Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Kezdjuk ujra
Létrehozva: 2010. január 19. 16:10
Nekem nagyok hianyzik a topikunk, hianyoznak a topiktarsak, a baratsagok es beszelgetesek. De ahova a kedvenc topikom (Izrael) jutott, abban nincs kedvem reszt venni.
Kerlek benneteket hogy kezdjuk ujra, teremtsuk meg a regi meghitt, bensoseges hangulatot. Beszelgessunk politikarol, oromeinkrol, banatainkrol, gyermekekrol, unokakrol es mindenrol, ami foglalkoztat bennunket. Nem fontos hogy mindenben egyetertsunk (nem vagyunk egyformak) de a sertegeteseket, meg es beszolasokat lehetoleg mellozzuk. Mindenkit idevarok, aki nem bomlaszto szandekkal akar kozenk jonni. Remelem sikerul ujra egymasra talalnunk.
Veled kezdem, Tanaria, aztán mindenki sorra kerül.
A tegnapi pechsorozat ma is folytatódott. Kiakartam vinni a gyűjtőhelyre a műanyag palackokat, de alig léptem néhány fokot, amikor észrevettem, hogy a szemüvegem (okulárém!) otthon maradt. Volt nálam egy szatyor (cekker!) tele hivatalos iratokkal, letettem az ebédlőasztalra - ott is maradt. Felmentem a megállóhoz, láttam, hogy megint 5 percet kell várakoznom a 123-asra, elő akartam venni a kis kütyüt, ekkor látom, hogy a palackok még ott vannak a kezemben, jó száz méternyire a tartálytól. Mégsem vihettem őket magammal, öt perc hosszú idő, gyorsan vissza a tartályhoz, bedobáltam, amit kellett és futás a megállóhoz - már ott volt a busz, szerencsére meg is várt… Vannak még rendes sofőrök! Aztán leszálltam, de hol van a szatyrom? Mielőtt pánikolni kezdtem, gondoltam, felhívom Krisztit, de ő abban a percben már hívott, hogy "nyugi, ne keresd anyukám, itthon maradt!". Klárikának vettem valamit a szemben lévő szupermarketben, el is számoltunk szépen, de a saját pénztárcámat is betettem a fiókjába! Erre csak akkor jöttem rá, amikor már a visszamenő buszra várakoztam, munka után. Szörnyű, de tovább már nem is mesélem, pedig volt még a nap folyamán néhány hasonló jelenet. Túléltem, de vége az önbecsülésemnek… A születési hibákon kívül van azonban még egy mentségem: hamszin van, 25 fokkal! Ez olyan mint Bibionetől kicsit délebbre a sirokkó! Veszélyes, ronda, forró, homokos szél.
Köszönöm, hogy felhívtad a figyelmemet a Duna kissé félrevezető beharangozására, megnézem ma este a Casablanca-t, utána szépen elteszem magam holnapra. Aztán reggel majd elolvasom az eredményeket. Nem hinném, hogy harmadszorra is magyar film nyeri az Oscart, bár ki tudja? Minden lehetséges.
Ezzel felvidítottál. Nagyon jó!
Ha az ember már induláskor nyúzott varjúnak érzi magát, akkor az ilyen utazási " izék "nagyon rosszul tudnak esni. Kiheverted- már? Végül is milyen távokat teszel meg naponta / ? / Klárikádhoz illetve a másik helyre ? Hány km ?
A legjobbakat !
"Roskad a kásás hó, cseperészget a bádogeresz már,
elfeketült kupacokban a jég elalél, tovatűnik " . Ez a hexameter csak a város belsejére vonatkozik, egy utcával odébb zord tél van.
Szigal , a " ler" szót nem ismertem , de mivel a rakott krumplit onnan vetted ki, sütőt jelent bizonyára . Nálunk -Dél- Dunántúlon - , én még nem hallottam, de felmenőim a sparhelt sütőjét " ren "- nek nevezték, ahonnan ' tepszit "vettek elő. A tepszi szó az anyai felmenőimtől ered, és aki ezt mondja, azzal majdnem biztos közös ősünk van ,
Keceli Júlia 49 éve meghalt anyai nagymamám személyében. Aki elővette az okulát a sifonérból , vagy a kászli tetejéről és és megnézte, hogy üres-e a cekker és hol lyukas a fuszekli , és a kopertát megcímezte .
Szép napot!
Arra emlékszem, milyen sorozatos szerencse kísért minket szombati barangolásainkon!
Sajnálom, hogy így jártál.
