Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Szia!
Elöször is. Ahoz, hogy Anyosod mikor, miert megy orvoshoz NEKED semmi közöd. De leginkább ahoz nincs közöd, hogy hányszor látogatja elhunyt férje sírját. Mi közöd ezekhez a dolgaihoz. Foglakozz a férjeddel, a gyerköccel az életeddel.
Kedves Nóra!
A sugárkezelésre nem viccből jár senki. De amikor valaki a mellében talál daganatot miért csak 5 év múlva meg vele dokihoz??? És a másik, hogy 1 vagy 2 napon nem múlott volna semmi. (ezt a doki mondta)
A probléma meg az, hogy a mama azt szeretné, hogy én úgy táncoljak ahogy ő fütyül. Ő szeretné megszabni, hogy hova menjek és kivel beszélgessek és pesze mennyi ideig.
Ez rövid és tömör volt. Nem is értem, mi a baj?
Mondd! A papa tudja, hogy a mama látogatja őt a temetőben?
Bocs! Ez kissé morbid volt.
Egy társ szeretete nem ott mérendő meg, hogy hányszor jár naponta a temetőben, mert a zömmel a ismerősöknek szól, hanem ott, hogy hányszor gondol rá. Azt meg Te nem tudhatod. Gondolom sugárkezelésre meg viccből járnak az emberek.
Nem szeretni és útálni, nem ugyan az, bár szerintem minden nő egyszer egy útálatos anyós is lesz!!!!!!!!!!!!!!!!
Mint a kedves topic-indító is egyszer szintén anyós lesz csak még nem nőtt fel!!!
Üdv mindenkinek!
Hűű, de örülük, hogy rátaláltam erre a topicra . Így legalább kimérgelődhetem magam annélkül, hogy őrlődök rajta.
A mi történetünk..
10 éve házasok vagyunk, van egy 19 hós kisfiunk, persze anyóspajtással együtt lakunk. Apósom 1 hónapja halt meg . Őt nagyon szerettem, de az anyós egy sárkány. Mindenbe beledumál a gyerekneveléstől kezdve....
Már egypárszor mondtam a férjemnek, költözzünk el. Ő persze nem akar, mert anyuka 75 éves és eléggé beteges.
Nos, képzeljétek mint már írtam apósom 1 hónapja halt meg. Az anyóst pont aznap kellett vinni sugárra amikor szegény papa meghalt. Ezt tudtuk, hogy be fog következni, megmondta a doki. Ő persze mint mindig az ő bajával volt elakadva most is. A férjem elvitte és aznap du. meg is halt a kisöreg, és a "kedves felesége a mai napig nem volt kint a temetőben. Monndván nem, tud kimenni. (mi kivinnénk autóval) Szóval erre mit lehet mondani?? (50 évet éltek együtt)
Szmbaton meg elmentem a kisfiammal a koma asszonyomékhoz és du. fél 1-kor értem haza és az anyós ezért nem ebédelt mert 12-kor kellett volna neki adni enni. Teszem hozzá ott volt a hűtöben..., ő nem evett, de annyira nem beteg, hogy ne tudna 1 tányér kaját megmelegíteni magának.
Köszi, hogy kimérgelődhettem magam.
Pusszi mindenkinek!
az en anyospajtim pl nem engedett soha segiteni.. sem mosogatni.. sem mast a haztartasban.. egyszerüen odajött es kivette a kezemböl az edenyeket stb.. azzal a jelszoval, hogy azt en nem tudom megcsinalni.. .. meg magam utan sem moshattam el a tanyert.. ha felmostam.. felmosott meg1x egy igy tovabb.. aztan leszoktam rola.. mar nem probaltam segiteni.. vagy magam utan a szennyest elmosni ... es egyszercsak azt hallom, hogy a baratommal üvölt a konyhaban, hogy en milyen trehany vagyok.. mert nem eleg, hogy semmiben nem segitek.. de meg magam utan sem tudok elmosni egy tanyert... de szerintem a tizedik szomszed is hallotta.. elcsuklott a hangja ugy üvöltött.. teljes torokbol... hat ezert volt , hogy nem engedett csinalni semmit.. kellett egy tamadasi felület..
