Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Antidepresszáns =totál leép
Torolt_felhasznalo_854556
Létrehozva: 2008. január 5. 00:36
A történetem röviden.A nyáron orvoshoz fordultam állandó szorongásaim,rosszulléteim után.A pszichiátert javasolta,én elmentem.20 perc beszélgetés után recepttel a kezemben távoztam.A gyógyszert kiváltottam,rendesen szedni kezdtem.Kb 3 hét után elkezdtem érezni a hatását.JOBBAn voltam,nem szorongtam,nem voltak rosszulléteim,a mindennapi teendőimet eltudtam látni,mint ahogyan más emberek is.Boldog voltam,mert azt gondoltam,és valóban úgy is éreztem,végre visszakaptam az életemet,ujjra élek.Az állapotom kb 2 hónapja elkezdett romlani,amit a kicsi betegségének tulajdonítottam.Azt hittem,az,hogy beteg ez visel meg ennyire.Aztán a gyógyszert egy nap elfelejtettem bevenni,nem tudom másként megmagyarázni,de a fejem elkezdett kattogni,mint aki kéri a bogyót.Aztán bevettem és jobban lettem.Az állapotom most olyan mint amikor a bogyókat elkezdtem szedni.Ujjra remegek,és szorongok.A hangulatom is olyan mint azelőtt.sEMMI ÉS SENKI NEM ÉRDEKEL,NEM TALÁLOM AZ ÖRÖMÖT SEMMIBEn.a GYÓGYSZER HATÁSÁRA KEZDETBEN A GONDOK NEM TŰNTEK problémának.Minden lepergett ,és gondtalannak tünt.Könnyebben eltudtam fogadni mindent,amit azelőtt sehogyan sem.Ma ugyanott vagyok,mint mikor a gyógyszerhez nyúltam.Az antidepresszánsok nem használnak,csakis eleinte,és teljesen tönkreteszik az embert.Nem tudok bevásárolni,nem tudom élni az életem.Utálom ezt az egészet.Utálom,hogy ilyen vagyok,gyűlölöm,hogy stressz és szorongás nélkül nem tudok emberekkel beszélgetni.Utálom,hogy a boltban a soranállástól kiakadok,a postán rosszulleszek.Gyűlölöm,hogy csak az otthonomban érzem jól magam.AZt is gyűlölöm,hogy ez így jó nekem.Itthon a kis magányomban,mert ettől nyugodt vagyok,ez az egy nem stressze.Elviselhetetlenek voltak az ünnepek,a családom körében,végig idegeskedtem,idegesítettek.Az egész család.Miért nem lehetek normális ember mint a többi???Mitől tud ez az egész állapot megválltozni???Mert a gyógyszerektől tuti nem!!!!!
Sziasztok!
Egy ideje olvasgatlak titeket, most én is írok, hogy legyen itt pozitív példa is előttetek.
Én generalizált szorongással kezdtem. Egy éve. Iszonyatos testi tüneteim voltak, szenvedtem, mint egy kutya. Nem akartam gyógyszert, nagyon féltem tőle, amit tovább rontott a helyzetemen. Felkerestem azonban egy pszihiátert, akit sokan ajánlottak. Említette a gyógyszert, de mivel rettegtem tőle nem eröltette. Azt mondta ha mégis úgy érzem, ő javasolná. MEgkezdtük a terápiát, de egy hét múlva jött az első pánikszerű rohamom. Nem voltam pánikbeteg, de hasonló heves roham jött rám. Belementem a Frontin-Aurorix párosításba. Az első két hét nehéz volt, de utána sokat javult az állapotom, kezdtem megnyugodni, jártam terápiára is. Sajnos azonban a főnökömnek nem tetszett ez az állapot, kirúgott. Depresszió, valahol két km-rel a föld alá süllyedtem. Vátottunk gyógyszert: Cipralex-Frontin. Ettől rohamosan javultam, persze mellette maradt a terápia, a Kedvesem és jómagam erőfeszítései. Pikpik javaslatára rákérdeztem a dokinál ismeri e az integratív terapeutákat. Legnagyobb örömömre ő is az volt. Így kezdtük a szimbólumterápiát... Lassan elhagytam a Frontint, jelenleg pedig letesszük a Cipralexet is. Együtt az ő irányítása alatt.
Kellett a terápia, és kellettem én is! Ma már jól vagyok és boldog hogy rátaláltam a megoldásra. Nem kellett volna félnem a gyógyszertől, bár ehhez kellett a jó orvos is.
Kitartás mindenkinek, és ha tudok segíteni valamiben csak kérdezzetek!