Megkaptam a küldeményedet, jeleztem is. Ma lesz a döntő. Örök kedvencem kiesett már a negyeddöntőben. Welsh open van épp folyamatban.
Szerintem, nem a díjra javasolt film lesz ma késő este a Dunán, annak ellenére, hogy így reklámozzák. Enyedi Ildikó rendezte ezt is, Simon Mágus a címe, a jelölt filmnek meg Testről és lélekről a címe.
Tanaria, semmi sem kívánok jobban, akarom, hogy mesélj! Olyan érzékletesen rajzoltad meg válaszodat, hogy annál jobban nem is lehetett volna. Küldtem is neked egy témához illő videót - vajon megkaptad? Arra viszont nem válaszoltál, hogy most éppen milyen bajnokság folyik, kinek drukkolsz?
Ma este későn megnézem az Oscar-díjra javasolt magyar filmet. Ha lesz még annyi erőm, még a gálát is, de azt inkább nem. Holnap már kellene komolyabban is dolgoznom (Timrát), nem fecsérelhetem el az éjszakai pihenést.
Picurról is lesz egy jópofa kép, majd délután, vagy este.
A legjobbakat Nektek!
Szervusztok, jó reggelt!
Tegnap nem jelentkeztem, ugyanis átok ült rajtam. Reggel összekapartam maradványaimat és elindultam Klárihoz. Felmentem az útra, összesen 49+34=83 lépcsőfokon, közben elköhögtem egy kórházi osztály egyhetes köhögési átlagát. Klári örült nekem, mindent elrendeztem körülötte, és lementünk az ebédlőbe is, elegánsan, frissen, fitten. Mármint ő. Én inkább nyúzott varjúként díszelegtem mellette.
Na már most tudni kell, hogy a tömegközlekedés Haifán szombaton eléggé problémás. Reggel busz+iránytaxi, a fél város megkerülésével. Délben van egy majdnem direkt járat, érinti a negyedünket, némi gyaloglással elég hamar hazaérkezhetek. Igen ám, de minden órában egyetlen járat van.
Mindig igyekszem, hogy időben a megállóban legyek, mert a 28-as másodpercnyi pontossággal érkezik. Tegnap viszont éppen zöldre vártam, amikor diadalmasan elsuhant mellettem. Nem mérgelődtem, a megoldást kerestem és átvonultam egy közeli, ám ellentétes irányú buszmegállóba. A digitális lámpa két lehetőséget mutatott, 20 vagy 25 perc várakozási idővel. Ennek megfelelően okoskodtam, na ná, hogy rosszul. Ha az elsőt választom, kellett volna egy kicsit gyalogolni, de minden másképp alakulhatott volna. Persze, hogy a másodikat választottam. Már éppen a leszállásra készültem, amikor velem szemben elsuhant az a busz, amellyel kb. 20 perc múlva otthon vagyok. Illetve lettem volna. A következőre újabb 28 perc várakozást jelzett a tábla. Mire hazaérkeztem, étlen-szomjan-fáradtan, már embernek se nevezhettem magam.
És akkor nekifogtam megkeresni az említett Arany-album fotóit, szerintetek sikerrel? Á, dehogy. Ma reggelig se sikerült, és mindjárt mennem kell. Persze, internet is van a világon, rengeteg képet nézegethettek Zichy Mihály illusztrációival, elégedjetek meg hát ezzel.
Ja, és mindez 1994-ben történt, tehát 24 éve!
Szép napot!
A zsúfolt napjaim közepette, a lelkileg sokszor kikészítő, de sok örömet is hozó, "munka" mellett, nem akartam semmi megterhelőt nézni, ezért az Eurosportra kapcsoltam a tévét és egyszer csak láttam, ahogy fegyelmezetten, csendben lökik a golyókat. Jól esett követni, megnyugtató, harmonikus sportnak tűnt. Aztán addig néztem, mindig ezt a sportot, hogy mindent megtudtam róla és mindenkit ismertem már. Kezdtek kedvenceim is lenni... Így történt. Anyukám is szereti, mert csendes sport. Rokonsport a biliárddal, de több mint kétszer akkora az asztal és a golyók kisebbek. 3,65x1,78 a snooker asztal méretei. Ezért számomra, és nem csak,sokkal izgalmasabb, mint a biliárd. És nem, nem játszottam soha, de utoljára Robi (Kati barátja) segítségével bejutottam egy snooker klubba. Boldog voltam!
Ha akarod még mesélek...
Meghatott, amit Muszikáról meséltél!
A legjobbakat!
