Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
World News
Torolt_felhasznalo_534787
Létrehozva: 2003. május 24. 20:36
Sziasztok!
Ez a topic azzal a szándékkal indul, hogy a napi világ-politikai eseményeket Mindenki (!) számára elérhetővé, érthetővé, általunk beszélhetővé és talán követhetővé tegyük!
Arra gondoltam, mivel ilyen topic még nincs, (bár ha jól emlékszem már volt kísérlet) és annyi ország képviselteti magát Veletek az nlc-n, hogy izgalmas lenne, ha mindenki az általa olvasott országos napilap címoldalán szereplő híreket, mely fontos és mindenki számára érdekes, megosztaná Velünk! Vagy az országos TV csatornák napi világhíreivel kapcsolatos eseményeket megbeszélnénk!
Mivel ezek világpolitikai események mindenki hozzá tud szólni!
Minden személyeskedés, politikai hovatartozás és egyéb előítélet nélküli beszélgetéseket gondoltam, hiszen mindenki olvas újságot, néz TV-t, van véleménye és a politika igen is fontos!
Ami nem zárja ki, hogy más izgalmas egyéb világra szóló eseményekről is szívesen olvasunk, legyen az sport vagy film!
Szóval remélem egy klassz topic indul és szívesen beszélgetünk majd egymással! :)
Ez a topic azzal a szándékkal indul, hogy a napi világ-politikai eseményeket Mindenki (!) számára elérhetővé, érthetővé, általunk beszélhetővé és talán követhetővé tegyük!
Arra gondoltam, mivel ilyen topic még nincs, (bár ha jól emlékszem már volt kísérlet) és annyi ország képviselteti magát Veletek az nlc-n, hogy izgalmas lenne, ha mindenki az általa olvasott országos napilap címoldalán szereplő híreket, mely fontos és mindenki számára érdekes, megosztaná Velünk! Vagy az országos TV csatornák napi világhíreivel kapcsolatos eseményeket megbeszélnénk!
Mivel ezek világpolitikai események mindenki hozzá tud szólni!
Minden személyeskedés, politikai hovatartozás és egyéb előítélet nélküli beszélgetéseket gondoltam, hiszen mindenki olvas újságot, néz TV-t, van véleménye és a politika igen is fontos!
Ami nem zárja ki, hogy más izgalmas egyéb világra szóló eseményekről is szívesen olvasunk, legyen az sport vagy film!
Szóval remélem egy klassz topic indul és szívesen beszélgetünk majd egymással! :)
Az , hogy Neked nem szamitanak, kit erdekel. . , de nekem szamit!
Megkernelek valogatsd meg a szavaidat, nem otthon vagy!
Arra varsz?????
Ne tartsd vissza a lelekzetedet addig . . . . . . . he, he, he
De, latom, ti itt mindjart politikai veszekedesek akartok kezdeni-- nahat, kedves forumtagok, az aztan igazan nem "News"--- csak a szokasos vicsoritasok.
Bye-
De sajnos a kettő együtt csak jobban szitja majd az irakiakat. Igy jó ebből nem származhat, mig amerikai megszállás van, és naponta megalázzák őket, vallásukat.
Igy aztán nem is olyan jó a hir . . .
Az idő talán megoldja, de a megszállónak is sokat kell változtatnia stratégiáján. Egy fiatal huszonéves katona nem szégyenithet meg családja előtt egy 40 körüli családapát. És ezzel vannak tele az ujságok, tehát valóság ez is.
Berlusconi egy fasiszta. Ma es most.
A vilag koronajanak az amcsik hiszik magukat. . .
De, az igaz, hogy a nemetek alltalanos stilusa az agressziv kiabalas es "Ueber alles" ugatas meg ma is. Meg ha tonkre is mennek gazdasagilag, akkor ist azt hiszik, hogy ok a vilag koronaja.
Berlusconi bocsánatot kért a német néptől
Berlusconi szerda este bocsánatot kért a német néptől, „ha az Európai Parlamentben tett megjegyzésével megsértette annak történelmi érzékenységét”, de továbbra sem volt hajlandó elnézést kérni Martin Schultztól.
A részleges bocsánatkérésre, amely a konzervatív Európai Néppárt európai parlamenti képviselőinek ülésén hangzott el, azután került sor, hogy a német kormány magyarázatot kért Olaszország berlini nagykövetétől Berlusconi szavaira. Az olasz kormányfő azzal magyarázta ingerült szavait, hogy csupán válaszolni akart a személyét érintő „sértő és elfogadhatatlan” kijelentésekre.
„Jobb lett volna mindjárt bocsánatot kérnie. Berlusconit súlyosan provokálták ugyan, de semmilyen vád, bármilyen felháborító is, nem indokolja, hogy náci kápóhoz hasonlítsa egy politikai ellenfelét” – vélekedett Gianfranco Fini miniszterelnök-helyettes a kormányfő magatartásáról. „Emberileg meg tudom érteni, de helytelenítem azt a makacsságot, amellyel Berlusconi miniszterelnök védelmezte szavait” – tette hozzá Fini, aki maga is jelen volt az Európai Parlament félkör alakú üléstermében, amikor az incidens lezajlott. „Helytelenítem, és aligha tudom megérteni” – mondta Berlusconi dühös megjegyzéséről Marco Follini, a kormánykoalícióhoz tartozó kereszténydemokrata Demokratikus Centrum Unió (UDC) főtitkára. Rocco Buttiglione, európai ügyekkel megbízott miniszter kínos epizódnak nevezte a történteket.
