Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Politikai gumiszoba! Politikai gumiszoba! Politikai gumiszoba
Kedves Fórumozók!
Felhívjuk figyelmeteket, hogy a politikai topikokat csak a jogszabályokban kötelezően előírt mértékben moderáljuk, ezért itt fokozott a személyeskedés, vita, anyázás veszélye. Aki ezekbe a topikokba ír, illetve ezeket olvassa, készüljön fel lelkileg, és húzzon vastag bőrt a várható virtuális pofonok ellen, mert a moderátorok itt NEM törlik a bántó hangvételű hozzászólásokat, ha azok nem sértenek személyiségi jogokat, vagy egyéb jogi előírásokat.
A moderálással kapcsolatos további részletek a Felhasználási Feltételekben (http://www.nlcafe.hu/felhasznalasi) olvashatók.
Üdv: a moderátorok
Felhívjuk figyelmeteket, hogy a politikai topikokat csak a jogszabályokban kötelezően előírt mértékben moderáljuk, ezért itt fokozott a személyeskedés, vita, anyázás veszélye. Aki ezekbe a topikokba ír, illetve ezeket olvassa, készüljön fel lelkileg, és húzzon vastag bőrt a várható virtuális pofonok ellen, mert a moderátorok itt NEM törlik a bántó hangvételű hozzászólásokat, ha azok nem sértenek személyiségi jogokat, vagy egyéb jogi előírásokat.
A moderálással kapcsolatos további részletek a Felhasználási Feltételekben (http://www.nlcafe.hu/felhasznalasi) olvashatók.
Üdv: a moderátorok
Tényleg jobban élünk?
Létrehozva: 2018. szeptember 15. 19:56
Mintha blokkolva lenne a másik topik. Két napja nem lehet hozzászólni. Hát, akkor folytassuk itt. Szépen állunk az Unióban jelenleg. Köszönet érte nagy nemzetvédőnknek és csapatának. Néhány jó arc a nemzeti bukta után.
Ha valaki végigolvasta az egész Sargentini-jelentést, annak köszönöm a figyelmét. Az a valaki (ahogyan én is és mások is, akik ismerjük az anyagot és nem vaktában emlegetjük olyan állításokkal, amelyek végképp nem igazak, azaz durva hazugságok) láthatja, hogy a diktatúra és az általánosnak mondható, a kormány részéről tapasztalható szegény- és elesettellenesség általánosnak mondható, a mai magyarországi viszonyok legszélesebb körét hatja át.
Sokszor kérdezik - persze, azok, akik általában támogatják az ilyen intézkedéseket -, hogy vajon mire alapozom (én is) a diktatúra megjelölést, hiszen szerintük ez nincs így.
Nos, elég ehhez a Sargentini-jelentést végigolvasni, látható, hogyan tiporják lábbal a legalapvetőbb emberi jogokat is, hogyan tagadják meg az általuk is elfogadott úniós alapelveket és egyezményeket, hogyan rekesztik a legrászorultabb és legszerencsétlenebb embereket, miközben két kézzel szórják az adónkat olyan beruházásokra, amelyek feleslegesek és ellenérzéseket szülnek, és persze, hogyan uralt el mindent e kormányzás alatt a korrupció és a sikkasztások, lopások. Mint köztudott, a közvéleménykutatások szerint ezzel az emberek jó része tisztában van, és nyilvánvalóan ennek köszönhető, hogy a kormánypárt nem kap - és soha nem is kapott - többséget még a szavazóktól sem, nemhogy az összes választópolgártól, függetlenül attól, hogy ők ebben is hazudnak.
Az is látható, hogy szó sincs olyasmiről, amit a kormánypárt a maga szemellenzős és a propagandának mindent elhívő saját táborának kommunikál: a jelentés nem foglalkozik azzal, hogy nekünk kvóta szerint kellene befogadnunk migránsokat (egyébként az erről szóló népszavazás, csak szólok, eredménytelen lett, hiszen Fideszék nem voltak elegen akkor sem), tehát ez is csak egy szokásos hazudozás.
Ajánlom tehát e nagyon alapos anyag tanulmányozását. Judith Sargentini az anyagot az Únió és az ENSZ szervezetei, különleges tisztségviselői, stb. korábbi véleményéből, intelmeiből, esetleges eljárásából állította össze, ilyenkor derül ki, hogy az Únió milyen régóta foglalkozik a magyarországi kormányzat jogtipró magatartásával és milyen sajnálatos, hogy eddig nem történt ebben előrelépés.
folytatás, Sargentini-jelentés XII. pont (gazdasági és szociális jogok):
3. A Bizottság 2018. május 23-i ajánlásában jelezte, hogy bár 2018-ban 26,3 %-kal csökkent szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya, ám még így is az úniós átlag felett van. A gyermekek általában jobban ki vannak téve a szegénységnek, mint más korcsoportok. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege az egyszemélyes háztartások esetében nem éri el a szegénységi küszöb 50 %-át sem, ez az egyik legalacsonyabb az Únióban. A munkanélküli ellátások megfelelősége nagyon alacsony, a 3 hónapos maximális időtartam az Únióban a legrövidebb, és csak mintegy negyedét teszi ki annak az időnek, amelyre a munkakeresőknek általában szükségük van az új munkahely megtalálásához. Ezen túlmenően a járadék összege a legalacsonyabbak között van az Únióban. A Bizottság ajánlása az volt, hogy javítsák a szociális segélyek és munkanélküli ellátások megfelelőségét és terjesszék ki a támogatottak körét.
1. Az ENSZ különleges előadói (akik közül az egyik a gyermekszegénységgel és az emberi jogokkal foglalkozik, a másik pedig a megfelelő lakhatáshoz való joggal) felhívták Magyarországot már 2012-ben, hogy vizsgálják felül azt a szabályozást, amely a hajléktalanságot szabálysértéssé minősítette.
(megjegyzés: akkor az Alkotmánybíróság megsemmisítette ezt a törvényt, az idén visszahozták, már súlyos szankciókkal, elzárással, bilincsbe veréssel, stb. - az Alkotmánybíróság majd ezt követően fog vele foglalkozni, mivel több bíró is hozzájuk fordult)
Az Európa Tanács emberi biztosa 2014- ben jelezte, hogy aggasztónak tartja az utcai hajléktalanság megszüntetése iránt tett intézkedéseket, a gyakorlatban ezek bűncselekménnyé nyilvánítják a hajléktalanságot. Sürgette a magyar hatóságokat, hogy vizsgálják ki azokat az ügyeket, amelyek alternatív megoldások nélküli kényszerkilakoltatásokról, a család nehéz szociális helyzetére hivatkozva a gyermekek családjuktól elszakítására vonatkoznak
Az ENSZ emberi jogi bizottsága 2018. április 5-i következtetéseiben aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy sok közterületen tiltják a hajléktalanok utcán maradását, valójában büntetik a hajléktalanságot.
A magyar országgyűlés 2018. június 20-án elfogadta az Alaptörvény módosítását, amely tiltja a közterületen életvitelszerű tartózkodást.
Ugyanezen a napon a különleges ENSZ-előadó kijelentette, hogy a hajléktalanság büntethetővé tétele kegyetlen és a nemzetközi joggal összeegyeztethetetlen.
2. A Szociális Jogok Európai Bizottsága szerint (2017. évi következtetések) Magyarország megsérti az Európai Szociális Chartát azzal, hogy az önfoglalkoztatókat és a háztartási alkalmazottakat nem védik a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó szabályok, a gyermekágyi halálozás ellen hozott intézkedések nem elégségesek, az öregségi nyugdíj minimális összege nem megfelelő, az álláskeresési járadék minimális összege nem megfelelő és a maximális folyósítás időtartama túl rövid, valamint a rehabilitációs és rokkantsági ellátások minimális összege bizonyos esetekben nem megfelelő. Ez a Bizottság azt is megállapította, hogy Magyarország megsérti ez Európai Szociális Chartát továbbá azzal, hogy az egyedül élő, jövedelemmel nem rendelkező személyeknek, köztük időseknek járó szociális ellátás szintje nem megfelelő, nem garantált a szociális szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés a Chartában részes államok jogszerűen tartózkodó állampolgárai számára, továbbá nem állapítható meg, hogy létezne megfelelő lakásellátás a kiszolgáltatott helyzetben lévő családok számára. A szakszervezeti jogok tekintetében a Bizottság kijelentette, hogy nincs kellően garantálva a munkavállalók fizetett szabadsághoz való joga, nem születtek kollektív megállapodásokat ösztönző intézkedések, miközben a munkavállalók ilyen megállapodások révén való védelme Magyarországon egyértelműen alacsony szintű, és a közszolgálatban csak azok a szakszervezetek hirdethetnek sztrájkot, amelyek részesei a kormánnyal kötött megállapodásnak, továbbá a sztrájkjogból kizárt köztisztviselők meghatározására irányuló kritériumok túllépnek a Charta hatályán, a köztisztviselői szakszervezetek csak az érintett alkalmazottak többségének jóváhagyásával hirdethetnek sztrájkot.
folyt.
folytatás: Sargentini-jelentés XI. pont: a migránsok, menedékkérők és menekültek jogai:
6. Az Ilias és Ahmed kontra Magyarország konkrét ügyben az EJEB megállapította, hogy sérült a kérelmezők szabadsághoz és biztonsághoz való joga, továbbá megsértették az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmát, amikor visszatoloncolták őket Szerbiába, továbbá sérült a hatékony jogorvoslathoz való joguk a röszkei tranzitzóna fogvatartási körülményei kapcsán.
