Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Kert
Létrehozva: 2007. szeptember 26. 08:10
Sziasztok!
Segíteni szeretnék mindenkinek, aki a kert gondozása, építése során szakmai támogatásra szorul. Bátorítok mindenkit, hogy kérdezzen, mert sokszor egy tanács elég ahhoz, hogy megmentsük legféltettebb növényünket, vagy pénzt spóroljunk a helyes gondozással, kivitelezéssel. Bátorítok mindenkit, hogy válaszoljon, mert tudni igazán csak a gyakorlatból lehet. Aki kertészkedik az tapasztal is, ne szégyellje ezt mással is megosztani, mert másnak ez kincs lehet. Várlak benneteket a virtuális kertünkbe.
Kertember
Köszönöm szépen :)
Szia!
Hársfa gubacsatka. Nem kell vele semmit sem tenni. Csak esztétikai kárt okoz a fában. Ha ez zavar, akkor atkaölő szerekkel tudsz ellene védekezni pl, Omite, Nissouron, vagy egyéb felszívódó széles hatásspektrumú rovarölő szerrel.
bocsi ...zárt csoport link
Segítenék, de nem tudtam megnézni a linket. Ide rakd fel a képet.
Segítesz? Mi baja lehet ennek a hársfának?
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=10207390780543101&set=pcb.925856584130477&type=3&theater
Nyakunkon a tél. Növényeink különféle módozatokat fejlesztettek ki a tél káros hatásainak átvészelésére. Köztudatban hajlamosak vagyunk a hidegnek tulajdonítani az egyetlen káros hatást, pedig a tartós hideget sokkal jobban vészelik át a növények, mint a hideg-meleg hektikus váltakozását. Valljuk be az elmúlt teleink zömében erről szóltak.
Az enyhe telek, és a melegedő tavaszok, nyarak miatt rohamosan terjedőben vannak a mediterrán növények. Ezek azonban nem télállóak. Némelyek enyhébb teleken, védett környezetben képesek lennének áttelelni a szabad ég alatt, de ezt inkább ne rizikóztassuk meg.
Adódik tehát a kérdés miként, és hogyan teleltessük át a kedvenceinket?
Sokat lehetne erről írni, ezért csak néhány főbb szabályt fogalmaznék meg. Akit bővebben érdekel kérdezzen bátran.
Alkalmazkodjunk a telelőhely adottságaihoz. Nincs rossz telelőhely, csak rosszul megválasztott telelési technika. Minél rosszabbak a körülmények, annál inkább nyugalmi állapotba kell hoznunk a növényt. Mediterrán növényeknél ez nem könnyű, hisz ők egész évben aktívak. Kevés öntözéssel, tápanyag teljes megvonással, és a hőmérséklet minimalizálásával, végső esetben a levelek eltávolításával, vagy az elhullajtás kikényszerítésével szinte kómába tudjuk kényszeríteni a növényt. Ilyen állapotban pedig sokkal könnyebben vészeli át a telet. Persze egy fagyérzékeny növény esetén sosem csökkenhet a hőmérséklet 3 fok alá.
Ne kapkodjuk el a telelőhelyre szállítást. Egyes növényék 0 fok körül károsodnak (szobanövények, kaktuszok zöme, lágyszárú mediterránok), míg mások akár mínusz ötig is kibírják, mint a citrusok, a leander stb. Ez utóbbiakkal várjuk meg a talaj menti fagyokat, akár többször is érje őket a fagyhatás. Ez segíti a kómába esésüket, és a rajtuk tenyésző károsítókat elpusztítja. A fokozatos lehűlés hatására még az érzékeny növények is képesek kisebb nem tartós fagyokat átvészelni. Minél edzettebb lesz a növény, annál jobban telel. Nem mellesleg minél tovább a szabad levegőn van, annál rövidebb időt kell a kedvezőtlen telelőben tölteni.
Már az ősz kezdetén kezdjük el a növény felkészítését. Erősítsük az immunrendszerét, adjunk meg neki mindent, amire szüksége van (víz, tápanyag). Pusztítsuk le róla a károsítókat, nehogy a telelőben a velük folytatott csata vegye el az erejét.
Ne hagyjuk magára a növényt a telőben sem. Még a kómás növény is él, figyeljünk rá, hogy tavasszal minél könnyebben vissza tudjuk hozni őket. Kapjanak vizet, enyhe napokon a telelő ajtajának kinyitásával áramoljon be friss levegő, és ha teljesen sötétben telelnek, akkor némi fény is.
Mikor ültessek? Mit ültessek?
Teszik fel sokan a kérdést, és nem is alaptalanul.
A növények ültetésének a hagyományos kertészkedés szerint két fő időszaka van:
- tavasz,
- ősz.
A kertészeti tudomány és technológia fejlődésének köszönhetően megjelentek a konténeres, földlabdás, többször iskolázott növény-szaporítóanyag kategóriák. Ezeket, de legfőképp a konténereseket bármikor lehet telepíteni, még az igazán nagy fagyokban is, ha az embernek van kedve és ereje megküzdeni a fagyott talajjal.
De, hogy aktuálisak legyünk, most maradjunk az ősznél.
Az ősz a növénytelepítés Kánaánja. Ilyenkor szinte mindent lehet telepíteni, ezért egyszerűbb azt leírni, hogy mit nem szabad:
- evidens, hogy az egynyári virágokat nem ilyenkor ültetjük,
- áttelelő, de fagyérzékeny növényeket szintén nem ajánlatos ősszel ültetni, mert a telepítési sokk hatása fokozza a fagyérzékenységüket
- és szintén nem ültetünk nem télálló növényeket (pl. egyes hagymás virágok, mediterrán növények stb.)
- nem érdemes ültetni dézsába sem, még akkor sem, ha a maga a növény teljesen télálló.
Rajtuk kívül ültethetünk mindent, amit viszont kimondottan ilyenkor kell ültetni azok a szabad gyökerű növények. Minél nagyobbak és öregebbek annál később kell őket ültetni, olyannyira, hogy az igazán nagy örökzöldek átültetési ideje már csak az éjszakai fagyok megjelenése után javasolt.
Minél kisebb, sekélyebben gyökeresedő az ültetendő növény, annál korábban kell ültetni. Tehát a pici évelő virágokat inkább az ősz első felében, a díszcserjéket ősz derekáig, nagyobbakat végéig, a nagyobb fákat, örökzöldeket ősz végétől tél elejéig, az igazán nagy növényeket pedig a zord tél beálltáig.
Az őszi ültetés előnyei:
- kártevők, károsítók eltűnnek, nem kell velük küzdeni sem nekünk, sem a növényeknek,
- a talaj tele van vízzel, keveset, vagy egyáltalán nem kell öntözni, a gyökérnek rendelkezésre áll a víz,
- nem, vagy csak igen mérsékelten párologtatnak a növények, mivel nincs nagy hőség, a lombhullatók már eldobták a lombjukat, ezért nem párologtatnak, az örökzöldek pedig a hűvös miatt sokkal kevesebbet,
- a talaj azon mélysége, ahová a gyökér kerül megfelelő hőmérsékletű a gyökérképződéshez, esetleg a talaj felületének a takarásával tovább biztosíthatjuk a kedvező hőfokot,
- bőven van ideje a gyökérnek megerősödni, mire a tavaszi hajtás beindul a gyökér már funkcióra kész,
- bőven van időnk felkészülni az ültetésre, nem kell kapkodni, a kertben is kevesebb a munka.
Köszönöm a választ. Most egy néni tanácsa alapján áttettem máshova és lefújtam áztatott dohány levével. Úgy néz ki, valamit használt neki, legalábbis az utolsó három virág nem rohad. Most új bimbók is fejlődnek a levelek alatt, talán megmaradnak. Ha nem jön be, akkor megpróbálkozom a gombaölővel. Dühítő, mert úgy néz ki, így hoztam haza a boltból.
Ha túléli a telet, akkor kiültetem a kertbe.
Hullik az elsárgult levél... mondja a nóta. És valóban. Tele van vele az utca a kert, az erdő, de még az alacsonyabban fekvő erkélyek is
Vajon mit lehetne kezdeni ezzel a sok lombbal? Sokan teszik fel a kérdést, és sajnos még többen bosszankodnak miattuk.
Pedig milyen sokoldalú az avar. Itt van rögtön az egyik nagy kedvencem, amit már én is régen műveltem, de a szívem mindig visszavágyik rá:
Húzzuk össze egy nagy halomba és hemperegjünk meg benne alaposan; - Kis gyerekesek tehetik ezt a gyerkőccel együtt,
- fiatal szerelemesek közösen nagy nevetgélés, hancúrozás közepette,
- magányosak egyedül felszabadult érzéssel,
- kutya, macska tulajdonosok kedvencükkel együtt.
Higgyétek el nagyon felszabadulttá tud tenni akár egy 10 perces lombhempergés.
Használhatjuk továbbá komposztálásra. Kiváló anyag képződik belőle egy év alatt. Még a kemény lomb (platán, gyertyán, éger, bükk, dió) is elbomlik, ha keverjük egyéb szerves anyaggal. A dió lombja tartalmaz egy anyagot, amelynek enyhe csírázásgátló hatása van, ezért az apró magok nem kelnek ki a diófa alatt, illetve lassítja a növényi növekedést, ezért célszerű mihamarabb összegyűjteni a fa alól, és keverni más lombbal.
Nagyon jó hőszigetelő, takaró anyag. Kertben fagyérzékeny növényeket takarhatunk be vele, mint pl. a rózsákat, vagy néhány évelő virágot, de ki is tömhetjük vele a növények köré fagy ellen épített kalodákat.
Kiváló talajtakaró anyag. Biokertek nélkülözhetetlen alapanyaga, amit a természet ingyen biztosít a számunkra.
Forma és színgazdagsága miatt kedvelt kézműves anyag gyerekek foglalkoztatására.
Igazi természetvédő alapanyag. Rovarok, bogarak, sünök bújnak meg alatt a zord hideg elől. A kert eldugottabb részeibe alakítsunk ki belőle kupacokat, ezzel biztosítjuk, hogy a hasznos élő szervezetek a kertünkben maradjanak.
Egyet biztosan ne tegyünk vele, ne gyújtsuk fel!
Ha van még ötletetek, hogy mire is alkalmas a lomb, kérlek osszátok meg itt!
Kedves Dnanga!
Nem lehet elég óvatosnak lenni ciklámen ügyben a vízzel. Sajnos amivel szemben állsz az egy talajlakó gomba kártevő, a leírásod alapján botrítisz, de lehet még fuzárium is. Ezeknek a nedves párás, meleg környezet kedvez, nagyon gyorsan terjednek, és a cikláment pár nap alatt képesek kipusztítani.
Ha küzdeni akarsz érte, akkor Dithane, Vagy Zineb gombaölő szeres permetezéssel tudod felvenni a harcot. Ezt már akkor is érdemes elkezdeni, amikor kapsz egy ilyen virágot, így nagy eséllyel meg tudod előzni a fertőzést.
A ciklámen beltéri nevelésével már nem is próbálkozom. Tavasszal kiteszem egy árnyas bokor tövébe, ott slaggal rendszeresen öntözöm, táp-oldatozom, láthatóan nagyon jól érzi magát. Ilyenkor a fagyok előtt beviszem egy sötét pincébe, ahol 4-10 fok van, ott eldobja az összes levelét, de a gumója áttelel és tavasszal nagyon gyorsan újra kihajt, virágzik. Bent a lakásban mindig elpusztult, de kint már évek óta megvan. Így vagyok a gerberával is. amióta kint van csodaszép évről-évre.
Segítség!!
Valami virág guru nem tudná esetleg mi lehet a baja a Ciklámenemnek? A virágoknak és a leveleknek megpuhul a szára és elrohad. A bimbóknak is. Csak a táljába öntök vizet, egy héten kétszer, tehát magát a virágot nem éri. Nincs túlöntözve, ablakban van félárnyákban. Azok a virágok amelyek kinyíltak és állnak, megbarnul a virágjuk.
Annyira szép volt idáig.
Kasvirág, avagy Echinacea a természet gyógyászok egyik kedvenc növénye. Nagyon jó immunerősítő, ám most a szép színeire hívnám fel a figyelmet. A díszkertek kitűnő virága, igen tartós, nagyon ellenálló, igénytelen növény. Az elnyílt virágát télen is megtartva a rá telepedő hó és zúzmara miatt igen mutatós tud lenni.
Ültetésére kitűnő a mostani ősz.
Üdvözlet Mindenkinek!