Az olasz ellenzék megdöbbenve reagált az incidensre. „Ma elvesztettük becsületünket az Európai Parlamentben” – sajnálkozott Gavino Angius szenátor, a Baloldali Demokraták Pártjának tagja. „Nem kezdünk jól” – fogalmazott visszafogottan Francesco Rutelli, a balközép Olajfa pártszövetség vezetője.
Az egyetlen támogató nyilatkozatot Umberto Bossi populista és idegengyűlölő Északi Ligájától kapta Berlusconi ebben az ügyben. Roberto Maroni munkaügyi miniszter, az Északi Liga második számú vezetője teljes szolidaritásáról biztosította a kormányfőt. Maroni szerint Berlusconi „határozottan megfelelt azok kihívó és lenéző gesztusaira, akik azt képzelik, hogy ideológiai előítéletek alapján ítélhetik meg Olaszországot és annak kormányát”.
(MTI, Guardian)
Bekérették mindkét ország nagykövetét
Berlusconi strasbourgi kijelentései miatt szerdán a német kancellári hivatalba kérették Silvio Fagiolót, Olaszország berlini nagykövetét. A kancellári hivatalban tudatták a nagykövettel, hogy Berlusconi szavai „elfogadhatatlanok”, „helytelenítésbe” ütköznek – közölte szerda este egy kormányszóvivő.
Este az olasz külügyminisztériumba hívták Klaus Neubertet, Németország római nagykövetét. Az olasz külügyminisztérium közleménye szerint a német diplomatát Franco Frattini külügyminiszter utasítására Giuseppe Baldocci külügyi főtitkár hívatta be a Farnesinába.
„Martin Schulz európa parlamenti képviselőnek a strasbourgi parlament előtt ma elhangzott megnyilatkozása Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök, valamint az olasz és az európai intézmények súlyos és elfogadhatatlan megsértésének minősül” – áll az olasz külügy közleményében.
. . . . .
"Berlusconi nácizott az Európa Parlamentben
NOL • 2003. július 2. 21:01
Berlusconi, mint az Európa Unió hivatalba lépő, soros elnöke, miután megtartotta bemutatkozó beszédét az Európa Parlamentben, lenácizott egy német képviselőt: „Schulz úr, tudomásom szerint Olaszországban éppen készül egy film a náci koncentrációs táborokról. Ajánlom, vállalja el a táborvezető szerepét. ” Szerda este bekérették a német kancellári hivatalba Olaszország berlini nagykövetét, válaszul az olasz külügyminisztériumba behívták Németország római nagykövetét.
Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök, mint az Európai Unió hivatalba lépő, soros elnöke, rögtön lenácizott egy német szociáldemokrata képviselőt a parlament ülésén.
A sértett, Martin Schulz azzal váltotta ki ezt, hogy az ülésen megkérdezte: nem gondolja-e Berlusconi, hogy a médiatulajdonosi és a soros elnöki funkciója összeegyeztethetetlen.
Az olasz válasza: „Schulz úr, tudomásom szerint Olaszországban éppen készül egy film a náci koncentrációs táborokról. Ajánlom, vállalja el a táborvezető szerepét. Maga tökéletesen alakítaná. ”
Többen kiakadtak és elhagyták a termet. Berlusconi később azzal magyarázta a dolgot, hogy a német képviselő olyan agresszív hangon beszélt és úgy gesztikulált, ami nem elfogadható a parlamentben, és ez váltotta ki belőle ezt az ironikusnak szánt megjegyzést.
Az incidenst megelőzően az új elnök elmondta programadó beszédét. Az Európai Unió külkapcsolatainak erősítését és a nagy transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztését állította az olasz elnökség törekvéseinek középpontjába. Második kiemelt feladataként az európai társadalom elöregedéséből eredő problémák kezelését nevezte meg. Amit szerinte az idősebb korosztály foglalkoztatottsági arányának növelésével, az előnyugdíjazás csökkentésével és a nyugdíjrendszerek reformjával kell elérni.
. . . . . .
Úgy látom sehol nem történik semmi és ha én nem írok valami hírt ide, senki más nem teszi meg! Ez szomorú, de mindegy!
Szóval gratulálok Kanadának a téli olimpiához! :-)))
„Téli” Vancouver
NSZ • 2003. július 3. • Szerző: Munkatársunktól
Vancouver adhat otthont a 2010-es téli olimpiának – döntött prágai ülésén a NOB. A kanadai város Pjongcsang és Salzburg előtt nyerte el a vendéglátói tisztet.
A végeredmény nem meglepő, tekintve, hogy előzetesen – az úgynevezett szemlebizottság anyaga alapján – a kanadai várost tartották a favoritnak. A szavazás során az első lépcsőben az ausztriai város esett ki, majd a dél-koreai település maradt alul – mindössze három vokssal… – Vancouverrel szemben. Kanadában másodszor rendeznek „havas” játékokat; 1988-ban Calgaryban tartották a vetélkedőt. A hét év múlva esedékes seregszemle versenyeit tizenhárom helyszínre „osztják el”; ezek közül hét már készen áll.
Na jo, nalunk ugyis azt mondjak, hogy; "no news is good news" (semmi ujsag, jo ujsag. . . "
Én azt hallottam egy közgazdásztól, hogy Mo. -n ténylegesen "szétlopkodták" a gyárakat, ami azt jelenti, hogy így vagy úgy leszerelték, bezárták stb. , a "befektetők" valójában csak és kizárólag piacot vettek itt, amikor gyárat vásároltak. Van persze 1-2 kivétel (pl. gyógyszergyárak, édesipari gyárak), de gazdaságilag nem jelentős "tétel".
