Szakítás után újra együtt!

Hermosa27
Létrehozva: 2009. június 12. 13:39

Sziasztok!

Tapasztalatokat, példákat kérek azzal kapcsolatban, hogy valaki, vagy valaki ismerőse, exe, vagy bárkik szakítás után egy bizonyos idő elteltével újrakezdték a kapcsolatukat.

(független attól, hogy utána együtt maradtak-e vagy sem)

Mennyi idő telt el a szakítás és az újrakezdés között?

Mi volt a szakítás oka?

 

 

146 hozzászólás
  1. Torolt_felhasznalo_432210
    Torolt_felhasznalo_432210
    2010. május 22. 20:50126.

    Szia!

    Én is hasonló cipőben járok.

    Most úgy tűnik végleges a szakítás,és válás is lesz belőle.A három év házasságból volt olyan,hogy nagyon csúnyán összevesztünk,sőt kimondtuk a szakítást,de nem költözött el( nem volt hova), már rögtön másnap megpróbált békülni.Esküdözve,hogy én vagyok élete szerelme.

    Ki is békültünk és utána ugyanúgy lángolt,mint az ismeretségünk elején.Aztán az utolsó veszekedésnél,amit ő provokált ki azzal,hogy hetek óta semmi nem volt jó,amit csináltam,mindenbe belekötött,ordítva szidott,hogy miért nem adtam be a válást.Másnap meg már nem is jött haza,csak tiszta ruháért. Három nap múlva már a szeretőjéhez pakolt.

    Azóta ha keres,csak bántó szándékkal. Sok közös dolgunk van,amit le kellene zárni,de nem hajlandó.Folyton a válást követeli,de közös megegyezést nem hajlandó aláírni.

    Nem tudom miért engem piszkál,ha neki van új kapcsolata,miért nem lehet velem normálisan lezárni? 

     Neki most szerelmesnek és boldognak kellene lennie.De nem az,mert különben az új párjával foglalkozna.De nem tudom annak a kapcsolatnak is milyen jövője lesz,hisz már három hét után írta nekem,hogy örülhetek,mert költöznie kell onnan.Aztán csak kibékültek...

     

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_630697 (124)
    2010-05-21  10:53
  2. 2010. május 22. 20:00125.

    Sziasztok!

     

    Nekem is lenne egy nagy szívfájdalmam.

    Én 26 éves fiú vagyok. Neten megismertem egy 27 éves lányt. Kiderült, hogy nem is lakunk messze egymástól és a munkahelyünk is tök közel van egymáshoz. Ráadásként kiderült hogy barátnőjéhez járok fodrászatba.

    Na szóval 1 hónap netes beszélgetés után végre találkoztunk. Ez kb 3 hete történt. Nagyon szuper volt minden. hetente 2-3szor találkoztunk.

    Volt hogy munka után mentem át hozzá, és már úgy várt hogy sütött nekem vacsorát. Esténként lementünk sétálni a vásorban picit. Kérte azt is hogy aludjak vele. Másnap tőle mentem dolgozni. Mivel vele aludtam így az is megtörtént.

    Sokszor mondta ő is nekem hogy nagyon jól érzi magát velem és szeret velem lenni.

    Egy hete kiadta az utam, és az volt az indok, hogy nem érzi azt amit szerinte egy kapcsolat elején kéne.

    Ha ilyen jól volt velem akkor nem értem miért döntött így. Nem szeretném annyiban hagyni, mert úgy érzem ő kell nekem és bizonytalannak érzem.

    Hagyjam kicsit és ne keressem se telefonon, sms-ben sem pedig e-mailen? 

    Nincs valakinek valami tanácsa? Nem szeretném veszni hagyni a dolgot.

     

  3. Torolt_felhasznalo_630697
    Torolt_felhasznalo_630697
    2010. május 21. 10:53124.

    Sziasztok!

     

    Volt már itt valakivel olyan hogy szakított a párjával, elég rendesen össze is vesztek, szakítottak, utána mégis egymásra találtak? Tehát nagy veszekedés után ki lehet még békülni? Az (ex)párom most hallani sem akar rólam

  4. Torolt_felhasznalo_418665
    Torolt_felhasznalo_418665
    2010. május 20. 13:01123.
    Még annyit szeretnék hozzá tenni a leírtakhoz, hogy akkori párommal összesen 8 évet voltunk együtt, és a 6. évben volt kb 4 hónap szünetünk. De ez két további boldog két év követte.
    előzmény:
    Hermosa27 (1)
    2009-06-12  13:39
  5. Torolt_felhasznalo_418665
    Torolt_felhasznalo_418665
    2010. május 20. 12:58122.