7. Ahmed H. ciprusi állampolgárt, aki 2015. szeptemberében segíteni próbálta a Szíriából menekülő családtagjait a szerb-magyar határon való átkelésben, börtönbüntetésre és kitiltásra ítélték terrorcselekményért, amely kérdéseket vet fel a magyar terrorellenes jogszabályok alkalmazását és a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülését illetően.
8. A C-643/15. és C-647/15. sz egyesített ügyekben az Európai Únió Bírósága 2017. szeptember 6-i ítéletében teljes egészében elutasította a Szlovákia és Magyarország által benyújtott kereseteket, a menedékkérők kötelező áthelyezésére vonatkozóan. Az ítélet megszületését követő időszakban Magyarország nem tett eleget az ítéletben foglaltaknak. Ezért a Bizottság úgy határozott, hogy a jogi kötelezettség be nem tartása miatt az ügyet az Únió Bírósága elé utalja.
9. A Bizottság 2017. december 7-én úgy határozott, hogy folytatja Magyarország ellen a menekültügyi szabályok miatt indított kötelezettségszegési eljárást, mert álláspontja szerint a magyar szabályozás nem felel meg az úniós jognak és az Alapjogi Charta rendelkezéseinek.
10. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága a 2018. április 5-i záró következtetéseiben aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a 2017. márciusában elfogadott magyar törvény, amely lehetővé teszi - a 14 éven aluliak kivételével - a menedékkérők automatikus tranzitzónába helyezését, nem felel meg a jogi normáknak, mégpedig az elzárás időtartamának hossza és meghatározatlan volta, az érdemi fellebbezéssel kapcsolatos eljárási biztosítékok hiánya miatt. Különösen aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Magyarországon igen intenzíven alkalmazzák ezt az automatikus menekültügyi őrizetet, valamint azért, mert a személyes szabadság korlátozását a jogellenes belépéstől való elrettentésre használják. Kiemelték, hogy igen mostoha körülmények uralkodnak egyes befogadó központokban. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy 2016-tól jogszabály alapján a rendőrség gyorsított eljárásban toloncolhatja ki azokat, akik jogellenesen lépték át a határt, és akiket őrizetben tartottak magyar területen, valamint amiatt, hogy a kormányrendelet biztonságos harmadik országnak minősíti Szerbiát, lehetővé téve a visszatoloncolásokat a szerb-magyar határon. Megállapították, hogy a visszatoloncolásokat megkülöböztetés nélkül alkalmazzák és hogy az ilyen egyéneknek csak nagyon korlátozott módon van lehetőségük menedékjog iránti kérelem benyújtására vagy fellebbezésre. Aggodalommal értesültek arról is, hogy kollektív és erőszakos kitoloncolásokra is sor kerül, súlyos bántalmazások, rendőrkutyák támadásai és gumilövedékes lövések mellett, ezek súlyos sérüléseket okoznak, és legalább egy alkalommal a menedékkérő halálához vezettek. Felhozták még, hogy a jelentések szerint a menedékkérő gyerekek és kísérő nélküli kiskorúak életkorának megállapítása a tranzitzónákban nem megfelelő, pontatlan és jelentős mértékben támaszkodik egy szakértő általi vizuális vizsgálatra. Megállapították továbbá, hogy az ilyen (kiskorú, stb.) menedékkérőknek nincs hozzáférésük az oktatáshoz, a szociális és pszichológiai szolgáltatásokhoz, és a jogi segítségnyújtáshoz sem.
Utolsó pont következik, ezután.
Remélem, sikerül befejezni a Sargentini-jelentés ismertetését, már nem sok van hátra, 2 pont. Tehát:
Sargentini-jelentés XI pont: a migránsok, menedékkérők és menekültek jogai:
1. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa kifogásolta, hogy a menedékjogról szóló törvényt gyorsított eljárásban módosították. Az ENSZ Menekültügyi főbiztosa kijelentette, hogy a menekültekkel szembeni bánásmód tekintetében Magyarország megsértette a nemzetközi jogot. Hasonló volt a véleménye az Európa Tanács emberi jogi biztosának is. Az ENSZ menekültügyi főbiztosa, az Európa Tanács és az EBESZ Hivatala sürgették Magyarországot, hogy tartózkodjon olyan politikák és gyakorlatok alkalmazásától, amelyek intoleranciát, félelmet és idegengyűlöletet keltenek a menekültekkel és a migránsokkal szemben. Az ENSZ menekültügyi főbiztosa aggasztónak tartotta a korlátozó jellegű határőrizeti és jogalkotási intézkedéseket. Szintén az ENSZ menekültügyi főbiztossága 2017-ben kérte a dublini eljárások szerinti átadások sürgős felfüggesztését, ha azok Magyarországra irányulnának. 2017-ben a Magyarországon benyújtott 3307 db, nemzetközi védelem iránti kérelemből 2880-at elutasítottak, amely nagyon magas, 69,1 %-os elutasítási arányt jelent. 2015-ben a 480 db., nemzetközi védelem iránti kérelemmel kapcsolatban indult bírósági eljárás folytán 40 esetben született pozitív döntés (9 %), 2016-ban a 775 kérelemből csak 5 (1 %) esetén volt pozitív döntés, 2017-ben pedig egyáltalán nem volt jogorvoslati kérelem.
2. Az Európai Határ- és Partvédelmi ügynökség alapjogi tisztviselője 2016. októberében és 2017. márciusában Magyarországra látogatott, majd megállapította, hogy az ügynökséget részleges felelősség terheli az alapjogok megsértése miatt.
3. Az ENSZ már 2014-ben jelezte, hogy ne kerüljön sor a menekültek és migránsok esetében szabadságtól való önkényes megfosztásra. Hasonlókat fogalmazott meg az Európa Tanács emberi jog biztosa is, amikor 2014-es látogatását követően kifogásolta a fogvatartást, különösen a kísérő nélküli kiskorúak fogvatartását. A Kínzás, Embertelen vagy Megalázó Bánásmód vagy Büntetések Megelőzésére létrehozott Európai Bizottság 2015. októberében Magyarországra látogatott, jelentésükben kiemelték, hogy jelentős számú külföldi állampolgár (köztük kísérő nélküli kiskorúak is) jelezte, hogy fizikai bántalmazásnak voltak kitéve a bevándorlási vagy menekültügyi létesítményekben dolgozó rendőrök és fegyveres őrök részéről. Az ENSZ menenkültügyi főbiztosa 2017-ben kifogásolta a parlament által megszavazott új törvényt, amely szerint mindenkit, köztük a gyermekeket is őrizetbe kell venni a menekültügyi eljárás teljes időtartamára. Az Európa Tanács emberi jogi biztosa 2017-ben hasonló tartalmú nyilatkozatot adott ki. A kínzás megelőzésével foglalkozó ENSZ-albizottság 2017-ben sürgette Magyarországot, hogy azonnal hagyjon fel az őrizet túlzott mértékű alkalmazásával és keressen alternatív megoldásokat.
4. Az O.M. kontra Magyarország konkrét ügyben az EJEB (azaz a strasbourgi emberi jogi bíróság) megállapította, hogy az önkényességet súroló fogvatartás miatt sérült a szabadsághoz és biztonsághoz való jog. A hatóságok ugyanis nem jártak el körültekintően és nem vették figyelembe, hogy a kérelmezőhöz hasonló LMBT személyek mennyire vannak biztonságban a többi menedékkérő között, főleg olyanok között akiknél széles körben elterjedtek az ilyen személyekkel kapcsolatos kulturális és vallási előítéletek.
5. Az Európa Tanács főtitkárának különleges képviselője 2017 júniusában Szerbiába és két magyarországi tranzitzónába látogatott. Jelentésében megállapította, hogy a migránsok és menedékkérők Szerbiába történő erőszakos visszafordítása aggodalomra ad okot az emberi jogok európai egyezményének értelmében (élethez való jog és kínzás tilalma). A különleges képviselő megjegyezte továbbá, hogy a menedékkérők röszkei és tompai tranzitzónákban való fogadásával kapcsolatos korlátozó magyarországi gyakorlat gyakran arra készteti a menedékkérőket, hogy illegális megoldásokat keressenek a határátlépésre, akár embercsempészek és emberkereskedők közreműködésével. Jelezte, hogy a tranzitzónákban folytatott menekültügyi eljárások nem nyújtanak megfelelő biztosítékot arra, hogy a menedékkérőket ne utasítsák olyan országokba, ahol fennáll a veszélye annak, hogy az emberi jogok európai egyezménye megsértését alkalmazzák velük szemben. A különleges képviselő arra a következtetésre jutott, hogy a magyar jogszabályokat és gyakorlatokat összhangba kell hozni az emberi jogok európai egyezményének előírásaival. Erre vonatkozóan több ajánlást is megfogalmazott.