Milyen rég jártam itt, velem együtt sajnos eltűnt a mozgató erő is. Olyan sokan követtek, maradtak velem és kérdeznek azóta is, hogy úgy gondoltam ismét visszatérek ide a kertészkedési hóbortjaimmal.
Azóta is kertészkedem, sok új és hasznos dologgal találkoztam, tanultam, amelyek mások számára is hasznosak lehetnek.
A képeken a híres, neves és nagyon egészséges olajtök látható. Betakarítás előtti állapotban szépen sorokba rendezve. Érdekessége, hogy a magja héj nélküli, és nevéből adódóan igen gazdag olajban. Hidegen préselt nyers olaja salátákra kiváló.
Szia
Szeretnem a segitsegedet kerni..illetve varom az otleteket:)
van egy telkem ami nyeles telek:(a telek eleg nagy 1200 nm ebbol a nyel 250...a nyel reszen jarunk be kocsival es kerekparral..valamilyen kavicsot szeretnek ra...vagy esetleg mas koltsegtakarekos otlet??meg a fenyomulcsra gondoltam...de az meg dragabb mulatsag..elvegre 250 nm es teruletrol van szo...gyepteglat es betont nem akarok.....igazsag szerint nem akarok ezen a teruleten fuvet nyirni:))))))van meg ezen kivul boven zold terulet...neked mi a javaslatod?otleted?a kavicsot pl nem tudom milyen vastagsagban kell teriteni ??
valaszodat elore is koszonom::)
udv Izabella
Kedves Eva!
A levél elvesztése még nem nagy gond a tölcséres jázminnál, minden rendes háztartásban előfordul az ilyen.:) A lényeg, hogy növény szára, nagy, vész esetén legalább a töve átvészelje a telet. Mivel a tiéd hajt, ezért biztosan él a töve, szára. Nem kell mást tenni, mint gondozni.
Most már talán jönnek a melegebb napok. Ha a hőmérsséklet 10 fok fölé kúszik, akkor kezd meg szép fokozatosan a kinti léthez szoktatni a növényt. Tedd ki a szabad levegőre, de vigyázz, hogy az első héten még direkt napfény ne érje. A friss levegő és a sok fény hatására erősödni fognak a hajtásai, zöldebb lesz, és intenzív növekedésbe kezd. Ezért jobban figyelni kell a vízadagolásra, és indításnak kapjon heti rendszerességgel tápoldatot is. Az sem ártana neki, ha a földjét is tudnád egy kicsit frissíteni. Ezt úgy tudod megtenni, hogy óvatosan kiemeled az edényből, kézzel minden oldalról lemorzsolod a földet (nem baj, ha egy kicsit durván teszed mindezt, és megsérülnek a gyökerei, így legalább a gyökér is új hajtásokat fog hozni), majd az így lesett földet friss talajjal pótolod.
Ha már szépen észheztért, intenzíven hajt és a levelei is szép zöldek, akkor még egy visszacsípést, metszést is meg kell ejteni rajta, azért, hogy sok szép hajtást, azon pedig bő virágzást produkáljon.
Kedves Kertember !
Tölcséres jázminjaim a télen "ledobálták" leveleiket, most viszont kezdenek kihajtani, vajon fognak virágozni az idén, mit tegyek velük, hogy szépek és egészségesek legyenek.
Segitségedet köszönöm
Üdv.
Éva
Kedves Kertember,
Köszönöm a sok jótanácsot :)
Rea
Kedves Kertember!
Csak gyomírtót használunk a fűre, tavaly telepítettük és elég volt egyszer lefújni, nagyon szép lett. Jó lenne ha idén a vegyszerezés kimaradna, akkor nyugodtabb lennék, mert a konyhakertbe tavaly még a vegyszerezés előtt, a levágott füvet szétterítettem és nagyon jól bevált, tartotta a nedvességet, nem nőtt a gyom és gyönyörú lett a termés.
Kedves Rubus!
Az elgondolás nem rossz. Milyen vegyszeres a vegyszeres zöldhulladék? Csak gyomírtós? Ha igen, akkor nyugodtan egyberakhatjátok a sima komposztnak valóval. Hacsak nem nagyüzemi szerrel gyomirtotok, azok közül is a triazin, atrazin származékok a vészesek, mert nagyon nehezen bomlanak le. De ilyet nem hiszem, hogy kaptok. Bolti forgalomban nem kapható. A többi gyomírtószer gyorsan elbomlik, mire komposzt lesz a zöldhulladékból, már hírük-hamvuk sem marad.
Egyébként javaslom a biokertészkedést, vagy ahhoz közeli megoldást. A komposztálás nagyon jó út efelé.
A privit is küldöm hamarosan.
Kedves Kertember!
Köszönöm a válaszodat!
Lenne még egy kérdésem szintén komposztálással kapcsolatban. A gyomírtóval kezelt fünyesedéket rátehetem a komposztra? A férjem most azt találta ki, hogy csinálunk egy olyan komposztot, ahova a vegyszeres növényeket dobjuk, és egy vegyszermenteset. A vegyszeres komposzt mehet a cserjék, virágok alá, a vegyszermentes meg a konyhakertbe.
Öntözőrendszer nagyon jó dolog. Két dolog van, amin érdemes gondolkodni:
- az egyik a pénz, mivel a kialakítás költsége nem kevés, 120 négyzetméter telejsen automata rendszer anyagkötlsége 70-120 ezer forint körül mozog, függ a minőségtől, és a terület tagoltságától
- a másik a víz, mivel annak igen húzós lehet a költsége, ha ivóvízről működik, kutat fúrni 120 négyzetméter kertre nem érdemes, mert a kútfúrás költsége sose térül meg, akkor inkább víztakarékosan kell öntözni, ennek is megvannak a fortélyai
Tervezésnél érdemes mindennel kalkulálni.
Ha van kutatok, de nincs pénzetek egyszerre megépíteni, akkor is javaslom, hogy fogjatok bele, de akkor ütemezve. A talajba fektessétek le a csöveket és egyéb szerelvényeket még füvesítés előtt, a többit meg ráértek később, így nem kell újra felsáni a gyepet. Így az első ütem 30-60 ezer körül megvan.
Fűmagból tele van a piac. A nagyon gyengéktől egészen a nagyon profikig terjed a választék. Gyenge és közepes minőségűt (ezekből is lehet csodaszép gyepet nevelni) minden barkácsáruház forgalmaz. Nagyon profit viszont csak szakcégektől lehet venni. A profi magok igen drágák kilója 3000 fölött van. 120 m2 x 6 dkg/m2 = 7 kg (kerekítve) = 14.000,-Ft tól. Gyenge esetén 7.000,-Ft, Közepesnél 10.000,-Ft.
Zömében hatféle keverék van a piacon park, golf, sport, árnyék, rézsű, virágos rét fűmagkeverékek. Ezeken felül vannak speciálisak, de ezekre hagy ne térjek ki.
Park közepes igényű, fűmagkeverék. Magas növésű. Kicsit durvaszálú
Golf nagyon igényes heti többszöri nyírás, rendszeres öntözés, rendszeres tápanyag kijuttatás mellett lesz csak szép. Alacsony növésű. Nagyon finomszálú
Sport igényes, öntözni, tápanyagozni kell, de nem oylan gyakran mint a golfot, nyírni hetente. Középmagas növésű. Finomszálú. Taposást jól tűrő.
Rézsű igénytelen, magas növésű, széles levelű, durva szálú.
Árnyék árnyékos helyekre.
Virágos rét keverve virágzó növényekel, mint pl. százszorszép, gombhere.
Nektek a sportot javasolnám, ha valóban nem árnyékol az ostorfa. Olyat semmiféleképp se vegyetek, amiben nádképű csenkesz van. A csomagolásra mindig rá van írva, hogy milyen fűfajtákból áll a keverék.
Nagyon sokat lehetne erről még írni, de most nincs rá több időm. Ha kéritek sokan, akkor összehozok róla egy bővebb cikket.
Kedves Rea!
Márkát majd priviben, atöbit kiírom ide, hátha másnak is hasznos lehet.
Föld ügyben nagyon szkeptikus vagyok. Eljutottunk oda, hogy az igazi jó föld aranyárban van, rossz minőségűért pedig kár pénzt kiadni. Ahol kertet építek mindenkit igyekszem lebeszélni az olyan megoldásokról (talajszint emelés, talajcsere), amikhez földhalmokat kell a kertbe hordani. Persze vannak esetek, amikor muszáj, pl. az erősen leromlott szerkezet nélküli szennyezett talajnál. Sokkal inkább annak vagyok a híve, hogy a helyi talajjal dolgozzunk, annak állapotát javítsuk, illetve annak állapotára keressük meg az ott vígan élő, virító, burjánzó növényeket. Sajnos ma nem ez az irányzat. A tervezők vagy nem rendelkeznek akkora növényismerettel, gyakorlattal, hogy ilyen kertet tervezzenek, vagy egyszerűen nyűgös ezzel foglalkozni, túl sok időt venne igénybe ilyen keretet tervezni (persze vannak kivételek, de sajnos nem sok). A kivitelezőknek, pedig egyszerűen nem érdekük ilyen kertet építeni. Egyrészt, ha szakmailag nincsenek felnőve a feladathoz, akkor sokat hibázhatnak, elmradnak az eredmények, ami oda vezet, hogy a tulaj nem fizet a munkájukért, másrészt anyagilag nem érdekük, hisz a termőföldön is sokat keresnek.
Na, de nagyon elkalandoztam.
Azt javaslom, hogy próbáljátok valahogy megoldani a saját földből a kiegyenlítést, ha mégsem megy, akkor se hiszem, hogy 120 négyzetméterre olyan sok föld kellene. Akkor javaslom, hogy vegyetek ömlesztett tőzeges egységföldet, hozzá komposztált marhatrágyát és ezt szórjátok ki a talajra, majd keverjétek össze, sé dolgozzátok be a talaj felső részébe. Összekeverni legjobb lenne rotációs kapával. Ha nincs ilyenetek, akkor gereblyével lehet összekeverni a talaj felületén, majd ásóval sekélyen be lehet ásni a talaj felső rétegébe.
120 négyzetméterre 20 zsák (40 liter/zsák) marhatrágya, 40 zsák (80 liter/zsák) egységföld kell. Ez kb. 4 laza köbméter plussz jó minőségű talajt jelent, ami 120 négyzetméternél tömörítve 2 centi növekedést jelent. Ennyivel ki lehet dolgozni az egyenetlenségeket, és még a talaj is szuperül javítottad. Költsége annyit jelent: 30 zsák komposztált marhatrágya 20x750=15.000,-Ft, 40 zsák egységföld 40x1150=46.000, azaz 60.000 forint körüli összeg. Ezzel szemben egy sima 4 köbméter termőföld körülbelül 25.000 forint körül jönne ki. Beismrem árban van különbség, de minőségben is. Ha viszont a saját földet egyengetitek el, akkor a legolcsóbb. Vannak egyébként nagyon jó mikrobiológia készítmények, amiket a talajba dolgozva, nagyon hatásosan feltárják az abban található tápanyagokat a növények számára. Esetetekben ez néhány ezer forintos költséget jelentene.
A hozott általános föld nagy hátrányai:
- ismeretlen minőség, nem tudni milyen a kémhatása, mennyivel másabb, mint a mostani földeteké, milyen hatásasal lesznek egymásra, ha akeverednek,
- ismeretlen a vegyi anyag tartalma, ha szántóföldről származik, akkor ott maradhatnak gyomírtószer maradványok, amik kedvezőtlen hatással lehetnek a fiatal gyepre,
- ismeretlen a gyommag tartalma.
Pesten nemigazán ismerek termőföld beszerzési helyeket, de telefonkönyvben, vagy szakmai tudakozóban vannak törmelék és sittszállító hirdetések. Azok szinte mindegyike tud földet is beszerezni.
A fenti anyagok márkaneveit majd priviben.
Kedves Kertember!
Nagyon köszönöm a gyors választ,beláttam,igazad van.
Ráadásul a terület nagyságát is elnéztem kicsit...tegnap fogtam egy mérőszalagot és bizony 120 nm2 körüli a terület, szóval egy tekercs nem is lenne elég...
Az ostorfák ágai elég magasan vannak, kb. a terület 1/3-át árnyékolják be délelőtt, egyébként elég napsütötte a terület.
Köszönöm a felajánlott segítséget is az öntözőrendszerrel kapcsolatban, egyenlőre még agyal rajta a párom...
