Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Nem kívánja a szexet...
Torolt_felhasznalo_425219
Létrehozva: 2007. szeptember 25. 12:48
Sziasztok!
Először is kezdeném, hogy már régóta fórumozok, de most kénytelen voltam álnév mögé bújni, mert nagyon kényes kérdésben szeretném a tanácsotokat kérni. Rettenetesen megviseli a lelkem, úgyhogy kérem a vicces kedvű delikvenseket, ne rúgjanak belém.
4 éve boldog párkapcsolatban élek. Nagyon szeretjük egymást a párommal, nevezzük Petinek. Tökéletes a harmónia közöttünk, mindketten egymással szeretnénk leélni az életünket.
Egyetlen problémám: Peti nem kívánja a szexet. Nagyon ritkán vagyunk együtt, átlagosan havonta. Régebben gyakrabban is voltunk együtt, de az sem volt elég gyakori. Nem simogat, nem ölelget „szexuálisan”, csak szeretetből. Nincs benne szenvedély, nagyon ritkán jut eszébe magától a szex. Ha bulizunk és iszunk, akkor feloldódnak a gátlásai, és érzem, hogy „úgy” bújik hozzám, de ennyi. Ha szeretkezünk, akkor viszont nagyon jó, mindig törődik velem, eljuttat a csúcsra egy alkalommal többször is. Mostanában viszont azt vettem észre, hogy nincs erekciója, vagy csak nagyon rövid ideig. Az önbizalmam így is nagyon alacsony, mert rengeteg „javítanivaló” van rajtam. De így már egyáltalán nem érzem nőnek magamat. Egyáltalán nem!!! Savanyodok minden nappal és csak vágyom a szexre, és majd’ belebolondulok! Nagy nehezen tudok néha erről beszélni vele, de sajnos ez mindig veszekedésbe csap át. Az a baj, hogy ő sem tudja, miért, de nem jut eszébe a szex. Ha eszébe is jut, nem kezdeményez sosem. Ez a feladat mindig rám hárul. Ritkán, de van olyan, hogy elcsábítom, vannak szexi rucijaim, na arra nagyon begerjed, akkor olyanná válik, mint egy „igazi” férfi. De nem várhatom minden este különleges ruhában, én izgassam fel, és ne a ruha.
Ami aztán meg végképp furcsa, hogy közben meg tudom, hogy szokott önkielégítést végezni. Nem tudom milyen gyakran, de min. heti egyszer. Kérdeztem is Tőle, hogy akkor azt meg hogy-hogy? De nem igazán tudott rá válaszolni, szerintem Ő sem tudja hová tenni ezt a dolgot.
Tudni kell még róla, hogy rendkívül szorongó, idegeskedő, főleg az is zavarja most már, hogy nem tud boldoggá tenni.
Nagyon sokszor azt érzem, hogy nem tud bánni egy nővel, fogalma sincs mire lenne szükségem, nem csak a szexben, de a romantikában, a hétköznapok „feldobásában”, semmiben. Valahogy ez hiányzik belőle.
Ezt leszámítva, rendkívül jó a kapcsolatunk, szeretjük egymást nagyon. De hogy hogyan tudjuk ezt átvészelni, fogalmam sincs. Kérlek, segítsetek!!! Köszönöm mindenkinek, aki végigolvasott, aki tanácsot ad.
Hiába közeledek hozzá, hiába próbálok rá utalni, mit szeretnék, nem veszi a lapot, vagy nem is akarja.
HA már erről beszélünk (ahogy a topikindító is leírta), hát leírom én is.
Azt vettem észre, hogy magával jobban elvan.NEm tud bent elélvezni, csak ha ő csinálja, max én.Kb 15 perc az egész.Mindennel együtt.Nem szeret csókolózni.Nem szereti, ha simogatom "úgy",mert csikis.
És mindezt ahogy így leírom, legszívesebben sírnék, de ezen már túl vagyok, és elgondolkozom rajta, hogy mit csinálok még vele?DE közben nem is kéne nála soha jobb ember.
na ez a totál kétségbeesés...
HA nem beszél, hát nem.HA nem akarja megoldani, hát nem.Akkor megoldom én (bár ez eléggé gusztustalan hozzáállás, tudom, úgyhogy jöhet is a fikázás)
Néha én is elgondolkodom, mi kell egy nőnek.. egy hatalmas lélekkel megáldott(vert) férfiú, vagy egy lélektelen, ámde lepedőakrobata aki ha kell, ha nem tettrekész. Végülis szerencsés lenne ha a 2 egy férfiban meglenne... de ez nagyon ritka.. sajnos
A nagy lelkiéletet élő férfiú sajna gyakran szorong, és látszólag nem túl fontos dolgokon agyal. Ami ugye libidogyilkos lehet.
Na és még egy tanács: beszéljétek meg, mindent meg kell beszélni, és az sem árt, ha mi nők, nevén nevezve kimondjuk mit szeretnénk.
"mert a nők a Vénuszról, a férfiak a Marsról jöttek" ezért nem árt a kommunikációra jól odafigyelni.
az a baj, hogy én már nem is emlékszem arra, milyen volt az elején, annyira régen volt.De az biztos, hogy volt olyan, hogy egy hétvégén 5x, meg ilyenek.Aztán egyre kevesebb lett.Először azt gondoltam, ez így normális,de rá kellett jönni, hogy jó-jó, hogy kevesebb, de azért ennyire
de hát az évek alatt, az elején dúló nagynagy loveból később kisebb praktikák lesznek, aztán pedig beletörődés a havi 1 alkalomba, aztán embere válogatja, ki hogy tűri..lelép, keres valaki mást...
Szerintem egész egyszerűen átalakult a kapcsolat jellege. MInt majdnem az összes, fiatalon elkezdett kapcsolatnál... Eleinte még ugye mint szeretők voltak, aztán jött, hogy inkább már valami húgra vagy rokonra tekint a pasi, még jó, hogy nem kívánja. Igénye viszont van szexre, hiszen magának megoldja. Meg az is bejön, ha szexi ruhába veti magát a csaj. Persze, mert ilyenkor kizökken a pali a "szeretem,mintahugomat" szerepből, és csak a szexi csajt látja. Utána vissza az egész. Ha minden este szexi ruhában vonaglana otthon Sheridan, akkor pár hét alatt már azt unná meg, az lenne a megszokott. Hiszen :"Nem simogat, nem ölelget „szexuálisan”, csak szeretetből"
Mit lehet tenni? Sok mindent nem. Egy szünetet érdemes lenne bepróbálni. De véleményem szerint, ahol egyszer kihunyt a tűz, nem biztos, hogy vissza lehet hozni.
Nem a szexet unta meg a pasi, hiszen masztizni szokott, hanem a lányt. Szerintem.
És nyilván a csajban is van a hiba, mindig kettőn áll a vásár.