Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Gyereket akarok,de a párom
Nagyon szeretnék már gyereket(azt hiszem egész életemben arra készültem,hogy gyereket szülhessek).
Most megtaláltam hozzá a egfelelő társat akit végletekig szeretek.
Nem vagyunk full gazdagok,de megengedhetnénk szerintem egy kis csöpséget.Ő nem akar.Mit tegyek? Erőltessem? Az ő beleegyezése nélkül azert nem valálnám.Nem lenne korrekt.
Ti mt tennétek a helyemben?
Szia,
lehet kicsit furcs lesz, amit írok, de tényleg így gondolom:
1. Elhagyod és keresgélsz tovább a "pasipiacon", mert sztem azért van férfi, aki gyereket akar. (persze itt szempont, hogy mennyi idős vagy)
2. Ha elmúltál 30 éves és ez a pasi jó génalany,ill. a gyereket fel tudod egyedül is nevelni (adott esetben) egyszerűen ess teherbe és szűld meg a babát.
Elég önző egy férfi-fajta a párod, joggal vagy kiakadva.
Ha nem akar én nem szülnék neki, ha meg szülnék, nem lepődnék meg ha hamarosan én is csak ex lennék...
Az én exem sem igazán akart, igaz ő csak még majd meg is látszott a hozzáállásában és bizony egyedül nehéz volt rá is ment a házasságunk! Szerinte nem erre ment rá....
Sziasztok!
Remélem, járnak még errefelé hasonló cipőben járók, mert egy kis lelki támasz elkelne. Nálunk is az a helyzet, hogy én szeretnék gyereket, a párom viszont nem. Kissé megbonyolítja a helyzetet, hogy nekim ár van 2 - az előző házasságából, akiket szintén nem akart.... de mivel az asszony szeretett volna, ezért lettek..... Amikor mi összejöttünk, akkor ő pontosan tudta, hogy én majdan családot szeretnék, mégis, amikor szóbakerült, akkor azt mondta, hogy ő nem akar, meg hogy mutassak egy olyan férfit, aki akar..... merthogy a férfiak szerinte nem akarnak gyereket, mert az egy csomó lemondással jár, meg megváltozik az addigi kis nyugis élet..... És amikor én azt mondtam, hogy akkor nekem nincs semmi keresnivalóm mellette, hiszen nyilvánvaló, hogy másfelé tart az életünk, akkor azt mondta, hogy akkor legyen...... természetesen azóta sem jött össze, amit én speciel egyáltalán nem csodálok. A tudattal, hogy ő nem akar, nekünk nem fog összejönni soha, szerintem. Ugyanakkor megjátsza a mintaapát az 2 gyerekénél... na persze. Így kényelmes. Láthatáskor (1 hónapban kb. 3 napig) jól megy. Erre meg az volta a reakciója, hogy a férfiak nem akarnak gyereket, de ha már megvan, akkor nagyon meg fogják szeretni.... Akkor most mi van?
Sziasztok!Én már nagyon szeretnék egy kis csöpséget, de a párom nem akar azzal a címszóval, hogy még nem készült fel!
Sajnos nekem van egy kis nögyögyászati gondom és az orvosom javasolta, hogy minél hamarab essek teherbe ,,ha tudok".
Anyagilag megengedhetnénk magunknak.
De eröltetni sem akkarom, szóval úgy beszéltük meg a párommal, hogy novemberig várunk és visza térünk a témára.
Csak anyira rossz amikor esténként összebujunk mindig csak a gyerek jár a fejemben.
nem tudom, hogy mitt tegyek?
Szerintem ez a lényeg. Jól megfogalmaztad.
Én is egyedül nevelem a gyermekem.
A volt párommal a baba születésekor mentünk végleg szét. Addig ő "reménykedett", hogy minden marad a régiben, langyos kapcsolat, stb. A babát ő akarta, szinte kezdetektől fogva, én kevésbé - azaz nem akartam egyáltalán teherbe esni tőle. De mégis sikerült, és én nem akartam ölni. Nekem nem ő volt az igazi partnerem, ennyi. De egy emberkét ezért nem pusztítok el!
A babát azóta egyedül nevelem, semmiféle tartásdíjat nem kértem, nem vártam, sőt, ha véletlenül megjelenne azzal, vissza is utasítanám. Nem szorulok rá, szerencsére.