Emlékezz: volt nehéz- és könnyűiparunk (vegyiparunk, papír-, cipő-, ruhaiparunk stb. ), volt egy világszinvonalú MOM, ami helyén ma bevásárlóközpont van :o(
És nincsenek új gyárak, legfeljebb új kisüzemek. Sajnos, ez van.
Viszont amit aranka irt haztartasi dolgok es szerszamok eleg jok. De hogy a milliomosok ott vasarolnnak azt ketlem, ok ha olcsobban is megtudnak venni a dolgokat nem teszik mert az nem cool szamukra.
A gyárakkal kapcsolatban nem sok mindent tudok mondani, mármint 'régi' gyárakról. Némelyik megvan, némelyik megszűnt - de nem lopkodták szét (!). Viszont sok új gyár van, nyugati befektetőké vagy közös. Ennél konkrétabban kérdezz egy gazdasági szakértőt! :-)
A munkáról még 1x. Itthon is dolgozni KELL különben kirugnak! Minden nemzetnek meg van a sajátos mentalitása, de ez nem azt jelenti, hogy valaki lazsál vagy nem, inkább azt milyen módón dolgozik, DE dolgozik!!!
A kínaiakról: hogy mikor lettek ilyen sokan? Valamikor a 90-es években kezdtek egyre többen lenni, de hogy miért pont itt? Persze sokan tovább mentek Európa más országába, de azért itt is maradtak rendesen, főleg Pesten, de már minden nagyobb városban meg lehet őket találni. Nemrég a kábeltévén behoztak egy kínai tv-t, mert állítólag annyian vannak, hogy fontos egy ilyen csatorna!
Végül is sok vizet nem zavarnak és gondolom itt jól élnek mert különben elmennének, nem?
A FELVAGAS, az mindenhol megtalalhato, Houston. Rendszerint kissebsegi erzesekbol
szarmazik.
;-))))))
tudom, hogy nem vagy egy rosszivu ember. Mibol gondolom ezt? Mert mindenbol amit irsz, meg ha neheztelsz is valakire-- vilagos, hogy valodi, oszinte Hazafi vagy, es imadod a Hazadat. Es akinek ilyen mely erzesei vannak, az a lelkeben nem lehet rossz ember.
Egyebkent pedig, mint mar mondtam, gondolkozz mar mielött leirsz valamit. .
Ha veszekedni akarsz , akkor megtalalhatsz mashol.
Nem fogok Neked kiselöadast tartani Magyarorszag gazdasagi viszonyairol.
Mit exportal Magyarorszag europa tobbi reszeire???? Igen, a buza meg mindig a legjobb, es a no"k is szepek!! ;-))))) Szoval. ?? Kerlek, meselj, es tanits. Hajadra ajanlok finom bebi shampont. ;-))))
Meg kell tanulniuk a kulfoldi--(es ezzel NEM azt mondom, hogy "AMERIKAI", ) de mondjuk, Osztrak, Nemet, Francia, Dan, stb. viselkedest es szorgalmat es munkai etikat. Amerikaban nagyon megy a "tempo" ha meg akarod keresni a napi kenyeredet, nincs lazsalas. Nem szabad elfelejteni, hogy minden allas mogott mar var 10 ember hogy belephessen a helyedbe, frissebben, fiatalabban, es jobb kepzetseggel.
Még olcsóbbak, mint a már létező szupermarketek (Tesco, Cora, Spar stb. )Hogy ilyen nagy mennyiségben és nem csak ruhákat (mint a kínai boltokban) hanem gondolom minden mást is lehet majd kapni, háát nem tudom.
Nálunk épp elég baj, hogy a magyar árukat kell népszerűsíteni (élelemiszer meg ruhák) szóval elég problémás lesz!
De egy közgazdász vagy egyéb szakértő véleményére én is kíváncsi lennék! :-)))
Gondolom, ha tényleg lesz nálunk akkor először biztos Budapesten, ott pedig forgalom biztos lesz!
Ami a munkát illeti itthon is dolgoznak rendesen az emberek, a szupermarketek pedig mindig a központi cég munkamódszere alapján működik, szerintem, így nem igazán lehet különbség egy áruházlánc alapvető felfogásában az országok között! ;-)
Mikor voltal utoljara itthon????????Azt mar kikerted magadnak, hogy ne a latszat alapjan iteljünk Amerikarol.
Akkor en meg megkernelek , hogy ne az 56-os magyarok elbeszeleseiböl itelkezz a magyarorszagi helyzetröl, hogy mi mennyit dolgozunk vagy sem. . . .
A Magyar Hirlap jun. 4 -ki cikke eppen arrol szol , hogy az Eurostat
felmerese szerint eppen a magyarok dolgoznak a legtöbbet Europaban.
Persze tudom , a nagyszerü Amerikaban minden jobb es szebb es valoszinüleg ebböl kifolyolag ott dolgoznak a legtöbbet a vilagon. . .
A WalMarkt meg megprobalt a nemeteknel is belepni, mig le nem törtek a szarvukat. . azota kuss van nekik. . . mert ennel kapitalistabb es embernyuzobb ceg (ebben a müfajban)alig van a vilagon. . . .