Esetleg olyan helyet tudnál ajánlani, ahonnan megbízható minőségű földet tudnánk hozatni? (Budapestiek vagyunk) Szükség lesz némi talajkiegyenlítésre is, meg gondolom nem árt majd egy kis friss föld a fűnek sem. Fűmagból milyen márkájút érdemes vanni? (Írhatod priviben is, nehogy reklámnak minősüljön)
Köszönöm, szép napot
Rea
Kedves Rea!
De szép megfogalmazás. Geotextíliára applikált fűmag.
Én nem vennék olyat, de döntsd el Te a dolgot igyekszem segíteni benne.
Eredetileg ezt a geotextíliás (Fütex) füvet részükre találták ki. Így a fümagot a részűről sem a szél, sem a víz nem tudja lemosni. Arra kiváló. Kertebn szerintem felesleges pénzkidobás. Talán olyan helyen jó még, ahol a fűmag kelésekor, csírázásakor nem tudják megfelelően öntözni a gyepet. Mert a geotextília tartja a nedvességet, így ksiebb száraz időszakot átvészel a kis füvecske. Egy előnye lehet még, mivel a fűmag egyenletes van elosztva benne, így a kelés is egyenletes lesz. Ezt kézzel nem biztos, hogy meg tudjuk oldani. De ze csak időleges előny, mert a fű nagyon gyorsan egységessé válik, ha jól van gondozva.
Nem gyomosodik!?! Talán van benne némi igazság. Talán kevesebb gyom jön elő, lagalábbis a geotextília alól nehezebben tudnak előtörni a gyomok, de idővel átnőnek rajta. Viszont, abból a kis talajrétegből, amivel letakarják tuti jön elő gyom, hacsak nem steril talajt hordanak rá.
Az ára valahol 120-200,-Ft/m2 között mozog, attól függ milyen típust veszel. Ezzel szemben a kézel vetett fű ára 35-60,-Ft/m2 körül alakul. Kis kertekben nincs nagy különbség, de nagyobb kertekben már húzós lehet.
Ostorfa ágak és magok nem okoznak gondot a fűben. Fűnyíráskor a fűnyíró simán bedarálja és összegyűjti őket. Nagyobb gondot az árnyékhatás fog okozni. Nem tudom mennyire lóg a fű fölé, ha igazán, akkor nem is marad meg alatta a fű. A lombját ősszel lombseprűvel mindenféleképp össze kell szedni, mert alatta télen befülled, berothad a gyep.
Öntözőrendszerbe szívesen segítek, ha elakadtok valahol. Anyagbeszerzésben is tudok segíteni, lehet, hogy olcsóbban mintha magatok vennétek meg, hacsak nem ismerős adja. Ha lesz anyaglistátok tudok rá árakat adni.
Kedves kertember,
Szeretném a segítséged kérni.
Füvesíteni szeretnénk az udvarunkat ebben a szezonban.
Eddig csak gaz tenyészett benne, a múlt évben nyírtuk rendszeresen, de végül július végén úgy döntöttünk, hogy nem locsoljuk a gazokat, így eléggé kopárrá vált a terület.
Tervezünk öntözőrendszert is, mert egy nem túl nagy, kb. 60-70 nm2-es négyzetes területről van szó és a párom a kivitelezést bevállalta, a tervezéshez meg kapunk segítséget.
Nyilván gyepszőnyegről álmodoznék, de a realitás, hogy arra nem lesz keretünk.
Láttam most egy terméket, erről szeretném a véleményed kérni, geotextíliára applikált fűmag. Érdemes valyon ilyet venni? Csábítóan hangzik, hogy csak leterítem és egyenletesen nő majd a fű és nem is gazosodik...
ami még felmerült bennem kérdésként: a házunk előtt 4 hatalmas ostorfa van, nyáron árnyékol, ősszel eláraszt minket az avar, de igazán amiatt aggódom, hogy ilyenkor télen rengeteg mag és kis ágacska potyog le a benyúló ágakról a kertünkbe.
A csupasz földről most össze tudtam szedni, de ha gyep lesz alatta akkor ez okozhat gondot a fű gondozásában?
Köszönettel,
Rea
Kedves Rubus!
Jogos a kérdés. Nem gombaölőszer az, amivel permetezik nyakló nélkül a narancsot, hanem rovarölőszer. Ha jól emlékszem, akkor a gyümölcslégy az ami komoly károkat okoz a narancsültetvényekben, ezért permetezik rovarölőszerrel. Nagy gondot az Eu-n kívülről behozott narancs jelenti, mert ott olyan szerrel is permeteznek, ami az Eu-ban nem engedélyezett. Ennek a szernek a bomlási ideje igen lassú, és felhalmozódik a táplálékláncban. Biztos hallottál már arról, hogy a bálnák zsírjából is kimutatták már. Nos, ha ilyen narancsod van, akkor annak a héját semmiképp se tedd a komposztba.
Eu-ban egyre többen termesztik boi módszerrel a narancsot. Aki járt már ilyen országok ültetvényein az biztosan látta, hogy a narancsültetvények fölé raschel hálóból védernyőt húznak a gyümölcslégy ellen, így nem kell permetezni.
Kérdésedre a válaszom az, hogy attól függ honnan érkezett a narancs. Megmondom őszintén én Eu-s narancsot veszek és belerakom a komposztba a héját. Persze előfordulhat, hogy a kereskedelem megmásítja a származási helyet, de ezt nem tudom kivédeni.
Szia Kertember!
Kíváncsi lennék a véleményedre! Szerinted a komposztba illik belerakni a narancshéjat? A narancsot vastagon lefújják gombaölőszerrel, vajon a vegyszer lebomlik, vagy kiszórom a konyhakertbe a vegyszeres komposztot és bekerül a zöldségeinkbe?
Köszönöm a válaszod!
Szia kedves Halmama!
A második képen az a gyönyőrsüség, milyen fa?Még éredkelne az utolsó fótón látható, sok kis fehér virággal borított cserje is.
Én is imádom a kertet, igaz, csak pár éve van lehetőségem rá, mióta kertes házun lett. Nagyon nagy örömömet lelem benne.Jó látni, ahogy fejlödnek a virágok, a gondoskodástól.
Jó is lenne egész nap csak kint ülni, olvasgatni, dehát dolgozni kell sajna..
Szép napot!
Szia Kertember!
Igen a Monília ismerős, már előző évben is küzdöttünk vele, de nem ennyire durván. Az utcában a legtöbb fa így néz ki egyébként. Sok ágat levágtunk, megsemmisítettük. Volt lemosó permetezés és virágzáskori is. Most mit tehetünk még? Az utcai egyik fa nagyon durva, szerintem lehet hogy vége is van a fának?? Olyan elkeserítő :(
Kedves Halmama!
Köszönöm a gyönyörű képeket. Legszívesebben én is csak a kerteben ücsörögnék, dolgozgatnék, de sajnos nem lehet.
Bár képet nem kaptam a meggyfáról, de anélkül is úgy vélem, hogy nem jól gondolod. A meggyfa nem elfagyott, hanem beteg lett. Monília a betegség neve. Hamarosan akarok róla írni egy bővebb cikket, abban részletezem, hogy mit kell tenni. Ha jól emlékszem a Mi baja a növényemnek fórumomba már írtam a moníliáról, oda képeket is raktam fel. Nem régen írtam, így könnyen megtalálod.
Ha megírom a cikket, akkor jelzem neked. Addig nem kell tenned semmit sem a meggyfával.
Kedves Kata!
Amiben most a begónia van az nem is tipikus föld, hanem tőzeg, ami tele van tápanyaggal és a kémhatása be van állítva a begónia számára. Szóval ez egy nagyon ideális táptalaj a begóniának. A tőzegről tudni kell, hogy súlyának többszörösét képes felvenni vízből és tárolni azt, de ha kiszárad, akor nagyon összezsugorodik, elválik az edény falától, igen laza szerkezetű lesz, így a víz átfut rajta. Többször kis adagú öntözéssel, és alulról történő felszivatással gyorsan telíteni lehet vízzel, ekkor már nem fog átszaladni rajta a víz.
átültetni bármikor át lehet. A lényeg, hogy egy az egyben vegye ki a cserépből és ültesse át egy nagyobba, így a növény észre sem veszi, hogy másik edénybe került. Fontos, hogy megfelelő földbe kerüljön. Javaslom a zsákos egységföld vásárlását. Én a Compo-t részesítem előnybe, hazai földek közül pedig a JóFöld nevűt.
Kedves Kertember!
Már pár napja elhatároztam, hogy írok neked a meggyfánkról. Sajnos az a gyanum, hogy lefagyott pont virágzáskor. Az összes virág rajta van, teljesen elbarnulva, elszáradva. A fa tetején van egy két pici meggy kezdemény, ami zöld de a többséggel baj van. Jól gondolom, hogy ez fagyás lehet? Illetve most mi legyen ezekkel a virágokkal, kell valamit tennem? Vagy majd leszárad?
köszönöm előre is a választ
Azért hoztam gyönyörű zöld képet is, a kertünk igazán csodálatos lett :)
Kedves Kertember!
Anyák napjára kaptam egy begóniát (?). A cserépben eléggé laza föld van, kérdésem, hogy virágzáskor is át lehet-e ültetni virágföldbe? Annyira laza a földje, hogy azonnal átfolyik rajta a víz.
Köszönettel
Kata
Kedves Hampala!
Igazándiból semmi extra dolgot nem igényel. Ha sikeresen áttelelt, akkor csak gondoznod kell. Lágy vizes öntözés, tápoldatozás, és minden rendben lesz. Télen a teleltetésnél vigyázni kell, mert örökzöld növény, ami azt jelenti a tél szempontjából, hogy télen sem áll le a nedvkeringése. Vesz fel és ad le vizet, ezért nem szabad, hogy átfagyjon a földje, és télen id öntözni kell. Ellenkező esetben kiszárad.
Kedves Kertember!
Ősszel balkonládába ültettem csarabot. Mi a teendőm most tavasszal, hogy az elültetett növények jövő ősszel-télen is virágozzanak?
Válaszodat megköszönöm!
Kedves Mindenki, aki olvas!
Lassan a végéhez közeledik a metszés. A metszést általában egy kiadós lemosó permetezéssel célszerű zárni. Még azoknak is, akik idegenkednek a vegyszerektől. Ezek a szerek annyira nem mérgezők, mint a vegetációban használt társaik. Biogazdaságokban is engedélyezettek. Egyes növénykultúráknál már késő a lemosópermetezést alkalmazni, mivel annyira előrehaéladott állapotban vannak kihajtás terén, hogy károsítaná őket a növényvédőszer. Ezek a növények azok, amelyeket hamarosan megtámadja egy csúnya betegség, nevezetesen a monília. Fő támadási iránya a cseresznye, meggy, babarózsa, aranyvessző (népnyelven aranyeső). Sajnos hatásosan biológiai úton lehetetlen védekezni ellene, ezért, kénytelenek vagyunk vegyszerhez nyúlni. Aki védekezni akar ily módon a monília ellen, az most virágzáskor teheti ezt meg a leghatékonyabban. Úgynevezett virágzásba permetezéssel. Chorus 75WG, Dithane, Topas 100EC növényvédő szerekkel lehet védekezni.
Ha bővebbet akartok tudni a moníliáról kérdezzetek nyugodtan.
Kedves Cell!
Szívesen jártam utána. Azért ne feledd én is tanulok ezekből a kérdésekből, tehát nekem is megéri.
Nem Pesten van az a kertészet, hanem Pécs környékén, bár nem tudom Te hol laksz, de lehet, hogy az már közelbb van hozzád. Gondoltam, hogy a magok olcsóbbak voltak, és abban is igazad van, hogy egy próbát megér.
Sok sikert hozzájuk.
Kedves Cell!
Eddig eszembe sem jutott, hogy babmbuszt is lehetne magról nevelni. Sokkal egyszerűbb módja a tőosztás.
Próbáltam utánajárni a dolognak, ami azt jelenti, hogy felhívtam azt a kertész ismerősöm, aki hazánkban a legnagyobb művelője ennek a bambusz szaporításnak, forgalmazásnak. Ő azt tanácsolta, hogy nedves homokba rakd el a magokat, és egy pince, vagy garázs hűvösébe, ahol ne süllyedjen a hőmérséklet fagypont alá, teletesd ki őket. A nedves homokba a magok megszívják magukat nedvességgel, elkezdődik a lassú csírázás. Tavasszal, amikor már elmúlnak a fagyok vidd ki őket a szabadba, és a homok folyamatosan nedvesen tartása mellett csíráztasd ki őket. Mindaddig a homokban maradthatnak, amíg el nem érik a palánta nagyságot. Akkor aztán ki-, vagy átültetheted őket.
Remélem sikerülni fog.
