Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Ha a gyerek sűrűn beteg
Létrehozva: 2010. február 28. 14:27
Szeretnék azokkal beszélgetni - ha erre nincs is sok időm - akiknél szintén sokat betegeskednek a kisgyerekek.
A lányom 5,5, a fiam 2,5 lesz. A lányom 2 éve ovis, a fiam csak ősz óta bölcsis - papíron, mert tkp. 1 hét közösség után 2-3 hét betegeskedés jön mindkettőnél.
És nálunk nincs "sima" nátha - utána kötelezően jön a többi: légcsőhurut, hörghurut, mandulagyulladás, tüdőgyulladás, fülfájás... Pedig MINDENT megteszünk: bevetek C-vitamint, homeopátiát, ultrahangos párásítást, minednféle immunerősítésen végigmentünk már, orrot szívunk és fújunk, vagyunk friss levegőn, eszünk gyümölcsöt (a zöldslgfélére sajna nem nagyon vevők...). Ja, és nem vagyok egy Domestos-anyu, tisztaságmániás fertőtlenítőgép, a gyerekek a kertes házban találkoznak kosszal, állattal, stb.
A lányommal voltunk már pulmonológusnál, immunológus-allergológusnál és fül-orr-gégésznél is az elmúlt évek alatt - sehol semmi, "csak" picit gyengébb immunrendszer és nagyobb fogékonyság a vírusokra-bacikra.
Persze, hogy aggódom miattuk folyamatosan, meg hát áll a munkám a sok hiányzás miatt, így az is aggaszt, mert szeretem a munkámat. Bevallom, sokszor megpihenést jelent bemenni és dolgozni!
Sokszor úgy érzem, az életem egyetlen nagy folyamata a gyógyszeradagolásnak, taknyos zsepi mosásnak, orrszívásnak, éjjeli virrasztásnak a köhögőrogamos gyerkőc mellett - és persze a gyerekorvos látogatásának (aki már szívből sajnál). És ebbe, szégyen vagy sem, sokszor testileg-lelkileg iszonyúan belefásulok-fáradok, önmagamból kikelve sárkányoskodom a családommal,és mindezet miatt rossz anyának érzem magam, mert nincs bennem elég türelem, empátia, stb. az állandó betegápoláshoz. Sajna sokszor magam is betegen, mert a kimerültségtől-kialvatlansáégtól már az én immunrendszerem is a béka s* alatt van.
Kérem, ne írja senki, mert tisztában vagyok vele, hogy:
- ez természetes folyamat, a betegségek kellenek az immunrendszer kialakulásához (na de ennyi?)
- örüljek, hogy "csak" ennyi a bajuk, és nincs semmi komoly betegségük (örülök is, "csak"...!)
- vonjam be a betegápolásba apát is, mert nagyon rendes, és kiveszi a részét kérés nélkül is mindenből - persze azéjjeli szolgálat az enyém.
Szóval gyertek tapasztalatot cserélni, lelket önteni egymásba! És biztatni!
Én azért meggondolnám a mandula kivételt, ha nincs rá különösebb ok.
A két nagyobb gyerekemnek elég korán kivették az orrmandulájukat, a fülproblémáik meg is szűntek, de nem lettek kevésbé betegesek. A legkisebb extrém mértékben füles (volt), a tervezett mandulaműtét elmaradt, de azóta nem volt fülgondja, tehát lehet, hogy jobb is, hogy így alakult, és nem bántottuk a mandulát.
A garatmandula kivétele pedig soha, egyik orvosnak sem jutott az eszébe, miután azzal a két kisebbnek soha nem volt gondja, csak a legnagyobbnak volt néhányszor mandulagyulladása.
Nálunk semmi csodaszer, immunerősítő stb. nem vált be, kizárólag az életkoruk előrehaladtával erősödik az ellenállóképességük. Ez van, ezt el kell fogadni.
Na igen, a fiam nálunk si gátlástalanabb, a lányom sokkal óvatosabb, nem is volt még komolyabb esése! (kopkopkop). A kispasi meg egy torpedó! Mi lesz még itt...
És igen, az is baj, h. az oviba-bölcsibe beadják a legyógyszerezetten lázas, már-még beteg, zölden taknyos, köhögős gyerekt is, mert a szülő fél az elbocsátástól. Micsoda világ ez????
Á,nem,csak megedződtem a gyermekek között...Amíg a fiam kicsi volt,nem is engedhettem meg magamnak a betegséget,bár mi is végigcsináltunk minden gyermekbetegséget,és amikor az elmúlt,jöttek az esések,fog,kar,lábtörések,úgy negyedikes koráig...Aztán azt is kinőtte...
A húgom fia most elsős,törött karral kezdte az évet,azóta a szája is volt betörve újra,a náthák már nem fognak rajta...
Most jól megvígasztaltam a topikindítót...