Az ismeretlentol meg tartunk, felunk, olyan nagy es felelmetes, tapasztalatlanok vagyunk vele szemben, meg kerdes hogy birjuk-e majd es .. ..stb....Ez inkabb ertelmi dominacio, mint erzelmi...Biztonsagerzet kerdese.Nem mindenki szuletik avanturistanak meg Kolumbusznak, plane napjainkban.En ezt meg tudom erteni.A betegeket is mindig meg tudtam erteni.
Sosem fognam vissza magam a szinek hasznalataval kapcsolatban, a szenrajzokon meg gondolom, a technikad nem volt jo es nem a szine, tul sok lehetett az anyag rajta; milyen szinu szen van meg a feketen kivul, mondd mar?Ez is a tiz perces kiertekelesek koze tartozik.Igaz, hogy az enyem is
Na most visszabelyegeztelek, remelem.
Nalam allja a helyet ez a teoria a gyerekeknel is, szerintem ok a szuk kornyezetukrol szedik le az informaciokat es meg olyan kicsik es tapasztalatlanok, hogy tudas, ismeretek, hm...skills...bocsanat...hianyaban, amivel kivedhetoek lennenek esetleg, rogton a tudatalattijukba epul be a nyugtalanito, felelemkelto helyzet, amelyek ha ismetlodnek, belso mintava erosodnek es az egyen fizikumanak leggyengebb pontjan betegseg formajaban mutatkoznak meg.Valami modon ki kell torniuk a test es a lelek belso harmoniajabol, hiszen idegen testek ott...Jonnek a felszinre, es ez a folyamat azert jo, mert lathato, egyebkent en sem szeretem
Az en gyomrom a karmikus kifejezest nem veszi be sehogyansem; ilyen jellegu a kislanyom betegsege is; veleszuletett.
Amikor megertettem a kialakulasanak a mechanizmusat, akkor ket napon belul rajottem, hogy a terhessegemben atelt halalfelelmembol szarmazik ( jugoszlaviai haboruk idejen, a bombazasok alatt voltam vele terhes); tehat jobb, ha eloszor magam gyogyulok meg es atertekelem a memoriam tolteset, ha ezt a gyereket ki akarom vezetni innen.Megvaltoztatni a szocialis enkepemet, a tarsadalmi ertekrendszeremet, ...a vilagrendet onmagamban, mert ha uldozottnek erzem magam, az minden lehet, csak jo nem.Na most ezt az egesz hobelevancot azert irtam ilyen reszletesen, mert meg szeretnem erositeni, hogy a jelenlegi rendelkezesre allo tudasunkban es tudatunkban is meg van a magja mindennek, ami tortenik velunk, nem kell erte elozo eleteket bejarni, halottakat latni, babonakat szorni, koteseket oldani, csak "Tanulni, tanulni, tanulni...." Aztan ha az Eg is ugy akarja, akkor majd megerkezik a segitseg is
Valamilyen formaban.
Udv.*******
Sziasztok!
azott!
Bocsi ,hogy csak most írom a választ de nem nagyon volt mostanában időm.
Szóval ,hogy érdekes -e ahogyan írtam....Hát maga ez a pánikos dolog is egy amolyan érdekes valami . Egyik nap semmi másnap meg benne vagy csőstöl , és néha minden (esetleges ) jel nélkül.
Ha jól értem arra szeretnél rávilágitani ,hogy vannak aki " ragaszkodnak a betegségükhöz" na persze nem tudatos ez csak amolyan tudatalatti . Erre gondoltál? Nos régeben rengeteget olvastam erről én is DE .... nálam éppen ott dölt ez meg ,hogy mi a helyzet egy gyereknél ? Ő nem ragaszkodik a betegségéhez...
Ez a bizonyos ragaszkodás nagyon egyéni dolog. Inkább amolyan " felhívás a környezet felé ,hogy ÉN BETEG VAGYOK ÉS FIGYELJETEK ODA JOBBAN RÁM stb... Bár ez csak az én véleményem .
Művészet???? Hmmmmmmm
Nagyon szeretek rajzolni ( inkább szénnel ) és festeni is . Hogy a rajzaim mennyire tükrözik
A KÉPTELENSÉGET??? nos látod ezt nem tudom .
