Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Kezelhetetlen 6 éves
Létrehozva: 2008. január 16. 09:19
Sziasztok ! A kisebbik lányom 6 éves és már teljesen kétségbe vagyok esve, mert nem tudok mit kezdeni vele, minden hatástalan és lassan a diliházba jutok, ha így megy tovább. Soha nem volt egyszerű gyerek, de ez csak egyre rosszabb lesz... Hisztirohamok, sokszor derült égből, minden látszó ok nélkül, állandó durcásság, mindenre nem és nem akarom, ha valamire azt mondja ( talán egy héten egyszer ) hogy JÓ, akkor azt hiszem rosszul hallok..Az esti lefekvés horror, a regeli felkelés szintén. Szépen kérem, szépen , türelmesen beszélek vele, semmi. Aztán elszakad a cérna és kiabálok, de attól én is és a nagyobbik ( 8 éves) lányom is kiborul. Most válunk a férjemmel, közös megegyezéssel, minden gyűlölködés nélkül. Tudom, ez is közrejátszik, de Zsófi nem 2 hónapja ilyen, már évek óta van valami ami nagyon nem stimmel nála és azt is érzem, hogy nagyon mélyen rejlik ez a probléma. Nevelési tanácsadóba járok vele, és gyerekpszichológushoz, de se az oviban, sem pedig egyéb helyeken nem viselkedik olyan "abnormálisan" mint otthon. Már annyi helyre hordom, de teljesen feleslegesen, úgy érzem. Én nem találom hozzá a kulcsot és borzasztóan félek, hogy még több sérülést okozok neki ezzel. Egy merő tiltakozás a gyerekem. 
Szia! Én most olvastam a bejegyzésed. Nálunk is kb az általad leírt a helyzet. A napokban lesz öt éves a kislányom és teljesen kifordult magából a viselkedése. Mindenben ellenszegul, ordit, visít, sot néha mčg harap is. Bármit kérünk tőle, nem hajlandó megtenni. Ez lassan kb 1 hónapja megy így. Voltunk vizsgálatokon, ott görcs nélküli epilepsziat állapítottak meg nála, most arra szed gyógyszert. De akkor ez miért most jött elő? Szemely szerint inkább pszichológiai háttér okokra gyanakszok. Úgy látom, hogy manipulálni próbál minket. Veletek mi a helyzet? Hogyan ment túl a gyereken és mi kellett hozza?
Sziasztok, megint én. Ha esetleg jár valaki hasonló cipőben...egy kis segítség. Találtam egy oldalt..a kislányom szuperérzékeny. Minden stimmel amit az oldal leírt. Az emberek 20% ilyen. Megfelelően kell kezelni. Most, hogy tudom mivel állok “ szembe”, másként tudok hozzáállni.
http://szimplan.hu/2018/07/16/szupererzekeny-gyerekek/
Baboka86 pont így kerestem rá én is googleban
Ha van kedved írj..kiváncsi vagyok nálatok miben nyilvánul meg a hiszti. Hátha tudunk egymásnak segíteni.