2017. júliusában az Európa Tanács Lanzarote-i Bizottságának delegációja is Magyarországra látogatott, és 2 tranzitzónában tettek látogatást. Ezt követően ők is ajánlásokat fogalmaztak meg: biztosítsák a 18 év alatti korúak gyermekként kezelését, biztosítsák a gyermekek szexuális kizsákmányolással és visszaélésekkel szembeni védelmét, a 18 év alattiakat rendes gyermekvédelmi intézményekben helyezzék el, mert a tranzitzónákban nincsenek biztonságban.
2017. decemberében az Emberkereskedelem Elleni Küzdelem Szakértői Csoportjának (GRETA) delegációja látogatott el a két tranzitzónába, és arra a megállapításra jutottak, hogy azok a tranzitzónák, ahol az ott tartózkodókat megfosztják szabadságuktól, nem tekinthetők megfelelő és biztonságos szállásnak az emberkereskedelem áldozatai számára. Felszólították a magyar hatóságokat, hogy fogadjanak el az emberkereskedelem áldozatainak azonosítására szolgáló jogi keretet és tegyék hatékonyabbá az azonosításra szolgáló eljárásokat. Ezenkívül 2018. január 1-től további szabályokat vezettek be általában a kiskorúak, különösen a kísérő nélküli kiskorúak érdekében, többek között speciális tanrendet dolgoztak ki a kiskorú menedékkérők számára.
A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság a 2018. május 15-i következtetéseiben megemlítette, hogy bár Magyarország komoly kihívással nézett szembe a rengeteg migráns és menekült érkezésének köszönhetően, ugyanakkor megdöbbentőnek tartja a hozott válaszintézkedéseket és azt, hogy az ötödik jelentése óta sokat romlott a helyzet ezügyben. A hatóságoknak sürgősen meg kell szüntetniük a tranzitzónákat, különösen a gyermekes családok és az összes kísérő nélküli kiskorú esetében.
folyt. köv.
2. folytatás: Sargentini-jelentés X. pont: a kisebbségekhez tartozó személyek - köztük a romák és a zsidók - jogai, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem.
10. A gyöngyöspatai ügyben - amelyben a rendőrség csak romákra szabott ki bírságot - az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a gyakorlat a romákkal szembeni zaklatást és megkülönböztetést jelent, még akkor is, ha az intézkedések egyébként jogszerűek voltak. Az ügyet az EJEB elé terjesztették.
11. Az Alaptörvénybe bekerült a nemzeti, etnikai, faji, vallási közösségek méltóságának védelme, a Btk. bünteti a közösség elleni erőszakra vagy gyűlöletre uszítást. Ezek tehát pozitívumok.
(hozzáteszem: csak akkor, ha végre is hajtják, de ez, mint pl. a miskolci esetnél is, a gyűlölet-bűncselekmények miatti rendőrségi passzivitásnál is láttuk, még várat magára, a jogszabályi környezet ugyan már adott, de a végrehajtásával a világon senki sem törődik, így olyanok ezek a jogszabályok, mintha nem is léteznének)
folytatás: Sargentini-jelentés X. pont: a kisebbségekhez tartozó személyek - köztük a romák és a zsidók - jogai, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem.
6. Az EBESZ egyik Hivatala 2015-ben helyszíni értékelő látogatást tett Magyarországon, mert értesültek arról, hogy Miskolc városa kényszerkilakoltatásokat hajtott végre romák ellen. A helyi hatóság képviselői már korábban is romaellenes kijelentéseket tettek, és ennek megfelelően módosították a helyi rendeletet is. A város polgármestere egyenesen azt jelentette ki, hogy meg kívánja a várost tisztítani az "antiszociális, perverz romáktól". Ennek megfelelően 2013. február hónapban 50 romák lakta lakást kényszervégrehajtottak annak érdekében, hogy egy stadionfelújítást eszközöljenek. A Kúria utóbb megsemmisítette ezeket a rendelkezéseket, és az alapvető jogok ogy. biztosa (ombudsman) is ezen intézkedéseket elítélő állásfoglalást tett, de ajánlásait a helyi önkormányzat nem hajtotta végre.
Az Egyenlő Bánásmód Hivatal szintén vizsgálatot folytatott le, amelynek eredményeként felhívta az önkormányzatot a kilakoltatások beszüntetésére, és egy cselekvési terv kidolgozására arról, hogy miként biztosítható a lakhatásuk az emberi méltósággal összhangban.
Az Európa Tanács emberi jogi biztosa 2016. januárjában levélben fordult a kormányzathoz (néhány más országban is egyébként) a romákkal szembeni kényszerkilakoltatások ügyében. A magyarokhoz címzett levél kifejezetten tartalmazta a miskolci ügyet.
A helyi önkormányzat végül 2016-ban elfogadta a cselekvési tervet, amelyet az Egyenlő Bánásmód Hatóság is helybenhagyott.
Ennek ellenére a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság a 2018. májusi véleményében megemlítette, hogy a romák lakhatási körülményeinek javítását célzó néhány pozitív fejlemény ellenére az ajánlás végrehajtása nem történt meg.
(megjegyzés tőlem: nyilvánvaló, hogy ezekkel a "cselekvési tervekkel" és hasonló irományokkal befogták a kifogásolók száját, de a végrehajtással már senki sem törődött, hiszen "csak" szegény emberekről van szó, és ez jellemző erre a rezsimre, amely szociálisan érzéketlen és embertelen)
7. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2017-ben azt ajánlotta a magyar hatóságoknak, hogy javítsák tovább a zsidó közösséggel folytatott párbeszédet, tekintsék legfőbb prioritásnak a nyilvános antiszemitizmus elleni fellépést, tegyenek folyamatos erőfeszítéseket az összes faji és etnikai indíttatású vagy antiszemita cselekedet, köztük a vandalizmus és a gyűlöletbeszéd megelőzése, azonosítása, kivizsgálása, bíróságra vitele és szankcionálása céljából, továbbá fontolják meg a jogszabályon olyan módosítását, amely a lehető legszélesebb körű jogvédelmet biztosítja a rasszista bűncselekményekkel szemben.
8. A jelenlegi magyar kormány 2012-ben 50 %-kal megemelte a holokauszt túlélőinek életjáradékát, 2013-ban létrehozta a Magyar Holokauszt Emlékbizottságot, a 2014-es évet a holokauszt emlékévének nyilvánította, elindította több zsinagóga és zsidó temető felújítási programját. A magyar jogszabályok több, a holokausztot lealacsonyító vagy tagadó cselekményt is büntetnek.
Ugyanakkor Orbán Viktor a 2018. március 15-i budapesti beszédében antiszemita sztereotipiákon alapuló szóbeli támadásokat intézett Soros György ellen, ezek pedig a fent említett jogszabályok szerint akár büntethetők is lettek volna.
9. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága a 2018. május 5-i véleménye szerint a roma közösség továbbra is széles körű diszkriminácónak, kirekesztésnek, munkanélküliségnek, valamint lakhatási és oktatási szegregációnak van kitéve Magyarországon. A köznevelési törvény ellenére továbbra is elterjedt az iskolai szegregáció, azaz a roma gyerekek speciális iskolában történő elhelyezése.
Emellett kifejtette, hogy elterjedtek a kisebbségek, különösen a romák, a muszlimok, a migránsok és a menekültek ellen irányuló gyűlölet-bűncselekmények, valamint a politikai közbeszédben a gyűlöletbeszéd, de a médiában és az interneten is, sőt, még a kormány által támogatott kampányok keretében is.
Aggasztónak találta a Bizottság, hogy rendkívül alacsony a nyilvántartásba vett gyűlölet-bűncselekmények száma, amelynek oka, hogy a rendőrség nem folytat vizsgálatot és nem emel vádat az ilyen bűncselekmények miatt.
folyt. köv.
Most van egy kis időm, folytatom a Sargentini-jelentés ismertetését, azok számára, akiket komolyan és nem felszínesen érdekel a magyar politika és főleg az emberi jogok kérdése, érvényesülésük Magyarországon.
Sargentini-jelentés X. pont: a kisebbségekhez tartozó személyek - köztük a romák és a zsidók - jogai, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem.
1. az Európa Tanács emberi jogi biztosa - magyarországi látogatását követően - 2014-ben jelezte, hogy aggasztó a rasszizmussal és az intoleranciával összefüggő magyarországi helyzet és annak romlása, ezen belül a cigányellenesség az intolerancia legkirívóbb formája, amelyről a romákkal szembeni, különösen durva, akár erőszakos cselekmények, félkatonai szervezetek felvonulásai és a romák lakta falvakban őrjáratai is tanúskodnak. Kiemelte továbbá, hogy visszatérő probléma az antiszemitizmus, amely gyűlöletbeszéd és a zsidók, valamint a zsidó tulajdon ellen elkövetett erőszakos cselekmények formájában nyilvánul meg.
Ezen kívül megemlítette a migránsok, köztük a menedékkérők és menekültek ellen irányuló idegengyűlölet, valamint az egyéb társadalmi csoportokkal, köztük az LMBTI személyekkel, a szegényekkel és a hajléktalanokkal szembeni intolerancia kiújulását.
