Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Kristálygyereke k
2007-01-22 13:501.
Létrehozva: 2007. január 22. 13:50
"Legelőször a szemüket vesszük észre.
Nagyok, áthatóak, és életkoruk ellenére bölcsen csillognak.
Szemeik hipnotikus módon babonáznak meg bennünket, és mindeközben teljes mértékig belelátnak a lelkünkbe. Boldogak, elbűvölők és megbocsátók. Sok tekintetben tökéletesek, arra mutatnak előre, amerre az emberiség tart- egy pozitív irányba!
Az idősebb gyermekeket- hozzávetőlegesen hét és huszonöt év körüliek- "indigó gyermekeknek" nevezzük, akik néhány tekintetben osztoznak a kristály gyermekek tulajdonságaiban. Mindkét generáció rendkívül érzékeny és pszichikai képességekkel megáldott.
Fontos életcéllal érkeztek a Földre.
A fő különbség a temperamentumukban figyelhető meg.
Az indigógyermekek harcos lelkűek, mivel kollektív céljuk az, hogy eltöröljék azokat a régi szemléletmódokat, amelyekből többé már nem lehet profitálni.
Velük ellentétben a kristálygyerekek igen derűsek és kiegyensúlyozottak. Persze vannak időnkénti dühkitöréseik, de ezek a gyerekek igencsak megbocsátóak és könnyen kezelhetőek. A kristálygyerekek képviselik azt a generációt, amelynek tagjai az indigó gyerekek úttöréséből profitálnak. Először is, az indigógyerekek egy "hosszú éles kést hordoznak" magukkal, mellyel bármely integritást nélkülöző dolgot "lenyesnek". Így a Kristálygyerekek ezt a megtisztított nyomot követik majd egy biztonságosabb és egy sokkal biztosabb világba.
A kristálygyerekek jellemzői az alábbiak: általában 1995-ben vagy azután születtek, nagy szeműek és átható a tekintetük, vonzó személyiséggel rendelkeznek, nagyon szenvedélyesek. Későn kezdenek el beszélni, nagyon muzikálisak, és hamarabb "énekelhetnek", mint beszélnének, a beszédhez telepátiát és saját maguk által kialakított jelbeszédet alkalmaznak. Kiegyensúlyozottak, édesek és kedvesek, megbocsátóak a többiekkel szemben. Nagyon érzékenyek és empatikusak, nagyon szoros összeköttetésben állnak a természettel és az állatokkal, gyógyító képességgel rendelkeznek, nagyon vonzódnak a kristályokhoz és kövekhez, gyakran beszélnek angyalokról, spirituális vezetőkről és előző életbeli emlékekről. Rendkívüli művészi adottságaik vannak és kreatívak, a vegetáriánus ételeket és italokat kedvelik a megszokott ételekkel szemben, lehetnek vakmerő felfedezők és hegymászók, rendkívüli egyensúlyérzékkel megáldva..."
Eddig az idézet.
(Forrás: http://www.mandala-veda.hu/main/isvara.php?from=publikacio&publikacio=pub_kristaly_gyerekek.php)
Mit gondoltok erről?
Olyanok is szóljanak, akik esetleg gyanítják (velem együtt), hogy az ő gyermekük Kristálygyerek!
Nagyok, áthatóak, és életkoruk ellenére bölcsen csillognak.
Szemeik hipnotikus módon babonáznak meg bennünket, és mindeközben teljes mértékig belelátnak a lelkünkbe. Boldogak, elbűvölők és megbocsátók. Sok tekintetben tökéletesek, arra mutatnak előre, amerre az emberiség tart- egy pozitív irányba!
Az idősebb gyermekeket- hozzávetőlegesen hét és huszonöt év körüliek- "indigó gyermekeknek" nevezzük, akik néhány tekintetben osztoznak a kristály gyermekek tulajdonságaiban. Mindkét generáció rendkívül érzékeny és pszichikai képességekkel megáldott.
Fontos életcéllal érkeztek a Földre.
A fő különbség a temperamentumukban figyelhető meg.
Az indigógyermekek harcos lelkűek, mivel kollektív céljuk az, hogy eltöröljék azokat a régi szemléletmódokat, amelyekből többé már nem lehet profitálni.
Velük ellentétben a kristálygyerekek igen derűsek és kiegyensúlyozottak. Persze vannak időnkénti dühkitöréseik, de ezek a gyerekek igencsak megbocsátóak és könnyen kezelhetőek. A kristálygyerekek képviselik azt a generációt, amelynek tagjai az indigó gyerekek úttöréséből profitálnak. Először is, az indigógyerekek egy "hosszú éles kést hordoznak" magukkal, mellyel bármely integritást nélkülöző dolgot "lenyesnek". Így a Kristálygyerekek ezt a megtisztított nyomot követik majd egy biztonságosabb és egy sokkal biztosabb világba.
