Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Elfenekeltem a gyerekem
2007-09-23 21:321.
Létrehozva: 2007. szeptember 23. 21:32
Imádom a gyerekeimet, de ma a legnagyobb túlment azon amit egy szülő csak úgy elvisel, úgymond mosolyogva. Tudom, hogy fáradt volt, stb. De akkor is. Nem volt hajlandó lefeküdni. Lefektettem, jött azzal, hogy nem jó a takaró. Mondtam keress másikat ha akarsz, de le kell feküdnöd. Elkezdett hisztizni. Fél óra után felmentem, megmostam az arcát és újra lefektettem. Közben vendégeink voltak, ami igen ritka nálunk. Két mondatot nem tudtunk váltani tőle. Felébresztette a tesóit, állt a bál tőle az egész lakásban. Végre úgy nézett ki, hogy lefekszik. Két perc múlva jön azzal, hogy túlzottan becsuktam az ajtót, jöjjek fektessem le újra. Próbáltam szép szóval elmagyarázni, hogy az anya is ember és nem szeretne fel-le rohangálni, feküdj le szépen. Csak nem volt hajlandó. Újra nekiállt üvölteni, kicsi ( aki másik szobában alszik ) újra felébredt. No itt elszakadt a cérna és olyat tettem mint még soha. Felmentem és elfenekeltem. Most persze jön a lelkiismeretfurdalás. De talán én is ember vagyok.... Kövezzetek meg, vagy mondjátok el, mi a véleményetek.
Most nem azért mondom, de ha 7.5 évesen most vertél először a fenekére, akkor igazán nem kellene lelkifurdalást érezned. A terrorizáló család nem ez.
Amgy, hisztiből, ha nagyon elfajul, nehéz kizökkenteni a felnőtt embert is.
Igen, valószínű, hogy a vendégség volt a "bűnös". Nem tudom kik voltak, milyen célból, de talán maradhatott volna egy kicsit ?! S meg lehetett volna úszni.
De csak próbálok magyarázatot adni a dolgokra.
Amúgy az én imádott neveléstan tanárnőm mondta a testi fenyítésről: TILOS!!!!
/majd csendben súgta: de ettől még ne legyen túl nagy leliismeretfurdalásunk, ha a sajátot nagyritkán..... --> bárkivel előfordulhat, s ne eméssze magát, de rendszer se legyen /
Azért ejtsetek pár nyugodt szót az esetről....
Valakitől hallottam anno, hogy időnként gyilkos hajlamok (nem kell szó szerint érteni) jönnek elő benne.
Nekem két évesem van, ütni még nem ütöttem meg, viszont a fejét már időnként úgy leordítottam, hogy elkezdett zokogni, majd 2 perc múlva aludt. Nálunk is általában az alvás a hunyó. És utána én is baromi rosszul érzem magam.
Ha valaki tud valami jó praktikát idegronyó ellen, az írja le! Köszi!
Ritka vendégség...
talán ez volt az oka a "hisztinek".Nem akart belőle kimaradni. Hideg fejjel én most tudnék tanácsokat osztogatni . De nem teszem, mert ki tudja, ott-akkor én mit tettem volna
Mennyi idős amúgy?
Krisztimam, én is kaptam néha, ha kihúztam a gyufát, aztán most mégis itt vagyok, ép testtel, ép lélekkel A sör az tényleg
Szia!
Csatlakozom a többiekhez: ne emészd magad. Ember legyen a talpán, aki mindig, mindent elvisel.
Az én lányom is 2 és fél évesen fenekelődött el először. Mindenkinél máshol van a határ, máshol szakad el a cérna, a gyerekek meg úgyis kitapasztalják idővel ezeket a határokat.
Pihenk egy picit. Akinek van gyereke, az nem vet rád követ, hidd el. Akinek meg nincs, az meg mondhat bármit.
nekem is van 3 gyerekem, nem verem őket, de a seggükre rácsapok én is, ha muszály....
Nyugi!!
Semmi rosszat nem tettél....
És ilyen a legjobb családokban is előfordul.