Még mielött a szén feketesége rossz útra terelne bárkit is .... A festésnél a kedvenc szineim a naracs , a cirtom, stb... Ezt csak azér írtam ide mert egyszer egy kedves pszihológus ( aki igen érdekesen mutatkozott be ) Kezet nyujtott és közölte ,hogy ő utálja a pánikosokat .... ( De maradtam mert érdekelt maga az ember és az ,hogy mit fog ebből kihozni ) ...Na szóval ő a beszélgetés során azonnal párhuzamot vont az én szenes rajzaim feketesége és a pánik között.
De ki látott már
sárga zebrát?
Hülyeséget teszel. Ha leàllsz 4 év!! utàn CSAK ÙGY, jobb, ha tudod: bàrmely pillanatban (kumulàciÒs idötöl függöen) pszichiàtriàn köthetsz ki. NEM ez a megoldàs.
Olvasd el, amiket ìrtam eddig.
Valahogy azért fàraszt, minden màsnap ugyanazokat a dolgokat elmondani...
sziasztok
a gyógyszeres kezelés magában nem elég, de ha szükséges akkor jó. vannak gyógyszer ellenesek, de ahogy a cukorbetegeknek az inzulint külsőleg kell adniuk maguknak, így a depressziós betegeknek is a szerotonin hormont, ami,ha lecsökken, akkor vagyunk betegek.
a pszichológus, a terápia szükséges mellette, hogy feltárja a lelki gyökereket, a kialakulás miértjeit, azokat a dolgokat amiket nem tudunk megoldani, feldolgozni, ezért inkább magunkba zuhanunk és pajzsot vonva magunk elé nem kérünk a világból.
nagyon nehéz dolog, én tíz éve küzdök vele. talán most találok olyan pszichiátert és pszichológust, akik együtt dolgoznak, így egy helyen van az "ügyem".
Szia Angyaldorina!
Olvastam a leveledet a szorongásaidról ...stb Szomorúan tapasztalom, milyen sokan vannak hasonló helyzetben, mint én. 10 éve vagyok pánikbeteg, 4 éve szedek antidepresszánst. /Hol jobb, hol rosszabb az állapotom, sosem tökéletes./ 12kg-ot híztam tőle, lekábít ...stb. Szilveszterkor jött az elhatározásom, hogy leteszem. lesz ami lesz! 13 napja nem vettem be, nagyon rossz szenvedek mint az állat, de kitartok, mert a házaséletem is kezdett rámenni a betegségem miatt. Ma bejelentkeztem pszichológushoz, ill. reiki szakértőhöz. Amelyik tud segíteni annál maradok, kizárólag gyógyszer nélkül!!!! Te is szánd rá magad, keress valakit aki segíteni tud. Vagy ha nekem beválik vki szívesen ajánlom, ha gondolod! Szánd el magad, tarts ki mellette tűzön-vízen keresztül!!!!!!!!!!!!!
Köszönöm
Nagyon sajnàlom a kàlvàriàtokat! Nem, 15 perc nem elegendö egy diagnòzishoz.
Nem kellene elfelejteni, hogy egy ember teljes élete, egzisztenciàja, megìtélése (s persze nem utolsò sorban testi-lelki-szellemi egészsége) a tét. Egy mellément diagnòzissal
1) egy életre megbélyegzed,
2) nem segìtesz rajta, hiszen a valòdi bajt nem vetted észre
3) ezzel szemben belekergeted egy ördögi körbe, hiszen a "kezelés" hatàsàra valòban ilyen tüneteket IS fog mutatni.
Jòl tetted, hogy utànajàrtàl.
MI van most a kislànyoddal?
Szia!
Átérzem a helyzeted, én sem vagyok teljesen normális, de nem ennyire nehéz a helyzet.
Szerintem nem pszichiáter segít, nem bogyó, szerintem ha igazán meg akarsz gyógyulni, akkor egy pszichológustól kérj segítséget, az lehet bármilyen hosszú terápia, amennyire szükséged van szerintem, megkeresítek a problémádat, és segít megoldani. És ő nem írhat fel gyógyszert
Én ezért nem megyek orvoshoz egyelőre, úgyis csak gyügyszert adnának, de nem érzem szükségét. Annak már inkább, hogy jól kibeszéljem magamból a bajaimat valakinek, aki igazán figyel, és átlátja... keresek majd én is egy jó pszichológust.