Anno nálam is ez volt: a kiscsoportba jártam összvissz pár hétig, aztán a mandulaműtét után ez megszűnt. Igaz, nekem folytona fülem fájt - akkor még nem volt orrszívó! Iskolában több olyan év is volt, amikor egyszer se hiányoztam, még járványok idején sem!
De ma már nem sietik el a dolgot! Mivel az enyéim nem kifejezetten fülesek-mandulásak, így várnak... De ha ez megint tavaszig uígy folytatódik, én is megpróbálom kijárni a műtétet!
Szia!
Nem olvastam vissza, ezét bocsi ha már más is írta.
Vetesd ki a mandulájukat. Én 4 éves koromig ugyanezt csináltam, közösségben és anélkül is..aztán kivették és mintha elfújták volna.
Nem is értem, hogy eddig az orvosok ezt miért nem mondták? Lányomnak 3-4 havonta van tüszösmandulája, a mi orvosunk azt mondta, hogy ha egy éven belül 3nál többször van mandulagyulladás, fülfájás stb.stb (amit keményen kell gyógyszerezni, több hétig tart stb.stb.). ki kell venni a mandulát.Ti meg már rég túlhaladtátok ezt.
Dettó
Múlthéten az egyikük telihányta az ágyát éjjel a köhögés miatt.
Aztán a fürdőt.
Én meg csak nyeltem, hogy ne tegyem ugyanezt a mosógépig vezető útig ....
Én sem bírom egyáltalán azt a szagot, szégyen-nem szégyen.
Úgyhogy- hogy mindenbel lássuk meg a pozitívumot
-, tiszta szerencse,hogy "csak" az orrszívással kell bajlódnunk.
Soha,semmi féle oltást nem kértem(influenza ellenit),bár gyermekek közt dolgozom,ráadásul kollégiumban...Nem is betegszem meg soha,mindig talpon maradok,amíg a kolleganők kifekszenek.
A gyermekek pedig összeszedik magukat,már az elsősök,másodikosok nem olyan kényesek...
Kolleganőmnek két kicsije van,elsős,és másodikos...igaz,ha nem betegek,összetörik magukat,és akkor az a baj...tehát a gyermekek kitalálják,mit tegyenek magukkal...
Akár kéz-lábtörés árán is...
lassan felnőnek,aztán megnő velük a baj is...
Én ezt a betegeskede´st 13 éves koromig csina´ltam, akkor kivették végre a mandulámat. Bölcsibe 6 honapbol 12 napot jártam, (1-másfél éves koromban, gyes még nem volt) utána nagyszüleim vigyáztak rám, de igy is hogy nem voltam közösségben ezt -azt elkaptam, majd iskola, össz 5 tüdögyuszi, mind 2-2 honapos hiányzásokkal, álladoan gyogyszereket nyeldestem, spatula mai napig nem kell, ugy megtanultam tartani a nyelvem látni a torkom. Aztán végre kivették, azota 1-2 megfázás évente -igaz azota is elöfordul következmény- s ez az oka én is irok, viszonylag gyakori hogy mandula ki s elvágták. Jo lett volna ha Anyu tudta volna ezt anno, s sarkára állt volna. Én sem az a tipikus "mandula-torkos" voltam.
Gyerekeimmel mázlim van ;) ketten kaptak antibigyot talán 8x, ebböl 3 seb, 1 tüdögyuszi s már tinik. Megfázások voltak.
November óta járnak bölcsibe, hellyel-közzel, bár a pulmonológián azt mondta a doki,hogy felejtsük el a közösséget 3 éves korukig.
Addigra megerősödnek annyira,hogy ott már nem lesznek betegesek.
Ennek ellenére járnak bölcsibe, és tényleg javulni látszik a helyzet, mert - mint írtam- már hetekig is járnak egyhuzamban
Nekem a férjem lesz könnyebben beteg, náthás a gyerekektől, én szerencsére -biztos valami tudatalatti
- de bírom
Nekem sincs semmi segítségem, a kimerültségtől sokszor sírtam az első időkben. Az egyik meggyógyult, a másik beleesett. Most is ez van, soha nem egyszerre kezdik, mindig van egy hét eltolódás közöttük
Most épp azt játszottuk,hogy egyik kicsi, egy hét múlva a másik kicsi, és mire ők jól lettek, a nagyom lett beteg
Mi pl. a tesómmal soha nem voltunk betegesek, a nagyobbam is szeptember óta most először, a kicsik meg folyton....
Valahogy én már könnyebben kezelem, ez a kisgyerekkor velejárója, csak van aki halmozottabban kapja, mint pl. mi
Sajnos az a baj, hogy sok főnök- munkatárs nagyon nehezen tolerálja a gyerekeket és a velejárókat
De kitartás, tényleg ritka az, aki nagyobb gyerekkorában is ennyit beteg,mint kicsinek.
Szia!
