Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Én nem vagyok főállású anya, és annyi töredék pénzért nem is tudnám vállalni. Jobban kapok gyedet, mint a párom fizetése. :( Szal nekem teljes fizetés kell, különben tényleg éhen halnánk.
Nagyon jó benneteket olvasni!
A második gyermekünket várjuk, de mi is többet szeretnénk.
Nálunk nincs a tágabb környezetben sem nagyon-nagycsaládos, akitől elleshetnék dolgokat.
Andi 13hu: A kihelyezett gyermekekről tudtuk, milyen szinten vannak, 2 hónapig látogattuk őket, mire hazahozhattuk a nagyobbakat. A picurkát viszont látatlanul vállaltuk, de ott is tájékoztattak, milyen komoly elmaradások vannak. Nyugodtan vissza is léphettünk volna, akkor sem lett volna baj belőle. Sőt kérték is, csak akkor vigyük őket, ha biztos, hogy kellenek.
Én is a gyermekeim miatt kezdtem el a gyógypedagógiát.
Filounak: igen, van Mo-n hivatásos nevelőszülőség, de nem a mi megyénkben, ennek erre nincs pénze. (Pedig úgy tudom, a nagyját az állam állja) Szerintem nem ez a valódi indok, hanem kell a fejkvóta az intézménynek, hogy legyen állása az ott dolgozóknak. Mi kértük, hogy nem kell a hivatásos státusz, csak tekintsenek el a létszámtól, és a második tanfolyamot is elvégzem, ha kell. De ezt sem engedték. Ez a legszörnyűbb az egészben: Itt vagyunk, hogy tegyünk valamit a gyerekekért. Minden feltétel adott, hogy jó helyre kerüljenek. Tágabb család, szomszédok is elfogadták az életformánkat. Anyagilag is telik - egyenlőre - a legfontosabb dolgokra. Van hely bőven a szívünkben és a házunkban. A szakmai környezet is alakulóban. És mégsem!!!
A kormány eszéről meg láttunk néhány példát.
Én gyakran szenvedek tőle, hogy vajon én tudok-e olyan boldog gyerekkort biztosítani a gyerekeknek, mint az enyém volt. Nem vagyok benne biztos.
Az ingyenes tankönyv pedig szeptembertől sem jár automatikusan a nagycsaládosnak, csak rászorultsági elven. Az egy főre eső nyugdíjminimumtól ma több jut nekünk, ergo mi már gazdagok vagyunk.
Nekem 1998-ban öt gyerek mellett automata mosógépem sem volt, csak keverőtárcsás. Textilpelenkát használtam és azokat is így mostam. Ma már mosogatógépem is van, rajtam nagyon sokat lendített a 10. 000 Ft/gyerek juttatás. Kicsit értelmiségibb életet tudtunk élni. Jutott könyvre, újságra.
Ez kormány beterjesztés szintjén van, nyilván visszább vesznek belőle. De egy értelmiséginek a gyerek luxus, aki vállalja az költsön rá.
De ha valaki nem szívből szeretne sok gyereket, vagy ha nem örül őszintén, az első perctől a "létszámfelettieknek", akkor szerintem nem jó kockáztatni, mert sem a gyerek(ek)nek, sem a szülőknek nem jó az ilyen típusú feszültség. Én szívesen örökbe is fogadnék (még most is, hogy van az én "véremből" született már), a párom most mondja azt, hogy amíg nem volt babóc, addig még tudott volna örökbe fogadni, így már nem. Ezek érzelmi kérdések, nem lehet, nem is szabad győzködni -- esetleg beszélgetni lehet róla, de neki kell megérlelnie a döntést, hány gyereket, hogyan szeretne még.
Mamona, egy kérdés: én azt hittem, létezik Mo-n a hivatásos nevelőszülői státusz. Vagy csak a gyermekfalukban van ilyen?. . .
irigykedve olvasgatlak titeket! nekem 1 növérem van, a férjem egyke. hallani sem akar 2-nél több gyerekeröl, én 4-et szeretnék (vagy 5-öt. . . :-)))
még egy sincs, de már azon aggódom mi lesz a 2. születése után. tippek meggyözésre?
/párom apjának 6, anyjának 2 testvére van. unokatestvére viszont nagybátyánként/nagynéniként csak 1-2, úgy tünik a sok testvér visszariasztotta öket több gyerek vállalásától. :-((/
Az ismerősöd esete viszont felháborít. Nem semmi egy férje van/volt.
