Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
30-asok hol vagytok?
Létrehozva: 2003. március 19. 12:46
Itt minden tele van a fiatalok szerelmi ügyeivel és az idősebbek topicjaival, de ennek a korosztálynak nem indult semmi. Vagy csak én nem láttam?
Mindenesetre várok mindenkit, aki ennyi idős, vagy öregebb, vagy fiatalabb, beszélgessünk egy jót!
Mindenesetre várok mindenkit, aki ennyi idős, vagy öregebb, vagy fiatalabb, beszélgessünk egy jót!
Valamit muszáj, mert azért apuci nem keresi agyon magát. :(((
Illetve nekem olyan böngészőm van ahol be lehetett állítani, hogy hány percenként frissítsen.
És azt hiszem a kiskamasz korhoz tartozik az állandó vitatkozás, veszekedés a nagyok között, és az állandó igazság keresés. Mert a Miki szerint csak neki lehet igaza, másnak nem nagyon. A Miki fiam most lesz áprilisban 8 éves, a nagyfiam januárban volt 10 éves, és a kislányt már írtam, hogy másfél éves.
Én 32 múltam. Most leginkább a következő dolgok foglalkoztatnak:
- a frissen vásárolt házunk rekordgyorsaságú rendbetétele, hogy ne kelljen sokáig albérletet fizetni + hitelt törleszteni egyszerre
- szeretnénk végre egy kisbabát
- most induló vállalkozásunk bevezetése
Ráadásul mindezek olyan munka mellett, ami reggel 8-tól este 6-ig leköt.
engem legföképp most amelókeresés foglalkoztat. van két mostohagyerekem akik néha az agyamra mennek, ez is foglalkoztat, hogy meddig bírom még.
Igen az EU tagság, az iraki háború engem is izgat, de leginkább, azért, mert azt nézem, hogy mi lesz, mi lenne jó a jövőben a gyerekeimnek. Például az iraki háborútól kifejezetten rettegek.
Amikor 2001-ben volt az az amerikát ért támadás, akkor én éppen terhes voltam a lányommal. Nem fogom elfelejteni, hogy pont 11-én voltunk orovosi vizsgálaton, mert minden napos voltam, és amikor hazajöttünk, akkor láttuk mi történt. Én nagyon elkeseredtem, és feltettem magamban azt a kérdést, högy Úristen, és én erre a világra szülöm meg a 3. gyerekem. A szülőszobából is két fájás között azt néztem, hogy mikor húznak el a fejem fölött a bombázó repülőgépek. Emlékszem, már a szülőágyon voltam, és hallotunk egy repülőt, én meg azt kérdeztem a szülésznőtől, hogy ezek már a harci repülőgépek? Hülye érzésem volt akkor nagyon.
Hogy mi foglalkoztat? A kamaszkorú gyerekem nagy szája, tanulás undora, miért "ölik" egymást állandóan az öccsével? Meg ami még éredekel, hogy a 1, 5 éves picilányom mellett el kéne kezdeni dolgozni, tanulni (per pillanat angolt kezdtem el nem tudom hanyadszorra), és gondolkodom egy felsőfokú iskolán is csak még nem tudom, hogy mit, és nem tudom, hogy lesz-e rá időm.
Szerintem ez az a korosztály, akinek még kis gyerekei vannak, vagy még csak most szeretnének nagyon babát, babákat. Ha már van gyerekük, akkor az foglalkoztatja a korosztályunkat, hogy hogyan kezdjék újra az életüket immáron gyerekekkel. Valljuk meg őszintén, és most nem sajnáltatni akarom magunkat, de gyerekek mellett elhelyezkedni dolgozni, egyre nehezebb. :((((
Ha még nincs gyerekekük, akkor meg az foglalkoztatja, hogy legyen már.
Na, így bemutatkozásként hirtelen ennyi jutott eszembe. ÉS Te mennyire vagy benne a 30-ban?
Örülök mindenkinek, aki beszáll.
Érdekelne, hogy mi foglalkoztatja a korosztályomat, mi az ami napi téma az életében?
az előbb elrontottam a választ. szóval, Manóó-hoz hasonlóan én is alatta vagyok, de szívesen csatlakozom:))