Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Kiheverni - meddig tart?
sziasztok!
tanácsot szeretnék kérni tőletek a következő ügyben: kb. tavaly nov. végén szakítottunk véglegesen a barátommal. azt megelőzően 3 hónapig ment a huzavona, hogy vége vagy nem vége. 4 évig jártunk, és már 2 éve az esküvőt tervezgettük, hogy milyen lakásunk lesz, hol és hogy hány gyerekünk lesz és mi lesz a nevük stb. szóval komolynak tűnt a dolog.
De ennek most vége van (a kapcsolatot azóta nem tartjuk és nem is fogjuk), és tapasztalt (nem feltétlenül vén rókalányoktól/rókáktól szeretnék tanácsot kérni, hogy meddig tart az, míg az ember ezen túlvan...? hogy ne legyenek rosszak a hétvégék, mert egyedül érzem magam és ne álmodjak róla heti min. egyszer... próbálok minden estére progit szervezni és sokáig is dolgozom.
ez az összesen elmúlt fél év szerintetek sok? kevés? türelmetlen vagyok netán?
köszi előre is a hozzászólásokat!
Téged megnéztelek, abból gondoltam, hogy ő is akörül lehet.
Próbáld meg nem komolyan venni, beszélgess vele, de tarts távolságot, ne érezze, hogy bármikor visszatáncolsz hozzá. Ha ez sem változtat rajta, akkor nem akar téged.
Körülbelül fél éve "kevergek" egy fiúval hol össze jöttünk hol szakítottunk de minidg ő velem mert hogy nem érzi azt amit kellen és így nem megy én angyon szeretem de minidig mindig megkeres h próbáljuk meg megint már harmadszorra jöttünk össze és ez volt leghosszab majdnem egy hónap de megint szakított mert hogy csa hétvéén találkozunk és h így nem tud belém szeretni sajnálja deneki ez így nem megy... nem telt el két nap a szakítás után megint felhozta hogy nem tudja mit érz írántam mert ha nem vagyunk együtt akkor kellek neki ha meg együtt vagyunk nem tudja mi van:S aztán megint elkezdtünk úgy beszélni mintha semmi se történt volna és megmondtam neki h jobb lesz ha nem bezsélünk mert ő kérte h feljtsem el és így ez nem fog menni... és ő ezt nem akrja elfogadni és azt is mondta hogy te is meg én is tudjuk hogy a kettőnk kapcsolatának még nincs vége... és nem tudom mit tegyek nagyon szeretm nem akrom elveszíteni de már kezdem úgy érezni hogy csak játszik vagy már nem tudom h mit gondoljak...
Ha tudtok segítsetek hogy ti mit tennétek a helyemben
Hogy az apjánál jól érezze magát, az tényleg nem rajtad múlik. Szép lassan le fog szokni a lányod az apjáról, aztán majd siránkozhat apuci, hogy nem akar menni a gyerek hozzá, de akkor már késő lesz.
4 hét, az jó sok idő! Igazán kipihenteted magad! Apuci elviszi pici lányát valamikor nyaralni?
Nálunk semmi újság. Itthon csinálom, Papinak még mindig nincs helye. :(
Részletekben írok, mert gyakran elszáll amit írok.
Veletek mizujs? Állás?
Nagyon jó időnk volt, néha túl jól. De pont úgy volt a programunk, hogy a kánikulai napon voltunk hegyi túrán, ott is nagyon meleg volt, de mégse várost néztünk. Mikor hazaértünk attól az estétől van rossz idő. Ahol voltunk, ott pár nap múlva 40 centi víz állt az útcákon. Tényleg szerencsénk volt.
Szabira 4 hétre jövök, mert a kolléganőmmel most így tudtunk megegyezni, szerencsére a munkáltató nem szól bele addig, míg így egymás között meg tudunk egyezni és szükség szerint változtathatunk menet közben is, csak valamelyikünk dolgozzon az a lényeg.
durva..sokba kerül egy gerek :)
na én lassan megyek vigyzzatok amgatokra azért pihenjetek is :)
majd két hét múlva jövök!!
sziasztok