Kedves Kertember!
Tanácsot szeretnék kérni, hogy hogyan csíráztassak bambusz magot . Rendeltem több félét pl moso-t is, de mind olyan ami minusz 20 fokig bírja. Direkt vastag szárú fajtákat rendeltem azaz óriásbamuszokat. Van már 3 féle bambuszom de azokat mind cserepesen nagy rizómával vettem. Utánaolvastam a csíráztatási módoknak de olyan sokmindent írnak hogy nem tudok kiigazodni. Ha most elkezdem csíráztatni és tavaszig bent nevelgetem az jó lehet? Ha ki is csírázik, gondolom még meg kell erősödnie, ugye? Nemek a földes csíráztatás szimpatikus, mert nem szeretném gombaölővel mosogatni, ha nincs rá szükgég. Ha valakinek van tanácsa és próbált már ilyet szivesen venném a tanácsait.
Köszönettel: cell
Kedves Zsuzsanca!
Köszönöm kedves szavaid.
Sajnos mostanság nagyon lelassultam itt a neten, ennek persze megvannak az okai. Néha azért itt vagyok, nézegetek, olvasgatok, és ritkán irogatok is. Igyekszem segíteni a jövőben is.
Szia Kertember !
Nagyon köszönöm a sok jó tanácsot, sokat segítesz amiért nem lehetünk elég hálásak. Legfeljebb ha szép növényeket megmutatjuk Neked, amiket a segítségeddel megmentünk, ill. gondozunk.
A növények jelölése Nem mindegy, hogy milyen növényt, mekkora méretűt, milyen csomagolási móddal, milyen minőségben, és hol vásárolunk. Az első négy kérdésre a kertészek egy egyszerű jelölési móddal adják meg a választ. Ez a jelölés azonban a kerttulajdonosok számára sokszor kínai. Az alábbiakban ezen próbálok segíteni.
SF = sorfa, azaz olyan díszfa, amit a faiskolákban egységes méretűre nevelnek, annak érdekében, hogy az utcákba kiültetve egységes képet mutasson. Egyforma hosszú, és vastagságú törzs, a korona magassága egységes stb.
PF = parkfa, azaz olyan díszfa, amit olyan helyekre kell kiültetni, ahol nagy légtér áll rendelkezésükre a növekedéshez, tehát egy szép park.
SZOL = szoliter, azaz olyan növény, ami jellegéből adódóan akkor mutat igazán szépen, ha egyedül ültetik ki őket, tehát az általuk nyújtott látványt nem befolyásolja más a közelében álló növény.
SU = suháng
SZGY = szabadgyökerű
FL = földlabdás
KONT = konténeres
12/14 = fák méreteire utaló szám, ami azt jelenti, hogy a fa törzsének a kerülete, a föld felszínétől mért egy méteres magasságban hány centiméter, ez esetünkben 12-14 centiméter.
250/300 = díszfák, gyümölcsfák, örökzöldek méreteire utaló szám, ami azt adja meg, hogy a növény a gyökérnyaktól mérve milyen magas centiméterben megadva.
30/40 = kisebb örökzöldek, és díszcserjékre utaló szám, ami azt adja meg, hogy a gyökérnyaktól, vagy a konténer tetejétől számítva milyen magas a növény, centiméterben megadva.
5 L = konténeres növények mérőszáma, ami a konténer űrtartalmát adja meg literben.
CSP = cserepes növény, cserép alatt nem az agyagcserepet, hanem a keményfalú műanyag cserepet értjük
8/10 = hasonló számot írtam már a díszfáknál, de fontos, hogy a hagymás virágok vonatkozásában is megemlítsem. Náluk ez a szám a hagyma legvastagabb körméretét adja meg centiméterben. Nagyon fontos szám, mert a túl kicsi hagyma nem virágzóképes.
I, II, III stb. OSZT = ez a minőségi osztályba sorolást adja meg, értelemszerűen az I osztályú a legjobb.
Ezek a legelterjedtebbek. Remélem nem hagytam ki fontos jelölést. Ha mégis, akkor kérdezzetek rá nyugodtan.
A fenti jelöléseket csoportosan használják a növényeknél. Nézzünk példákat:
SF FL 12/14 = földlabdásan csomagolt sorfa, melynek a gyökérnyaktól egy méteres magasságban mért törzskerülete 12-14 centiméter között van.
FL 250/300 = földlabdás növény (zömmel örökzöldeknél találkozunk ilyen jelöléssel), melynek a gyökérnyaktól mért magassága 250-300 centiméter között van.
KONT 5L 40/60 = 5 literes konténerben nevelkedett növény, melynek a magassága a gyökérnyaktól mérve 40-60 centiméter közé esik.
Szabadgyökerű növények ősszel kerülnek a faiskolákba. Tavasszal már csak díszcserjéket, gyümölcsfákat és szőlőt árulnak szabadgyökérrel. Nagyobb méretű növények és díszfák tavaszi szabadgyökeres telepítése nagyon kockázatos. Igazi szezonjuk ősszel van, ekkor biztosabb az eredésük. Nem minden növény alkalmas szabadgyökerű telepítésre. Vannak olyanok, amelyek gyökerei közösségben élnek baktériumokkal, amennyiben ezek jelentős részét elveszti, akkor a növény biztosan nem ered meg. Mások csak egyszerűen nem viselik el a jelentős gyökérveszteséget. Nyír, bükk, gesztenye, szil nem valók szabadgyökerű telepítésre. A szabadgyökér előnye, hogy olcsó, lényegesen olcsóbb, mint a konténeres, vagy a földlabdás. Más fontos előnye nincs. Főként ipari növénytelepítéseknél és erdősítéseknél használnak szabadgyökerű anyagot. Magánkertben nem javaslom.
Gyökércsomagolt növények a csomagküldő áruházak, és az internetes kereskedés előretörésével jelentek meg. Ezek tulajdonképpen szabadgyökerű növényeket, melyek gyökerét vékony fóliába tekerik, úgy, hogy forgácsot, fűrészport tesznek a növény gyökeréhez, hogy ne száradjon ki a szállítás során.
Méret alapján megkülönböztetünk SUHÁNG, KORONÁS, CSEMETE, és IDŐS, vagy TÚLKOROS növényeket.
Úgy gondolom sok magyarázatot nem igényelnek. A SUHÁNG csak egy egyenes vessző, a KORONÁS már rendelkezik vázágakkal, mérete egész extrém nagyságig terjedhet, de ezt már TÚLKOROS növénynek hívják. Ezt a fogalmat és növényméretet kevesebben ismerik, elterjedése napjainkban is tart. Ezek nagyon nagy méretűek, elérhetik 8 métert is, törzsátmérőjük meghaladhatja az 50 cm-t, súlyuk több tonna is lehet. A CSEMETE méret szintén nem közismert. Főként erdészek használják erdőtelepítésekre. Szabadgyökerűek, méretük néhány 10 centiméter. Nagy előnyük, hogy olcsók.
Szabadgyökerű növények - ültetésre a legérzékenyebb csoport. Fagyban nem végezhető, ezért telepítésüket be kell fejezni a tartós fagy megjelenésekor. Mivel eredményesen a teljes lombhullás után ültethetők, ezért nagyon szűk időintervallum áll a rendelkezésünkre az ültetésükre. Körülbelül október második felétől, november elejéig.
Milyen típusú növényekkel is találkozunk, amikor betérünk egy szakkereskedésbe? Bizonyára mindannyian ismeritek már ezeket a csoportokat, de ismeretfrissítésként átveszem őket.
Csomagolási mód alapján megkülönböztetünk FÖLDLABDÁS, KONTÉNERES, SZABADGYÖKERŰ, és GYÖKÉRCSOMAGOLT . növényeket.
Földlabdás növénnyel ősszel és tavasszal az ültetési szezonban találkozunk. Nagyon népszerű csomagolási mód, ekkor a faiskolában a növény úgynevezett saját földjéből a gyökerekhez csomagolnak egy adagot. Ez az adag attól függ, hogy mekkora a növény. Túlkoros, idős növényeknél ez több köbméter is lehet, így egy fa több tonnát is nyomhat. Ez a csomagolási mód azért jó, mert a gyökerek egy része nem sérül, védve van a gyors kiszáradástól, és ősszel az esetleges korai enyhe fagyoktól is. A földlabdát egyszerűen kézzel, vagy faiskolákban géppel készítik. A géppel kiemelt fa gyökerét jutazsákkal veszik körbe, a nagyobbakét pedig még dróthálóval (csibeháló) is megerősítik. Ezt a csomagolást kisebb növényeknél javaslom eltávolítani (ebben a kertészek ma sem képviselnek egységes álláspontot, én a gyakorlati tapasztalataimra hallgatok), de csak óvatosan, hogy a földlabda szét ne essen. Nagyobb növények esetén az ültető gödörbe helyezést követően a drótot és a jutazsákot is meglazítom és a föllabda mellé tűröm, úgy, hogy a föllabda felső része megszabaduljon tőle. A jutazsák és a drótháló is egy év alatt elkorhad. Kisebb növényeknél sűrűbb szövésű, nagyobb növényeknél ritka szövésű jutazsákot használnak. A sűrű szövésűn nehezen hatol át a gyökér, pláne akkor, ha keveset tudjuk öntözni és száraz marad a zsák, ezért is javaslom az eltávolítását, a ritka szövésűn könnyen áthatol a gyökér. De mi számit kicsi és nagy növénynek? Kicsi díszfa a 12/14-es méretig, e felett már nagyról beszélek. Később részletesen fogok írni a méretezésről.
Konténeres növényekkel nap, mint nap találkozhatunk a kertészeti árudákba betérve. A konténer bizonyos korlátokat szab a növények számára, ezért díszfáknál 12/14-es méreten felül már ritkán használják. A konténer főként az évelő virágok, díszcserjék, kisebb örökzöldek, és extra minőségű díszfák, örökzöldek csomagolási módja. Nagyobb fák, díszcserjék és örökzöldek földlabdás csomagolásban kerülnek forgalomba. Konténeres növény nagy előnye, hogy az év során bármikor ültethető. A növény gyökere egyáltalán nem sérül, ezért ültetéskor nem éri sokk a növényt. Nincs gyökérveszteség, a sok hajszálgyökér kiültetéskor azonnal növekedésnek indul. Könnyű szállítani őket, véd a kiszáradástól és közepes erősségű fagyoktól is. VIGYÁZAT konténerben a növény nehezebben telel át, még az is amelyik teljesen fagyálló, mert a tartós nagyobb mínuszokban a konténer földje teljesen átfagy, ezzel a növény töve is csonttá fagy, szétnyomja a rizómákat, gyökeresedési csomókat stb., valamint a víz is felvehetetlenné válik azon növények számára (főként örökzöldek), amelyek télen is vesznek fel vizet a talajból, ezért ezek a növények egyszerűen kiszáradnak.
Szerettem volna egy új topikot indítani a témának, de nekem sose sikerül elsőre, ezért ide kezdem el felrakni a növénytelepítésről szóló cikkeimet.
Remélem hasznos információkkal tudok segíteni az őszi ültetésekben.
Ősszel szinte az összes növényfajt sikerrel telepíthetjük. Kivételek természetesen vannak. A fagyérzékenyeket inkább tavaszra hagyjuk, mivel egy késő őszi ültetés, vagy ne adja ég egy korán beköszöntő tél miatt kevés idejük marad arra, hogy megfelelőképp begyökeresedjenek, felkészüljenek a telelésre. Ilyen érzékeny növény a pampafű.
Ültetés szempontjából megpróbáltam nagyobb csoportokba szedni a növényeket. Így vannak:
Évelő virágok - november közepéig sikeresen telepíthetők. Enyhébb éjszakai fagyok nem okoznak gondot, de ha már nem enged ki a fagy a talajból, akkor már ne kísérletezzünk velük.
Hagymás, gumós, hagymagumós virágok – egy felemás csoport. Egyik részük kimondottan ősszel ültetendők, míg a másik felét csak tavasszal lehet ültetni. Az őszieket augusztus végétől szeptember végéig ildomos a földbe helyezni. Zárt téri hajtatás céljából ültetésük egész januárig is elhúzódhat.
Kétnyári virágok – közi igazi szépségek tartoznak, ezért sokan kedvelik őket. Kevés olyan szabadtéri virág van amelyik ősszel bontja szirmait, majd télen pihen és tavasszal még intenzívebb virágzásba kezd. Az árvácska, százszorszép és társai ide tartoznak. Ültethetjük őket ősszel, és tavasszal is. Kiemelném a díszkáposztát. A piacon megjelenik ősszel, szépsége miatt sokan be is vásárolnak belőle. De tudni kell róla, hogy keményebb fagyokat nem vészel át a szabadban. Takarás mellett pedig könnyen berothad. A kezdeti fagyok megérkezésére a kétnyári növényeknek be kell gyökeresedni a talajba, ezért szeptember végére ültessük el őket.