Meddig tart ez a snooker-bajnokságm Tanaria? És milyen kategória? Milyen adón nézed? Meséld el egyszer, olyan rég meg akarom kérdezni, hogy mikor és milyen körülmények között kezdődött ez a szenvedélyed? Játszani is tudsz? Bár amikor Holonban voltunk, ott a biliárd-asztal (az is snooker?) mellett, mintha beszéltünk volna erről, vagy rosszul emlékszem? Nekem ez teljesen érthetetlen sport, és ez csak személyes véleményem, valahogyan távol áll tőlem, vagyis mégsem, hiszen te szereted…
Jé, 1981-ben mi csak távolról ismertük egymást, akkor még lent dolgoztál, az építőtelepen, később kerültél fel a produkciós osztályra, ugye? Talán 1983-ban kezdődött az intenzív barátság családjaink és kettőnk között is. Ezer éve volt, ahogyan Bibione is említette…
Napokkal ezelőtt eszembe is jutott, hogy Arany Jánosnak valamilyen napja van-lesz, mert sokat emlegették mostanában. Persze, tavaly volt a 200. évforduló, már eltelt azóta egy egész év?? Amikor Kolozsváron felvételiztem, a szóbeli tételem Arany János balladái volt, 10-est kaptam, nem is létezett nálam boldogabb ember aznap. Mai napig emlékszem mindegyikre, vészjósló hangon idéztem, hogy: "A radványi sötét erdőben/halva találták Bárczi Benőt." Élvezet volt minden szava.
Évekkel ezelőtt itt, egyik haifai antikváriumban találtam egy gyönyörűen illusztrált Arany balladák-albumot, minden oldalát lefényképeztem, mert sajnos, nem volt eladó. Tudjátok mit? Előkeresem, remélem meg is találom. Az Arany-születésnap tiszteletére, de csak holnap!
Most pedig jó éjszakát, kiveszem a "lerből" (ismered a szót, Bibione?) a rakott krumplit és elteszem magam holnapra. Aludjatok jól!
Jav: KI LÁTOTT
Jav. " 201 éve.
Nemcsak!
Ma születésnapja van, 211 éve született Arany.
Arany János! Tessék csak rákattintani!
S mindezt az én kis Muszkóm apropóján? Köszönöm!
Ő és nagynénikéje, Picur, valóban a boldogság forrásai.
Jelenet ma délután: Muszkó itt ült velem szemben, pontosan mint a képen, Picur befúrta magát a hátamhoz a székemen. Csendélet. Bejött a lányom a szobába, ilyenkor nagy "beszélgetések" folynak hármuk között. Én Krisztire figyeltem, Muszkó finoman az arcomhoz nyúlt a pihe-puha tappancsával, maga felé fordította, kényszerített, hogy rá figyeljek, ne másra és mondta-mondta a magáét. Tele van velük a szívem!
""Kik hiúnak és kevélynek-
Tudom, boldognak is vélnek:
S boldogságot
Irigy nélkül még kilátott? "
Mindenkinek szép napot!
Sűrűbbek a napjaim, mert snooker is van.
Szerintem is túl nagy feneket kerítenek a hideg miatt. Máskor egész télen ilyen, vagy ennél sokkal hidegebbek voltak. Amikor 1981-ben sofőr iskolába jártam Csíkszeredában mínusz 36 fok volt reggel, amikor a poligonra mentem és jött az oktatóm is az autóval...
Igaz, akkor az egyszer nem szállt ki, amíg a poligont csináltam.
Drága Muszkó! Gyönyörű cica.
Szerintem is túl van tolva ez a dolog /IS / a média részéről , de ha valaki bélelt hótaposóban, vastag pamutzokniban van és nem tiszta műszál polár és egyéb ilyen holmikat húz és több réteget inkább , mint egy vastagot , az nem fagy meg. A 100% műszál ruházat télen hideg ,nyáron meleg szerintem .
A márciuskát nem ismertem, de köszönöm , hogy én is kaptam . Viszonzásul
.
A kilátás az ablakodból szuper . Korábbi lakásomból nekem is megunhatatlan remek kilátásom volt, bár nem tengeri , de hegyes- völgyes , pedig csak az első emeleten laktam. Itt ez nincs , de fák azért vannak az ablakom alatt , szépek , és nyári hőségben jól hűtenek is.
Hogy állsz a gyógyulással?
Jó napot ! Szigal majd jövök kicsit később, csak benéztem , hogy gyógyulsz- e .
Az első csésze a tiéd .