Szép estét
Kedves Ági. Hidd el anyaként mindennap megteszem, hogy megölelgetem a gyermekeimet..ez alap. De nem segít..van egy 4 éves kisfiam is...ég és föld a két gyermekem. Lányom már babaként...sőt mondhatni születése óta hiperérzékeny. Persze akkor nem volt viszonyítási alapom, azt gondoltam ez így okés. Nem furcsáltam, hogy senki nem vehette fel rajtam meg az apján kívül...ha mégis akkor ordított...hogy ha kimentünk a játszótérre és elszalad mellette egy gyerek sírva fakadt...valamiért rettegett a kisgyerekektől...pedig soha senki nem bántotta. Szerencsére ezt ovi kezdetekor leküzdötte. Babaként úgy 3 éves koráig nagyon érzékeny volt a hangos dolgokra. Másrészről (nem elfogultságból írom), de agyilag és érzelmileg is mindig előrébb tartott mint a vele egykorú gyermekek..1,5 évesen 2 oldalas verset elmondott fejből..kedvenc dala a Republic 67 út mellett...kívülről fújta..Számolt...ilyenek...de ezzel együtt járt h nagyon érzékeny minden bejövő ingere. Sokat javult...nagyon sokmindent lerakott a félelmeiből...kibeszéltük, megnyugtattuk. De vannak időszakok amikor 1-2 hétig kezelhetetlen. Most jelenleg megint nyugi van 1 hete. Amikor rossz időszaka van nemcsak minket visel meg hanem őt is. Szeretnék segíteni neki...de ilyenkor úgy viselkedik mintha mindenkit el akarna lökni magától...mintha a végletekig feszíteni akarná a határokat. Utána mikor megnyugszik elmondja, hogy sajnálja..nem tudja miért volt ilyen. Ilyenkor össze ugrik a szívem. Ahogy írta több anyuka is...mintha nem találnám meg a kulcsot a lányomnoz..ezt érzem én is. Állandóan sakkoznom kell, hogy éppen mikor mi válik be...és van h semmi. Szóval hidd el az ölelésem ide édeskevés.
Én ilyen esetben elgondolódnék azon, nincs-e felszívódási zavara a gyereknek. Glutenerzekenyseg pl. Sajnos akkor is lehet, ha a gyógyszertári gyorsteszt nem mutatja ki. Nálunk se. Viszont énnek ellenére áttértünk fiamnál, és pár hónap alatt óriási viselkedesvaltozas lett. Már nem befeszülve ébred, barátkozó lett, teljesen kinyílt. Persze etrendvaltashoz nagyon kell a gyérek együttműködése, és van ellene néha berzenkedés, de sokkal jobb azóta. Kb. 3 éve váltottunk, most lesz 12.
Valami nagyon hiányzik a gyerekednek- öleld át, szorítsd magadhoz!!!!
Kedves Lili0309. Gondoltam rakeresek h 6 eves hisztis kislany. Akkor lattam meg a friss hozzaszolasodat. Ugy latom nem csak nalunk van akkor ez a hiszti. :(
Kedves topik indító. Tudom nagyon régi ez a topik, de hátha olvasod a hozzászólásom, és tudsz nekem segíteni. Mikor elolvastam az irásod ledöbbentem...olyan mint ha én írtam volna. Lányom 6 éves és pont ugyanez van vele, mint a amit leirtál..az érzések amit érzel...ugyanazt érzem...lassan diliházba kötők ki. Arra vagyok kiváncsi, hogyan alakult az életetek. Megtaláltad a megoldást? Mi voltunk már pszichológusnál, kinenziológusnál...egy- egy rövid időszakra javulni látszott a helyzet...de mindig visszaesik lányom ebbe a hisztis, dacos 3 éves szintre.
Kérlek írj ha még feljáró ide. Köszönöm.
Szerintem a magából kikelve ordibáló felnőttet ugyanúgy kell kezelni, mint a hisztis gyereket: higgadtan, de elutasítóan. Meg lennék lepve, ha a feleséged amúgy, víz nélkül nem bánta volna meg, hogy ordibált veled.
Engem nem öntött le a férjem, ha néha kiakadtam, hanem azt mondta, hogy jó, és otthagyott. Ennél hatásosabb higgasztás nincs. Bár nem hordtam el semmilyen állatnak, mégis szégyelltem, hogy annyira indulatos voltam vele.
Ha valaki rosszul kommunikálja a problémáját, ordít, hisztizik, arra nem megoldás egy ugyanolyan, dühből, idegbajból, sértettségből fakadó, szintén hisztis reakció.
Nekem a vízloccsintás, a hisztis gyerek leordítása, felpofozása éppen olyan zsigeri érzelmi reakciónak tűnik, mint az, ami kiváltja.
Semmivel nem okosabb, ügyesebb, intelligensebb, érettebb az a személy, aki hisztire hisztivel reagál. Csak erősebb. És ezzel az erőfölényével visszaél.