Zöldségek – A zöldségeskert talaja télen üresen árválkodik, pedig nem kellene ennek így lennie, sőt kimondottan rossz az, amikor a gyomoknak teret engedünk, valamint a zord időjárásnak engedjük, hogy rombolja az értékes termőréteget. Érdemes elvetni azokat a zöldségeket, amik áttelelnek, a fennmaradó üres helyekre pedig talajtakaró zöldtrágyának alkalmas növényeket kell vetni. Ahhoz, hogy sikeresen átteleljenek a zöldségnövényeink vetésüket szeptember végére fejezzük be.
Díszcserjék - november végéig ültethetők. Kisebb talajátfagyás sem okoz problémát, csupán csak az ültetési munkákat nehezíti meg, hogy át kell törnünk a fagyott földréteget.
Gyümölcsfák, szőlő – Nagy hagyománya van az őszi gyümölcsültetésnek. Konténeres, nagy méretű példányok enyhébb éjszakai fagyok fennállásakor is eredményesen ültethetők. November végére igyekezzünk befejezni a telepítésüket.
Örökzöldek, nagyobb cserjék - akár december közepéig is eredményesen a földbe helyezhetők. Nem gond az átfagyott talaj sem, hisz gyökérzetük jóval a fagyott talaj szintje alá kerül, sőt nem is fagy át a talaj a teljes gyökérmélységig, még a leghidegebb télen sem.
Díszfák - aki mindent az utolsó pillanatra hagy az még december második felében is ültetheti a nagyobb fákat. Ekkor már komoly munka a fagyott talaj feltörése, de aki későn ébred az többnyire így jár.
Idős növények átültetése - legjobb, ha fagyott földlabdával végezzük, ehhez pedig igazi hidegre van szükség, tehát egész tél alkalmas rá. Magunk védelme érdekében válasszunk enyhébb napokat a munkára.
Szia Kertember!
Köszönöm szépen a kedves szavakat :)
Hoztam képet a rózsáról, én valami gombásodásra gondoltam, le is fújtam, azóta az új levelek szépek
Halmama
Kedves Anna!
Szerintem ne a szomszédban keresd a baj fő forrását. De, ha ott sok talpas muhar van, akkor könnyű szerrel át tud terjedni hozzád is. Szépen beérleli a magját a szomszédban, majd áthussan hozzád széllel, állatokkal stb.
De:
Egy egészséges, jól beállt gyepben szinte lehetetlen, hogy megtelepedjen. Nincs ugyanis hely a számára, ahol gyökeret verjen. A gyomok (és nemcsak a talpas muharra gondolok), inkább a legyengült beteg gyepet támadják meg abban tudnak teret nyerni, ha pedig egyszer megvetette a lábát (akarom mondani a talpát), akkor nem könnyű kiírtani. A talpas muhar egyéves növény, amiből adódik, hogy télen kifagy, és maga mögött hagyja az üres foltokat, ahol tavasszal ismét kikel magról ő, vagy más gyomnövény. A téli fagy tehát besegít a probléma kezelésébe. A muhar ellen vegyi úton csak úgy tudsz védekezni, hogy a füved is károsodik, ugyanis egyszikű. A kétszikű gyomok könnyen kiírthatók a gyepből, de az egyszikűek, vagy mechanikus úton távolíthatók el, vagy vegyi úton a fűvel együtt.
Mit lehet tenni?
Mielőtt ismét pénzt, időt és fáradtságot ölnél a gyep felújításába, meg kellene tudnod, hogy miért tud megtelepedni? Mitől sárgul, majd pusztul ki a füved? Mert ugye a talpas muhartól nem sárgul el a fű. Szívesen segítek a probléma megtalálásában, de ahhoz sokkal többet kellene tudnom. Próbáld meg minél részletesebben leírni nekem, hogy hogyan kezdődik az egész gyepsárgulás, a muhar megtelepedése, hogyan terjed tovább, milyen a talajotok, milyen fűmagot vetettetek (keverékben milyen arányú az angolperje, csankesz, tippan stb.), hogyan gondozzátok, mikor és mennyit és mivel öntözitek, honnan van a víz, mikor, mivel, hogyan műtrágyázzátok? Szóval minden apró információ segítségemre lehet. És ha vannak képeid, akkor azokat is szívesen veszem.
Igyekszem segíteni, de ahhoz képbe kell hoznod.
Közvetlen emilre is írhatsz, de annak is van előnye, ha itt boncolgatjuk a problémát, mert abból más is tanulhat.
e-mail:kertember@gmail.com
Bízom, abban, hogy sikerül megoldanunk a problémát.
További jó kertészkedést kívánok.
Kedves Kertember!
Nagyon örülök annak,hogy rád találtam és tanácsot kérhetek tőlled,melyet előre is nagyon megköszönök.1200m2-es telkünk 3/4 része díszkert.Kilec éve költöztünk ide és teljesen laikusként/ugyan könyvek,szakkönyvek,havilapokból ellesve/telepítettük a virágokat, fákat,bokrokat,építettünk sziklakertet kerti tavat,füvesítettünk.Gyönyörködünk kezünk munkájában és fáradhatatlanul locsolunk,nyírunk, metszünk a minél csodálatosabb látvány érdekében.
Most azonban olyan probléma adódott amihez szakembertől kell tanácsot kérnem: Tavaly a gyönyörü fűben megjelent a /szerintem/ talpas muhar.Eleinte szép zöld színű volt gyep,majd sárgult-barnult végül kiszáradt.A füvet elnyomta,legyengitette.Kigyomláltam kultivátorral /ami a gyepszellőztető másik tengelyén van/lazítottam,majd felülvetettem fűmaggal a kopár foltokat.Szépen helyrejött a fű,és idén júniusban megint csak kikelt ,elnyomta a füvet sárgul...Kérdésem:jöhet-e át a szomszéd gondozatlan telkéről, lehet-e gyomirtóval kiirtani,vagy csak gyomlálással ami igel nagy feladat,illetve van-e más megoldás a problémára?
Üdv Anna
Kedves Halmama!
Örülök, hogy ilyen szép a kerted, de ehhez legfőképp Te kellesz és a növényeid, amik láthatóan szeretnek Téged. Én csak egy pici pluszt adtam ehhez az egészhez.
Rózsákat én is imádom. Telepíts nyugodtan, van hely Nálad bőven. Épp most írok a rózsák betegségéről egy rózsakedvelőnek, neki is sok rózsája van, szinte az összes betegséggel. Ha megválaszolom az összes kérdését, akkor lehet, hogy szerkesztve felteszem ide. Addig pedig küldj nekem képet a Te rózsáid beteg leveleiről, beazonosítom a betegséget és megírom, hogy mit tégy velük.
Kutyus nagyon aranyos. Ők már csak ilyenek. Mindennel játszani akarnak, nem a kutyus tehet arról, hogy a növény nem bírja a játékukat:)
További jó kertészkedést kívánok.
Szia!
Gyönyörűséges a nyári orgonád.
Hogyan kell ezt a fajtát metszeni?
A kutyus tündéri, de megértem a problémádat. Nekem is van kutyám is kertem is.
A meggyfán küzdünk a moníliával, de elég sok termés volt rajta egyébként. A futórózsákkal is mindig van valami, már a levéltetűn túlvagyunk, most valami kis barna folt van a levelén. A többi növény rendben van, leszámítva a kutya ténykedését.
SZeretnék rózsákat ültetni még az előkertbe. Melyik időszak lenne erre a legalkalmasabb? Inkább ősz?
Minden olyan szép ebben a kertben csak a rózsákat hiányolom, hiába otthon olyan sok szép volt.
Megfogadtam a tanácsod és mégegy ágyásba telepítek epret, tényleg nagyon szerette mindenki :)
üdv
Halmama
Szia!
Biztos emlékszel rám, voltál nálunk Győrben a kis kertünket szépíteni 9Hoztam pár képet az eredményről. Most nyílik a nyári orgona, gyönyörű és tele van pillangókkal ahogy mondtad :)
Sajnos elég rendesen ellenem dolgozik az új jövevényünk, a kutyusunk. A virágoskertet már 3-szor ültettem be az idén, de csak kiszed mindent. Imádjuk egyébként és remélem megokosodik majd.
És akkor a képek:
üdv
Halmama
Szia!
Ja kérem, aki benfentes, annak könnyű. Talán van egy eldugott labor a földtani intézetben, ahol megnézik a talajmintád:)
Ha kisebb voltak azok a fák, lombfelületük nem volt számottevő, akkor nem valószínű, hogy hiányuk megváltoztatta volna a talajt.
Nagyon helyes, hogy ültetgettek. A növények sok örömet tudnak okozni az embernek. Egyébként hol van a telketek?
szia. Jaj most hogy mondod , a földtani intézet hozzánk tartozik, lehet ott megtudnák nézni a föld összetételét. Majd hozok fel belőle.
azt irod a sok fakivágás is okozhat problémát. Öreg nyári almafákat, vadkörtét, kiszáradt mandulafát vágtunk ki, a többi fához nem szivesen nyúlunk, mert mivel nagyon köves a talaj, vért izzadva tudunk csak új fákat, növényeket ültetni, akárhová ásunk kőbe botlik az ásó, csákány.
Persze azért próbálkozunk, csináljunk, leylandikat, fenyőket ültettük és évelő bokrokat, növényket.
Kedves Matesa!
A talaj kémhatásának megállapítására legjobb a laboratórium, de vannak jelző növények, amik jelenléte utal a talaj állapotára. Pl. sóvirág, kamilla=szikes talaj, csalán=tápdús üde talaj, erika, csarab, rododendron, vadorcideák, moha, kankalin, magnólia, hortenzia=savanyú talaj. Ha jól emlékszem, akkor 8-10 ezer forintért elvégzik a laboratóriumi vizsgálatot, sőt még tanácsot is adnak mellé, hogy mit kellene tenni a talajjal a kedvező irányú változtatáshoz.
Hazánk talaja nagyrészt meszes, lúgos, ez alól az ország nyugati, észak-keleti része kivétel, ahol megtalálható savanyú talaj. Ezért hazánkban zömmel olyan növények élnek, amik a meszes, lúgos talajt kedvelik. A Balaton északi partja is inkább meszes.
A talaj kémhatását tudjuk befolyásolni különféle módszerekkel. Gyakori példa a nem szándékos befolyásolás, hanem valamilyen talajhoz köthető munka kedvezőtlen eredményeként történő változtatás. Ez legtöbbször a mezőgazdaságban használt műtrágyáknak, vegyszereknek köszönhető, de ez a mostanság gyakori túlzott esőzés se kedvez a talaj szerkezetének, kémhatásának. Kedvezőtlen hatást gyakorol, ha túlzottan sok növényt vágunk ki egyszerre stb.
A Balaton északi partján évente többször is megfordulok. Augusztusban is megyek párszor a Virágos Magyarország verseny keretén belül zsűrizem a telepüéseket. Ha van időm, és lehetőségem szívesen megnézem a fenyőd.
Kedves Kertember. Nagyon szépen köszönöm a válaszodat. A fa nem itthon van, hanem a telken, legközelebb 20-a körül megyünk le.
A talajra én is gondoltam, de hogy lehet megállapitani hogy milyen a talaj , meszes vagy lugos? Telkünk a Balaton északi oldalán van, vöröskő és agyag jellemzi. Nagyon elhanyagolt állapotban vettük, sok tölgyfa van rajta. Próbáltunk fiatalitani, sok fát és bokrot ültettünk, nagy odafigyeléssel, ( jó nagy gödröt ástünk, trágya, tőzeg, iszapolás)
Szeretnénk ha növényeink megmaradnának.
Kedves Matesa!
Nem állítasz könnyű feladat elé. Hogy őszinte legyek nem is tudok egyértelmű választ adni a kérdésedre, mert ahhoz kevés az információm. Közelebbi képre lenne szükségem, akár olyan mikro képre, amin csak egy beteg tűlevél látható.
Azért azt megírom, hogy mik lehetnek, és azoknak milyen ismertető jegyei vannak.
1, Magnéziumhiány. Hosszabb hajtások alapi, azaz a törzshöz közelebb eső részén lévő tűlevelek csúcsából indul ki a tűlevél elszáradása, majd gyorsan megbarnulnak és lehullanak. A magnéziumhiány savanyú talajon erősebben jelentkezik. A savanyú talaj látható tünete a mohásodás. Megszüntetése magnézium tartalmű műtrágyával.