    Sziasztok!

     

    Igen, ismerek olyat, akik szakítás után újra kezdték kapcsolatukat, velem is megtörtént már sok-sok évvel ezelőtt, és nem lett rosszabb. Az, hogy végül mégsem maradtunk együtt, annak más oka volt. Az eltelt idő alatt mindketten átgondoltuk, mennyit jelent számunkra a másik, és végül mindketten úgy döntöttünk, hogy megéri folytatni. Ez szerintem mindig a helyzettől és az egyének egymáshoz való kötődésétől függ.....

     

    Jelenleg egyedül vagyok, párommal január elején szakítottunk. 4,5 évet töltöttünk együtt, bár az utolsó hónapok már nem voltak az igaziak. Nem éltünk együtt, és valahogy eltávolodtunk egymástól. Én mondtam ki a végső szót, de ő sem tartott vissza. Közben próbáltam mást keresni, de eddig nem tudtam elengedni őt. Viszont tartjuk a kapcsolatot, találkozni is szoktunk. Sokkal többet beszélgetünk és nevetünk mint a kapcsolatunk végstádiumában. Most kíváncsian várom, vajon mennyire vagyok fontos számára. Ennyi esélyt még adok kettőnknek, mert igazából sok külső tényező is befolyásolta a dolgokat. (Ha valaki bővebb infot szeretne, vagy dumcsizni akar írjon nyugodtan.)

     

     

    előzmény:
    Hermosa27 (1)
    2009-06-12  13:39
  6. Torolt_felhasznalo_686549
    Torolt_felhasznalo_686549
    2010. január 28. 12:12121.

    Szasztok banan és zsu,

    lehetséges. Az én történetem:

    20 év házasság, 2 gyerek, válás. Majd megismertem életem negy szerelmét, 8 hónapig tartott, mert megcsalt, és én kidobtam, pedig éreztem, hogy Ő az én igazi párom. A házasságom nagy szerelem volt, mégis ez volt a tökéletes összhang. Erre pontosan 10 év után találtunk egymásra ismét, amikor már 120 km-re kerültünk el egymástól. 2 éve már együtt vagyunk, szeptemberben esküvő. Vénségemre újra boldog vagyok.

    előzmény:
    banán11 (120)
    2010-01-28  08:38
  7. 2010. január 28. 08:38120.

    szia,

     

    "soha nem lesz olyan , mint volt"  írtad. Ezzel egyetértek. Valakivel beszélgettem ilyesmiről és azt mondta olyan nem, de lehet egy magasabb, jobb szintre emelni a kapcsolatot. Én ezt elképzelni sem tudom. Szerinted ez működhet? 

    előzmény:
    zsu1966 (118)
    2010-01-28  00:35
  8. 2010. január 28. 08:36119.

    sziasztok, 

     

    Jó a topic! Röviden a történetem. Gimibe együtt jártunk, házasság, 2 gyerek, majd 15 év házasság, 18 év együttlét után válás. Ennek lassan 6 éve. Nem tudnánk újra kezdeni . Több ok miatt sem.

     

    A tüskék bennünk maradtak. 

    Nincs meg a bizaom.

    Másképp látom őt, nincs már az a bizonyos rózsaszín köd:) Ami régen viccesnek tűnt, ma kifejezetten bosszantó ha látom. (amiket mondott v tett)

     

    Tehát nálunk esélytelen volt az újrakezdés. "Csak a gyerek miatt " együttmaradni szerintem iszonyú nagy butaság. Mikor elköltözött mindketten tudntuk , hogy soha többé nincs közös jövőnk. Mégis 2 év volt mire nagyjából kihevertem.

    De kihevertem 

  9. 2010. január 28. 00:35118.

    Egy kis saját történet!

     

    Nem most volt, több mint húsz éve történt.

    Szerelmes lettem. A szerelmből házasság, aztán gyerek, a vége válás lett.

    Végig jártuk az akkori szamárlétrát. Együttjárás, eljegyzés, házasság, közben katonaság. Részemről soha nem csaltam meg. Biztam benne, bárki bármit mondott. Soha nem veszekedtünk. Volt már lakásunk, bebutorozva. Aztán rájöttem: Megcsal.

