Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Macska lakásba?
2008-06-23 15:141.
Létrehozva: 2008. június 23. 15:14
Sziasztok! 4 éve van egy cicánk, azóta vitázunk a férjemmel. Szerinte kínozzuk szegény állatot, amiért lakásban tartjuk. Ő úgy gondolja, hogy macska csak kertes házba való, ahol tud kedvére csavarogni, vadászni. Valóban, a miénk nagyon szívesen vadászik, minden legyet, bogarat elkap. Tegnap este majdnem kiesett az ablakon, annyira kereste a "játszópajtásokat". Néha tényleg úgy néz ki, hogy unatkozik. Ma beszélt telefonon a húgával, aki azt mondta, nem csak a nyaralásunk idejére, hanem ha úgy gondoljuk, véglegesen is magához venné Cicukát. Nekem a gondolattól is a szívem szakad meg, most is bőgök, nem akarom. De azt mondtam, menjen a macsek ki egy hétre, lássuk, hogy érzi magát, aztán majd döntünk. Eddig mindig azt hallottam, hogy a cicának tulajdonképpen mindegy hol lakik, kertben, vagy lakásban, az adott területhez ragaszkodik, jól érzi magát. Valóban így van? Tavaly volt velünk nyaralni, akkor élvezte a kertet, szívesen járt ki, igaz, ott nem volt más macska a környéken. Sógornőmnél meg van vagy 5 macsek. Mik a vélemények? Kínzás a panel a cicának vagy nem? Ha jól érzi magát kint falun, adjam oda és látogassam, vagy ragaszkodjak ahhoz, hogy otthon maradjon velem? Ha lehet, szidást nem kérek, csak gondolkodom. Imádjuk a cicát, épp ezért azt szeretnénk, ami neki a legjobb.
Akkor szerintem oda ne add!!!!
Én elég sok cicát ismertem, aki benti cicából kerti lett, és rövid idő után eltűnt, mert egyszerűen nem arra a "környékre" szocializálódott.
Nálunk is érdekes a szitu.
Befogadtam másfél éve egy kandúr cicát, a februári hidegben hozzám szegődött, hazavittük, megetettük, nálunk maradt. De ő sóvárgott egy idő után az erkélyen társaság után, így befogadtunk mellé egy kislány cicát, akivel azóta rendkívül nagyokat szaladgálnak és játszadoznak, a nagy sokszor mosdatja a kicsit, pedig fiú.
Most viszont új albérletbe kényszerülünk, ami történetesen egy nagyon pici kertesház. Nekünk az lesz a nagy probléma, hogyan is fogják érezni magukat lakás után házban.
Amikor még csak a nagy volt nálunk, én megkérdeztem a www.macsek.hu oldalon a szakértőt, aki azt mondta, hogy az utcai cica is el tudja fogadni a szobacicaságot, lényeg hogy kapjon rendesen enni és szeressék.
Kivi, szerintem a cicátoknak ott a legjobb veletek, sokkal nagyobb törés lenne, ha "az ő érdekében" elkerülne tőletek idegen helyre 5 másik macska mellé. A férjednek részben igaza van, de ennyi idő után lelketlenség lenne kitenni, szerintem ne hagyd magad rábeszélni!
Ja, egyébként hogy a kérdésedre is válaszoljak, szerintem is tartsátok meg a cicát!!!szereted, és ez a legfontosabb!!!
Nekem is van cicám (illetve anyuéknál van, ott maradt, mikor én elköltöztem) Most 14 éves, és világéletében szobacica volt...
És egyáltalán nem tűnt soha boldogtalannak!!!
Nekem is van egy "lakásos" macsekom, akit utcáról fogadtam be. Féltem is, hogy majd vágyik a szabadba. Ennek ellenére rá se bagózik. Szeret lenni az erkélyen, meg nézelődni az ablakban, de sétálni nem akar, állandóan leül a lépcsőház elé és néz rám, hogy menjünk haza, a lépcsőn meg rekordidő alatt ér az emeletre és majd kidönti az ajtót. A szüleimnek kertes nyaralójuk van, de ott is kb. 10 perc alatt körbeszaglászik mindent és csak akkor marad kinn, ha én is ott vagyok. Amúgy bejön utánam.
Szóval sztem a cicán látni lehet, hogy hogy érzi magát. És nekem is az a véleményem, hogy sok kóborandusz cinyó szívesen cserélne vele.
Szia.
Anno én is voltam ilyen helyzetben a cicámmal.
Nem akartam elvinni a Nagyimhoz, de meggyőztek.
Szoktatták a házhoz,.....magukhoz,...az új körülményekhez, és nagyon szerették, játékokat készítettek neki, játszottak vele.
Szóval mindent megtettek, amit lehet.
Amikor már kiengedték, hogy szaladgáljon a kertben, egerésszen ha kedve tartja, pár napig jó volt.
Azután megszökött.
Szóval, én nem vinném el sehová a megszokott környezetéből, és a megszokott emberektől.
Szia!
Nem szenved az a cica,aki eleve a lakáshoz szokott.De olyat is hallottam,hogy a kinti életről beszoktatták költözés miatt.Abból van a nagyobb baj,ha benti cicát szoktatnánk ki.Nekem a régebbi cicám is így tűnt el.A barátnőm macskáját meg úgy megtámadta a többi"gyökeres
utca macsek",hogy 1 hét után elpusztúlt.Családi házban lakom,ez már a második cicám,ami kizárólag benti.Ő sem akar kimenni.Elegem volt,hogy a kijárós cicákat vagy elütötték,vagy kutya harapta meg,de volt hogy"kedves"emberek megmérgezték.Elég volt!