(megjegyzésem: és ekkor még fogalma sem volt az Európa Parlament emberi jogi bizottságának arról, hogy az Alkotmánybíróság által korábban hatályon kívül helyezett szabálysértési passzust - a hajléktalanok felelősségrevonásáról - újra elfogadják és törvénybe iktatják, mintha az AB jogi véleménye és megsemmisítő határozata meg se született volna, és visszahoznak egy olyan embertelen, gyalázatos és kirekesztő törvényt, amely a hajléktalanságot önmagában is bünteti, a hajléktalanokat bilincsben vezetteti el, és elzárással fenyegeti. Ezzel a rezsim kimutatta a foga fehérjét. Holott mi, állampolgárok jelentős összegű adót fizetünk be többek között azért, hogy a hajléktalanokellátást az állam rendezze, fejlessze és fizesse az adónkból, de ezt a pénzt Orbánék afféle hűbéradománynak tekintik, azt ellopják - mint a szegény gyerekek segélyét is -, és Orbán focimániájára áldozzák, az elesett emberekkel szembeni alapvető kötelezettségük betartása helyett. A hajléktalanok számára nincs elegendő mennyiségű, pláne minőségű szállás, újakat csak az egyházak hozta létre, amióta ez a rezsim hatalmaskodik az országon, ez persze, messze nem elégséges, a befizetett adóink ellenére).
2. Az Európa Tanács egyik bizottsága 2016-os véleményében kifejtette, hogy a romák továbbra is rendszerszintű hátrányos megkülönböztetéssel és egyenlőtlenséggel szembesülnek az élet valamennyi területén, ideértve a lakhatást, az egészségügyi ellátáshoz hozzáférést és a politikai életben való részvételt is. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2015-ben azt ajánlotta a magyar hatóságoknak, hogy tegyenek folyamatos és hatékony erőfeszítéseket a romákat sújtó egyenlőtlenség megelőzése, felszámolása, szankcionálása terén, a romák képviselőivel egyeztetve javítsák a romák életkörülményeit, biztosítsák a roma gyerekek egyenlőségét és a minőségi oktatáshoz való jogát, és hozzanak olyan speciális intézkedéseket, amelyek révén megelőzhető, hogy a gyermekeket indokolatlanul speciális iskolákban vagy osztályokban helyezzék el. Az Alapjogi Ügynökség 2018-as jelentése szerint a jelenleg alkalmazásban nem álló, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatal romák aránya a 2011-es 38 %-ról 2016-ra 51 %-ra nőtt.
(ehhez nem árt tudni, hogy a cigányság egyik "vezetője" ma Magyarországon egy korábbi köztörvényes bűnöző, Farkas Flórián, aki Orbán barátságát bírja, és aki ellen bizonyított sikkasztási és hűtlen kezelési ügyek állnak fenn. Polt Péter, a párthű-pártkatona főügyész nem jár el ellene, és nem vizsgáltatja ki a többmilliárdos lopást és hűtlen kezelést, hiszen Farkas Flórián is az ő "kutyájuk kölyke", és Polt Péter mindent megtesz a fideszes vezetők védelmére, ezért helyezték oda. Ide mennek el tehát a pénzek, amit az EU ad és amit mi is befizetünk erre a célra, ahelyett, hogy a kormányzat bármiféle erőfeszítést tenne a helyzet megoldására, ez kényelmes, a pénzt pedig a sameszeik ellopják, mint látható. A romák helyzete pedig folyamatosan romlik, de ahogy a hajléktalanok sorsa, ez sem érdekli Orbánékat).
3. egy konkrét ügyben (Horváth és Kiss kontra Magyarország) a strasbourgi bíróság (EJEB) megállapította, hogy a vonatkozó magyar jogszabályok alkalmazása azt eredményezi, hogy a roma gyerekek túlreprezentáltak a speciális iskolákban, mégpedig a szellemi fogyatékosság módszeresen alkalmazott hibás diagnózisa miatt, holott a színvonalas oktatáshoz mindenkinek egyformán joga van. Az ítélet végrehajtása még mindig folyamatban van,tehát nem történt érdemi előrelépés az ügyben 2013. óta.
4. Az Európai Bizottság 2016-ban felszólító levelet küldött a magyar kormánynak ugyanezért (a 3. pontban már leírt visszásságról van szó, amely arról szól, hogy a roma gyerekeket túl könnyen és nem megfelelően diagnosztizálva bevágják a speciális iskolákba és így nem részesülhetnek normális oktatásban), felhíva a figyelmet arra, hogy ez a jelenség akadályozza a romák társadalmi befogadását. A magyar kormány ebben az ügyben hozott intézkedéseket, többek között a közoktatási törvényt is módosították ennek megfelelően (de a jelenség továbbra is fennáll, amely a romák további leszakadását eredményezi).
5. A Balázs kontra Magyarország konkrét ügyben 2015-ben az EJEB megállapította, hogy korábban nem vették figyelembe egy ügyben a támadás kifejezetten romaellenes motivációját. További több konkrét ügyben szintén hasonló megállapításokat tett a strasbourgi bíróság, azaz nem vizsgálták ki a faji motivációjú visszaélésekkel kapcsolatos vádakat.
2016-ban azonban elfogadták és hatályba lépett Magyarországon a "közösség elleni erőszakra vagy gyűlöletre uszítás" törvényi tényállásának bevezetése, és módosították a Btk-t a félkatonai szervezetek kampányainak megakadályozása érdekében, bevezették az ún. "egyenruhás bűnözés" fogalmát, és az etnikai, vallási, stb. csoport tagja elleni kirívóan közösségellenes magatartást súlyosan rendelik büntetni, tehát a kormány eleget tett ezeknek az előírásoknak.
folyt. köv.
Sargentini-jelentés IX. pont: az egyenlő bánásmódhoz való jog.
1. Az ENSZ munkacsoportja 2016-ban - egy magyarországi látogatást követően - jelentésében kiemelte, hogy a konzervatív családformát, amelynek védelmét törvényekben garantálták, nem szabad ellentétbe állítani a nők politikai, gazdasági és szociális jogaival, társadalmi szerepvállalásuk növelésével. Az új tankönyvek még mindig tartalmazzák a nemi sztereotipiákat, a nőket elsősorban anyaként és feleségként ábrázolják, némely esetben az apáknál kevésbé intelligensnek feltüntetve.
Másrészről a munkacsoport elismert bizonyos eredményeket, mint pl. a családtámogatási rendszerben nagyvonalú intézkedéseket vezettek be.
Az EBESZ a 2018-as parlamenti választások kapcsán megállapítja, hogy a nők továbbra is alulreprezentáltak a politikai életben, és nincsenek jogi követelmények a nemek közti egyenlőség előmozdítására a választási környezetben. Bár az egyik jelentős párt országos listáját egy nő vezette, a nők társadalmi szerepvállalásának kérdése csekély figyelmet kapott a kampányban, a média részéről is.
2. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága üdvözölte az isztambuli egyezmény aláírását (megjegyzés: az aláírás 2014-ben történt meg, de Magyarország azóta sem ratifikálta az egyezményt, amelynek elsősorban jogi okai vannak, ugyanis ehhez kéne néhány büntetőjogi törvényi tényállást is igazítani, ez a mai napig nem történt meg, nem foglalkoznak vele. Az egyezmény egyébként a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről szól).
Ugyanakkor az Emberi Jogi Bizottság szerint továbbra is fennállnak patriarchális sztereotipiákon alapuló attitűdök a nők társadalmi szerepvállalását illetően, sőt, politikai szereplők diszkriminatív megjegyzéseket tettek a nőkkel szemben.
Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a nők alulreprezentáltak a közszféra döntéshozatali pozicióiban, különöen a minisztériumokban és az országgyűlésben.
3. A Bizottság a 92/85/EGK tanácsi irányelvnek való meg nem felelés miatt egy véleményt adott ki, amely kimondja, hogy a munkáltatók kötelesek a várandós vagy szoptató munkavállalóknak megfelelő munkafeltételeket biztosítani egészségük és biztonságuk védelme érdekében. A magyar kormány vállalta, hogy módosítja az erre vonatkozó törvényeket.
4. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága felhívta a figyelmet, hogy a diszkrimináció alkotmányos tilalma nem említi explicit módon a szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló megkülönböztetést, és hogy a család fogalmának alkotmány általi korlátozó meghatározása megkülönböztetéshez vezethet, mivel nem terjed ki bizonyos családmodellekre, köztük az azonos nemű párokra. Az Emberi Jogi Bizottság szerint erőszakos cselekmények, negatív sztereotipiák és előítéletek sújtják a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű személyeket, különösen a foglalkoztatásban és az oktatásban.
5. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága 2018. április 5-i záró következtetéseiben megemlítette azt is, hogy sok mentális, értelmi és pszichoszociális fogyatékossággal élő személyt kényszerítenek egészségügyi intézményekbe és kényszergyógykezelésre, továbbá, hogy a jelentések szerint a zárt intézményekben erőszakos, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot alkalmaznak, és magas a ki nem vizsgált halálesetek száma.