na meg most, hogy kivettünk közösen egy lakast a baratommal.. ezeket hallgatom.: -ha ö nem mossa ki a ruhadat.. hozdd haza majd a mami kimossa.. ha nem föz majd a mami föz neked.. stb stb stb.. valamelyik nap mar raszoltam, hogy vegyen vissza mert mar unom.. ez volt az elsö, hogy kinyitottam a szamat.. amugy belementem a jatekba.. ö engem szekal.. en meg öt.. bar en finomabban.. amikor elkezdi, hogy na majd föznöd kell a fiamnak.. meg ezt kell csinalnod meg azt.. amiröl amugy jol tudom, hogy nem tart kepesnek ra.. (mar hallottam azt orditani a baratom arcaba, hogy ket napig nem fogja birni mellettem, a nyaka ki fog törni ugy szalad haza hozza..)csak mert nem 35 ev takaritonöi palyafutas all a hatam mögött mint neki... stb.. en meg belemegyek a jatekba es közlöm, hogy en ugyan nem fogok fözni.. majd föz a fia.. van keze.. erre a valasz.. es ki fogja kimosni a ruhait? hat mondom majd ö meg a mosogep stb.. erre ö.. akkor minek tart teged? valasz.: nem tart.. egyreszt.. masreszt meg ne azert legyen velem mert takaritonö kell neki.. aztan közölte sertödötten, hogy ez marpedig a nö dolga.. es mondom a ferfi dolga mi? szerinte az, hogy dolgozzon.. na de en is dolgozom... ilyenkor jön elö a sajat eletevel.. , hogy ö is egesz eleteben dolgozott.. es megis mindent ö csinalt otthon egyedül... na erre mar nem tudtam mast mondani .. csak, hogy az mar az ö baja.. ö sajat maga csinalt cseledet magabol a sajat otthonaban.. es most ram akarja eröltetni azt az eletet amit ö el... es azert gyülöl mert nem jön neki össze...
én nem utálom az anyós-jelöltemet, se a párom tesóját, mégis most úgy érzem miattuk megy szét a kapcsolatunk. egyszerűen 'ragadósan' szoros a családi kötelék hármójuk között. és nincs privát szféra sem nagyon, pont emiatt...
volt olyan, hogy szeretkeztünk a párommal náluk délután, aztán leléptünk, majd amikor visszajöttünk, anyós-jelölt közölte, hogy lehúzta a lepedőt mert nagyon nedves volt, és inkább a nappaliban aludjunk mert meg kell hogy száradjon a párom ágya...
egyébként nagyon jóindulatú meg kedves, de az ilyen jellegű dolgoktól kivagyok
És az én sztorim:
Volt párom anyja egész normális volt velem évekig. Jól kijöttünk, jöttünk-mentünk együtt vásárolni, strandra, stb. Laktunk együtt! Aztán állandóan volt valami gondja velünk. Nem igazán értettük. Szétmentünk, párom egy szót sem szólt. Aztán elmúlt egy év és eljött hozzám bocsánatot kérni és elismerte, hogy ha az anyja nem szól bele és nem lát bele mindenbe, akkor még most is együtt lennénk.
Sőt! Próbált rábeszélni, hogy kezdjük újra, de egyenlőre az anyja ne tudja. Gondolkodás nélkül nemet mondtam.
Szerintem lehet anyós nélkül is élni!!!!
Ez a topic jónak ígérkezik!
A párom exe és az anyósom ki nem állhatta egymást. Szó szerint kígyót-békát kiabáltak egymásra a qrvázás mellett. A tárgyaláson anyóst még csak be sem kellett tanítani semmi rosszra, mondta Ő magától... Aztán megfordult a világ! Láss csodát: anyós tartja ex-szel a kapcsolatot és a saját fiával nem. No comment!