A kristálygyerekek jellemzői az alábbiak: általában 1995-ben vagy azután születtek, nagy szeműek és átható a tekintetük, vonzó személyiséggel rendelkeznek, nagyon szenvedélyesek. Későn kezdenek el beszélni, nagyon muzikálisak, és hamarabb "énekelhetnek", mint beszélnének, a beszédhez telepátiát és saját maguk által kialakított jelbeszédet alkalmaznak. Kiegyensúlyozottak, édesek és kedvesek, megbocsátóak a többiekkel szemben. Nagyon érzékenyek és empatikusak, nagyon szoros összeköttetésben állnak a természettel és az állatokkal, gyógyító képességgel rendelkeznek, nagyon vonzódnak a kristályokhoz és kövekhez, gyakran beszélnek angyalokról, spirituális vezetőkről és előző életbeli emlékekről. Rendkívüli művészi adottságaik vannak és kreatívak, a vegetáriánus ételeket és italokat kedvelik a megszokott ételekkel szemben, lehetnek vakmerő felfedezők és hegymászók, rendkívüli egyensúlyérzékkel megáldva..."
Eddig az idézet.
(Forrás: http://www.mandala-veda.hu/main/isvara.php?from=publikacio&publikacio=pub_kristaly_gyerekek.php)
Mit gondoltok erről?
Olyanok is szóljanak, akik esetleg gyanítják (velem együtt), hogy az ő gyermekük Kristálygyerek!
Holott csupán azért van ez így, mert még most alakulgatnak az agyában az idegpályák.
Stella, nem attól fogja a társadalom elfogadni, hogy bele próbálod passzítani egy ma "trendi", new age-es "mánemtudunkmitkitalálni, hogy megvegyékalapot és jópánztkeressünk" kategóriába. De ha NEKED ez így könnyebb, vedd úgy, hogy kristálygyerek - bár még mindig nem értem, miért jobb ez neked.
A másik meg, nem csak a fogyatékosoknak kell integrálódniuk, hanem MINDENKINEK. Mindenki Mauglinak születik, és mindenki megküzd azért, hogy elfogadják - aztán nagyobb korában vagy tojik rá, vagy megjátsza magát vagy egész életében azzal foglalkozik, hogy mit szól a szomszéd.
szia! Most olvastam el a leveled. Nekem van egy 6 éves kisfiam. 4 1/2 éves kora óta ír és olvas. Van egy vegetáriánus barátunk, aki először megláta, és azt mondta hogy egyszere van gondolkodó és törtető arca a gyereknek. ( ekkor még egy szót sem váltott vele. ) Én hiszek ezeekben a dolgokban, jiszen a vegák tisztán látnak ez köztudott. Igen mindenkinek különleges a saját gyereke. de a mikor érzed hogy a tiéd még attól is különlegesebb.....Na akkor nem tudod mit csinálj. félsz hogy ha elviszed valahova, akkor kinevetnek, "elfogult anyuka".
az én fiam kb most tíz éves szinten van. Egy mérőszallag mellett tanult meg számolni, 200-nál azért hagyta abba, mert elfáradt. Ez volt 5 évesen. Olyan szókincse van, hogy a felnőttek is csak pislognak. mindenkivel el tud bezélgetni, legyen az öreg vagy fiatal. Azonban ha nem értelmes ......
Mindenben Ő akar lenni az első. álmodni rián szokott. amikor először komolyabban lehetett vele beszélgetni, azt hittem hogy csak témázik dolgokról, aztán kezdte megmagyarázni, amikre nem tudtam mit mindani.
elég nehéz elfogadtatni a környezetével ezt, sokan negatív véleménnyel vannak. meg kell jegyeznem, hogy az Ő gyerekük még 6 éves szinten sincs.
Az hogy van auránk az ugye tény, az hogy színe is van az is.
Én símán elfogadom, elhiszem, hogy a bizonyos időszakokban született emberek aurájának van egy jellemző színe. Ha megnézzük a 70-éveket, ott volt a hippi, lázadó korszak. Nyilvánvaló, hogy az akkori felnőtt társadalom számára szintén kezelhetettlenek voltak az akkor született gyerekek egy része. Illetve sok olyan dolgot vittek végbe, amit ők nem tudtak véghez vinni vagy nem is akartak.
Azt most mondhatod, hogy mindig lázadnak a gyerekek a szülők által élt rendszer ellen. De! Nézd meg, hogy minden korszakban kb. 10-20 éves intervallumban más-más módon. Úgy gondolom, hogy ez összefügg azzal, hogy milyen természetű gyerekek születnek. Nyílván kellenek a változások, mert ezáltal halad előre a világ. Mi lenne, ha mindig ugyanolyan gyerekek, ugyanolyan képességgel születnének mint a szüleik? Szerintem minden mindig maradna a régiben. Ezért kell, hogy mindig más képességű és természetű ugymond a megszokotthoz képest különleges gyerekek szülessenek.