Szeretnék még egy dolgot hozzáfűzni a jelentés VIII. pontjában leírtakhoz, amit talán jó tudni és amit a jelentés azért nem tartalmaz részleteiben (mint látható, sok részre nem is tér ki, nyilvánvalóan a terjedelem okából).
A jelentésben is benne van, hogy júniusban változtak bizonyos törvények. Ilyen pl. az, hogy aki Szerbia felől jön és kér menedéket Magyarországtól, az az elbírálásig a tranzitzónában kell tartózkodjon, ahol többszörös rács, elzárás és fegyveres őrség van (erre kissé vázlatosan a jelentés későbbi része ki fog térni). Ez valójában egy börtönszerű fogvatartás.
Ha elutasítják a kérelmét első fokon, azellen megnyílik a bírósági út, de az új törvénymódosítás úgy rendelkezik, hogy még a jogorvoslat előtt, függetlenül attól, hogy bírósághoz fordul-e vagy sem, elvben el kellene hagyja a szorosan és sokszorosan őrzött tranzitzónát, ugyanis különben nem kap ellátást, nem kap enni. Az új jogszabály kimondja azt is, hogy a jogorvoslat előterjesztésének nincs halasztó hatálya.
Ezért írták azt, amit írtak: ez különösen sérti minden egyes ember jogorvoslathoz fűződő jogát (többek között). A bírósági ítélet nélküli fogvatartás pedig más alapjogokat.
Bár az érintettek bírósághoz fordultak, a jogszabály módosítása miatt nem kaptak enni (ez vajon hány jogot sért egyszerre?). Ezért a Helsinki Bizottság 8 érintett esetében a strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz fordult és ott sürgősséggel meg is nyerték a pereket, a bíróság előírta a magyar állam számára, hogy a kártérítés mellett adjon enni azoknak, akik az ügyük elbírálását várják a tranzitzónában.
Az ügyből hatalmas és jogos nemzetközi felháborodás lett. Ennek hatására a magyar állam kénytelen volt visszakozni és egy állítólagos "jogi kiskapuval" mégis lehetőséget teremtettek arra, hogy élelmezhessék a fogvatartott menedékkérőket.
Tehát jogi kiskapu kellett hozzá, a magyar törvényalkotás jóvoltából, a világ szégyenére. Viszont van-volt egy Helsinki Bizottságunk, amelynek fő feladata a jogsérelmet szenvedettek képviselete, nekik köszönhető tehát, hogy a helyzet megoldódott.
Ami az egyesülési joggal való közvetlen összefüggést illeti (és a Sargentini-jelentés VIII. pontja ezzel foglalkozott), az az, hogy ha kinyírják és ellehetetlenítik azokat a civil szervezeteket, mint amilyen a Helsinki Bizottság is (és még több szervezet), amely felkarolja azokat, akiket nagyon hátrányos és súlyos jogsérelem ért - amely egyébként az emberi jogi chartával és az úniós joggal is ellentétes -, és akik nélkül olyan durván jogsértő intézkedéseket hozhatnak, mint amilyen a fent említett volt.
Tehát ezért kellenek nekünk civil szervezetek, mert azok még most is valamelyest fékként tudnak működni - persze, az EU segítségével - abban, hogy a diktatúra olyan súlyosan embertelen intézkedéseket hozhasson, amilyenekre törvényeket is elfogadott.
folytatás, Sargentini-jelentés VIII. pont, az egyesülési szabadság
4. A Bizottság 2017. decemberében úgy határozott, hogy bírósági eljárást indít Magyarország ellen, amiért az nem teljesítette az úniós szerződésnek a tőke szabad mozgására vonatkozó rendelkezései szerinti kötelezettségeit, miután a nem kormányzati szervezetekről szóló törvény rendelkezései közvetve diszkriminálják és aránytalanul korlátozzák a civil társadalmi szervezeteknek juttatott külföldi adományokat. A Bizottság emellett azt állította, hogy Magyarország megsértette az egyesülési szabadsághoz, valamint a magánélet és a személyes adatok védelméhez fűződő, az Alapjogi Chartában foglalt jogot.
5. A magyar kormány 2018. februárjában bemutatott egy három törvényjavaslatból álló jogalkotási csomagot. Az Európa Tanács egyik szervezetének elnöke és szakértői tanácsának elnöke nyilatkozatot tettek, amelyben kiemelték, hogy a csomag nem felel meg az egyesülési szabadságnak, különösen a migránsokkal foglalkozó nem kormányzati szervezetekkel összefüggésben. Az Európa Tanács emberi jogi biztosa hasonló aggályokat fogalmazott meg 2018. február 15-én, miként az ENSZ különleges előadója is 2018. március 8-án. Ezek mind arra figyelmeztettek, hogy a jogszabály az egyesülési szabadság és a véleménynyilvánítási szabadság indokolatlan korlátozásához vezetne Magyarországon. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága 2018. április 5-i záró következtetéseiben aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a jogszabálycsomag a "nemzet túlélésére" és a polgárok védelmére utalva, illetve egy állítólagos nemzetközi összeesküvéssel összekapcsolva a nem kormányzati szervek munkáját megbélyegezné és akadályozná azokat az emberi jogok, különösen a menekültek, menedékkérők jogainak védelme terén kifejtett fontos tevékenységeikben.
(megjegyzés: no, most már mindenhol látják, hogy a Fidesz vezetői és képviselői elmebetegek, nemcsak a normális emberek mondják, hogy alternatív valóságban élnek, és szó sincs semmiféle nemzetközi összeesküvésről, inkább nagyon súlyos elmebeli állapotról)
Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága hozzátette még, hogy a jogalkotási csomag megfosztaná a nem kormányzati szervezeteket attól a jogorvoslati lehetőségtől is, hogy az önkényes határozatokkal szemben fellebbezéssel élhessenek.
6. A magyar kormány 2018. május 29-én törvényjavaslatot terjesztett elő, amely az előző jogalkotási csomag felülvizsgált változata, és büntetőjogi szankciókat javasol a "jogellenes bevándorlás elősegítésével" szemben.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága kérte a törvényjavaslat visszavonását, aggodalmát fejezte ki, hogy amennyiben a törvényjavaslatot elfogadják, az megfosztaná a lakóhelyük elhagyására kényszerült embereket a kritikus fontosságú segítségtől és szolgáltatásoktól, és tovább szítaná az amúgyis feszült közbeszédet és az egyre terjedő idegengyűlölő attitűdöt.
Az Európa Tanács emberi jogi biztosa hasonló aggályokat fogalmazott meg.
A tervezetet a magyar parlament 2018. június 20-án elfogadta, még a Velencei Bizottság véleményének megszületése előtt, noha az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága kikérte a véleményüket. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa elítélte a parlament határozatát.
2018. június 22-én a Velencei Bizottság és az EBESZ Hivatala jelezték, hogy a büntetőjogi felelősségrevonásra vonatkozó rendelkezs eltántoríthat a védett szervezeti és véleménynyilvánítási tevékenységektől, sérti az egyesülés és a véleménynyilvánítás szabadságát, így a törvényt hatályon kívül kell helyezni.
Sargentini-jelentés VIII. pont: az egyesülési szabadság
1. az Európa Tanács emberi jogi biztosa aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a nem kormányzati szervek legitimitását megkérdőjelező politikusok megbélyegző retorikát alkalmaztak az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap működtetőiként és kedvezményezettjeiként működő nem kormányzati szervek vonatkozásában, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal által végzett ellenőrzések kapcsán.
(megjegyzés: ez nagyon-nagyon finom megfogalmazás. A TEK-kel rohantattak rá a Norvég Civil Támogatási Alap működtetőjére, az Ökotársra és bilincsben vezették el a vezetőjét, annak érdekében, hogy a norvég pénzeket talán így le tudják nyúlni majd. De a norvégok szerencsére, nem hagyták magukat, hiszen szerződés és jogszabály hozta létre azt az állapotot, amelyet a magyar állam durva erőszakkal, jogellenesen és egyoldalúan, fegyveres akcióval fenyegetve fel akart számolni. Emellett összevissza köpködés folyt az norvégok itthoni civil szervezetére, az Ökotársra, végül bíróság állapította meg, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal akciója teljesen törvénytelen volt, jogellenes és indokolatlanul durva. Az egész ügy a legvonalasabb pártállami időket idézte)
Az ENSZ különleges előadója - magyarországi látogatását követően - kiemelte, hogy az alapvető szabadságjogok, mint a vélemény és a véleménynyilvánítás szabadsága, a békés gyülekezéshez és egyesüléshez való jog gyakorlását szabályozó jogi keret jelentős kihívásokat támaszt és hogy a nemzetbiztonsággal és a migrációval kapcsolatos jogszabályok korlátozó hatást gyakorolhatnak a civil társadalmi környezetre.
2. 2017. áprilisában a parlament elé terjesztették a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvénytervezetet. A Velencei Bizottság korábban elismerte, hogy számos oka lehet annak, hogy az állam korlátozza a külföldi finanszírozást, de ezeket a legitim célokat (pénzmosás, stb.) nem szabad ürügyként felhasználni a nem kormányzati szervek ellenőrzésére, illetve arra, hogy korlátozzák azok munkáját.