Melléütöttem: 30629 volt, nem 30729! Így lett mostanra 30630, és rögvest 30631.
Valamelyik nap készítettem egy sorozatot Muszkóról. Őriz engem - rendületlenül. Így valahogy: >>>>
Szervusztok!
Idegek kellenek ehhez a belépéshez (is). Már-már paranoiába hajló képzeteim támadnak…
Különben azt hiszem, hogy a számláló is elakadt a 30729-esnél. Nem létezik, hogy nem járt erre senkifia-lánya?
No, lódítsunk egyet rajta. Mármint a számlálón.
Hogysmint? Remélem, hogy nem szenvedtek nagyon a hidegtől. Valahogy túl soknak, pánikkeltőnek tűnik, hogy akkora hangsúlyt kap a mostani hideg. Régebben is volt hasonló, sőt ennél sokkal alacsonyabb fokok is előfordultak, emlékszem, hogy az otthoni legutolsó temetés -23 fokban történt, és nagyon sokan voltak ott velünk, gyászolókkal. A gyakori áramszünetek miatt a tömbházlakások fűtése is akadozott. Most pedig? Talán '83 telén mértek -42 fokot Csíkszeredában. Hazaküldtek a munkahelyünkről, iskolákból. Hazaküldtek, mert ott voltunk!
A legjobbakat!
Két mai történet:
1. Ma reggel egészen jól éreztem magam, majdnem, mint újkoromban. Közel másfél órán keresztül azzal foglalatoskodtam, hogy megtaláljak egy talán 10 éve, vagy még régebben általam készített fotót, amit később áttettem Word-ba és a gyerekeimnek is elküldtem. Nagyon büszke voltam rá, mert egyik reggel sokáig álldogáltam a közeli júdásfa alatt, amelyen két madarat láttam és megpróbáltam megörökíteni a kissé giccsesnek vélt jelenetet, vagy nagyon giccses volt? Nem is tudom, csak azt, hogy türelmesen kivártam a pillanatot, hogy átadhassam az utókornak. Valahol meg is őriztem az eredetit, lehet, hogy egy egész sorozatot, de azóta se találom.
A Gárdonyi-idézet mellé szántam, illusztrációnak, ha megtaláltam volna. Be is tettem, úgy, ahogy volt, még mindig Word dokumentumként, mert sehogyan se jöttem rá, hogyan alakítsam át eredeti fotónak.
(Zárójelben, az idézet magyarázata: talán 59 éve annak, hogy iskolatársnőmmel, később padtársnőmmel és mai napig barátnőmmel ezzel az idézettel kezdtük március első napját. Úgy, hogy egyikünk mondta az első mondatot, a másik pedig folytatta. A középiskola után többet soha nem laktunk egy városban, de mindig megtaláltuk a módját, hogy őrizzük a hagyománnyá vált szokást, levélben, vagy telefonon, egészen ritkán akár személyesen is. Ahogyan az életünk hozta. Mind a mai napig!)
Miután beillesztettem a képet a hozzászólásomba, nagy bosszúságomra az egész elszállt, megismételni már nem volt idő.
2. Bánatomban öltözködni kezdtem, hogy elindulok Klárikához. A készülődés zajára bejött a lányom és kérdezte, hová indulok? Mondom: Klárikához. Amire ő: - Ne tedd, anyukám, újra kezded az egészet, még mindig nem vagy teljesen jól… És képzeljétek, hallgattam rá! Felhívtam Klárit, aki elsírta, hogy nagyon beteg és már nagyon vár, de egy szóval nem kérdezte, hogy én hogy vagyok… Azért se érzek lelkifurdikálást, mert nem!
Végül egész délelőtt az eredeti képet kerestem, és közben megtaláltam a módját - szerintem teljesen véletlenül -, hogy visszategyem fotónak. Nem is vagyok büszke, hogy sikerült, mert fogalmam sincs hogyan tettem!
Íme!
Köszönöm a márciuskát, Tanaria!
Bár már sokszor volt szó itt róla, gyakorlatilag minden évben, március első napján, most mégis megismétlem, Bibione kedvéért.
A mărţişor, magyarul márciuska, olyan román népszokás, amelyet Erdélyben a magyarok is átvettek. Tanaria ezt küldte nekem. >>>>
Szép napot!
Örömmel köszöntök mindenkit ezzel a sokat ígérő képpel Március elsején! Bár a ma éjjeli mínusz 14 fokkal..., de annál nagyobb a reményünk.
Számomra is a remény hónapja a MÁRCIUS.