2. nem tudsz olyan arut a kezedbe venni, amire nem az van irva, hogy made in china. . es ezen el szoktam gondolkodni. . . egyreszt, igen, ha olcson akarsz vasarolni, a WalMartba mesz. . de hova lettek az amerikai termekek??? igazabol jo e ez nekunk??? marmint akik az usaban, canadaban, stb. vagy Mo el? mert hogy a kinai oraberrel nem tudunk vetelkedni, az egyszer biztos. . es ki az a hulye, aki tobbet akar mondjuk fizetni egy puloverert, mondjuk amit csinaltak mondjuk olaszba, mikor cashmire pullort kapsz $26 a WalMarktba, mig egy cashmire pullover mondjuk a Dillortsnel 150 dollar. . de ha a nagy kepet nezem, jo e ez a vilagnak, hogy kinaban 10centes oraberrert mindent elotudnak allitani??? a Sam. . . no en tagja vagyok, , , vannak dolgok amiket nagyon olcson meg lehet venni. . . de meg akar milyen olcso is. . mert mindent nagyban arulnak, mint manyus mondta, meg ugy nem jottem ki, hogy legalabb 100 dollart nem hagytam ott. . . . . bemegyek, hogy vegyek egy doboz croissant-ot. . mert mashol olyan nincs. . 3. 60 dollar. . . es megis loo dollart koltok. . . ilyen a Sam. . ragyogo. . akarcsak a WalMart. . . de. . . megint csak a nagy kep. . . nem tudom hogy jo e ez nekunk ???? nem mint vasarlok, hanem mint termelok. . . (engem szemelyesen nem erint, mert en a szolgaltato iparban dolgozom. . de erted mirol beszel?) ha van kozottunk kozgazdasz, annak szeretnem hallani a velemenyet>>>
Errol jut eszembe amit mar tobszor akartam kerdezni: mert mondjak MO-n azt, hogy "amerikaznak"------ hiszen itt 10x tobbet kell az atlag munkasnak dolgoznia. . . . Na, mindegy.
Visszaterve a WALMART-hoz, R E M E K !! es minden megtalalhato naluk, a gyumolcstol a hocipo"ig. . . :-))))))))
A Wal-Martnak Európában eddig Nagy-Britanniában és Németországban van hídfőállása, ám magyarországi megjelenése azt is jelentheti, hogy a kelet-közép-európai régióban is megvetné a lábát. A térség azért lehet vonzó az amerikaiak számára, mert az itt található államok hamarosan az EU tagjai lesznek, így a ma még meglévő kereskedelmi korlátozások hamarosan megszűnnek, ám a gazdasági növekedés jóval gyorsabb, mint Európa nyugati felén.
A kis Wal-Markt cég létrehozásából azonban nem következik automatikusan a Wal-Mart közelgő terjeszkedése. A másik nagy étvágyú hipermarketlánc, a francia Carrefour is alapított néhány éve egy magyar társaságot, később azonban megszüntette azt, és nem lépett be a magyar piacra. Arra is van ugyanakkor példa, hogy egy látszólag technikai cégalapítást rövid időn belül boltnyitás követ: erre példa a brit Dixons, amely hónapok alatt felhúzta az első magyar üzletét, az elektronikai termékeket kínáló Electro Wolrdöt. Van ugyanakkor olyan társaság is, amely több éve készíti elő a magyar boltnyitását: a német Lidl diszkontlánc magyar cégével már régóta riogatja az itteni élelmiszer-kereskedőket, de mindeddig egy üzletet sem nyitott. "
"Akinél nincs nagyobb óriás
Az első Wal-Mart áruházat 1962-ben alapította egy arkansasi vegyeskereskedés tulajdonosa, Sam Walton. Ma a világ tíz leggazdagabb emberéből ötöt hívnak Waltonnak, mindegyikük vagyona meghaladja a 20 milliárd dollárt. A Wal-Mart a világ legnagyobb cége. Tavaly az ExxonMobilt és a General Motorst megelőzve 220 milliárd dolláros forgalmat és 6, 4 milliárdos nyereséget ért el.
A vállalat több mint 2060 áruházából mintegy 1100 van külföldön. 2003-ban 120-130 új egység megnyitását tervezik. A cég sikerének titkai között a beszállítók árainak kegyetlen leszorítását, a versenytársak kíméletlen kiirtását, illetve a rendkívül alacsonyan tartott béreket szokták megnevezni. A Walton család hagyományosan szakszervezet-ellenes, az alkalmazottak rendszeres perlik a céget. A világon egyetlen céget sem ér annyi támadás, mint az olcsó áraival maga körül mindent letaroló Wal-Martot.
(Washingtoni tudósítónktól)"
A következő hírre - már előre szólok - nem tudok véleményt mondani, mert itthon még nem lehet összehasonlítani a két áruházat, ezért szeretném tudni a külföldön élők véleményét, ha lehet. :-)))
"Ijesztget vagy boltot nyit a Wal-Mart?
NSZ • 2003. június 26. • Szerző: Mihálovits András
Felforgathatja a kiskereskedelemben kialakult erőviszonyokat, ha a világ legnagyobb kiskereskedelmi cége, az amerikai Wal-Mart úgy dönt: üzleteket nyit Magyarországon.
Megjelent Magyarországon a világ legnagyobb kiskereskedelmi lánca, a Wal-Mart – adta hírül a Napi Gazdaság. A világszerte 4600 boltot működtető, 244, 5 milliárd dolláros forgalmú óriás cég egyelőre egy minimális, hárommillió forint jegyzett tőkéjű magyar vállalkozást, a Global Sourcing Hungary Kft. -t hozta létre, amelynek feladata látszólag a piackutatás.