Egyébként én sem szeretem az anyósomat! De miért is kellene szeretnem? Ez előírás? Vagy valaki elvárja?
most, hogy igy lefestetted kedves anyosodat .. igen meglepödtem.. ahogy irtad a mondatait.. majd en mosok ra.. majd en fözök neki stb stb.. mintha az en "anyosomat" hallanam.............
Hát de tudod ez szerintem nem csak Veled volt igy. Nagyon sok ilyen anyós van! Nem véletlen utálják őket sokan annyira!
Mondom nálunk is a semmyért utál!Szerinted ez normális???
Hattori hát ez elég gázos amit leirtál! De teljesen igazat adok Neked ebben amit csinálsz majd!
Azt nem tudom hogy egyes emberekben hogy lehet ekkora gyűlölet!Én semmyt nem ártottam és tettem érte de élből utál!!!
Én nem fogok tudni ilyen lenni majd a gyermekem választottjával. Neki kell szeretni és nem Nekem.Feltéve ha a személy nem valami bűnöző!
Csatlakozom az útálom táborhoz!!!!!!!
A volt anyósom (mivel csak aug. 30-án válunk, még írhatnám azt is, a jelenlegi) 8 éven át kínzott. Az első 2 évben megpróbáltam szeretni, aztán ha az nem megy, elfogadni, aztán mivel az sem ment, legalább nyelni...majdnem gyomorfekélyem lett...
Minden vasárnapi ebéd előtti reggel hányingerrel ébredtem. Jelentős része van abban, hogy a párommal elválunk (sajnos, ő meg nem bírt leválni az anyjáról)
És akkor most, hogy megszabadult attól a nőtől, akit saját bevallása szerint gyűlölt??? Pénzt követel, a válóperben. A párom elmondta, hogy szíve szerint nem kérne semmit, mert tudja, hogy nem jár, de hát az anyja kikaparja a szemét, ha nem szed ki belőlem valamennyit. Szerencsére apám mondta, kifizeti helyettem, mert ennyit megér a szabadságom, és a nyugalmam. De elhatároztam, amint megkapja a pénzt, felhívom, és megmondom neki, hogy azt a pénzt elátkoztam...hogy az utolsó fillérig orvosra, gyógyszerre, pszichológusra költse
És hogy nem vagyok elvakultan anyósgyűlölő: a mostani párom anyukáját szeretm, tisztelem, és ő is engem.
Hogy lehet úgy szeretni a leendő anyóst mikor még nem is ismert de már utált csak azért mert a fiacskája azóta nem otthon ül hanem mindig programmja van.
Felajánlotta már hogy hozzám is kölötözhet nyugodtan meg ienek.
Meg h Én nyáron miért érek rá ennyit.
Tehát még az élő fába is beleköt.
Én mikor megismertem nagyon kedves voltam hozzá és azóta se lenne semmy bajom vele ha nem utálna látványosan és nem tenne keresztbe állandóan!
Erről ennyit!
Rosszak vagytok, és gonoszak...
Én nem utálom, csak örülök, ha nem látom...
Az en anyosom is felajanlotta, hogy majd takarit nalunk, mig en dolgozok. De akkor megszolaltak a veszharangok nalam, es kedvesen megkoszontem neki, de nem kertem a takaritasabol.
Inkabb fusson a lakas. De jobb is lett igy.
Sziasztok!
Helyettem is megnyitottátok ezt a topikot!.Már én is gondolkodtam rajta néhány napja.
Csatlakozom az utálom az anyósom táborhoz!
15éve ismerem a párom,azóta békében,szeretetben élünk,két fiút nevelünk együtt.Már akkor megmondta anyós pajtás, hogy egy érettségizett lány és egy szakmunkás fiú nem illenek össze.Miután összeházasodtunk lediplomáztam,majd a férjem is letette a mestervizsgát.Házat építettünk,szépen haladunk,nem veszekszünk,jól élünk.A hazudozásai és a kétszínűsége miatt a 10 élő gyereke körül csak 4 gyerekévek tartja a kapcsolatot.Van ,aki már 5 éve nem volt a szülői házban!!!