    Leszerelése után nem igazán kellettem neki az ágyban. Mindig azzal magyarázta, hogy nagyon szeret, de ő nem kívánja. 22 évesen ott álltam egy férjejjel és egy gyerekkel, akit nem kíván a férje. Először nem tudtam mi történt. Baráti körben csinosnak tartottak, ők sem értették a férjem eltávolodását. Megcsalt. Ez volt az oka. Próbáltam mindenféle eszközzel helyre hozni. Megbocsájtottam. Beszélgettünk. Rájöttem, nincs kiút, csak a válás. 26 évesen egyedül maradtam a nagyvilágban, elvesztettem a férjemet, az anyámat és az apámat. (a szüleim meghaltak) Nagyon mély depresszió következet. Közben megismerkedtem a jelenlegi párommal, aki miatt sikerült meggyógyulnom, és született két gyermekünk. Egycsapásra visszakaptam az életemet. Fiatalon megbiztam egy férfiban akit szerettem, most is bizok egy férfiban akit szeretek. Nem bántam meg semmit. 

    Az élet jó tanító mester. Mindenki tanuljon saját tapasztalataiból, könnyebb lesz dönteni legközelebb.

     

    Újra együtt! Senkinek nem tanácsolom, ha valaminek vége azt nem lehet újra éleszteni. Soha nem lesz olyan mint volt. Esetleg ideig-óráig. De kár az idő pocséklásért. Az idő pedig mindenki életében nagy úr.

  10. 2010. január 28. 00:02117.

    Nézd ez helyzetfüggő. Sok mindentől függ. Például attól, ami a két ember között az adott évek alatt kialakult. Vannak itt olyan hsz-ok, amitől eszem dobom el: "5 hónapja voltunk együtt, amikor elhagyott". Na neee. 5 hónap? Annyi idő alatt akarja valaki megismerni a másikat? Áh. 5 ÉV alatt sem biztos, hogy sikerül. Helyesebben 5 év alatt sem biztos, hogy érteni fogod mi történik körülötted! Annyira különbözik férfi és nő.

     

    Megéltük, hogy ma már a legtöbb válást nő mondja ki: mert még nem volt eleget mással és ki akarja élni magát. Utána meg majd jönne vissza.

     

    Sajnos a legtöbb otthagyás/válás a fene nagy "carpe diem" miatt van, ami a legnagyobb ostobaság a világon.

    Éld ki magad. A HÁZASSÁGOD és/vagy komoly (életre szóló) kapcsolatod ELŐTT! Igenis ÁLLD MEG, hogy nem mész a farkad/puncid után! Ne vállalj kapcsolatot azért, hogy HÁTHA ez komoly lesz. Nincsenek HÁTHA dolgok a párkapcsolatban!

    Elég hamar érzi az ember a másikon, hogy vele le tudná élni az életét vagy sem. Ha igen, akkor kitartás (persze a szélsőséges esetekben marad válás: erőszak, megcsalás, stb.).

     

    Annyira könnyen dobálódznak a válással sajnos, mintha az olyan természetes lenne, mint nappal és az éjjel. Na ezért van olyan sok válás.

     

    Sok okos nő, emancipálódott. Mire ment vele? Semmire. Legfeljebb annyira, hogy aki többször dob, azt még többször dobják. Tisztára, mint egy regényben. Egy merő regény az életetek! 

     

    előzmény:
    Hermosa27 (1)
    2009-06-12  13:39
  11. 2010. január 26. 12:28116.

    Azt mondta nem akar hitegetni...ezt tudomásul vettem...nyíltan megmondta, hogy most jobb a másikkal...de benne is van hiba, és ő is változtatni akar.

    Nekem veszteni valóm nincs, mert elvesztettem, élem tovább az életem, és ha kiváncsi rám még akkor majd eljön az idő, hogy belátja majd, a jelenlegi bnője csak pótlék...

    Én is úgy látom, hogy nem mer még mindig szembe nézni velem, és azzal hogy ennyire megbántott, viszont tudja hogy szeretem és azt is hogy nem fog elmúlni egy ideig...

    az idő megold mindent, meg az, hogy akarja e...