Azt ugyan ma még nem lehet biztosan tudni, hogy a Wal-Mart végleg gyökeret ereszt-e Magyarországon, vagy csak tájékozódik a térségbeli lehetőségekről, az viszont biztos, hogy a piacon lévő szereplők nem örülnének a jöttének. Az amerikai cég ugyanis alacsony áraival és rendkívüli hatékonyságával komoly kihívást jelent a világ bármely táján működő kereskedelmi vállalkozásoknak. – Nem jó hír ez egyetlen Magyarországon kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás számára sem – nyilatkozta lapunknak Nemes Tibor, a Spar Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. A Spar azonban nem tart túlságosan a Wal-Marttól, mert nem akar versenyezni a városok szélén működő hipermarketekkel. (Az amerikai óriás ezért a Cora, a Tesco és az Auchan számára jelenthet közvetlen konkurenciát. ) Boltjaiban elsősorban a napi bevásárlásukat intéző fogyasztókat szolgálja ki, márpedig az amerikai cég inkább a nagybevásárlásra indulókat szeretné magához édesgetni.
– Hogy milyen hatással lehet a Wal-Mart megjelenése, az attól függ, miként lép be a magyar piacra – mondja Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Ha az amerikai cég zöldmezős beruházásokba kezd, akkor a vásárlókért vívott verseny fokozatosan, a lánc bővülésének ütemében kezd majd élesedni, ám ha valamelyik már működő lánc felvásárlásával lép a piacra, akkor rövid időn belül alapvetően átrendeződhetnek az erőviszonyok. Döntő lehet az is, hogy milyen típusú üzleteket szeretne nyitni nálunk a Wal-Mart. Vámos György szerint mivel Magyarországon a hipermarketekben vásárolnak a legtöbben, valószínűleg az ilyen típusú boltokat működtető cégeknek kell komoly kihívásra számítaniuk. – Persze nem mindegy az sem, milyen stratégiát alkalmaz az új szereplő, hiszen az amerikai módszerek nem biztos, hogy elnyerik a magyar vásárlók tetszését – figyelmeztet az OKSZ főtitkára.
. . . . . .
Azért kíváncsi lennék, hogy tudta-e vagy megmondják-e neki, hogy érdekes híre van a Nagyvilágban!
Az Amerikai csapatok Bagdadban elfogtak Mohammed Saeed Al-Sahaf-ot, Saddam Hussein hires informacios miniszteret. ( Jobban ismerve "Comical Ali" nev alatt komikus Ali-- mert, ugye, volt egy CHEMICAL ALI is. . . . . ))
Mielott bevittek a bortonbe, megengedtek neki, hogy egy par percre hazamenjen a fog-kefejeert.
(micsoda hygenia!!!)
Lehet, hogy tudnom kéne? ;-)
EMINEM ( c. Shady) Glasgowban egy babat logatott ki egy balkonrol, hogy kigunyolja Michael Jacksont aki ugyanezt csinalta egy valodi bebivel par honappal ezelott. Eminem 50 szobat berelt ki a hotelben. Eminem, ma a legnagyobb rock-star.
Hat, ha ez ma a legnagyobb ujsag a vilagban, akkor koszonjuk meg a Jo Istennek, hogy nincs mas gondunk, ugye???
Az első mondatod - mire vonatkozik?
A második mondat - jó lenne ha így lenne!
A harmadik mondat - igaz!
A politikai erdek, a nep erdeke kene hogy legyen.
A kulpolitikahoz a magyarok semmit sem ertenek.
A külpolitika azon része, a legérdekesebb, amit a felszín alatt találsz, szerintem! :-)))
Szoval, az elobbi cikkbol mi kovetkeztetest vonsz le, EVE7?
Ez mai hír - véleményem szerint ilyenkor él igazán a történelem, valamint érdekes helyzeteket produkál a politikai fordulat! :-))))
"Királyi megbecsülés Putyinnak
NSZ • 2003. június 24. • Szerző: R. Hahn Varonika
1874 óta első ízben jár hivatalos állami látogatáson orosz vezető a szigetországban.
Csaknem százharminc éve, a brit monarchiával rokonságban lévő II. Sándor cár óta Vlagyimir Putyin elnök az első orosz vezető, aki teljes udvari pompával járó meghívásban részesült a szigetországba. A XX. században a Romanovok lemészárlása miatt a Windsorok semmilyen közösséget nem kívántak vállalni a Szovjetunióval. Sem a Nagy-Britanniában rendkívüli népszerűségnek örvendő Mihail Gorbacsov, sem a demokratikusan megválasztott Borisz Jelcin nem érdemelte ki a megtiszteltetést. Vlagyimir Putyin vendégül látása különösen figyelemreméltó annak fényében, milyen gyűlöletes figurának számított Nyugaton tizennégy évvel ezelőtt, amikor a berlini fal leomlása idején Drezdában dolgozott kémelhárító tisztként. Az orosz elnöki párt II. Erzsébet és Fülöp edinburghi herceg a Buckingham-palotában látja vendégül. A négynapos program során ellátogatnak a Towerba, Greenwichbe, a Szent Pál-székesegyházba és Edinburghba is. Putyin rövid tárgyaláson, majd ebéden vesz részt Tony Blair brit kormányfővel.
