Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Börtönben..
Torolt_felhasznalo_314225
Létrehozva: 2007. február 28. 21:23
Sziasztok!
Nem tudom, hogy van v. volt e már ilyen topik, de ezt azért hoztam létre, hogy segítsük egymást infókkal, könnyebb legyen a kitartás, bíztassuk egymást stb..amíg a hozzátartozonk v. barátunk, családtagunk : valamelyik büntetés végrehajtási intézet "vendég szeretetét élvezi"!
Írjatok bátran! (kivéve arrol, hogy miért van bennt, az maradjon mindenki magánügye)
Szia!
HAZA JÖTT A PÁROM!!!
A tárgyalás utána haza is engedték. VÉGE!
Boldog vagyok!!!
Szia!
Voltam szombaton nála, ismételten alig bírtam valamit is mondani neki, de ha nem beszélhetnénk, nekem az is elég lenne, hogy láthatom, és adhatok neki csókot!
Szorítok Nektek! Írd meg mi volt!
Szia!
Most megyek szombaton hozzá, már nagyon várom, mert már nagyon nyűgös vagyok! 14-én gondolok Rátok!!!Szorítok Nektek!
Szia!
Hétfőn voltam asztalibeszélőn. Nagyon nehezen adták meg hiába volt engedélyünk. 30 percet kaptunk,de úgy éreztem mintha csak 10 perc lenne. Totál ki van a tárgyalás miatt. Nagyon izgul ahogy én is. Nyugtatókon élek, hogy tudjak aludni. 14-én lesz tárgyalás. Félek.....
Szia
Szia!
Örülök, hogy végre jelentkeztél, már aggódtam, hogy eltüntél! Voltam a múlt hónapban beszélőn, meg se bírtam szólalni, úgy leblokkoltam!
Viszont 12-én megyek újra, és július 28-án vége!!!! Szorítok Nektek a tárgyalás miatt, majd írd ám meg a fejleményeket,és ne tűnj el!
Pááá!
Sziasztok!
Itt vagyok!
Tudom jól eltüntem, de elégé kivagyok és nincs nagyon kedvem semmihez se. Május 14.-én lesz végre tárgyalás. 7.-én meg megyek megint ki hozzá és ha minden igaz akkor kapunk végre asztalibeszélőt 8 hónap után
Azt hiszem szarrá fogom bőgni magam. Már nagyon várom azért. Lehet, hogy kell majd vinni a fiamat is ez ma derül ki az ügyvédtől. A tárgyalás miatt meg már tiszta iged az egész család. Az esélyek az ügyvéd szerint a felfüggesztett, de én nem igazán hiszem sajna. Ha kap két évet akkor ott van kint felezés és akkor most szeptemberbe haza jöhet végre. Nem tudom. Nagyon félek.
Sziasztok!
Szia!
Már írtam privit neked, de akkor azt ezek szerint nem fogod megkapni. Sajnos a topic-ba már nem nagyon írnak, Jázmin se volt már régóta...
Én meg egyedül szomorkodom, igaz már csak 88 nap! de az is olyan sok!
Sziasztok!
Én indítottam a topicot Syl-23 néven, de elfelejetettem a jelszóm és újra regeltem.
Nagyon rég voltam itt. Azóta a párom itthon van háziőrizetben.. (márc 8.-án hazaengedték.) ezért sem jöttem.
Ti ,hogy vagytok? Remélem azóta javúlt a helyzetük a hozzátartozóitoknak..
Kitartás mindenkinek!!!
Szia Jázmin!
Úgy eltűntél, mi újság van veletek?Megvolt már a tárgyalás?Én holnap megyek az első látogatásra, ma egy hónapja, hogy nem láttam, úgyhogy már nagyon várom!Biztos nem sokat alszok az éjszaka!
Írj, hogy mizu Veletek!
Szia!
Úgy néz ki 2 hét múlva mehetünk mi is hozzá, ez lesz az első alkalom, már nagyon várom!Közben kapom állandóan a családomtól az osztást, nem tudom mi lesz így!Talán soha nem fogják elfogadni, és ez nagyon rossz!
Utálom az estéket, meg a hétvégéket, az jó, hogy kijött a jó idő, mert mi is megyünk kirándulgatni, és akkor kicsit kikapcsol az agyam, szeretném, ha vége lenne már ennek az egésznek, olyan, mint egy rossz álom!
Pussz Neked, és sok erőt!!!
Szia!