    Nem is tartom ezt küzdésnek, csak van egy érzés bennem, hogy nekünk még van jövőnk, ha talán összejövünk idővel, lehet belátom, hogy mégsem, de megpróbálom mégegyszer, lesz ami lesz, az lenne a legjobb ha én mondanám ezek után, hogy igen, ennek nincs értelme, de amíg ezt nem látom, addig kitartok...

    előzmény:
    rahan (114)
    2010-01-26  00:31
  12. Torolt_felhasznalo_770932
    Torolt_felhasznalo_770932
    2010. január 26. 09:40115.
    A helyedben elfelejteném.Tömören.
    előzmény:
    christina1985 (112)
    2010-01-25  21:55
  13. 2010. január 26. 00:31114.

    Biztos azt szeretnéd,hogy "melegen tartsa" az érzéseidet,amíg majd kegyeskedik eldönteni,hogy melyikőtöket választja?

    Én nem vagyok egy véresszájú szakítás-párti,de amit írsz,abból az derül ki (számomra),hogy pasi nem elég bátor ahhoz,hogy vállalja a felelősséget a döntéséért.Ami jelen esetben az,hogy elhagyott,mert érdekesebbnek talált egy másik lányt.Be akarja biztosítani a saját visszavezető útját,arra az esetre,ha meggondolná magát időközben.

    Biztos voltak szép idők is a hat év alatt,amit együtt töltöttetek,meg szereted is,ez logikus,de az,hogy te KÜZDJ érte,meg neked kelljen megváltoznod ahhoz,hogy ő visszamenjen hozzád.......nagyon megalázó.

    Ráadásul simán benne van a pakliban,hogy visszamegy,aztán két hónap múlva rájön,hogy most mégis inkább a másik lány hiányzik neki,ugyanúgy fogja titokban győzködni arról,hogy "jól akar dönteni".Kell ez neked?

    Folyton ott fog lógni a levegőben,hogy ha te nem változol ebben,vagy abban,nosza,megint leléphet és te meg a maradék önbecsülésedet is elveszíted vele.

    előzmény:
    christina1985 (112)
    2010-01-25  21:55
  14. 2010. január 25. 22:10113.

    Én több mint 8 éve vagyok vele együtt.Hú...volt már minden,megcsalás nem!3 év után 2 hónap szünet, de aztán 5 év azóta együtt.Volt jó is rossz is.de mindketten elfogadjuk egymást, bár néha kiakadunk azt ki is adjuk magunkból...semmit nem tartunk odabenn

    Szerintem úgy tudnád visszahódítani, ha te is távolságtartó vagy ahogy ő.Közömbös, aztán egyik nap mégis kedves és segítőkész.Szerintem nem szabad, hogy kiigazodjon rajtad és azt érezze, hogy te mindig kéznél vagy.Legyél ott a gondolataiban, de vággyon rád.Ami mindig kéznél van hát te hogy vagy vele?????

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_133512 (100)
    2009-06-16  14:15
  15. 2010. január 25. 21:55112.

    sziasztok!

    bátorkodom elmesélni az én helyzetemet...

    szilveszter előtt 2 nappal a barátom bejelentette, hogy megcsal 2 hónapja egy ismerősünk barátnőjével. alig hittem el, de hát nem viccelt, 6 év után...

    eltelt lassan 1 hónap, és a csajjal van, aki szintén szakított a barátjával aznap mikor velem az enyém, ők 1 évet voltak együtt...

    azt mondta akkor, hogy szeret, de a másik hiányzik neki...addig nem akar velem lenni, míg a döntését meg nem bánja...

    velem nem akar rosszban lenni, így beszélünk, találkozunk, ilyesmi. (titokban)érdeklődik mi van velem, mindig ő kezdeményezi a beszélgetést.

    azt mondja jól meg vannak most, minden klappol, igaz féltékenység, és hiszti az megy a csaj részéről, és nem bíznak egymásban még (jó kezdet...).

    azt mondja ne várjak tőle csodát, hogy 1 hónap múlva visszajön hozzám, nehezen döntötte el, hogy nem marad velem, nem azért választotta őt, hogy 3 hét után véget vessen neki, és nem hitte, hogy változhat jó irányban a kapcsolat vele...

    én sokkal jobbnak érzem magam annál a csajnál...sok dolog mellettem szól, de van ami ellenem...

    kérdem én, hogy ha eltelik még 2-3 hónap rájöhet e ténylegesen, hogy mégis csak én kellek, mert most nem akarja magának bevallani, mert ugye azt látja, hogy minden jó a másikkal....

    lehet e ez nála csak fellángolás, és idővel belátja ő is?