Az Európa Tanács emberi jogi biztosa 2017. áprilisában levelet intézett az Ogy. elnökéhez, amelyben jelezte, hogy a törvénytervezet benyújtására olyan időszakban került sor, amikor folyamatosan ellenséges retorikát alkalmaztak a kormánykoalíció bizonyos képviselői, akik nyilvánosan "külföldi ügynöknek" neveztek néhány nem kormányzati szervezetet és megkérdőjelezték azok legitimitását, bár a "külföldi ügynök" kifejezés nem szerepel a törvénytervezetben.
(megjegyzés: ez is túlzottan finom megfogalmazás, hiszen pl. a Helsinki Bizottságot, amely elősorban az állam által okozott jogsérelmet szenvedett emberek jogi képviseletét látja el Strasbourgban, már a kormányzati konzultációban is így nevezték, teljesen hamisan és megalapozatlanul, emellett számos nyilvános nyilatkozatban és a sajtóban is. A Helsinki Bizottság már a harmadik pert nyerte meg emiatt és minden egyes esetben kötelezték a kormánypártot, az adott képviselőt, a sajtóterméket, stb. a helyreigazítás közzétételére, amelyet ezek nem tettek meg, ezzel is negligálva egy úniós bíróság döntését, amelyet jobb, ha inkább nem is minősítek, mert mindez minősíti önmagát és a Fideszt is)
Hasonló aggályokat fogalmazott meg az Európa Tanács egyik szervezetének elnöke és szakértői tanácsa is, több jelentésben és véleményben, 2017. májusában.
3. A magyar Ogy. 2017. júniusában elfogadta a törvénytervezetet. A Velencei Bizottság ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy bár történt némi módosulás, de az aggályok továbbra is fennállnak, és továbbra is félő, hogy a módosítások ellenére a törvény aránytalan és szükségtelen beavatkozást jelent az egyesülési szabadságba, a szólásszabadságba, a megkülönböztetés tilalmába.
Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága a 2018. április 5-i következtetéseiben kiemelte, hogy nem áll fenn elégséges indok e követelmények előírására, és úgy tűnik, hogy ezek előírása egyes nem kormányzati szervezetek, köztük az emberi jogok magyarországi védelmével foglalkozó nem kormányzati szervezetek diszkreditálására irányuló kísérlet részét képezik.
folyt. köv.
Ez ugyan még nincs benne a Sargentini-jelentésben, de bizonyítja, hogy az fontos volt és hogy az EU-nak lépnie kell a magyar kormány ellen, minél előbb:
Mától szigorították a gyülekezési törvényt (amely a rendszerváltás egyik fő, garanciális törvénye volt), eszerint már az is gyűlésnek számít, ha 2 ember a közügyekről nyilvános összejövetelt szervez (pl. akármelyik civil szervezet vagy szakszervezet). Az ilyeneket a gyűlés előtt 3 hónappal (!) be kell jelenteni, és a rendőrség új okokból is megtilthatja az ilyen rendezvényeket.
Erősödik a diktatúra, szorul a hurok, már alig választ el bennünket egy hajszál a Rákosi-korszaktól. Ugyanakkor mindez azt mutatja, hogy a diktatúra fél, reszket, és nemcsak az akár építő jellegű kritikát nem bírja, de semmilyet sem.
Nem is véletlen, hogy a kormányfő és sleppje valamennyien pártfunkcionáriusok leszármazottai.
Remélem, az Európa Tanács vitáiban ez a szigorítás is téma lesz.
Sargentini-jelentés VII. pont: A vallásszabadság
(elöljáróban hadd jegyezzem meg, hogy amikor 2011. végén elfogadták az új törvényt a lelkiismereti és vallásszabadságról, én kiabáltam itt ellene. Ezzel a törvénnyel ugyanis az a helyzet állt elő, hogy bár az állam és egyház szétválasztása már szinte évszázados és evidens dolog minden egyes demokratikus államban, itt a magyar parlament, azaz az állam akarta kimondani, hogy melyik egyház minősülhet egyháznak, ami nonszensz. Így is történt, többen elvesztették emiatt az egyházi státuszukat, csak a "jófiúk" maradtak. Persze, az itteni fidesznyik propagandisták - mert itt is vannak bőségesen - próbálták védeni a védhetetlent)
1. A magyar parlament tehát 2011-ben új törvényt hozott a lelkiismereti és vallásszabadságról, amelynek eredményeként 14-re csökkentették a jogszerűen elismert egyházak számát. Az Európa Tanács biztosa szinte azonnal aggályairól értesítette a magyar hatóságokat.
A nemzetközi nyomásra reagálva (!) a parlament 2012-ben növelte is az elismert egyházak számát.
A Velencei Bizottság ezt követően jelezte, hogy a törvény egy sor olyan követelményt állapít meg, amely túlzott és önkényes kritériumokon alapul az elismerést illetően. Jelezte azt is, hogy a törvény egyenlőtlen, sőt, akár diszkriminatív bánásmódot idéz elő a vallási meggyőződések és közösségek között, attól függően, hogy el vannak-e ismerve vagy sem.
2. A magyar Alkotmánybíróság 2013-ban kinyilvánította, hogy a korábban elismert egyházak nyilvántartásból törlése alkotmányellenes volt (rengeteg egyházat töröltek a 2011. törvény elfogadását követően).
Erre reagálva a parlament módosította a 2011-es törvényt és bevezette a "vallási közösségek" és "bevett egyházak" fogalomrendszerét. Sőt, a parlament még az Alaptörvényt is módosította, annak érdekében, hogy felhatalmazza saját magát azon vallási közösségek kiválasztására, amelyekkel az állam majd "együttműködik", és amelyeket elismer.
3. A Magyar Keresztény Mennonita Egyház és mások kontra Magyarország ügyben az EJEB 2014-ben hozott ítéletet, amelyben megállapította, hogy Magyarország a lelkiismereti és vallásszabadsággal összefüggésben megsértette az egyesülés szabadságát.
A magyar Alkotmánybíróság megállapította az egyházak elismerésére vonatkozó egyes feltételek alkotmányellenességét, és kötelezte a parlamentet, hogy az érintett szabályokat hozza összhangba az emberi jogok európai egyezményével. A vonatkozó törvényt 2015-ben a parlament elé is terjesztették, de nem kapta meg a szükséges többséget (azaz elszabotálta a kormánypárt).
Az EJEB ítéletének végrehajtása folyamatban van.
Sargentini-jelentés VI. pont: a tudományos élet szabadsága
1. A Velencei Bizottság 2017. októberi véleménye szerint rendkívül problematikus a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartása és azok garanciái szempontjából, hogy komoly indokok nélkül szigorúbb szabályokat vezetnek be a hosszú évek óta Magyarországon működő külföldi egyetemekre nézve, méghozzá szűk határidőkkel és súlyos jogi következményekkel.
Ezeket az egyetemeket és hallgatóikat védik a tudományos élet szabadságára, az egyesülés szabadságára, az oktatáshoz való jogra, valamint az oktatás szabadságára vonatkozó nemzeti és nemzetközi szabályok.
A Velencei Bizottság javasolta a magyar kormánynak, hogy a munkavállalási engedélyt előíró új szabályokat diszkriminációtól mentesen és rugalmasan alkalmazzák, a meglévő egyetemek által nyújtott oktatás minőségének és nemzetközi jellegének veszélyeztetése nélkül.
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011-es törvény módosításaival kapcsolatos aggályokat az ENSZ különmegbízottai is osztják (2017. április). Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága a 2018. április 5-i következtetéseiben kiemelte, hogy nem áll fenn elégséges indok a gondolat, a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a tudományos élet szabadságának ilyen mértékű korlátozására.
(megjegyzés: mi, akik itt élünk, mindannyian tudjuk, hogy ez a törvénymódosítás elsősorban a CEU-ról szólt, amely Orbán bögyében van Soros György miatt, aki többet tett ezért az országért, mint ő valaha is fog. Ettől is eltekintve, a CEU teljesített kivétel nélkül valamennyi követelményt, a törvénymódosításban foglalt rekordidő alatt is, ennek ellenére a magyar kormányzat nem, és nem, és nem hajlandó aláírni a megállapodást az amerikaiakkal a CEU ügyében, annak érdekében, hogy így is akadályozni próbálják a nemzetközileg leginkább elismert, magas színvonalú hazai egyetem működését. Hogy miért? Csak. És van egy olyan érzésem, hogy soha nem is fogják aláírni, hiszen mindig is ez volt a cél.
Másrészt ismét felhívom a figyelmet arra, hogy újfent látható, a diktatúra erősödése ismét csak olyan, amúgyis kifogásolt, azon nemhogy változtató, de a későbbiekben módosításokkal további korlátozásokat bevezető törvényeken keresztül valósul meg. Ez a módszerük, minden egyes módosítás szorít egy újabbat a présen, amely a magyar embereket fenyegeti és korlátozza, akármiről is van szó)
2. Bár a magyar kormányzat 2019. január 1-ig meghosszabbította azt a határidőt, amely alatt a külföldi egyetemeknek meg kell felelniük a módosítás szerinti kritériumoknak, a magyar kormányzat és a CEU még tárgyalásban vannak és a külföldi egyetemek jogi helyzete továbbra is bizonytalan, annak ellenére, hogy - ezt még a Sargentini-jelentés is leszögezi - a CEU már teljesítette a feltételeket.