Nagy-Britannia és Oroszország között az iraki konfliktus feszült hangulatot teremtett. Nem segített, hogy Tony Blair legutóbbi moszkvai látogatása során Putyin a nyilvánosság előtt gúnyolta vendégét, amiért még nem sikerült megtalálni a tömegpusztító fegyvereket. Londoni útja előtt az elnök a BBC vasárnap reggeli politikai magazinjában kijelentette: „jó a viszony közte és Tony Blair között”. „Az a véleményünk, hogy megmondhatjuk egymásnak, amit ténylegesen gondolunk, és nem csak azt, amit a diplomaták tanácsolnak nekünk. ” A politikai megbeszéléseken várhatóan felmerül Oroszország igénye az iraki ipar és gazdaság helyreállításában való részvételre, továbbá az iráni és észak-koreai nukleáris program is. "
Koszonjuk EVE7 a sok munkadat!!!
Neked köszönhetően! ;-))))))))
Bevallom furcsa rajongásomat a külpolitika iránt - bűnös vagyok!
Bevallom untat a magyar belpolitika - elég ha megélem nem akarok beszélni IS róla! / Másrészt erről rengeteg topic van, mármint a magy. pol. -ról. /
A külföldi hírek pedig lehet érdekes és akár mit mondasz a magyarokat is érinti egy-kettő!
Az alap elgondolásom pedig az lett volna, hogy mindenki a saját országában, ahol él onnan érdekes híreket hoz, amiről mi is tudunk dolgokat, de ő többet!
A HÉTVÉGE mellékletben /NSZ/ mindig nagyon érdekes cikkek vannak és gondoltam mindazok akik egyik vagy másik szempontból értekeznek talán egy kicsivel több info, áttekintés nem árt. Mert hogy TÉNYLEG mindig erről beszélünk! :-)
Az 'újság' ebben lehet, hogy Neked semmi, de így összeszedve szerintem tanulságos, vagy nem?
NSZ • 2003. június 21. • Szerző: Gere Ádám
KI IRTA a cikket, HOL JELENT MEG a cikk, Milyen mas nyelven lehetne siznten elolvasni, DATUM, stb. stb. stb.
Koszonom!
A neokonok, talán éppen baloldali hagyományaik miatt, szeretik gondolataikat történelmi, sőt, néha evolúciós kontextusba helyezni. Meggyőződésük, hogy a liberális demokráciák elmúlt kétszáz éves története példátlan sikertörténet. Az emberi faj létszáma nő, a tudás rohamosan gyarapszik, az életminőség javul, és – teszik hozzá – korábban egyetlen társadalmi rend nem segített ki annyi embert a szegénységből, mint a demokratikus kapitalizmus. Az emberi történelem során a szabad kereskedelem bizonyult a szegénység elleni harc legjobb fegyverének. A neokonok a liberális világrendben és demokratikus kapitalizmus intézményrendszerében látják az emberiség reményét, és szorgalmazzák, hogy az USA ezek megvédésére és terjesztésére használja egyedülálló nagyhatalmi pozícióját.
A neokonok vitában állnak egyfelől a demokratákkal a nemzetközi intézmények szerepéről, másfelől a republikánusok konzervatív szárnyával a demokrácia exportja ügyében. Nem hajhásszák a népszerűséget sem saját maguknak, sem az Egyesült Államok számára. Emlékeznek a Reagan- és USA-ellenes tömegtüntetésekre, amelyek a nyolcvanas évek elején söpörtek végig Európán. Ismerik a tüntetőket. Sokat személyesen is. Tudják róluk, hogy ez a társaság minden diktátort támogat – Hitlertől Brezsnyeven és Pol Poton keresztül Szaddámig – a liberális demokráciákkal szemben. Természetesen mindig a béke nevében. Akármit teszünk, kritizálni fognak – mondja Bill Kristol, a Weekly Standard főszerkesztője az USA népszerűségéről.
A hidegháború végével az emberiség új, ismeretlen területre lépett. Az eseményeket a régi, kétpólusú világrendből örökölt sztereotípiákkal nem lehet megérteni. A neokonok a többi értelmiségihez hasonlóan tisztában vannak az egyetlen szuperhatalom pozíciójának nehézségével: döntést kell hoznia egy bizonytalan és kiszámíthatatlan világban. Az egyik műhely, ahonnan az amerikai elnök intellektuális muníciót vár, a neokonok. Sokan drukkolunk nekik. "
A neokonok szerint egy nemzetközi intézményrendszert, ha úgy tetszik, Pax Americanát kell teremteni. Az új rendszernek felelősséget kell vállalnia nemcsak a nemzetközi törvények meghozásáért, hanem azok betartatásáért is. Garanciát kell adnia az univerzális emberi jogokra, még a szuverenitás korlátozásának árán is.
A harmadik pillér a legvitatottabb. Bush szeptember 11-e óta elmondott beszédeinek van egy neokon ihlette refrénje: „A szabadság nem Isten ajándéka Amerikának, hanem Isten ajándéka az emberiségnek. ” A természetes jogoknak több mint két évszázados, a függetlenségi nyilatkozatig visszanyúló múltja van az amerikai politikai és jogi gondolkodásban. A szabadság jelszavával indult az első világháborúba Woodrow Wilson, a másodikba Roosevelt, Reagan pedig a „freedom works” (a szabadság működik) neokon hitvallást hangoztatta a hidegháború idején.
