen, ami nem tetszik, hogy sokan még mindig "elrontásnak" gondolják a "túlzott" ringatást-babusgatást, pedig ez is egy módszer, és van, akiknél ez működik.
Ugyanakkor egy kétségbeesett új anyuka - nem a topikindító, hanem valaki, akinek még nincs három évnyi tapasztalata, csak esetleg egy-két hónap - készpénznek veszi ám a sarkítást. És máris ott lebeg a szeme előtt egy nagycsoportos, aki még mindig nem alussza át az éjszakát. (Mert én bizony így voltam abban a bizonytalan és kétségbeesett időszakban.) Mindössze ez késztetett válaszírásra, és nem az, hogy nálam volna a bölcsek köve.