    én nagyon szeretem, bármi is történt, el tudom fogadni, hogy így döntött, a helyzet adott, de a döntését megváltoztathatja, de neki is akarni kell...valahol akarja is, és én azon leszek, hogy bebizonyítsam neki, és remélem nem hiába küzdök érte... ismeri az érzéseimet, csak azt nem hiszi el, hogy meg tudok változni...pedig 1 nap elég volt, hogy minden megváltozzon bennem....

    egy ismerősöm 1 év alatt jött rá, hogy a volt barátnőjét még mindig szereti, szeretném ha az exemnek nem ennyi idő kellenne...

    Kriszta

     

  16. 2010. január 21. 10:15111.

    Kedves caline!

     

    Én úgy 6-ot adnék esélynek. Mert valószínű visszajön még egyszer, amikor is szép és jó lesz minden, de előbb-utóbb megint beüt a krach, és akkor újra ez lesz. Hogy ezt hányszor csinálja meg egyénfüggő, meg azon is múlik, te hogy viseled. 

    Sajna sok ilyet láttam, én is részese voltam egyszer, aki bepánikol, nem véletlen teszii...sajna...

    Bocs, de szerintem ez van.

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_818516 (109)
    2010-01-11  12:47
  17. 2010. január 21. 10:12110.

    Sziasztok!

     

    Mi gimiben jártunk együtt kisebb-nagyobb megszakításokkal egy évet. Akkor még kis hülyék voltunk, gyerekek, meg részemről nem is volt akkora szerelem. Felvettek más városba fősulira, ő is messzebbre járt egyetemere, valami kamaszos hülyesége miatt bepöccentem, kidobtam, még 98-ban. Aztán egy röpke 10 éves szünet után újra találkoztunk egy "kivel mi van" típusú beszélgetésre.

    3 hete volt az esküvőnk, és nagyon gyúrúnk a babára:):)

     

    Ilyen is van!

  18. Torolt_felhasznalo_818516
    Torolt_felhasznalo_818516
    2010. január 11. 12:47109.

    Az én esetem nagyon friss:

     január 3án szakított velem a párom - minden előzetes bejelentés nélkül, chat-en. Egy másik, szakításról szóló, népszerű topicban le is írtam ezt.

     

    A kérdésem:

     láttatok-e már olyan helyzetet, ahol a férfi csak bepánikol.

    Ez az én párom(exem) 34 éves. Igaz, hogy csak 3 hónapot voltunk együtt -de a saját elmondása szerint is sokkal többnek tűnt.Sok közös élményünk van. Azt mondta, engem akar az utolsó barátnőjének. A szüleivel is találkoztam ( ami nem kis dolog, mert írek, Írországból jöttek át Pestre látogatóba). A legjobb barátaival is találkoztam.

    Aztán kaptam egy nagyon szép és ígéretes ajándékot, egy karórát Karácsonyra.

    Aztán, mint valami skizofrén, 10 perc alatt elküldött a fenébe. Ő maga se tudta, mivel magyarázza. Először azt írta:  nagy kétségei vannak. Óriásiak. Aztán: megváltoztak az érzései. Aztán, szinglinek kell lennie, hogy TISZTÁN láthasson. Én meg csak nyelve a könnyeimet, bámultam a chaten a betűket amik ilyen kegyetlenül elválaszottak egymástól.

    Az is eszembe jutott, hogy berezelt. Vagy borderline. Vagy egy gyáva féreg. Olyan tökéletesnek tűnt minden. Persze, decemberben éreztem egy feszültséget rajta: azt gondoltam, honvágya van - s ez igaz is volt.

     

    10 es skálán mennyi esélyem van? Ugye jól gondolom, hogy semmi? ....

  19. 2009. július 29. 23:06108.

    Sajnos nekem rossz tapasztalatom van ezzel kapcsolatban.

     

    5 hónapig jártam egy fiúval, egy hónappal ezelőtt szakított velem, de utána megkeresett hogy rossz döntést hozott, megbánta.

    Én kis naiv bedőltem neki,és a napokban újra elhagyott,mondván nem tud szeretni (szerelemmel). De így sem képes elengedni, folyton keresi a társaságom de már erős leszek és nem hagyom magam.

     

    Ma már odáig jutottam hogy letöröltem msn-ről is, nincs miről beszélnünk már.

     

    Remélem nem vettem senki kedvét a történetemmel!!

     

    Üdv.Vero

  20. Torolt_felhasznalo_770932
    Torolt_felhasznalo_770932
    2009. július 12. 20:39107.

    szia!!