2, Káliumhiány. Idősebb leveleken jelentkezik, atűlevél csúcsából indul ki a száradás, ami gyorsan az egész tűlevélre átterjed, majd a tűlevél elbarnul, de érdekes lilásbarna színben, és lehullik. Mészben szegény talajokon jelentkezik, és mésztrágyázással lehet ellene védekzeni.
3, Lucfenyő levéltetű. Csak az idősebb tűleveleket támadja, meg, ezért a fa törzsétől kifelé haladva a tűlevelek kezdetben sárgulnak, majd megbarnulnak, és július környékén elkezdenek lehullani. Alapos szemrevételezéssel megtalálhatod az apró levéltetveke, vagy a ragacsos levelek árulkodhatnak. Védekezni ellene rovarölőszeres permetezéssel lehet.
4, Pinus-félék tűpusztulása. Szintén az idősebb tűleveleken kezd károsítani a csúcsi résztől indul a sárgulás, ami kiterjed az egész tűlevélre, ami elbarnul, majd lehullik. Könnyen felismerhető, ha a tűlevelet közelről megvizsgálod. A tűlevél hosszanti tengelyére merőlegesen barna csíkokat láthatsz.
5, És lehet még Tűkarcgomba. Ami főként csapadékos vegetációs időben fertőz, és zömében fiatal fenyőket (10 év alattiakat). A tűlevélen apró sárga foltok jelennek meg, amik idővel összeérnek, a tűlevél elbarnul, majd lehullik.
A 4, és 5-ös betegség ellen gombaölőszeres permetezéssel lehet védekezni, vagy a fát kell erősíteni.
Ha tudsz közelebbi képeket küldeni, akkor megpróbálom beazonosítani neked a betegséget. De ha nem sikerül megfelelő képeket készítened, és a fentiek alapján nem tudod beazonosítani, akkor összeállítok egy megelőző kezelést a fádra.
Remélem sikerül megmenteni a fenyőd.
Kedves Kertember jó lenne ha tudnál segiteni.
Van egy kb 4 éves ezüstfenyőnk, ami gyönyörű, és most legutóbb mikor a telken jéártunk vörösödést láttunk rajta, kicsit mintha száradna is a tűlevele....először a sok esőre gondoltam, hogy azért ilyen, de próbáltam a neten utánanézni és bizony olvastam betegség is lehet fenyőknél
Szerinted mi lehet a baj......
Kedves Ixheda!
Erre a teraszra büszke is lehetsz. Minden okod megvan arra, hogy megmutasd a nagyközönségnek.
Gratulálok hozzá.
Formára nyírt növények folytatás
Ezen a két képen egy fagyal átalakulása látható. A formákkal szerintem most ne nagyon foglalkozzunk. Ezek szerény fantáziátlanságom szüleményei. Biztos vagyok abban, hogy Ti ettől sokkal mutatósabb formákat fogtok kitalálni. Nos még a fenti tujának egy év kellett az átalakulás azon szintjéhez, addig ennek a fagyalnak 6 hónapra volt csak szüksége. Ez a növények tulajdonságainak köszönhető. Ezért is lehet fontos, hogy milyen növénnyel kezdjük a növényalakítást. Egy fagyal gyors siekrt ígér, a fenyők, vagy a lassan növő tuják lassú eredményt hoznak, és tele lehetnek buktatókkal.
Ennél a fagyalnál több kisebb gömböt szándékozom kinevelni. A bal oldali kép februárban készült, akkor még kétszer ennyi gömböt alakítottam ki, azért, nehogy meglepjen a növény, vagy a tél, tehát nem tudhattam, hogy hogyan reagál a drasztikus metszésre a növény. De mivel a májusi első zöldmetszés után is jól fejlődött, ezért a júliusi második metszés során a gömbök felét már eltávolítottam. A későbbiek során a gömbök növekedésével várhatóan még fogok eltávolítani belőlük.
A harmadik képen szintén egy fagyal látható, csak itt a sok kis gömb helyett egyetlen nagyobb gömb kialakítását kezdtem el. Sajnos ennél a növénynél a kiindulási állapotot nem rögzítettem, de az egyes szakaszokat igen, amiket majd később mutatok be. Ez a gömb most van a harmadik évében.
Formára nyírt növények.
A növények formára nyírásának régi hagyományai vannak. A Római Birodalomban már kétezer évvel ezelőtt készítettek ciprusból és puszpángból mértani alakzatokat, sőt az igazi mesterei e szakmának teljes csatajeleneteket képesek voltak megformázni növényekből. Az idő múlásával ez a tudomány hol feledésbe merült, hol ismét feltámadt. A mai kor embere a kastélykertekből ismeri leginkább a formára nyírt növényeket. Mostanában azonban ismét reneszánszát éli a növényszobrászat. Egyre több faiskola készít tömeges mennyiségben alakfákat kereskedelmi forgalomba hozatalra, amire bizony megvan a kereslet. A kertek mérete sajnos nagyon összement, az egyre nagyobb népsűrűségű városokban minden négyzetméterre szüksége van a településnek, ezért a nagy kert ma már luxus. A kis kertekben a változatos növénytelepítés nehezen megoldható feladat, ahhoz, hogy a kert azt a vizuális élményt nyújtsa, amit elvárunk tőle, szükségünk van apró fortélyok bevetésére. Az egyik ilyen az alakfák, formára nyírt növények alkalmazása, kialakítása. Ezért is gondolom, hogy a növényszobrászat népszerűsége tovább emelkedik.
Akinek nyírt sövénye van a kertben, az tulajdonképpen már ennek az útnak az első métereire lépett. A nyírt sövény egy olyan növényalakzat, amikor több növény összekapcsolásával (egymás mellé ültetésével), egy egységes és egyszerű mértani formát hozunk létre annak érdekében, hogy valamit eltakarjunk, vagy valamitől védjük magunkat.
Ezt a cikksorozatot nem növényszobrászoknak, sőt nem is növényszobrászokká válás céljából indítom. Sokkal inkább azért, hogy kedvet ébresszek a növények ilyen terű alkalmazására. Túl azon, hogy egy ilyen növény kialakítása nagyon jó kikapcsoló, pihentető feladat, még a kertünk szépségét is nagyban emeli.
Nekem szerencsére nagy kertem van, amit nem mindig alakítottam tervszerűen, tudatosan. Vannak benne olyan növények, amelyeket a kertépítéseim során a tulajdonosuk halálra ítélt, de nekem nem volt szívem kidobni őket, ezért hazavittem, és a kert egy szabad területére elültettem őket. Ezek aztán nődögéltek. Némelyik olyan gyorsan, hogy hamar akadályt képezett, némelyik pedig csak lassan, szenvedve, mivel a kert egy kies részére került. A kertemben sétálgatva többször fontolgattam, hogy mi legyen a sorsuk. Kivágni nem akartam őket, átültetni már kockázatos lett volna, ezért hát jött az ötlet, hogy átalakítom őket. Ebben az időben kezdtem blogot írni a neten, és gondoltam, idővel ebből is cikket írok, hátha más is jár hasonló cipőben. Vannak olyan növények a kertjében, amelyeket sajnál, de jelenlegi formájukban nem maradhatnak.
Mielőtt továbbmennék, fontos megjegyeznem, hogy formára nyírt növényt nemcsak meglévő növényből lehet kialakítani, és nemcsak abból a célból, amiért én belekezdtem. Korábban már utaltam arra, hogy ez egy cikksorozatnak indul, ezért a későbbiekben bővebben is fogok írni a többi lehetőségről. Most azonban a meglévő a növények ilyen célú átalakításárát tárgyalom.
Az első két képen egy mostoha sorsú keleti tuját látni. Itt a kertem hátuljában ritkán öntözök, ezért a víz és páraigényes növények, mint pl. a tuják nem érzik jól magukat. Élnek, vegetálnak. (A képek minősége sajnos nem mindig a legjobb, elnézést érte. A lényeg azért remélem látható.) A bal oldali képen látható, hogy milyen rossz bőrben van. A jobb oldali képen pedig egy évvel az átalakító metszés után, azaz a mostani állapotában. A különbség magáért beszél. Pedig a környezeti tényezők változatlanok maradtak, csak a metszés hatására a gyökérnek sokkal kevesebb lombot kell eltartani, ezt pedig sokkal jobb minőségban képes ellátni, mint az látható is. De ez már növényélettan, ebbe most ne merüljünk el. De erről jut eszmebe, hogy bárkinek bármilyen kérdése merül fel a témában, vagy azzal kapcsolatban, az tegye fel bátran.
Szeretném megmutatni nektek az idei kedvencemet. Idén nyílt először ez a fajta pipacsom, de rögtön le is vett a lábamról. Annyira tiszta és erős színe van.
Tipikus téli virág.
Akinek van még ilyen téli virága légyszi tegyen fel ide.
A hó alól kikandikáló Erika, már készül a tavaszra.
Sajnos a formáját másoláskor elvesztett a Tél káros hatásai a növényekre cikk, de remélem ettől még hasznos olvasmány. Formázva a honlapomon olvashatjátok. www.kertember.hu
Nemrég a "Kert" blogba írtam a Tél virágairól. Próbáltam összefoglalni a legfontosabb információkat.
A tél káros hatásai a növényekre.
(3. rész)
Télen ezek a hatalmas hőmérsékleti ingadozások nemcsak az emberi szervezetre hatnak kedvezőtlenül, hanem a növényeket is megviselik. Már ezen a télen volt eddig három olyan időjárásváltás, ami egy napon belül majdnem 20 fokos eltérés eredményezett. A fagyás-olvadás - főként akkor, ha közel egyhetes meleg periódusokkal tűzdelt - olyan belső folyamatokat indít el a növényekben, ami erőnlétét, fagytűrését csökkenti. Ezt nagyon nehéz megelőznünk. Minden növényt nem takarhatunk be. Ezért is fontos, hogy egész évben, de legalább a nyár végétől optimális feltételeket biztosítsunk a növényeknek, hogy erőtől duzzadva készüljenek fel a télre. Tavasszal pedig meg kell vizsgálnunk, hogy milyen károk érték őket, és ennek megfelelően kell beavatkoznunk.
Felfagyás elsősorban a sekélyen gyökeresedő virágokat, esetleg törpecserjéket érinti. A nappali enyhe idő hatására a talaj felső rétegében felenged a víz, de a mélyebb részekben már nem olvad ki a talaj. Az éjszakai lehűléskor ismét megfagy, így a mélyebb és sekélyebb talaajréteg elválik egymástól, a fagy összehúzó haatássára a talaj felső néhány centije feltüremkedik, és az abban található növények gyökereit felszakítja. Ez a növények számára végzetes sérülést okozhat. Ha ilyet tapasztalunk, akkor a talajt minél hamarabb vissza kell tömöríteni, az érintett részt takarni, hogy a takarás alatt a talaj megengedjen, így legyen lehetősége a növénynek visszagyökeresedni.
Fizikai behatás alatt a téli csapadék nyomására gondolok. Az enyhe időben lehulló nagy mennyiségű hó olyan nyomást tud kifejteni a fagy miatt amúgy is törékenyebb ágakra, hogy azok lehasadnak. Amennyiben a talaj vízzel telített, netán a növényünk kissé dől is valamerre, akkor a sekélyen gyökeresedő örökzöldek tövestül ki is fordulhatnak. Ilyenre már idén is volt példa. Hasonló súlyt alkot az ónos eső és a túlzott zúzmaraképződés is. Legkönnyebben a hó ellen tudunk védekezni, egyszerűen lerázzuk. Az ónos eső, és a zúzmara esetén a megdőlt növényt igyekezzünk jól rögzíteni. Az ágtörésekre ősszel történő összekötéssel készülhetünk. De itt van jelentősége a szakszerű metszésnek, amikor nem hagyjuk, hogy hosszan megnyúlt hajtásrendszer alakuljon ki, hanem rövidebb, tömzsibb, ezáltal stabilabb hájtásrendszerű növényt nevelünk.
A fagy károsító hatásának fokozatai megfázás,fagysebek,részleges elhalás,kifagyás,Ezek önmagukért beszélnek, ezért nem szaporítom feleslegesen a szót. Annyit érdemes azonban megjegyezni, hogy mindegyik csoport kezelése más és más módszert igényel. A kifagyás a legegyszerűbb, mert ott sajnálkozások közepette el kell távolítani a növényt. Részleges elhalásnál élő részre metszünk vissza, fagysbekenél a sebet kitisztítjük élő szövetig, majd sebkezelővel kezeljük, és évközben figyelünk a fertőzések megelőzésére, míg megfázásnál optimális feltételek biztosításával igyekszünk a növény erőnlétét visszahozni. Természetesen ez a mindennapi gyakorlatban precíz munkát igényel, és növényfajonként más és más technikát.