A nővérem kislánya volt ilyen beteges. Aztán mielött suliba ment kivették az orrmanduláját és utána mintha elvágták volna, nem volt beteg. Ennek már lassan 1,5 éve. Az I.gyerekklinikán operálták. Ha érdekel az orvos neve írj és megkérdezem neked.
Hidd el,sokan megteszik mert muszáj!
Neked szerencséd is van,hogy a közszférában vagy,így azért nem rúghatnak ki,mert sokat vagy tp-n!Máshol simán megcsinálják!
Mint írtam mi januártól kezdjük a bölcsit, és épp mondtam a páromnak,hogy legalább 1-2 évig jó lenne a közszféra,mert biztosabb állás mint egy maszek!
Na most őszintén - ki képes átadni a beteg gyerekeit pl. a nagyszülőknek? Mert én nem... Nálunk sajna már nem is fiatalok, meg pároméi vidéken is vannak.
Hát épp azért nem nagyon illik jártatni a szám, mert saját fenntartásunkban működik a bölcsi. És tudom, h. nagyobb kéne és több férőhellyel, de hát ugye nincs pénz, az igény meg sok. Majd ha már nem jár oda a fiam, talán szólok...
Nekünk a védőnő is azt mondja,hogy kb.12 éves korrukra érik el a felnőttkori immunitást!
Mi pl. egyáltalán nem vagyunk hányós-hasmenősek!
6,5 éves a fiam, és tavaly májusban volt először ilyen baja!
barátnőm lányának soha nem volt légúti problémája ( vagyis ha volt is nem volt vészes,nem kellett antibiotikum soha), viszont évente legalább 5-6x hánynak megy a hasuk!
Ki mire hajlamos?!
Érdekes, én nem voltam beteges felnőtt,viszont december eleje óta most negyedjére vagyok náthás!
Ez most egy kicsit off,de már a h1n1 elleni oltásra fogtam!
Szia!
TEljesen megértelek, mi is keresztülmentünk ezeken, igaz már jó régen.
A nagyfiamnak folyton középfül gyulladása volt, és miután az orvos javaslatára az orrmanduláját kivetettük (3 éves volt) , teljesen megszűntek ezek a gondok. Igaz, emelett kruppos volt ( mindkét fiam ), ezen nem segített a műtét, e legalább a füle nem fájt többet.
A kruppot pedig kinőtték iskolás korukra, azzal egyszerűen nem tudtak mit csinálni.
Én is nagyon beteges kislány voltam, nekem a garatmandulámat vették ki 7 évesen, azután már nem voltam beteg annyit. FElnőttként sem vagyok fogékony a légúti betegségekre azóta sem.
Tudom, drasztikus megoldás, de megoldás. Legalábbis nálunk az volt valamennyire.
És ne aggaszd magad, nem vagy rossz anya attól, hogy kibuksz a folyamatos igénybevételtől. Ezzel én is pont így voltam. Sokszor úgy utáltam magam, hogy miért vagyok ilyen "gyenge", pedig csak fáradt voltam rohadtul. Próbálj néha kikapcsolódni, ha meg tudod tenni. Írtad, hogy a férjed maximálisan besegít. Adj magadnak egy kis kimenőt, legalább kéthetente egyszer pár órára. Muszáj feltöltődnöd időnként.
És az ikrek járnak már bölcsibe?
Na, évi 1-2 hányós-hasmenős is bejár azért - sőt, apával mi is rendre benyaljuk, pedig gyerek korunk óta nem hánytunk!
Hát igen, reménykedem én is, de olyan baromi hosszú ez a 2-3 év! és ha még a fiamnál is ez lesz 2-3 évig, abba belerokkanok! Ő azért strammabbnak tűnik, könnyebben viseli a betegségeket talán, meg együttműködőbb is. Pedig pasiból van ugye...
MOst olvastam vissza.
A kicsik november óta bölcsisek, és december eleje óta a héten voltak kint először délelőtt
Mindig volt valami,ami miatt bent maradtak.
Ugyanebben az időben az ovis lányomék viszont délelőtt - délután kint voltak.
Már a szülők is zúgolódtak a bölcsiben.
Nem is egészséges, ráadásul estére meg voltak bolondulva a gyerekeim a bezártságtól.
De szerencsére 3 hetet is sikerült betegség nélkül kihúznunk legutóbb folyamatosan, bár most két hetet itthon voltak köhögés, orrfolyás.
A fül-orr gégészeten mondta a doki (októberben voltunk), hogy ha szeptemberig is ilyen betegesek maradnak, érdemes lenne kivetetni a mandulájukat. Viszont a pulmonológián meg a doki abszolút lehurrogta ezt a felvetésünket.
Azt mondja, a mandulának hatalmas védő szerepe van, és ha nincs folyamatos gyulladásba, akkor nem szabad kivetetni.
Bár nálunk az egyiküknél az orrmandula gyanús, neki a fül-orr gégész is azt mondta, hogy szűk az orrjárata, ő kicsit orrhangon is beszél, bár nem alszik nyitott szájjal és nem horkol.