Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Újraélesztés
Torolt_felhasznalo_770932
Létrehozva: 2008. szeptember 7. 21:10
Sziasztok!
Arról beszélgettünk ma, hogy ha az utcán összeesik mondjuk az anyukám (aki szerencsére makk egészséges), akkor lenne e valaki, aki hívná a mentőt és mondjuk újraélesztené,ha arra lenne szükség.
Tervezik az iskolákban, hogy tanítani fogják- pl nagyon sok ember még mentőt sem tud rendesen hívni.
Ti voltatok már ilyen helyzetben? És tudtok mentőt hívni? A gyerekeitek tudják?
Éles viták nélküli beszélgetést szeretnék.
Idézet a www.sos24.hu oldalról: AZ ESETEK JELENTŐS RÉSZÉBEN CSAK A SZEMTANÚ LAIKUSOK ÁLTAL MEGKEZDETT ÉS A MENTŐ MEGÉRKEZÉSÉIG FOLYAMATOSAN VÉGZETT ÚJRAÉLESZTÉS ESETÉN VAN A BETEGNEK ESÉLYE A TÚLÉLÉSRE!
http://www.sos24.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=82&Itemid=30
Van egy példabeszéd, melynek szereplői: Mindenki, Valaki, Bárki és Senki. Ismered?
A probléma egy véletlenszerűen összeverődött csoportban felerősödik, mivel a felelősség kimutathatatlanná válik, a külső indítású felelősség megoszlik, és ezért csak a belsőleg indított személyek fognak elkezdeni cselekedni.
Úgyhogy igenis hősies dolog, egy szociálpszichológiai gátlás esetén megtörni a gátlást. A hősök mindig is ilyenek voltak. Csak nem mindig fizikai az akadály, néha csoportlélektani.
pár hete egy ember a metrón halt meg, és a kutya nem foglalkozott vele!!! majd egy nő nem bírta már tétlenül nézni, hogy milyen szinten érdektelenek az emberek, megállította a szerelvényt, és intézkedett.
De nem ketten ültek a metrón.
Pár éve nekem is volt egy ilyen sztorim, én voltam az egyetlen (majd később egy orvos srác), aki segített, mindenkinek sürgős ablakon kifelé bámulhatnékja lett éppen... Szerencsére nem kellett újraéleszteni, de a sztori elég kalandos volt így is. A fickó a Nyugatinál vesztette el az eszméletét, ugyan szóltam, h ne menjen tovább a metró, de végül továbbment, utána a mentős diszpécser b@szott le, hogy miért engedtem (mintha rajtam múlott volna), végül a Nagyvárad térnél tudott elcsípni minket a mentő, de utána minket rángattak és tartottak ott a metró biztonsági szolgálata a forgalomirányítóval együtt, mert galád módon percekig fenntartottuk a forgalmat. Még én éreztem magam megalázva. Fenyegettek jegyzőkönyvvel, rendőrséggel, ha nem ugrunk be egy épp induló szerelvénybe, akkor nem tudom mi lett volna a vége a sztorinak.
Ettől függetlenül legközelebb újra megtenném. (Csak már rutinosabban lépnék le, ha kell..)
Tökéletesen egyetértek.
Nagyon nagy drukkban lennék én is, pedig anno enyém volt a 2. "legjobb" reanimálás azon a biz. vizsgán :-)
"pár hete egy ember a metrón halt meg, és a kutya nem foglalkozott vele!!! majd egy nő nem bírta már tétlenül nézni, hogy milyen szinten érdektelenek az emberek, megállította a szerelvényt, és intézkedett.
De nem ketten ültek a metrón."
Remélem csak rosszul fogalmaztál, és nem így volt, ahogy írod, és nem azért intézkedett a nő, mert már nem bírta tovább nézni, hogy senki más nem tesz semmit! Mégis milyen hozzáállás ez? Nem azért kéne intézkedni, mert az a valaki rosszul van? Mielőtt megmozdult volna, ugyanolyan birka volt, mint mindenki más, arra várt, hogy hátha valaki megmozdul helyette, hogy ne neki kelljen letörnie a körmöcskéjét intézkedés közben! Aztán jóízűen szidja a többi embert. Hát köszi, szerintem ez nem olyan hősies
Nagyon sokat gondolkodtam már rajta. Szerintem a célravezető megoldás az lenne, ha legalább 4-5 alkalommal kapna mindenki oktatást.
1. óvodában
2. általános alsó tagozat
3. általános felső tagozat
4. középiskola
5. jogsi (ha szerez)
Persze minden alkalommal ki-ki a maga szintjén. Talán így leülepedne felnőtt korára mindenkibe annyira a dolog, hogy már készségszinten tudja a tennivalókat. Mert 1 alkalom olyan, mint halottnak a szentmise.