Az intézetből kikerült gyermekek több mint fele enyhefokú, de nem a genetikai adottságok miatt. Ők szerencsére, ha jó helyre kerülnek, nagyon látványosan fejlődnek. Addig egyszerűen nincs kinek a kedvéért menni, beszélni, stb. , produkálni. A középső kislány 3 évesen került hozzánk, és előtte végig intézetben élt. Nem tudott beszélni, nem volt szobatiszta, nem ment, csak kapaszkodva a fal mellett. Kiderült, hogy rosszul lát, s azért nem mert menni. Nem tudott sem sírni, sem nevetni, mert előtte nem volt értelme. Őt mi úgy kaptuk, hogy az enyhe és a középsúlyos határán volt. Most rendes oviba jár, 5 és fél éves, önállóan öltözik, és kb 4 éves szinten van. Az is lehet, hogy a nagycsoport ismétlése után rendes általánosba mehet. Mi tudtunk mindent az előzményekről, fogyatékosságokról, szülőkről. Egyébként nem érzem őket kevésbé az enyémeknek amiatt, hogy van egy szülőanyjuk is. Tudatosan is megpróbáljuk természetesen kezelni a dolgokat, hogy ne érezzék magukat MÁSNAK. Így talán kevesebb kudarc éri őket.
1 ismerősömnek volt örökbefogadott fia. Neki nem lehetett (még a Czeizelnek sem sikerült), kivett 1 kisfiút 3 évesen. Később derült ki, h nemcsak lemaradva van, hanem szellemileg enyhén fogyatékos is. A férje meg váláskor elvitte a gyereket a vérszerinti anyához (ő nem látogathatta) bosszúból. Persze az ismerősöm visszakapta, de azért köszönöm! Nem hiszem, h egy ilyet elviselnék.
A nehézségek is ugyanerről a tőről fakadnak. Van, aki nem akarja látni az anyukáját pl. Az óvodában meg szerintem nem állnak megfelelően hozzájuk. Mivel az intézetben, hol 3 ill. 4 éves korukig voltak, nagyon keveset tanultak meg, így további 3 év után is vannak fehér foltok. Ezt viszont nagyon eltúlozzák az óvónők.
Az intézetekről meg az a véleményem, hogy a legrosszabb család is sokkal jobb a legjobb intézetnél.
A legkisebbet például éheztették, és a részeg apja verte, ezért került hozzánk. Mégis előnye van a lányokhoz képest.
Legjobban az bosszant, hogy az értelmiségi réteget lehetetlenítik el, hiszen nyílván nem a kenyéren kezdünk majd el spórolni, hanem a könyvön és a színházon. Na és az üdülés csekkek? Az idén már az sem lesz ( megjegyzem, mi tavaly sem kaptunk, de legalább tudok olyanról, aki igen)
Támadják, és eltörlik a gyermekek utáni adókedvezményt, mondván, hogy igazságtalan. A magánnyugdíjpénztár, a befektetések, és a többi utáni adókedvezmény nem az? Mi a legértékesebbe fektetünk be, nem? Én a magam részéről jobban érzem magam, ha ugyanazt a pénzt adókedvezményként, és nem segélyként kapom meg.
Az egy főre eső jövedelmet bezzeg sehol sem nézik!
Átmenni a fekete szektorban. . . Ők kényszerítenek rá!
Az ingyenes tankönyv eltörléséről még én sem hallottam, de nem lep meg az sem.
össze fogják vonni a családi pótlékkal és adóztatni fogják. Így azok az egy- két gyerekesek akik minimálbéren vagy alatt keresnek, azok többet fognak kapni. Átlagbérnél azonban már csökkeni fog az eddig kapott összeg. Három gyereknél átlagbér esetében a mostani családi pótlékot sem fogjuk megkapni( kb. 300 Ft-tal kevesebb lesz az összevont juttatás). Ezt ők úgy nevezik, hogy a gazdagoktól a szegényekhez irányítják a támogatást. Ősztől már az ingyenes tankönyvet sem kapjuk meg, amit még szeptemberben megkaptunk.
Persze ez még csak terv.
Alternatívaként átmehetünk a fekete szektorba, de a férjem napi 200 km-t vezet minimálisan ( Bp-en dolgozik a munkahelye ide 100 km) és elég egy meggondolatlan ember az uton. . . Szóval vannak veszélyei ennek a lépésnek, így nem vagyok tőle túl boldog.
Az érveid viszont érdekelnének, így elsőkézből. . .
Nagy örömöm, hogy néhányan már "utánunkcsinálták". Ha érdekel, szívesen beszélek róla pro és kontra.
Egyébként nálunk is így kezdődöt. . .
Annyira bennem van, h legyen még babó a házban (a legkisebb 15 hónapos), bár gondolom csecsemőt a legnehezebb kikapni. Pedig velük lenne a legkönnyebb.