De mi Kanadaban elunk, itt az officialis fogadoora 15 perc meg a pediatrrr........
a gyerekorvosnal is
ha a szulo nem tud annyit, hogy jo utra teritse az orvost, akkor akar lohetnek is
en nagyon egyszeru pelda vagyok ra; nem tudtam eleget es voltam mar mindennek lemondva az orvos reszerol, hisztis anyanak meg szimplan elkenyeztetett gyerek szulojenek meg mittudomenmindek az emlegetett 15 percek alatt, en magam depressziosnak, csakhogy mindig visszapattatam valahonnan, bar komolyra vettuk a ferjemmel es felulvizsgaltuk ennek a lehetoseget is, amit ok mondtak, elvegre orvosok, vagy nem??
nem talaltunk bajt
Egy evembe telt, amig kicsikartam egy agytumor diagnozisat, ami elemeben megvaltoztatta a gyerekem perszonalitasat
megerte, meg is mutattam a kozepso ujjamat a dokinak
meg azota is mutogatom, amikor hozzajarulasokat ker, de melyen a szivemben ugy erzem, tanitani kellene, akarmilyen oreg is
Sok akademikus tudassal talalkoztam mar; a Tied nem csak szrazon az, hanem dedikalt vagy....vagy azza lettel
Gratulalok!****************
1) nem feltétlenül függöség
2) természetesen VAN àldàsos hatàsa teràpia nélkül is: helyreteszi az agy kémiai folyamatait. EZT teràpia NEM TUDJA.
3) segìtségével élhetö lesz az élet. (Szemüveg néLkül 60%-ot làtok, szemüveggel 100%-ot. Òriàsi különbség!)
Màs kérdés, hogy CSAK EZ az okot nem fogja elmulasztani...
alig merem leirni, hogy mennyire
amit seriamis ir, az egy stabil, rogzitett tudas
de nemtom, felismerne-e vele az emlegetett tiz perc alatt egy hatterbetegseget
22-es csapdàja: nem, akkor sem.
Ha rossz a dianòzis, akkor ez a kérdés fel sem merül (egyéb kérdésekkel ellentétben).
igen. Àm azért azt hozzàtenném: ha nem is pszichoteràpiàt, azért kezelést a receptìràson kìvül alkalmazhatna... És persze: kutya kötelessége elmondani, hogy teràpia IS kell...
"Màniàs depressziò, schysophrenia, stb. esetén a gyògyszer nem elhagyhatò. Semmikor."
Kivéve akkor, ha az orvos rosszul diagnosztizált 10 perc alatt!
Màniàs depressziò, schysophrenia, stb. esetén a gyògyszer nem elhagyhatò. Semmikor. Az agy csak ezekkel tud kielégìtöen funkcionàlni. Ezekkel lehet karbantartani, a kiegészìtö teràpiàkkal minöségileg javìtani az életminöséget.
Hogy megértsétek: nekem szemüvegem van, anéLkül az orromig sem làtok. MINDIG szemüveges leszek - azzal viszont 100% a làtàSom. Tehàt ami nekem nincs, azt pòtolja a szemüveg.
Krònikus fizikàlis-pszichés àllapotok esetén ugyanez a helyzet. a gyògyszer azt adja, ami a szervezetnek nincs, a funkciÒ ìgy OK.
A "tedd le a gyògyszert"- jellegü sugalmak arra akarnak ràbeszélni, hogy nem kell szemüveg. Igaz, hogy ùgy nem làtsz s ez nagyban rontj aaz életed minöségét ... de legalàbb természetes àllapot!! Balgasàg, ostobasàg a köbön.
Business, diagnòzistòl függ, elhagyhatod-e a gyògyszert. Kérdezz rà a kezelöorvosodnàl. Ha a diagnòzis a fenti példànak felel meg, a gyògyszer elhagyàsàval sajàt életminöségedet rontod: vaksin tàntorogsz, holot làthatnàl...
Es erdekes, hogy elorelattam a lehetseges fuggoseget
ezt nem is tudom, hogyan magyarazzam meg
de nem valasztottam mindenesetre
a fuggosegemet legalabb magam valasszam meg, ne pedig a pillanatnyi idegallapotom
most irhatjatok, hogy van elozetes tudasom; van; keszultem
De ha a depressziot a nepnek talaltak ki, akkor en vagyok a nep, vagy nem???
Szia!
Nagyon sajnálom, hogy ilyen állapotban vagy. Iszonyú és felháborító, hogy a pszichiáter, aki orvosnak meri nevezni magát, egy recepttel elintézte a problámádat terápia nélkül!
A gyógyszer csakis akkor hat(hat) ha mellette párhuzamasan zajlik a terápia és gondok eredetének feltárása.
Ez olyan mintha valaki törött karral elmenne az orvoshoz és egy fájdalomcsillapító receptjével távozna, sínbe tevés és gipsz nélkül.
Szerintem érdemes volna felkeresned egy igazi orvost! Sok erőt kívánok Neked!