Pár hete a férjem kitálalt,és mellém állt ,hogy anyós hagyjon fel a sorozatos rosszindulatú pletykák terjesztésével.Vagy elfogadnak engem vagy a férjem se megy haza többet!
Nem gondolom, hogy túl sok változás fog történni,hacsak annyi nem ,hogy én is bátrabban nyitom ki a számat legközelebb,ha sérelem ér!
Mindenkinek sok bátorságot kívánoK
Jajj, és a kedvencemet nem is írtam: Nyugodtan visszamehetsz dolgozni szülés után Manófülkém, majd én felnevelem az unokámat.
Na, ez az egyik oka annak, hogy nem akarok gyereket.
ÓÓóóó, ez az én topikom !
Épp ma meséltem el a barátnőmnek, hogy az anyósom annyira nem akar leválni a pici fiacskájáról, hogy inkább befogadott engem is (hülye)gyerekének.
Majd én főzök helyetted a fiacskámnak! Majd én mosok helyetted a fiacskámra! Majd én vasalok rá! Majd én kitakarítok nálatok! Majd én elrakom a barackot! Majd én megmosom az ablakokat! Majd én elültetem a virágot, ki is választom, milyen legyen! Ej, minek piros muskátli, így szép ez, tarkán! Majd én hívok mesterembert, majd én elmondom neki, mit hogy lenne jó a házatokon! Majd én tudom, mikor mit kell csinálni mivel.....
Azt várom, mikor akar a férjem ágyába is bebújni helyettem.
Mindenki azt mondja, milyen jó anyósom van, mindent megcsinálna helyettem. Ja. Csak azt nem kérdezi meg soha, hogy akarom-e, hogy ő élje helyettem az életem? Mert én NEM AKAROM
Ez az én életem, én vagyok elmaradva a mosogatással, takarítással, bármivel, mindegymivel, akkor is legfeljebb csak azt szeretném, hogy a férjem segítsen, ne pedig ő. Már a látványától is fulladok.
Na, kipanaszkodtam magam
Amikor nem tudod elkerulni a talalkozast vele (pl. unnepekkor, stb.), akkor a diplomacia es a "bekak lenyelese" legyen a fo szempont. NE ADD MEG NEKI AZ OROMET, HOGY LASSA, KI TUD BORITANI!!!
De gondolom, ezeket mar Te is tudod. Csak hat akkor is faj, persze, de egy primitiv embert ennyi idosen nem fogsz tudni megnevelni. Valoszinu, hogy borzasztoan irigy es feltekeny Rad. Figyelj, sose leszel jo, ha A-t mondasz, akkor o B-t, es vica verza. Akkor meg nem tok mindegy?
Meg egy tanacs: vondd be a ferjedet, mert o a kulcs ebben a kapcsolatban. Ugyanis az en anyosom ott fogta vissza egy kicsit magat, amikor a parom kiallt mellettem. (Egyebkent ezt elozoleg azert nem tette meg tobbszor is, mert az occse mindig az anyja ellen fordult, ha a baratnoje es az anyja kozt vita alakult ki.)
Jojj ra a hatso inditekokra, mindenkinel a csaladban. Sok erot kivanok Neked!!
akkor igazad van, ennyi év után én is feladtam volna, főleg, mert Ti mindent megtettetek
egyszer rá fog majd jönni, ezzel mit veszített az éleben de akkorra már lehet, késő lesz
Igazad van, de mennyi ideig próbálkozzam?
Tán életem végéig ? Belefáradtam.
Tavaly karácsonyra kimentünk a párommal, nem volt dvd-lejátszójuk, vettünk egyet ajándékba. + sok filmet. Az első nap ok.volt, másnap már pokoli hangulat.
Fél év múlva elromlott a dvd, telekürtölte a rokonságot, hogy milyen sz@rt vettünk- szó szerint!
Hidd el, a mi esetünkben a gyűlölet a részéről erősebb.
Feladtam, most elkerülöm a konfliktusokat. Tényleg sajnálom! De ennyi év után ???