Csütörtökön voltam nála kint a fiammal. Most végre jobb kedve volt. Sokat nevettünk, de még mindig nincs sajna tárgyalásinap. Szinte mindennap jön tőle levél, de ő nem telefonálhat sajna. A kedvem hol ilyen hol olyan. Ma voltunk egy nagyot kirándulni a fiammal és próbáltam kiadni a gőzt. Két hetente megyek hozzá most már csak húsvét utána sajna. Szóval ezek vannak semmi jó.
Jázmin, hogy vagy?Rég írtál!
Kaptam a héten 3 levelet is, meg szerencsére 2 naponta telefonál, úgyhogy már jobban vagyok!
Tudjátok, hogy mi a baj? Ezt csak az értheti meg aki már átélt ilyet. Hogy miért tartunk ki mellette. Én 2 hónap után is kitartok mellette. Ennyi ideig voltunk kint és utána vitték el. Ő már 6 hónapja bent van egy nagy semmi miatt.
Ezeket a napokat még az ellenségemnek se kívánom. Nekünk is rossz, de nekik ott bent még rosszabb. És akkor még finoman fogalmaztam.....
Kedves Mandy!
Nem bántott a kérdésed, egyáltalán nem, nem éreztem azt, hogy ítélkeznél, sőt jólesik, hogy vannak olyan emberek is, akik nem ítélkeznek egyből, és nem hülyének néznek!
Én nagyon nehezen bírom, alapvetően egy vidám lány vagyok, de sajnos amióta bennt van a Kedves sokszor befordulok, magamba roskadok, és sírok...
Próbálom magam 100 %-osan lefoglalni, úgy hogy gondolkozni se maradjon időm, erőm, de ezt a végletekig sajnos nem lehet csinálni, egyrészt, mert előbb-utóbb kidőlnék, másrészt, mert így is gondolok rá, és ott vannak az esték, amikor sírva alszom el...
A Kedves hogy bírja?Nehezen, neki még rosszab lehet, de egymásban tartjuk a lelket, és azért maradtak barátok is akik mellettünk állnak!Meg az ő családja!
Azért az, hogy csak 6 hónapról van szó (vagy 4-ről) annak örülök, nem olyan nagy idő, és így, hogy már telefonálhat, és levelezünk azért könnyebb!
Ha még kiváncsi vagy valamire írj csak, szívesen leírom, legalább én is kiírom magamból a gondolataimat!
Kedves Ardian!
Együttérzek Veled, sajnálom ami történt Veletek, de egyáltalán nem írtam, hogy mit tett az én Kedvesem, vannak más dolgok is ám, mint amiket Te felsoroltál, de mivel nem arrról szól ez a topic, hogy ki mit tett, meg nem érzem úgy, hogy be kellene erről számolnom, nem írom le!Amúgy ha megnézed mit írtam nem mondtam, hogy ártatlan, csak már bűnhődött eleget, és mint az imént épp írta Lélekbúvár is szerintem is a "kishalak" buknak nagyot, a nagyok pedig "úsznak" tovább vígan!
Igazából azt szerettem volna a hozzászólásommal érzékeltetni, hogy véleményem szerint(!!!!) nem tett olyan bűnt, ami miatt mélységesen meg kellene alázni,lenézni, porba tiporni...
Én csak arra kaptam fel a fejem, hogy az illető párja nem tett nagy dolgot. Nem ölt, nem erőszakolt meg senkit.
Tudod, lopással is sok tragédiát lehet okozni, honnan tudod, mikor veszed el vkinek az utolsó fillérjét? Tudom, jó azt hinni, hogy mint Robin Hood a gazdagok pénzét veszi el, de a statisztikák sajna azt mutatják, hogy leggyakoribb áldozatok azok, akiknek nincs ereje, pénze profi védekezésre. Kisnyugdíjasok, gyerekek....
Remélem, hamar egyenesbe jöttök, és a férjednek jobbulást!
Írod, hogy milyen állapotban vonult be. Egy ilyen esemény gondolom vagy szétválaszt, vagy nagy erővel összeköt. Hogyan tudja a társad helyrerakni magában az eseményeket? Kap, kaptok valamilyen segítséget? (Leginkább lelkiekre gondolok, mert tudom, hogy egzisztenciálisan szinte semmit.)
Nem embert ölt, nem erőszakolt meg senkit, nem molesztált...