Növények módszerei a fagy átvészelésére sejtnedv besűrítés, töménységének fokozása, rugalmas sejtfal,vízvesztés,fagyszint alá húzódás, áttelelő képlet fejlesztés,Hasznos dolog lehet, ha tudjuk, hogy milyen módszert alkalmaznak növényeink annak érdekében, hogy átvészeljék a kedvezőtlen környezeti tényezőket. Ez a sokrétűség nemcsak a hidegtűrésnél lép fel, hanem pl. szárazságtűrés, hőtűrés stb. esetén is. De nem akarok messze elkalandozni. A téma mélyebb kifejtése olyan szakmai területekre kalauzolna el bennünket, ami már kuszának tűnhet, ezért maradjunk csak témánknál. A sejtnedv besűrítésekor igyekszik minél több olyan anyagot felhalmozni oldott formában, amitől a víz töményebbé válik szervezetében. És mint tudjuk, minél töményebb egy folyadék, annál nehezebben fagy meg. Ezt a fizikai jelenséget alkalmazzák a növények is. Másik út, amikor igyekeznek megszabadulni attól a folyadéktól, ami könnyen megfagy. A lehűléskor leadják a felesleges vizet, helyette alig vesznek fel újat. Ezeket a növényeket könnyen felismerjhetjük arról, hogy télen is megmaradó leveleik lógnak, olyan, mintha kiszáradtak volna, pedig szárazságról szó sincs. A rugalmas sejtfalról korábban már tettem említést. Ennek lényege, hogy rugalmasságának köszönhetően roncsolás nélkül kibírja, felveszi a megfagyott víz nyomását. A nővények további csoportja elveszti a föld feletti részeit, behúzódnak a talajba, ahol a fagy foga már nem harap annyira, egyesek pedig egyenesen a fagyhatár alá húzódnak. És akad olyan csoport is, melyek áttelelő képleteket fejlesztenek. Legtöbbször ez egy mag, benne egy jól beágyazott csíra. Természetesen a növényvilág is túlélésre játszik, ezért a fenti módszerek kombinációját is alkalmazzák. Minden eszközt bevetnek a túlélésre.
Remélem a fenti cikk elolvasása után még több mindent meg tudtok tenni a növények téli védelmének érdekében.
A tél káros hatásai a növényekre.
(2. rész)
Amikor a víz megfagy, akkor a növények számára felvehetetlenné válik. Azokat a növényeket, amelyeknek télen is szükségük van vízre, nagyon kedvezőtlenül érintheti ez a jelenség. Ők az örökzöldek. Télen is zajlik bennük vízforgalom. A téli nap sugara a megmaradó lombfelületből (ezért örökzöldek) vizet párologtat el, amit pótolni kell. Ha ezt az átfagyott föld miatt nem tudja a gyökér pótolni, akkor a növény kiszárad. Ezt elsősorban edénybe ültetett és a szabad ég alatt telelő örökzöldeknél figyelhetjük meg. Téves tehát azt képzelni, hogy az örökzöldek kifagynak, a valóság ezzel szemben az, hogy kiszáradnak. Ezért fontos a dézsás örökzöldek tövét úgy takarni, hogy ne fagyjon át teljesen, valamint télen is öntözni a földjüket. Dézsás örökzöldeken kívül igazán kemény fagy esetén sekélyen gyökeresedő törpe örökzöldeknek is gondot okozhat a vízhiány. Pláne, ha fiatal telepítésűek, mert akkor a gyökerük még nem húzódott a fagyhatár alá, így nem tudnak vizet felvenni a csonttá fagyott talajból. A dézsa átfagyását nagyon sok módon megelőzhetjük. Néhány példa:
szigeteljük a dézsát, erre nagyon sok alkalmas anyag van,ősszel süllyesszük le a dézsát a földbe,vigyük fagymentes, de ne meleg helyreősszel ültessük ki a növényt szabadföldbetalálkoztam már olyan megoldással, amikor kocsibejárókba beépített fűtőszálat helyeztek a dézsára, ezzel fűtötték, jó megoldás lehet, de számolni kell a talaj gyors kiszáradásával, drága és bonyolultNéhány napos földátfagyás még nem végzetes az örökzöldekre. Kiszáradásra egy héten túl tartó kemény fagy esetén számíthatunk. Aki nem téliesítette megfelelően a dézsás vagy törpe örökzöldjeit, annak célszerű figyelni az időjárást, és ha szükséges, akkor további fagyvédelmet bevetni.
Ismert jelenség, hogy a megfagyó víz még a legkeményebb fémet is képes szétrepeszteni. Gondoljunk bele, hogy milyen roncsoló hatással van a jég a növények sejtjeire. A növényekben a víz a sejteken belül helyezkedik el. Hideg hatására itt megfagy, térfogata megnő, kitágul, és az addig elégséges hely szűknek bizonyul. Ha a sejt elég rugalmas, és tud annyit tágulni, amennyit a jég igényel, akkor megússza károsodás nélkül, ha azonban rugalmatlan, akkor kireped a sejtfa,l és súlyosan károsodik a növény. Minél több sejt reped szét, annál nagyobb a kár. De a jég nemcsak belülről károsít, hanem kívülről is. A növények törzsében kialakult résekbe, repedésekbe befolyva, ott megfagyva, komoly feszítő, repesztő hatása van.
A hidegben a dolgok (legyen az élő vagy élettelen) olyan keménnyé fagynak, hogy gyengébb érintésre is könnyen törnek. Ez elsősorban a magas nedvességtartalmú lágy növényi részekre veszélyes. Ilyet bizony télen is találunk szép számmal a kertben. Rutinos kertészek rögtön rájöttek, hogy milyen növények ezek. Bizony a lomb-, tű-, és pikkelylevelű örökzöldek. A lombjuk ilyenkor megfagy, és ha kap egy erősebb szelet, vagy nagyobb havat, akkor könnyen törhet. Ezt még fokozni tudjuk a hó leverésével, esetleg az autónkkal, ha a bejáró útra belógó ágaknak hajtunk. Ne nagy letörő ágakra gondoljunk, hanem arra, hogy sok-sok apró pikkelylevél, vagy kisebb hajtás, lomblevél törik el, le. Ezek helyén apró sebzések keletkeznek, amelyeken keresztül a tavasz beköszöntekor behatolnak a kórokozók, és a növények hajtásakor arra leszünk figyelmesek, hogy elhalnak a friss hajtások, levelek. Tujákat, borókákat és hamisciprusokat fertőzi így nagyon könnyen a kabatínia. Ez a betegség egy éven belül képes még egy idős örökzöldet is kipusztítani. Legyünk tehát nagyon körültekintőek erős fagyok esetén.
A tél károsító hatásai.
(1. rész)
Bármilyen lelkiismeretesen is készítettük kertünket a télre, akkor is előfordul, hogy szembesülünk olyan hatásokkal, amelyek kárt okozhatnak növényeinkben. Ezért nagyon fontos, hogy télen is együtt éljünk a kerttel, kövessük figyelemmel az előrejelzéseket, és ha szükséges, avatkozzunk be a károk megelőzése, elkerülése érdekében. A következőkben megpróbálom összeszedni ezeket a káros hatásokat, az elkerülésükre tett megelőző intézkedéseket, valamint a bekövetkezett károk kezelési módját.Kezdem a leggyakoribbal és egyben a legkárosabba,l a fagyhatással.A növények fagytűrő képessége nagyon eltérő. Nagyon sok mindenen múlik, és nagyon sok mindentől függ. Egy azonban biztos: Hazánkban őshonos növények kitűnően tűrik a nálunk jelentkező fagyokat, legyen az bármily hektikus is. Azonban ez nem mondható el az elmúlt években slágernövényekké vált, a mediterrán országokban őshonos fajokról. Honi klímánk alatt ezek nem télállók.A télállóság függ:
a növény származási helyétől,fajtájától,előállítási vagy nevelési helyétől.Bonyolult biokémiai, morfológiai, morfogenetikai dolgokba nem kívánok elmélyedni, ezért a fenti tényezőket közérthetően az alábbiakban foglalom össze.A származási hely egyértelmű. Ha olyan országban őshonos, ahol nincs tél, fagy, akkor nem is kellett ehhez alkalmazkodnia, tehát ne várjuk tőle, hogy állja a mínuszokat.Előfordul, hogy egy adott fajt azért nemesítenek tovább, hogy télállóvá váljon, így olyan fajták jönnek létre, amelyek bírják a mérsékelt teleket. Ilyen lehet pl. a banán vagy a kivi. Leanderek között is vannak már hidegtűrő fajták.Az előállítás helye egy kicsit kapcsolódhat a télálló fajtákhoz. Vannak olyan növények, amelyek fagyérzékenyek, azaz kisebb fagyokat még elviselnek, de nagyobb fagyok esetén károsodnak. Ha ilyen növényeket olyan országokban szaporítanak, nevelnek, ahol erős fagy is éri őket, akkor fokozatosan úgy megedződhetnek, hogy a komolyabb fagyokat némi segítséggel átvészelik. Erre találunk példát a rózsáknál vagy egyes gyümölcsfajtáknál. Növényvásárlásnál erre is ügyelnünk kell.A fagy sokféleképpen károsíthat. Ahhoz, hogy ki tudjuk védeni, ismernünk kell a támadás irányát. Néha nagyon alattomos is tud lenni. Nézzük csoportokba szedve: fagyás hatására bekövetkező vízhiány miatti kiszáradás,hideg miatt megfagyott folyadék roncsoló hatása,fagyás miatti szilárdulás,fagyás-olvadás kettős hatás miatti sokk,felfagyás,fizikai behatás.felőlem:)
főleg, hogy párkapcsolatra gyanakszom
Kertünk segítőinek otthona. Sajnos mindent megteszünk annak érdekében, hogy természetes lakhelyeiket leromboljuk, az annak alkalmas helyeket megszüntessük, ezért tömegesen hagyják el kertjeinket. pedig nagyon fontos lenne, hogy ott maradjanak. Ezért hát építsünk nekik házat.
Az elmúlt évek időjárása egyértelműen bizonyítja, hogy megindult egy változás, ami hatással van a Földön élőkre. Nem akarok belebonyolódni abba, hogy ezt a változást mi idézte elő, minek nevezzük, vagy hogy mennyire lesz tartós, illetve meghatározó a jövőre. Egy biztos most változik. Ennek a változásnak vannak pozitív és negatív oldala is. Úgy vélem bután viselkednénk akkor, ha becsuknánk a szemünk, beszűkítenénk gondolkodásunk és nem akarnánk tudomást venni arról, ami kézzelfogható.
Sok mindenre hat ez a változás, de én legtöbbször és legnyilvánvalóbban a kertészkedés során találkozom vele.
Mit is tapasztaltam az idén?:
- Eddig gyönyörű szép gyümölcsfák, dísznövények levele elsárgult a fa fejlődése visszaesett, szenvedett.
- A kert talaja tömörödött, levegőtlenné vált, annak ellenére, hogy állandóan kellett kapálni.
- Csupasz csigák az egekig értek. Na jó csak a fák teteéig. Sosem tapasztaltam még ennyi csupaszcsigát, és azt sem, hogy az érett gyümölcsért felmásztak a fa tetejére.
- Több zöldség az egyik napról a másikra elrothadt. Paradicsom, paprika, uborka. persze mind más okból.
- Egyik nap vízben úsztak a növények a másik nap lankadtak a leveleik, annak ellenére, hogy a talaj nedves volt.
- Egyes gombabetegségek nagyon erőteljesen fertőztek.
- A szúnyog, csiga invázió mellett talán csak a békainvázió volt nagyobb. Szerencsére.
És még sokáig lehetne sorolni.
Az idei és a hátunk mögött hagyott néhány év tapasztalásai, valamint a szakirodalmak tanulmányozása arra késztetett, hogy ne menjek el a változások mellett. Ha továbbra is eredményes kertészkedést akarok folytatni, akkor alkalmazkodnom kell a temészet lépéseihez.
A jövőben ezzel a témával is szeretnék e fórum keretei között foglalkozni. Szívesen veszem az észrevételeiteket, véleményeteket. Várom kérdéseiteket, talán együtt meg tudjuk válaszolni őket.
Kedves Inmélius!