Akkor most én is szemét vagyok, aki egyedül szült? MAGÁNAK? Mert én vállalom, hogy magamnak. És azt meg (nem részletezem, miért) tudom, hogy a babának is jobb így, mert nem fog negatív példát látni maga előtt (alkohol).
Nem tanmese ez, csak egy variáció az életre.
Nem tudom, kettőtöktől függ
Anno nekem már az elején megmodta a párom: nősülés és gyerek SOHA!!!
2 év együttélés után egy este gyűrűkkel jött haza. Majd hosszú ideig orvos-gyógyszerszedés(ő szedte) majd végre baba...
Mikor megszületett lányunk: közölte, több gyerek azért nem kell.
Alig múlt két éves, megkérdezte: már útban kellene lenni a másodiknak... (aki most 7 éves azóta )
Ennyi, soha nem lehet tudni.
De két ember döntése kell hogy legyen!!!!!
29 évesen egy férfi még nem biztos, hogy érett az apaságra,az én férjem 35 volt,amikor elvett, de még ő mondta, hogy várjunk,aztán mindketten akartuk és 38 éves lett,mire meglett a gyerek,azóta elváltunk,de támogat minket lelkileg és anyagilag is és látogat is.
Ne feledjük,sajnos a férfiaknak több idejük van a családtervezésre, akár még 48 évesen is elkedzheti egy 25 éves nővel, 48 éves nő viszont riktán lesz egy 25 éves-gyereket akaró pasi asszonya.
Én is kikapcs.
Remélem a topik-indító megtalálja amit keres, én drukkolok h. a jelenlegi srác mellett, és nem utolsó sorban drukkolok magamnak is.
Aki pedig azt gondolja h. hüpik vagyunk, az örüljön, h még nem volt ilyenfajta nehéz döntés előtt.
Na, most megyek aludni, legyetek jok, s almodjatok szepeket.
Jo ejt!!
Nekem volt egy nagyon csinos fium, akit a 7-es buszon ismertem meg. Olyan jol nezett ki, hogy amikor megszolitott, körülneztem, hogy ram gondolt-e az az Adonisz.
Piszokul jol nezett ki, de piszokul idegesitett a vegere. Piarista gimnaziumban erettsegizett, az ottani vallasi könyvesbolt volt az elsö hely ahova elcipelt. Vegetarianus volt (en husevö vagyok), rendmanias (en nem). Roppant tudalekos alkat volt, sokszor egtem miatta.
Ö ugy kepzelte el, hogy lesz sok gyerekünk, egy minden kenyelemmel ellatott tanyan elünk majd sok allattal, ö dolgozik, en a gyerekeket nevelem, furikazom, a bejaronö meg ellatja a haztartast. En egy eleg konzervativ gondolkodasu nö vagyok, de ö egy erckonzervativ ferfi volt (vagy meg ma is az), s a jövöröl alkotott elkepzelesei nem egyeztek az enyemmel. Ha rajta allott volna, ma lenne egy focicsapatnyi gyerekem, fiuk -lanyok vegyesen. Ö imadott, en ugy voltam vele, mint az imadkozo saska a himmel, annyi különbseggel, hogy nem akartam a megtermekenyitest.
Hogy miert voltam vele? Egy bizonyos tulajdonsaga miatt, amit most nem reszletezek, mert elpirul az NLC..
Nem én vagyok a fórumnyitó, ha visszaolvasol, látod.
Én csak hozzászóltam, mert hasonló a szitu...........
Most mas a neved???
Ki a szilvia emily???????????????
Te vagy a forumnyito???
En nem kritizalni akartam , hanem kerdest tettem fel. De ezzel az utobbi kerdeseddel valoban rakerdeztel a dologra. Vajon O e a ffi parja akivel a jovot latja vagy meg var valamire....
Ugyanakkor lehet, hogy csak fazis kesesben van a ffi.
Hogyan allithatsz be egy ferfi önzönek, mert az nem akar a nötöl gyereket? A nö nem az, mert gyereket szül, pedig a ferfi odzkodik az ellen?
S az nincs elöirva, hogy a ferfi elete vegeig a növel marad, mert lehet, hogy valoban elöbujik a kisördög, s megjelenik az a nö, akivel valoban szivesen vallalna gyereket?
Egyáltalán nem ezzel akarom megfogni. Ez eszembe sem jutott.
Amúgy meg minden ember más és más.
Azaz én ismerem őt, látom h. amióta ez téma, milyen változásokon ment keresztül.