Ezért a hozzászólásért becsüllek. Mert ugye elhangzott-elhangzik itt jópár hm... gunyoros vélemény, te mégsem szidod el mindenki jó édes anyukáját, ahogy gyakran szokták. Na, szóval:
Jaj, az ég szerelmére, dehogy nevelem bele! Csak a leírás alapján gondoltam, hogy ebbe a képbe beleillik! Isten ments, hogy bármivel áltassam őt vagy magamat!!!!! Sose adnék pénzt ilyesmire, meg aurafotóra sem, meg hasonlókra!!!
Az a baj, hogy a fogyiknak integrálódniuk KELL! Az lenne a normális, ha ez természetesen menne. Nem nevelek én bele semmit. Mindig azt szoktam neki mondani: aki nem fogad el olyannak, amilyen vagy, annak nyasgem. Bár ezzel szerencsére egyre ritkábban akad problémája.
Senkit nem szeretnék meggyőzni és tiszteletben tartom az anti-véleményeket, káposzta- karácsonyfaevő gyerekeket, de mivel tapasztalatokat szeretnék csereberélni, elsősorban azoknak válaszolnék, akik hozzám hasonlóan közelítik meg a témát, de ettől még a többiek is írjanak nyugodtan még!
Fatina: a bölcsebb szó érdekes - én hiszek abban, több életünk van - a kisbabák sokszor többet tapasztaltak még nálunk is és ha figyeled a jeleket, látszik nagyon sok minden. Csak másképp kell kezelni őket. Ők még természetesnek vesznek egy csomó mindent, ami sokunknak kamu vagy nem-létezik.. A szeretet a legfontosabb - árad belőlük - az tényleg igaz, hogy minden kisgyerek erre vágyik, de van akinek a jelenlétében jobbak akarunk lenni..vmiért..
Stella73 : Sajnálom, hogy sokan így állnak hozzá. Nagyon nehéz a mai civilizációnak megfelelni, mert egész más az értékrend. Szomorú, hogy a társadalom ki akarja lökni ami vagy aki picit eltérő. Mindenképpen támogasd a gyereked tehetségét. Kell neki egy út, egy eszköz, amivel beteljesítheti, amiért jött, és valószínűleg ez az. Ha rátaláltok, a többi sokkal egyszerűbb lesz!
vik-vuk: egy megközelítés szerint a kisbabák, kisgyerekek halála a szülőnek szóló karmikus lecke (mivel a piciknek még nincs túl hosszú életútja, ami az ő tanulásukat szolgálná.).
"...már 9 évesen majdnem 4 oktáv a hangterjedelme, és ontja magából a kis alkotásait..."
A kreatívitás nincs összefüggésben az intelligenciával. Így attól még lehet ért. fogy., hogy ".négyoktávos és nagyon kreatív", hiszen az IQ-t nem oktávban mérik. Márpedig az iskoli megfelelés vagy meg nem felelés esetén egy kvóciens dönt, s nem az előbbiek. Ettől ő még lehet különleges kisgyerek. Nem hinném, hogy leírták, amikor ide sorolták. Gondold meg, hány teljesen normálisnak kikiáltott kisgyermek is tele van az iskola miatt frusztrációval, szorongással. Mit élne át ott a Te gyereked? Kudarcot kudarc hátán. Az jó lenne?
Nem idegesítettél föl, máskor is ezt gondolom erről az egészről. Csak eredetileg nem akartam leírni, de aztán mégis...
Egyébként nem hiszem, hogy valaki van annyira naív és elhiszi, hogy ha ő ilyeneket mond egy gyászoló anyának, az MEGNYUGTATÓ lehet. Szóval innentől kamu az egész... Félre ne értsd, nem az, amit te írtál, hanem amit azok tettek.
Ezt úgy értem, hogy lehet, hogy például az IQ-ja nagyon alacsony egy gyermeknek, de ezt ellensúlyozandóan a szociális képességei hihetetlenek!
Így mutatja a természet (vagy a Jóisten) vagy nemtommi, hogy mindenkinek más feladat jusson az életben :-)
Szerintem nem létezik olyan ember, aki semmiben sem jó!
Indigógyerek, kristálygyerek...
Ja. Baromság. Minden gyerek különleges és minden gyerek átlagos. Nézőpont kérdése. Mármint, hogy a szülő nézi, vagy pedig egy elfogulatlan személy.
Istenem, már a kristálymacskák is...? Ezt melyik kuruzsló mondta neked, és mennyit fizettél? Megnézetnéma sajátjaimat is....
Egyébként az egyik macskámnak különlegesen nagy füle van,. ez jelenthet valamit? Ja és különlegesen sok pocizsírja!