A szabadság és demokrácia nemcsak ideológia, hanem a túlélés feltétele, amelynek a neokonok szerint közvetlen következményei vannak a terrorizmus elleni háborúra. Az iraki demokrácia építése ambiciózus vállalkozás, de csak az első lépés az egész régió demokratizálásában. Az izraeli–arab konfliktus megoldásának, valamint az iszlám modernizálásának az egyetlen lehetséges módja egy demokratikus arab világ létrejötte.
Az USA történelmében sok a bíztató példa. A második világháború után nem sokan hitték, hogy Németország vagy Japán egyszer demokratikus ország lesz. A konfuciánus világban Tajvan ma már virágzó demokrácia, szintén amerikai közreműködéssel. És ott van Dél-Korea, Kelet-Európa demokráciáinak létrejötte – és Nyugat-Európa demokráciáinak megőrzése.
. . . . .
A masik velemenyem (halkan):es?
A neokon analízis első pontját kevesen vitatják. E szerint a hidegháború után, a liberális demokráciák és az emberiség számára a legnagyobb fenyegetés a terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek kombinációja lett. Ez olyan intézkedésekre kényszerítheti a liberális társadalmakat, amely berendezkedésük lényegét, az egyéni szabadságjogokat fenyegeti. Az individuális szabadság korlátozása pedig egyenlő az emberi kreativitás, azaz a túlélés legfontosabb eszközének korlátozásával. Ahhoz, hogy a terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek kapcsolata létrejöjjön, szükség van állami infrastruktúrára. Ezért a leghatározottabban fel kell lépni minden olyan állammal szemben, amelyik a terroristák számára tömegpusztító fegyvereket vagy előállításukhoz infrastruktúrát biztosít. S mivel az USA az első számú célpont a terroristák célkeresztjében, akár egyedül is fel kell lépnie a fenyegetéssel szemben. Innen a neokon ihletésű, gyakran idézett Bush-beszéd a „gonosz tengelyéről”.
A második, már vitatottabb pillér a nemzetközi intézményrendszer átalakítását érinti. Az ENSZ és a NATO a második világháború után kialakult realitásokat tükrözi. Alapkoncepciójuk, a szuverenitás megvédése fontos volt a Szovjetunió terjeszkedésének megakadályozására. Az új világrendben azonban nem lehet pusztán belügynek tekinteni, hogy milyen brutalitásokat követnek a diktátorok saját polgáraik ellen. A tömegpusztító fegyverek terjedése a módszerek exportját is lehetővé teheti számukra.
A franciák akaratuk ellenére szívességet tettek az USA-nak azzal, hogy megakadályozták a Biztonsági Tanács második Irak-ellenes határozatát – vallják a neokonzervatívok. Ennek megszavazásával ugyanis a BT veszélyes precedenst teremtett volna, azt sugallva, hogy háborút csak az ENSZ szankcionálhat. Mivel Kína állandó tagja a Biztonsági Tanácsnak, az ő vétója miatt az USA nem védhetné meg Tajvant egy esetleges kínai agresszióval szemben.
. . . .
A kilencvenes évek vezető munkatársként találja őket az USA híres think tankjaiban (American Enterprise Institue, Heretige Foundation, Hoover Institute és Cato Institute). Figyelmük egyre inkább a globális stratégiák, a terrorizmus, az aszimmetrikus hadviselés veszélye felé fordul. Elméleteket dolgoznak ki az USA szerepéről és felelősségéről az egypólusú világban. Külpolitikai nézeteik paradox módon most inkább a demokraták között találnak szimpátiára. 1997-ben William Kristol, egyik vezéralakjuk, mérföldkőnek tekintett írásában („Sadam must go” – Szaddámnak mennie kell), sürgette Clintonékat az Irak elleni fellépésre – és 1998-tól az USA hivatalos politikája lett az iraki rezsim megváltoztatása.
Ezekben az években az igazi konzervatívok, mint Bush, Cheney, Rumsfeld, Condoleezza Rice, izolacionalisták, ahogy ezt Bush a 2000-es elnökválasztási kampányában hangoztatta is. Megítélésük szerint katonai erőt csak a legszűkebben értelmezett nemzeti érdek megvédésére szabad alkalmazni. Ellenezték a koszovói amerikai szerepvállalást, a „nemzetépítési” próbálkozásokat Szomáliában és Haitiben.
Szeptember 11-e mindent megváltoztatott. A kormányzatnak hirtelen szüksége lett a neokonok intellektuális tőkéjére, akiknek hidegháborús érdemeihez hozzáadódott a hitelesség: ők már évek óta cikkeztek a terrorizmus veszélyéről. Ma mindenki odafigyel a neokonokra. Gondolataik sokszor eredetiek, és Amerika kétszáz éves politikai-morális hagyományaiban gyökereznek. Talán éppen baloldali indulásuk miatt kiváló vitázók; sosem riadnak meg egy jó kis csetepatétól. Érveiket lényegében három pillérre építik.
. . . . .
Johnson, Nixon, Ford, majd Carter elnöksége a hidegháborús konszenzuskeresés és a belpolitikai útkeresés jegyében teltek. Az egyetemisták baloldali mozgalmainak egy része kezdte belátni, hogy nem az Egyesült Államok felelős a világ összes bajáért, és a gazdasági stagnálást nem a kapitalizmus, hanem éppen annak korlátozása okozza. A Jonhson elnöksége alatt meghirdetett „Nagy Társadalom” nem a szegénység megszűnését, hanem a felelőtlenség kultúrájának terjedését és az egyéni szabadságjogok korlátozását hozta. A kommunizmus brutalitása Kelet-Európában, az ENSZ Izrael-ellenes hipokráciája, a harmadik világ korrupciója sok baloldalit meggyőzött arról, hogy nézeteik revízióra szorulnak. A neokonok fiatalkori marxizmusa egyre inkább kávéházi hőzöngésnek tűnt. Megértették, hogy nincs az a politika, amelyik jobban előre látná a jövőt, mint a piacok ítélete. Baloldaliak, akiket elrabolt a realitás – állapította meg róluk találóan egy elemző.