Relatív, tudod, hogy mi számít "nagy dolognak". Nekünk nagy dolog, hogy megloptak, elvettek tűlünk másfél millió forintot, amit mi több év alatt tudunk összespórolni.A házunk még nincs befejezve, 9 millió ft adósságunk van. A pénztelenség miatt a hosszúhétvégén mi fogtunk neki a munkáknak, a férjemre (nem csinált még ilyet), ráesett egy beton-áthidaló. Mentő, kórház, szerencsére pár bordatöréssel megúszta, de májsérülés-gyanúvalvolt bent, amibe bele is lehet halni. Szerinted mit csináltam volna, ha itt maradok egy kis gyerekkel, egy félig kész házzal, hatalmasadósággal?
Lehet, apróság, elvenni egy táskát, benyomni egy ablakot, de olyan láncreakciókat indíthat el, aminek súlyos következményei lehetnek.
Hát elég naívnak tűnsz a kérdésed alapján.
Te tényleg ilyen komolyan veszed a magyar tövényeket meg jogrendszert?
Hogy mi számít bűnnek és mi nem az mint a divat úgy változik! Tényleg mindíg a kis csibeszeken statuálnak példát, a komoly bűnözők többnyire megússzák.
Szia Dorka!
Sokat rágódtam ezen a dolgon, főleg, hogy nekem elég új ez a helyzet, és vannak kételyeim is, főleg így, hogy a nagytöbbség lenéz, elítél engem azért, mert olyan embert szeretek, aki börtönben van.Nehéz dolog, de ha olvastad a belinkelt oldalon a sztorit, akkor talán más véleményed van, ha nem akkor csak idéznék: "de hiszem, hogy amikor valaki bemegy a börtönbe, akkor annyi joga neki is van, hogy ha emberként ment be, akkor emberként is távozhasson. És hiszek abban is, hogy tudni kell megbocsátania is egy társadalomnak, nem csak ítéleteket osztogatni, nem hordozhatja kereztként a hátán valaki egy életen át, hogy egyszer börtönbe zárták. "
Valahogy én is így érzem, az én Kedvesem régen tett hülyeséget, rossz társaságba keveredett, a haverok körében vagány volt, igazából szerintem nem is gondolkozott rajta, hogy amit tesznek, tettek rossz.Nem mondom, hogy ártatlan, de fiatalon ki nem tesz hülyeségeket?Sőt nem csak fiatalon!
A mi történetünkhöz annyit hozzáfűznék, hogy ő már volt bent 2 évet, és maradt még ez a fél éves büntetése, kiengedték 4 hónapra, és vissza kellett mennie, ez is egy régi ügy, de külön kategória, nem nagy dolgok, legalábbis szerintem.Nem embert ölt, nem erőszakolt meg senkit, nem molesztált... Mivel 10 éve ismerem láttam mit tett vele az a 2 év, és láttam, milyen volt mikor most be kellett mennie.Senkinek nem kívánom, hogy úgy lásson valakit, akit ismer!Én úgy gondolom elég volt neki ez, elvenni a fiatalságából két és fél évet!Ő sem mondja magát ártatlannak, csak nem érti, hogy hogy mondhatnak ez alapján véleményt, ítéletet róla!Én tudom, hogy az életben soha többet nem fog ilyen dolgot tenni, hogy újra be kelljen mennie!
Igazából amin én rágódok, az csak az, hogy mások mit mondanak, az ismerőseim, családom, barátaim...Pl. A legjobb barátnőm szerint hagyjam ott! Gondolj bele, hogyha most otthagynám mi lenne vele????Ő is ember, érzései vannak, és hidd el, voltam már férjnél, voltak pasijaim, van tapasztalatom, de ő emberileg a legjobb!!!
Szerenécsre nem vagyok olyan pokoli nehéz helyzetben, mint Ti. Ha tolakodónak éreztek, kérlek, ne haragudjatok, de folyton azon gondolkodom, hogy hogyan tudjátok feldolgozni, hogy a kedvesetek bűnt követett el? Úgy értem, hogyan lehet megemészteni, feldolgozni? Nem rágódtok rajta? Annyira tisztelnivaló, ahogy mind kiálltok a partneretek mellett, és vállaljátok vele és mellette azt a rengeteg bajt és gondot. Feldolgozzátok, és megbocsájtátok a tettüket, vagy felmentitek őket? Bűnösnek tartjátok ti is (ez nem azt jelenti, hogy elítéled, hanem azt, hogy elfogadod, hogy maga felelős a tetteiért), vagy inkább megtévedtnek, becsapottnak látjátok? Hogyan álltok ehhez a kérdéshez, persz ez főleg akkor érdekes, ha komolyabb bűncselekmény miatt került az illető börtönbe.
Remélem, senki sem ért félre,de ha valakit megbántottam volna a kérdéseimmel, attól előre és látatlanban is bocsánatot kérek.
Üdv: dorka