Nem unatkozik,játszik a kutyával!Nem is vágyik ki(ilyenkor tárva nyitva
ajtó-ablak,meg sem próbál kimenni)
Úgyhogy tartsd meg a cicádat,biztos nem szenved!!!
Amúgy ahoz a hsz-hez csatlakozom,aki esetleg mégegy cicát javasólt
játszótársnak!
Nem értem az ilyen embereket....Miért kell valakinek mindig belekötni a topicindítóba...
Mindenkinek a magánügye, hogy min veszekszik, mi a fontos neki....
Nem kell attól még lenézni a problémáját, csak azért mert másnak több gondja van.....
"Drágám, más a villanyszámlát nem tudja kifizetni"
És ehhez a topicindítónak mi köze van???
Nem az ő problémája.....
Falra mászok az ilyen emberkéktől....
Én is megkaptam egyszer egy hasonlóan kedves nagyokostól, hogy az én kutyámnak jobb dolga van, mint sok családban a gyereknek....
És? Akkor gondoskodjak kevésbé róla, vagy ne szeressem annyira???
Miért fáj az neked, hogy valakinek esetleg a cicája "elhelyezése" a legnagyobb gondja??? Irigység, hogy neki "csak " ilyen problémái vannak? (Ami megjegyzem, azért közel sem biztos...) Vagy mi a fene bajod van?
Pont ettől félek. Tudom, hogy a cica falun "fogyóeszköz". Igaz, ők nem forgalmas út mellett laknak, de akkor is. Féltem a büdös bundáját
Akkor meg nem is értem, mi a kérdés...Szobacicának szokott cicusból udvarit csinálni szerintem nagyobb szenvedés, mint néha egy kis unatkozás...
Nem lehet, hogy a férjed egyszerűen csak macerásnak tartja a maccsal való együttélést, és így az érzelmeidre hatva próbálja őt kitessékelni?
Türelem :) Bár nekem nem volt ilyen tapasztalatom, egész picin rácsatoltam már. Lent is próbálkoztatok a hámmal? Mert odalent azért több az inger, mint a lakásban, több mindenre tud rámoccani. Viszont arra is figyelj, hogy ne csúcsforgalomban menjetek le, főleg az elején, mert olyankor az enyém se mozdul a lábam mellől.
Az enyém apportírozik, visszahozza az egeret, ha eldobjuk :) Nagyon cuki, mert olyan büszke magára olyankor :)
Nem feltétlen, a barátnőm macsekja pl alig várja, hogy a jól megszokott, kényelmes kis panelbe visszaérjenek egy-egy hosszabbra nyúlt nyaralás után. Vicces, ahogy visszatérve újra leellenőriz és birtokba vesz mindent..
Másrészt, ő egy kedvenc. HA topikindító jól tartja, akkor ezerszer jobb a dolga, mint rengeteg kóbor macseknak, aki mehet, amerre kedve tartja.. Azt pedig nem tudhatjuk, hogy a sógornőnél nem csámborogna-e el a panelhez szokott macs. Láttam már nem egy ilyet..
Ne már!! Imád veled lenni? Játszotok vele? Szeretitek?
AKKOR JÓ HELYEN VAN!
Mondjuk azt cáfolnám, hogy SZENVED.
A mostani cicám lehete, hogy jobban érezné magát kertben.
Az előző cicukám pedig ízig-vérig lakásmacska volt.
Én ajánlok mellé egy másik cicát,hidd el jobban érezné magát! Én is párban fogadtam örökbe az enyémeket!
Én most éppen cicamentéssel foglalkozom! Jó lenne ha tudnál belőlük Magadhoz venni!
Szerintem nyugodtan tartsátok meg a cicát, amennyiben látványosan nem szenved attól, hogy lakásban van tartva. (A leírásod alapján nem úgy tűnik egyébként.)
Szerintem a legfontosabb az, hogy szeretve legyen, mert akkor mindegy neki, hogy kint vagy bent. Pl. a mi cicánk valószínűleg jobban érezné magát kertes házban, ám annyira ragaszkodik hozzánk, hogy hiába adnánk oda kertes házba, depressziós lenne. (Ha csak nyaralni megyünk, kiborul :-) )
Szóval én úgy gondolom, ez a szempont előrébb van mindennél.
Egyébként pedig egyet értek az első hozzászólóval. (Már abban, hogy cicája válogatj, mit szeret, mit nem)
Drágám, más a villanyszámlát nem tudja kifizetni,ti meg ilyen hülyeségeken veszekedtek....
Igen,a macska szenved a lakásban,azt imádja,ha jöhet - mehet, kóborolhat....
Elég sok topik volt már erről, elég sok vita is.
Szerintem cicája válogatja. Én az enyémet még nem láttam unatkozni, nem szokott vágyakozva kibámulni az ablakon, nem üldögél az ajtó előtt. De mi esténként egy nagyon hosszút játszunk velük, időnként (jó hosszú) pórázzal lemegyünk sétálni, és nem rég a sors úgy hozta, h. került mellé egy másik is. Na azóta félek, h. végkimerülésben hunynak el, mert non-stop játszanak. Viszont biztos van cica, aki nem bírja a lakást, ahogy van ember is, akinek nem élet az élet, ha nem kertes házban lakik.