1980-ban, amikor Ronald Reagan elnök hivatalba lépett, az ország és a liberális demokráciák ügye rosszul állt. Kétszámjegyű munkanélküliség és infláció volt a norma az USA-ban és Nyugat-Európában. A Szovjetunió egyre agresszívabban fegyverkezett, az USA sorra vesztette pozícióit. Reagan elővette a goldwateri forgatókönyvet. Adót csökkentett, deregulált, és drasztikusan megemelte a hadi kiadásokat. A Volker vezette központi bank pedig szűkítette a pénzkínálatot. És csodák csodája, mint a tankönyvekben, az infláció csökkenni kezdett, majd egyre több munkahely jött létre. Beindult az információs forradalom, nőtt a termelékenység. A kapitalizmus szelleme kiszabadult a palackból. A Szovjetunió most egy dinamikus, önbizalommal teli, az információtechnológiát a civil és a katonai gazdaságban is alkalmazó USA-val találta magát szemben. A kommunizmus térdre kényszerült.
A neokonok kivették részüket a győzelemből. Sorra csatlakoztak Reaganhez. Az elnök libertariánus gazdaságfilozófiája és határozott antikommunizmusa vonzotta őket. Baloldali múltjukból jól ismerték a kommunista retorika álságosságát. Többen közülük a chicagói közgazdasági iskola növendékei voltak, akik tudták, hogy mire képesek a piacok. Nekik tulajdonítják az amerikai gazdaság deregulációjának megtervezését. Tőlük származik a híres Reagan-kifejezés: a Szovjetunió a „gonosz birodalma”. Reagan a neokonok kultikus figurája lett. Egyik vezéralakjuk, Jeanne Kirkpatrick, az USA ENSZ-képviselőjeként szállt szembe a Szovjetunió és a harmadik világ diplomatáival. Egy mindmáig gyakran idézett beszédével („Blame America first” – Hibáztasd először Amerikát) alapjaiban rázta meg az amerikai baloldal külpolitikai nézeteit. A neokonok részei lettek az establishmentnek.
. . . . .
"Neokonzervatívok
Húsz évvel ezelőtt néhány amerikai baloldali intellektuelen kívül senki nem ismerte őket. Az USA-ban a nyolcvanas évek közepén váltak ismertté. Ma nevüktől hangos a világsajtó. Szeptember 11-e óta néhányuk a Bush-adminisztrációban dolgozik. Többségük think tankekben gyárt ötleteket, vagy politikai magazinokat szerkeszt. Gondolataik jelen vannak az amerikai intellektuális, politikai és üzleti élet szinte minden területén. Nem túlzás azt állítani, hogy az elmúlt húsz évben sok tekintetben megváltoztatták Amerikát és a világot. Ők a neokonzervatívok vagy neokonok.
A történet elején, az 1960-as években a mozgalom akkor fiatal alapítói közül sokan kivették részüket a „drug, sex, and rock and roll” kultúrájából. Első intellektuális kalandjaikat a marxizmus és trockizmus fals racionalitásában találták. Az USA kulturális forradalmának idején a polgárjogi mozgalmak, a női egyenjogúság és természetesen a vietnami háború ellenzésének jelszavaitól volt hangos a közélet. Amerika a többi liberális demokráciával együtt elvesztette önbizalmát, és öngyilkosságra készült.
A hivatalos politikában is váratlan dolgok történtek. 1964-ben a republikánusok Barry Goldwater arizonai szenátort indították az elnökválasztáson, aki szakítani akart a hidegháborús tabukkal. Az agresszív szovjet külpolitikára kemény amerikai ellenlépéseket javasolt. Nem kiegyezni akart a másik szuperhatalommal, hanem térdre akarta kényszeríteni. A gazdaság- és társadalompolitikában is új javaslatai voltak. Libertariánus módon a minimális államot, az adók csökkentését, a nagy bürokráciák leépítését és a szabad versenyt hirdette. Kiállt a polgárjogok mellett is. Az amerikai függetlenségi nyilatkozatot olyan univerzális dokumentumnak tekintette, amely szerint a szabadság minden emberi lény természetes joga, függetlenül attól, hogy az illető fehér vagy fekete, férfi vagy nő, amerikai vagy orosz. Goldwater választási kampányának társelnöke egy volt demokrata szakszervezeti vezető, Ronald Reagan.
Goldwater megsemmisítő vereséget szenvedett Johnsontól. Radikális javaslatai elbuktak. Akkor még.
. . . . .
Annyi érdekes hírt találtam, nem is tudom melyiket írjam ide! Most válogatok. . .
De azért más is hozhatna híreket, olyan sok helyről írtok! :-))))
Magyar belpolitikát NE!!!!!!!
America, ahol a megfoghatatlan, arctalan felelem uralkodik, es ahol az emberek allig felfegyverkezve elnek, hogy aztan neha haragjukban vagy ketsegbeesesukben kiirtsak egymast". . . . ime lasd magyar, tanulj milyen is az elet amerikaban. . . .