Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Fehér Anna
Létrehozva: 2011. február 16. 11:11
http://comment.blog.hu/2011/02/16/52_evesen_szul_a_szomsze dok_almaja
Érdekes.
Elgondolkodtató.
Csak azért tettem ide mert sokunkban megmozdít régi érzéseket.
Nosztalgia +álmélkodás. " az 1ben 
es azon az egyszeru tenyen gondolkodtal mar hogy vallalt volna esetleg korabban is, csak nem jott ossze?
vayg akkor inkabb mar ne is szuljon gyereket?
Szia!
Az első gyermekemet a 18.-ik szülinapomra szültem, a lányomat pedig majdnem napra pontosan 10 év múlva, a 28.-ra.
Mindkettőjükkel nagyon jó viszonyom van, nagyon örülök, hogy már eddig 33 ill 23 évet együtt tölthettünk és remélem, hogy még ennyit együtt leszünk ..:))).
U.i:anno 28 évesen "öregnek" éreztem magam a gyerekvállaláshoz...
(és az orvosom pedig megjegyezte, hogy "idős szülők (28-35) gyermeke, nagy valószínűséggel lány lesz")
Ez a cikk egy nagy marhaság.
Elmúltam ötven és még csk hírből ismerem a klimaxot.
Ja, és 39 évesen szültem (igaz harmadszor)
Mivel az idősebb korú kismamákra sokkal jobban odafigyelnek, sokkal alaposabban kivizsgálják őket.
33 évesen 56 éves anyuval van esélyem arra,hogy az 50 szülinapom is együtt ünnepeljük,persze,nem biztos,de van esélyem.73 évesen még simán élhet,hosszú életűek a felmenők is.
Anna fiának esélye sincsen arra,hogy az anyjával együtt ünnepelje a 50. szülinapot,hiszen Anna akkor már 103 lenne.
Aki fiatalon vállal gyereket,igen,ott is benne van az,hogy hamar halnak a szülők,de aki kifejezeten idősen vállal gyereket,az meg szánt szándékkal és tudatosan korai árvaságra ítéli a gyereket.
Már 70 éves.
A nagyim pedig 40 fölött szülte anyukámat, és utána még egy babát. És megérte nem csak minden gyereke felnőtté válását, de az összes unokáját is.
Egyetlen ember van a hozzátartozóim közül, aki 20 évesen szült. Valami rettenetes a kapcsolata a gyerekével.
Nem ismerni a felmenőinket nem ugyanaz a kategória, mint korán elveszíteni a szülő anyukádat.
Az lehet hogy téged is megérintene, nem?
Ja, hogy téged nem szült későn az anyukád??? Hát hány évesen? Mert akkor tapasztalatod sincs. Hál' istennek nekem sincs. ennek köszönhetem, hogy van segítségem a gyermekem szempontjából. Ennek köszönhetem, hogy van anyukám, és nem 88 éves, mint lenne akkor, ha ő is 53 évesen szült volna. szívből örülök, hogy a gyermekemnek van nagyija, és nekem anyukám.
Láttam és ismerek olyan embereket, akik idős szülők gyerekei, és nem volt olyan a gyerekkoruk mint nekem. Mert ők már nem mentek a Balatonra nyaralni, mert jujj hideg a víz!! Nem volt modern a lakásuk, hanem olyan lehangoló és divatjamúlt, mint a nagyimé, ahova vendégként volt csak jó menni. Ezek apró dolgok, de ebből a sok kis darabkából van egy nagy-nagy egész!!!
Akkor lenne becsülendő, ha csak az ő életéről lenne szó. De ez közel sem erről szól.
Hosszú küzdelem után sem volt képes elfogadni a sorsot!
Hosszú küzdelem után sem volt képes elfogadni, hogy esetleg örökbe kellene fogadni gyereket.
És még sorolhatnám.
És a láb, meg kéznélküli emberkék ide sorolása totál más kategória.
Erre szokták mondani: Ne keverdd a szezont a fazonnal!
Anna pedig nem direkt 50 fölött akarsz szülni. Az számomra nagyon becsülendő, hogy ilyen hosszú küzdelem után sem adta föl.
Akkor azt nem csúfolják, akinek láb nélküli az anyja?
Csúfolni bárkit lehet bármiért.
Te jó ég, azt hittem, rólam nyitott valaki topikot!!!
hát úgy látszik vagyunk egy páran Fehérek :)))
De ez valahogy sosem fájt.
Ilyen alapon az ember elkezdhet őrülten keseregni azon is, hogy az 500 évvel ezelőtt élt őseit nem ismerte.
A genetikai betegségeknél pedig megoldás lenne a lombikporogram + a még vissza nem ültetett osztódó sejtek genetikai vizsgálata, szűrése. (Bár sajnos nem minden betegség szűrhető ilyen módon.)
Milyen értemeben érted a fogyatékost? Testi -nincs keze, lába, vak stb., mert ők szülnek és nem lehet több hírt hallani, hogy amiatt fogyatékosnak születtek. Ha viszont szellemi értelemben érted, akkor a szellemi fogyatékos ne szüljön. Nem csak azért, mert esetleg a gyerek is az lesz, hanem, mert súlyosságától függően maga sem fogja fel, nem tud a gyerekről gondoskodni. Gyereket meg valahol felelősséggel kell(ene) vállalni.
Olvastam egy cikket, ahol a szülőknek 3 gyereke született, mindegyik genetikailag beteg volt. Lehet, hogy már kettőt el is temettek -erre már nem emlékszem-, de tudták, hogy a 3. is meg fog halni. Ezt is önző, felelőtlenségnek tartom. A gyerek nem kísérleti nyúl, hogy na majd talán a 3.,4, vagy 5. alkalomra teljesen egészséges gyerek születik. Egyébként is, ha öröklött dologról van szó, akkor is ott a mélyben a lehetőség, még ha látszólag sokáig jól is van a gyerek. Szerető szülő szerintem nem csinál ilyet.
Igaz,rajtam is kiakadnak,hogy borzasztó fiatalon szültem(25-27),pedig nem a semmibe szültem.
Az is baj,hogy ha elkezd minden generáció csak egy kicsit-kicsit később szülni,akkor nemhogy a déd-de a nagyszülőket sem fogják ismerni a gyerkekek,vagy szinte magatehetetlen állapotban.
35 év volt anya-apa és köztem és nagyon-nagyon soknak éreztem.
Akiknek fiatalabb anyjuk-apjuk volt,sokkal jobb viszonyban voltak a szüleikkel.
Férjem szüleiről(37-42) ne is beszéljünk,férjem mindig irigyelte a fiatal apával rendelkezőket.Egy világ választotta el az apjától,mint mondja.