A 10 féle még nem is sok. Se szeri, se száma a kapható geotextília változatoknak. Alapvető különbség köztük a négyzetméter súlyuk, amit grammban adnak meg. Ebből a számból láthatni, hogy milyen vastagok, milyen erősek. Minél nagyobb ez a szám (pl. 150 gr.), annál vastagabb, erősebb.
Kövezett felületek alá (szórt burkolatok, utak, terek, sziklakövek) erősebbet kell tenni, azaz 150-300 grammosat. Cserjefelületek évelő felületek alá gyomosodás megakadályozására gyengébbeket, azaz 50-150 garmmosig.
A geotextíliát használják még tóépítéshez a föld és a tófólia közé, azért, hogy a földben található éles dolgok ne szúrják ki a fóliát. Erre a célra 250-akár 450 garmmosig, vagy e feletti is megfelelő. Persze minél nagyobb a grammsúly, annál drágább is.
A geotextília több színben is kapható (fekete, fehér, barna, zöld cirmos, stb.) ez ne befolyásoljon. Mindegy, hogy milyen a színe.
A 125 ft/nm ár a 150 garmmosnak megfelelő, elfogadható ár.
Szia Kertember!
Nagyon megkoszonom,hogy vetted a fáradságot és megkérdezted
.
.....a diagnózistól pedig beájultam,erre sosom gondoltam.Pedig elvirít6na magát a drága...nem venném zokon.
Nah,jól van...Mégeccer koszonom
.Nélkuled nem tudnám a valóságot.
Viharmentes napokat kívánok sok-sok napsutéssel.
Szia Kertember!
Nem hiszem, hogy rosszat tettem volna, hisz ez a fólia nem hagyományos és nem is geotextil igaz...ezt ajánlották és speciális direkt erre van.
Abban tévedsz, hogy a vizet nem engedi át meg a tápanyagot sem...hogy köveztem a gyomtól védem a területet, a növénykék viszont szabd tőrészen vannak, mert otta háncsot fogok szórni igaz vastagon.
Szóval ez a takaró fólia nem zárja le légmentesen a területet..nem is lenne jó, hisz nagyon vizes területről van szó és tele szokott lenni szúnyoggal..na azóta már nincs..:)
És a földet sem szeretném tönkretenni, de hogy...hisz valahogy a gaz, pernye sem tett jót neki valld meg őszintén...most meg szép és egyre szebb is lesz...
:)))
Tegnap kezdtem bele az utak készítésébe, kettő lesz hosszában a kert felé, de elég borult az idő, nem tudom mennyire jutok előre velük...még két nap vagyok itthon...
Egyenlőre előkészítem a talajt úgy magam módján, ha szolgáld nincs és hajrá...na a járdalapok lerakásában segítséget érek az nem fog magacskámtól menni, de a terv szépen halad a megvalósítás útján....:)
Szép napot Neked!
Szia Maci!
Nem tettél túl jót a fólia takarással. Mert:
- elzártad a levegőt a talajtól, így a benne élő hasznos élőlényektől is,
- elzártad a talajt a csapadéktól
- elzártad a talajt a felülről bemosódó tápanyagoktól
A geotextília mindezt nem teszi meg.
A talajod szerkezete lassú pusztulásnak indul. Persze sok idő kell a lényeges kárososdáshoz. Javaslom, hogy 3-5 év után szedd fel a fóliát és cseréld re jobb anyagra.
Szívesen lennék többet is közöttetek, de csak ennyi időm van.
Kellemes hétvégét.
Szia!
Kedves Attacus!
Bizony messze jártam a valóságtól. Szuper, hogy ilyen problémákkal kerestek fel. Mivel nem tudom a választ rá, fel kell keressek egy hozzáértő embert, aki megoldja a rejtélyt, így én is tanulok.
Nos a te hibiszkuszodnak semmi baja. Két specialistával is beszéltem, mindekettő egymástól függetlenül ugyanazt mondta. Ez egy ilyen fajta. Állítólag annyira telt virágú, hogy nem tud kinyílni. Kipattan a virágrügy egy picit megmutatja magát és ennyi. Azt mondták néha egy-két virág kinyílhat, de ez nem jellemző. Szerintük ebben a fajtában épp az a szép és különleges, hogy így viselkedik. Mutattak is erre példát.
Ez is egy jó példa arra, hogy mennyire kell figyelni amikor növényt vásárolunk.
Remélem értékeled, hogy milyen különleges növény van a birtokodba:)
Jó éjszakát!
Kedves Kertember!
Már így is hálás vagyok ,mert kozelebb kerultunk a problémához.
Természetesen turelmes leszek
...pár napon már igazán nem mulik.Nagyon megkoszonom,ha megkérdezed azt a bizonyos szakembert.
Nem részleteztem,hogy a hibiszkuszunk délkeleti oldalra van ultetve,viszont a szomszéd "dzsungele" miatt csak késo délután kap napfényt a novény.Valszeg nem jársz messze a pontos diagnózistól.
Legye szép minden napod.
Szia!
Nem igaz, egész nap Téged emlegetlek itt is, priviben is...amoda is küldtem Neked valamit, én már köveztem....:)
És szerintem szép lett!!!
Nekem nagyon tetszik, erreföl Te most nem a fóliát, hanem a geotextilt ajánlod...jaj nekem, mennyi a különbség a kettő között? Ugye nem sok....remélem.
Hát hogy milyen Rózsák? Nagyja részt én oltottam, dugtam le őket tehát biztos saját, Magyar féle...amiket vettem nem tudom de meg van a cserepük majd megnézem...
Szóval jobb takarni, okés...
A csobogó tavacska még nem készül...de FOG...amint rászánom magam és tudom mit akarok, menni fog a meló, csak bele kell kezdeni...és mérnem kell, mert formát is akarok bele és tudni kéne mégis milyen nagy is lesz elég bele...
Jó, hogy jöttél, de látom el is mentél....
mindig rohansz....:(
Szia Maci!
Rózsa és rózsa közt óriási a különbség fagytűrés szempontjából. Az a baj, hogy a kereskedők sem tudják pontosan, hogy amit eladnak mennyire fagyérzékeny. Egy biztos szempont azért van. Amit hazánkban szaporítottak és neveltek fel az jobban tűri a fagyot, mint egy olyan, amit enyhébb telű országból hoztak be. Ezért a hazai rózsákat én nem takarom, amit pedig kintről veszek, azokat takarom. Ha biztosra akarsz menni, akkor takard a rózsát. Takarás mellett is visszafagy, de a föld alatti részből (azaz a takarás alatti részből) újra kineveli magát a nemes rész.
Nem szerencsés a köves takarás. Többek között azért sem, amit írsz, mert elnyeli a föld. A többi takaróanyagot is elnyeli, de azok lebomlanak, nem kövezik össze idővel a kert talaját. Javaslom a fenyőkérges, vagy faaprítékos takarást.
Ha mindenáron kővel akarod megoldani, akkor a föld és a kő közé teríts geotextíliát. Ahol növény van ott vágd ki a geotextíliát. Ez hatékonyan megakadályozza, hogy a földbe bemosódjon a kő. Emelett még a gyomoknak is gátat szab.
További jó kertészkedést.
Remélem jövőre már csobogni fog a víz a tavcskádban:)
Szia!
Kedves Attacus!
Fogós kérdés. Nem találkoztam hasonlóval, ha már a bimbója így felpattan, akkor kis is szokott nyílni. Találgathatnék, de biztos választ nem tudok. Első helyen a fényhiányta tippelnék. A szirmok kibomlásához szüksége van a nap erejére. Szombaton megyek egy kiállításra ott lesz olyan szakember, aki hibiscusok termesztésével foglalkozik, rákérdezek nála és megírom, hogy Ő mit mond a dologról.
Addig a türelmed kérem. Hamarosan jelentkezem.
Szia!
Szereném,ha lehet,igénybe venni magas szintu szaktudásodat.Elnézést,hogy csak akkor tévelyedek ide,amikor problémám van
.
Ha nem tévedek,ez egy kerti hibiszkusz,bár még az is benne van a pakliban,hogy nem. 5 éve szépen novekedik,bimbók ezerrel,de egyik sem akar kivirítani.Me lehet a diagnózis?
Ha megkér7lek,orvosolnád a problémámat?Persze jótanácsra gondoltam....
Nagyon megkoszonom a választ.
Szia!
Megint egy nagy kérdés, ha kövezem a Rózsák között és föld nem marad, Télen mindenképpen kell takarni a töveket? Mi van ha nem? Nagyon visszafagy a Rózsa?
Mert nekem idén takarással is lefagyott és aki nem takarta földdel annak sem volt rosszabb...
Ha viszont nincs más megoldás nem fogom kövezni a tövéig...pedig szebb lenne..
És még egy ezzel kapcsolatos kérdés...leköveztem egy jó darab részt a kertből apró kövekkel, de a növények töveinél nem szeretnél teljesen beszórni....mit lehetne oda tenni hogy mutasson is és tudjam locsolni is, és ne mossam bele az apró kavicsokat még sem?
A választ előre is köszi, bár tudom nagyon elfoglalt vagy...szép napot Neked és aki még idetéved annak is...
Szia!
Sajnos ezek a folyékony, vagy akár a garnulált műtrágyák nem alkalmasak a talaj szerkezetének javítására. Kémhatást és tápanyag tartalmat tudsz velük javítani, de a szerkezetre nem fejtenek ki pozitív hatást.
Kertészeti árudákban, vagy akár OBI, Baumax, Praktiker, Brico tudsz venni zsákos komposztált marhatrágyát. Ez is alkalmas a talajjavításra. Egy négyzetméterre 15-20 liter mennyiséget szórj ki és ásd be. 50 literes zsák 900 forint körül van.
Köszönöm a választ, fogok venni ilyen magokat.
Azt kérdezném még, hogy ha nincs ilyen trágyám, lehet-e úgy megoldani, hogy nagyáruházak kertészeti részén flakonokban lévő folyékony trágyát vagy nem tudom minek hívjákot feloldok egy locsolókannába és kiöntözöm? Ha igen, milyet, általános kerti földre való jó lesz?
Kedves Gemefütyüjke!
Dallamos név. Mit jelent? Honnan tettél szert rá?
Szóval, valami hasonló növénykéket javasolnék én is, mint amikkel már próbálkoztál. Az igazi magyar parasztvirágok szinte bárhol megélnek. Igénytelenek talajra, bírják a szárazságot. Lehet, hogy holland import magokkal próbálkoztál. Azok már nem annyira ellenállóak. Javaslom, hogy nézz körül családi házas övezet régebbi részében, ott még találni ezekből a virágokból. Ha látsz ilyet kérj magot tőlük, biztosan szívesen adnak.
A Kertimag Kft forgalmazásában kerülnek boltba is ezekből a virágokból. Mik ezek?:
petúnia, büdöske, seprűfű, sóvirág, kukacvirág, rézvirág, pillangóvirág, estike, körömvirág, ördögszem, kokárdavirág, fátyolka, vasvirág, ikravirág, mályvavirág, hajnalka.
Ha már ezek sem maradnak ott meg, akkor javaslok némi talajjavítást. Be kellene ásnod a talajba érett istállótrágyát, ló, szarvasmarha, vagy baromfi lenne a legjobb.
Remélem tudtam segíteni.
További jó kertészkedést.
Szia!
Én azt szeretném megkérdezni, hogy milyen virágmagokat szórjak a telken a földbe, hogy elszórja a magját, és minden évben kikeljen, virágozzon nekem.
A földünk agyagos, meszes, tápanyagban nem igazán gazdag, és csak hétvégenként tudok locsolni.
Eddig ami bevált, a pillangóvirág, meg egy sárga, aminek most nem jut eszembe a neve.
Például a büdöske se tud megmaradni, a rézvirág se, porcsinka se, estike se nagyon (csodatölcsér) nagy bánatomra.
Ahol lakom, a szomszéd panelház előtt van egy rész, ahol minden évben csodálatos virágok nőnek, olyan kéne nekem is.
Köszönöm a tanácsot.
Köszönöm a segítséget! Akkor egy jódarabig nem nyúlok hozzájuk. Ezek szerint ez a normális, hogy a csúcsa kicsit gyengébb, egyébként tényleg szép zöldek és nőnek, csak azt hittem van vmi aranyszabály, hogy "évente metszeni kell" stb... azt hittem a vékonyka csúcs már ennek a jele, de akkor nem bántom, mert 2méterig biztosan megakarjuk növeszteni, de inkább magasabbra, talán majd jövőre csípünk belőle.
Még egyszer köszönöm!
L.