     

    sajnos én ilyen cipőben járok,először tavaly szakítottunk,4év után,1év együtt élés után..nekem jött volna más,de érzelmileg még nem álltam készen,őt szerettem,teszem hozzá én költöztem el,nagyon megbántott,és nem foglalkozott Velem,de nem volt megcsalás..

     

    Majdnem 2-3hónap külön,de tartottuk a kapcsolatot,utána randik,aztán visszaköltöztem..

    Megígérte,más lesz,figyelmesebb,...több idő együtt...

    Tartott ez májusig,de sokminden nem változott..én már szerettem volna elköteleződést,érzelmi biztonságot..

     

    Most közölte,egyedül kell lennie,de majd meglátjuk mit hoz a jövő..........amúgy meg bizonytalan(5éve az..)

    Hát itt tartok most,amúgy totál padlón..ésszel tudom,hogy el kell felejtenem,de a szívem azt nem tudom becsapni...

     

    Remélem az idő megoldja a problémákat

    előzmény:
    Hermosa27 (1)
    2009-06-12  13:39
  21. 2009. június 22. 13:36106.

    Felhozom ezt a topicot, hátha valakinek még eszébe jut valami.

  22. 2009. június 17. 14:23105.
    Nehéz a dolog, szerintem, ha már a tudomására hoztad, hogy rád számíthat, akkor azért ezt nem felejtik el, azaz ha akar élni a lehtőséggel, akkor megteszi.Azt sajna tapasztalatból tudom, ha túl sokat-gyakran nyúzzuk a férfiakat, akkor menkülőre fogják. Nekem egy régi volt  szerelmem akkor akart visszajönni, ill. újrakezdeni, mikor 4 -5 év teljes szünet után valahol társaságban öszzefutottunk. A szerelemből másodszorra nem lett semmi, (akkor mindkettőnknek volt már új párja), de a mai napig évente 3-4x hívjuk egymást, jól kibeszéljük magunkat, most már tudunk a szakításunkon is viccelődni. (Ő hagyott ott egy új nőért, akit el is vett, igaz elváltak, mert erős alkoholista volt a kedves hölgy.)
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_133512 (104)
    2009-06-17  09:28
  23. Torolt_felhasznalo_133512
    Torolt_felhasznalo_133512
    2009. június 17. 09:28104.

    Úgy tudom nincs senkije a volt barátomnak. És mostanában nagyon sok kellemetlen dolog történik vele, szívesen lennék mellette. Írok neki bátorító emailt, persze nem viszem túlzásba, nem akaszkodok rá, nem zaklatom, erről szó sincsen.Csak érezze, hogy rám számíthat. Ezt mivel tudnám neki mégjobban kimutatni, hogyan tudnám vele éreztetni, hogy rám számíthat annak ellenére, hogy szakítottunk?

     

    Üdv.

    SzR.

    előzmény:
    cvcjudit (103)
    2009-06-16  18:21
  24. 2009. június 16. 18:21103.

    Szia!

    Engem az újrakezdés lehetőségében és a kapcsolatfelvétel kezdeményezésében az zavar- beleértve a saját történetemet is, ahol jelenleg szó sincs sajnos újrakezdésről- ,hogy ha azért hagyott el a párunk, mert új kapcsolata van, akkor csak bohócot csinálunk magunkból, de ha nem, hanem más (lelki) oka van, akkor viszont már csak a hiuságuk miatt is nekünk kell(ene) lépni. Szerintem egy szülinapi ajándék, ha úgyis kapcsolatban vagytok, nem árthat.

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_133512 (102)
    2009-06-16  14:52
  25. Torolt_felhasznalo_133512
    Torolt_felhasznalo_133512
    2009. június 16. 14:52102.

    4 hónapja.

    Van valami, ami minket összeköt és ezért tudunk emailozni.

    És mostanság eléggé rossz időszaka van, meghalt a kedvenc kis állata és a nagymamája is, szóval szeretnék mellette lenni, de nem szeretnék ráakaszkodni.

     

    Mit tanácsoltok?

     

    Milyen ötlet, ha a kedvenc kis állata egyik képéből csinálnék neki egy ajándék fali képet? Nemsokára születésnapja lesz.

     

    Van valakinek olyan tapasztalata, hogy egy távolságtartó hapsival ismét kibékült?

     

    Üdv.

     

    előzmény:
    Hermosa27 (101)
    2009-06-16  14:42
2 3 4 5 6

Címlapról ajánljuk

Legnépszerűbb cikkek