(lásd előző ponthoz írt megjegyzésemet: a CEU-val kapcsolatos engedélyeztetést ez a kormányzat szerintem soha nem fogja aláírni, kicsinyes egyéni érzelmek, nevetséges tévképzetek és rágalmak miatt, amelyet az alapítóra szórtak, aki egyébként nem is vesz részt a CEU életében)
3. A Bizottság 2017. december 7-én úgy döntött, hogy keresetet indít az Európai Únió Bíróságán amiatt, hogy a nemzetközi felsőoktatásról szóló 2011. évi törvényt módosító törvény aránytalan mértékben korlátozza az úniós és az Únión kívüli egyetemek működését, és mert a törvényt összhangba kell hozni az úniós joggal.
(megjegyzés: nem felel meg az úniós jognak, holott arra, hogy ezt betartjuk, anno, a csatlakozáskor kötelezettséget vállaltunk)
Mármint minek a címét? Ha a topikcímre gondolsz, annak története van, sokéves itteni fórumozgatás eredménye (bár nem én hoztam létre a topikot).
A jelentés bizony, nagyon alapos, és nagyon komolyan foglalkozik igencsak széles körben az itthoni problémákkal. Szerencsénk, mármint nekünk, magyar polgároknak, hogy az EU tagjai vagyunk.
De még a felénél sem tartok, akármennyire is igyekszem rövidíteni, így folytatom is.
Meggyőződésem, hogy mindenkinek meg kellene ismernie ezt a jelentést és az abban foglalt tényeket.
Kissé szerencsétlennek érzem a címválasztást.
A jelentés ismertetése alapos, részletes. Persze ezek után nem minősíteném a kormányunk által közzétett - a jelentést elmarasztaló szövegeket. Itt vagy érzelmi alapon szólnak hozzá - tekintettel a lengyel-magyar barátságra, vagy tájékozatlanságból - ez esetben kérdés az illető alkalmassága a képviselői tisztség betöltésére - vagy hátsó szándékkal.
folytatás, Sargentini-jelentés V. pont, a véleménynyilvánítás szabadságáról:
5. az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága 2018. április 5-i véleményében aggodalmának adott hangot a véleményalkotás és véleménynyilvánítás szabadságát korlátozó magyar médiaszabályozással és gyakorlataival kapcsolatban. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a jogszabályok egymást követő módosításai következtében a jelenlegi jogszabályi keret nem biztosítja teljes mértékben a cenzúrától és akadályoztatástól mentes sajtót. Aggodalommal állapította meg továbbá, hogy a Médiatanács és a Médiahatóság nem rendelkezik kellő függetlenséggel feladatai ellátásához, és túlságosan széles körű szabályozási és szankcionálási hatáskörrel bír.
6. Az EBESZ tömegtájékoztatás szabadságával foglalkozó képviselője 2018. április 13-án határozottan elítélte, hogy egy magyar médiaorgánum (a Figyelő, Schmidt Mária lapja, mint tudjuk - megjegyzés tőlem) egy több, mint 200 fős listát tett közzé, azt állítva, hogy a név szerint említettekkel együtt több, mint 2.000 fő dolgozik a "kormány megdöntésén".
A Figyelő (amelyet a jelentés nevesít is) listája számos újságíró és egyéb polgár nevét tartalmazza.
Az EBESZ képviselője 2018. május 7-én súlyos aggodalmának adott hangot amiatt, hogy megtagadták több független újságíró akkreditációját, ami megakadályozta, hogy tudósítsanak az új parlament alakuló üléséről.
Megjegyezte, hogy az ilyen eseményt nem szabad a kritikus tudósítások tartalmának visszaszorítására szolgáló eszközként felhasználni és hogy e gyakorlat a magyar parlament új ciklusa számára rossz precedenst teremt.
(megjegyzés tőlem: ezekből a pontokból, miként az előzőekből és a következőkből is egyértelműen napvilágra kerül a diktatúra valós arca. Mivel kevés ember van - még a politikával foglalkozók között is -, aki ennyire széles körűen átlátná a különböző folyamatokat, illetve azt, hogy hogyan erősödnek a diktatorikus folyamatok, hogyan változnak ez irányba a törvények, így ebben a jelentésben ezek egy része összefoglalást nyert. Ezért is ajánlatos olvasni, ezzel a szemüveggel)
Sargentini-jelentés V. pont: A véleménynyilvánítás szabadsága
1. A Velencei Bizottság 2015. június 22-i véleménye a sajtótörvény és a médiatörvény több módosítását szorgalmazza, különös tekintettel az "illegális médiatartalom" fogalommeghatározására, az újságírói források közzétételére és a médiaorgánumokra kiszabott szankciókra. Hasonló aggályokat fogalmazott meg az EBESZ képviselőjének hivatala által megrendelt elemzés, az Európa Tanács emberi jogi biztosa által készített vélemény, valamint az Európa Tanács szakértői által készített vélemény is.
Bár a médiaügyben folytatott megbeszélések hoztak némi változást, de az Európa Tanács emberi jogi biztosának továbbra is aggályai maradtak fent, amelyeket közzé is tett a 2014. évi decemberi jelentésében. A biztos megemlítette továbbá a médiatulajdon koncentrálódásával és az öncenzúrával kapcsolatos problémákat és jelezte, hogy vissza kell vonni a becsületsértést bűncselekménnyé nyilvánító jogszabályt.
2. A Velencei Bizottság 2015-ben elismerte, hogy a magyar kormány tett erőfeszítéseket a médiatörvény javítására, ám a Bizottság ragaszkodott ahhoz, hogy meg kell változtatni a Médiatanács tagjainak megválasztására vonatkozó szabályokat, annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a társadalmi szempontból jelentős politikai és egyéb csoportok tisztességes képviseletét. Felül kell vizsgálni a Médiatanács és a Médiahatóság elnökének kinevezési módját és hatáskörét annak érdekében, hogy csökkenteni lehessen a hatalomkoncentrációt és biztosítani lehessen a politikai semlegességet.
Hasonló aggályokat fogalmazott meg az EBESZ által megrendelt elemzés, az Európa Tanács emberi jogi biztosa által készített, valamint az Európa Tanács szakértői által készített vélemény is.
3. A Velencei Bizottság az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvénnyel kapcsolatos, 2012-es véleményében megállapította, hogy bár az összességében pozitív, de további javításokra van szükség. A törvény későbbi módosításai azonban jelentős mértékben tovább korlátozták a kormányzati információkhoz való hozzáférés jogát.
A módosításokat az EBESZ hivatala által megrendelt 2016-os elemzés is bírálta.
Az elemzés szerint a közvetlen költségként felszámított összegek ésszerűek, de teljességgel elfogadhatatlanok az állami tisztviselők számára a kérdések megválaszolására biztosított határidők.
Amint azt a Bizottság kiemelte, az Alkotmánybíróság, az adatvédelmi biztos és a bíróságok is előremutató álláspontot alakítottak ki ezekben az ügyekben.
4. Az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának választási megfigyelő missziója a 2018-as magyar parlamenti választások kapcsán megállapítja, hogy az információhoz való hozzáférés, valamint a média és az egyesülés szabadsága a közelmúltbeli változások folytán korlátozott volt, és hogy a média kimerítően, ám rendkívül polarizált módon és kritikus elemzés nélkül számolt be a kampányról.
A közszolgálati műsorszolgáltató - feladatának eleget téve - ingyenes adásidőt biztosított a jelölteknek, ám a híradásai és a szerkesztői módszerei egyértelműen a kormánykoalíciónak kedveztek, ami nem felel meg a nemzetközi normáknak.
A legtöbb kereskedelmi műsorszolgáltató beszámolói valamelyik oldal, a kormány vagy az ellenzék mellett foglaltak állást.
Az EBESZ megállapította továbbá, hogy a tulajdonviszonyok átpolitizáltsága a korlátozó jogi kerettel párosulva dermesztő hatást gyakorolt a szerkesztői szabadságra, akadályozva ezzel a választók hozzáférését a sokszínű információhoz.
Azt is megemlítették, hogy a módosítások indokolatlan korlátozásokat vezettek be azzal, hogy kiszélesítették a nyilvánosságra nem hozható információk meghatározását, és növelték az információkérések kezelési díjait.
folyt.
Tovább folytatom a Sargentini-jelentés ismertetését, némi rövidítéssel, de mindenkor annak feltüntetésével, hogy az Európa Parlament bizottsága mire is alapozta a jelentésben foglalt véleményét, amelyet aztán az EP és az Európai Néppárt is kétharmados többséggel elfogadott:
IV. A magánélet védelme és az adatvédelem:
1. egy konkrét ügyben az EJEB megállapította, hogy sérült a magánélet tiszteletben tartásához való jog, miután nem álltak rendelkezésre megfelelő jogi garanciák a nemzetbiztonsági célból lefolytatott esetlegesen törvénytelen titkos megfigyeléssel szemben (Vissy és Szabó kontra Magyarország). Általános intézkedésként módosítani kell a vonatkozó jogszabályokat.
2. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Magyarországon a nemzetbiztonsági célból folytatott titkos megfigyelések jogi szabályozása lehetővé teszi a kommunikáció tömeges lehallgatását, és nem tartalmaz biztosítékokat a magánélet tiszteletben tartásához fűződő jogba való önkényes beavatkozással szemben.
Aggasztónak találták azt is, hogy nincsenek olyan rendelkezések, amelyek hatékony jogorvoslatot biztosítanának visszaélés esetén, valamint azt is, hogy az érintett személyt a megfigyelési intézkedés megszüntetését követően nem értesítik a lehető legrövidebb időn belül.
(akik ezek után is azt mondják, hogy Magyarországon nincs diktatúra, azok nagyon vakok és elfogultak. Ez a pont a legsötétebb rákosista korra enged következtetni)
Folytatom a Sargentini-jelentés ismertetését, de sokkal rövidebben, mert kevés az időm és az anyag nagy. Eddig is fontosnak tartottam, hogy tudatosítsam, milyen előzetes anyagok figyelembevételével készült el a jelentés (nem, nem itthoni sugalmazásra, hanem a Velencei Bizottság, az EU egyik szakértő szerve, és hasonló testületek korábbi állásfoglalása alapján és csak ezek alapján), ezekre most már az adott pont végén utalok, mint forrásokra.
Tehát Sargentini-jelentés III. pont: a korrupció és az összeférhetetlenség
1. a GRECO (lásd előző hozzászólásokat, mi is ez a testület9 2015-ben kérte, dolgozzák ki a magyar ogy. képviselők magatartási kódexét, különös tekintettel az összeférhetetlenségekre. Eszerint a magyar képviselőknek ezt jelenteniük kellene, és szigorítani kellene a vagyonnyilatkozat benyújtására vonatkozó kötelezettséget, illetve erre szankciókat is ki kellene szabni. Ezen felül a vagyonnyilatkozatokat online is nyilvánosságra kellene hozni, az átáthatóság érdekében.
2. az EBESZ (amely megfigyelője volt a 2018. áprilisi választásoknak) megállapítja, hogy a kampánykiadások korlátozott ellenőrzése csökkenti a kampányfinanszírozások átláthatóságát, ezek miatt a szavazók kevésbé képesek tájékozott döntést hozni. A hatályos jogszabályok csak utólagos ellenőrzési mechanizmust írnak elő.
3. a Nyílt Kormányzat Együttműködés (röviden: OGP, amely önkéntes alapon 75 országot és többszáz civil társadalmi szervezetet foglal össze) 2016. végén levelet kapott a magyar kormánytól, amelyben az áll, hogy azonnali hatállyal kilépnek a partnerségből.
4. Magyarország a GDP-je 4,4 %-át, vagy az állami beruházásainak több, mint felét kitevő összegű úniós támogatásban részesül. Továbbra is magas az olyan közbeszerzések aránya (36 %), amelyben csak egyetlen pályázat érkezett.
Az Únión belül Magyarországon a legmagasabb az OLAF pénzügyi ajánlásainak százalékos aránya.
Egy 2016-os OLAF-jelentésben 1,7 milliárd € értékű közlekedési projektet vizsgáltak, amelyben több nemzetközi cég volt a fő érintett (ez nyilvánvalóan a 4-es metró ügye).
2017-ben az OLAF súlyos szabálytalanságokat és összeférhetetlenségeket állapított meg 35 közvilágítási tárgyú szerződést illetően, amelyeket egy, a magyar miniszterelnök veje által irányított cégnek ítéltek oda. Az OLAF megküldte a jelentést a Bizottság Regionális és Várospolitikai Főosztályának azzal, hogy 43,7 millió €-t fizettessen vissza és ajánlásokat is tettek a legfőbb ügyésznek (mármint Polt Péternek).
Az OLAF 2017-ben egy határokon átnyúló vizsgálatot folytatott le, amelyben 31 kutatási és fejlesztési projektben éltek vissza úniós forrásokkal. A Magyarországon, Lettországban és Szerbiában végrehajtott vizsgálat olyan alvállalkozói rendszert tárt fel, amelynek segítségével mesterségesen növelték a projekt költségét és eltitkolták a tényt, hogy ezek az alvállalkozók egymáshoz kapcsolódó vállalkozások voltak. Az OLAF ezért felkérte a Bizottságot, hogy 28,3 millió €-t fizettessen vissza és igazságügyi ajánlásokat fogalmazott meg a magyar igazságügyi hatóságok számára.
Magyarország úgy határozott, nem vesz részt az Európai Ügyészség létrehozásában, amely felelős lesz az Únió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények elkövetőivel és azok bűntársaival szembeni nyomozás és vádhatósági eljárás lefolytatásáért, valamint e személyek bíróság elé állításáért.
5. A gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló hetedik jelentés szerint Magyarországon 1996. óta csökkent a kormányzati hatékonyság, és az ország az egyik legkevésbé hatékony kormányzatú állam az Únióban. A kormányzás minősége tekintetében minden magyar régió az úniós átlag alatt van.
A Bizottság által 2014-ben közzétett antikorrupciós jelentés szerint Magyarországon a korrupciót széles körben elterjedtnek (89 %) érzékelik.
A Világgazdasági Fórum által közzétett 2017-2018. évi globális versenyképességi jelentés szerint Magyarországon a vállalkozási tevékenység folytatása szempontjából az egyik legproblematikusabb tényezőt a korrupció jelenti.
Ez volt a Sargentini-jelentés III. pontja, amely az átláthatósággal, összeférhetetlenséggel és a korrupcióval foglalkozik. Az e pontban foglaltakat Orbánék nem teszik az ablakba, helyette hazudoznak inkább mindenféle migrációs mendemondákról, de nem tudják elfedni a Sargentini-jelentésben foglaltak igazságát, hiszen az tényeken alapszik.
Jól megdrágul a tej, a hús, a kenyér.
Közben a kormány költségvetésében 2,7 %-os inflációval számol, még az MNB is 3,1 %-ot prognosztizál, de a nyugdíjakat ez nem érinti, mert az áremelkedés a fidess szerint nem éri el a 3%-ot. Azzal nem tőrödnek, hogy a KSH vásárlói kosara köszönő viszonyban sincs a valósággal. Ez különösen igaz a nyugdíjasokra, akikre nem jellemző, hogy a gyorsan elavuló, s emiatt jelentősen csökkenő áru szórakoztató elektrónikai termékeket vásárolnak, hanem elsősorban élelmiszereket, a gyógyszereik és a rezsiköltségeik fizetése mellett. Még a gyorsan divatjamúlt ruházati termékeknek, melyeket a kiárusításkor az eredeti ár töredékéért lehet megvenni, sem ők a vásárlói. Közben a munkaerőhiány miatt a fizetések legalább 10-15 %-kal növekszenek. Így az olló egyre inkább nő a nyugdíjasok kárára. De ezt a sok elbutított, agymosott fidess hívő nem látja, továbbra is hálásan csókolgatják a szeretett vezér kezét a nevetséges, megszégyenítő, lealázó 10 ezer forintos utalvány miatt. Sajnos, Európa peremére, feudális viszonyok közé kerültünk. Ezért lenne igazságosabb és tisztességesebb a svájci indexálás visszaállítása. De erre, én ma nem sok esélyt látok. Ma láthatóan nincs erő és akarat orbán megállítására. Zuhanunk a feudális középkorba. Éljen I. viktor király!!!
"A hiány egyik oka az uniós támogatások elmaradása. A másik fontos ok az, hogy a minisztériumi költések jobban növekedtek, mint amit eredetileg vártak."
Ez is az adófizetőknek fog sok pénzébe kerülni. Lehet tapsolni...ha már a kormány eltapsolta a pénzeket.
https://hvg.hu/gazdasag/20180924_Tovabb_koltekezik_a_kor many_mar_1708_milliard_forint_az_idei_koltsegvetesi_hiany
EMBEREK!! Még mindig sunyi hallgatás van? Csak a bajusz alatti morgolódás és a fotelból politizálás megy?? Meddig? Már lent a gatya!! ÉBRESZTŐ!!!!!!!!
https://index.hu/belfold/2018/09/24/egy_kormanykritikus_ tanulmany_miatt_bevontak_a_szazadveg_folyoiratot_lemondott_a _szerkesztobizottsag
Folytatás, Sargentini-jelentés II. pont: az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, a bírák jogai:
6. a Baka kontra Magyarország-ügyben (Baka Andrásról, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökéről van szó) az EJEB a 2016. június 23-án hozott ítéletében megállapította, hogy sérült Baka Andrásnak a bírósághoz forduláshoz és a szabad véleménynyilvánításhoz való joga.
(előzmény: Baka András a Legfelsőbb Bíróság elnöke volt, akit idő előtt eltávolítottak az állásából azzal, hogy a Legfelsőbb Bíróság megszűnt és Kúria lett belőle. Az ominózus törvény nem tette lehetővé, hogy Baka András bírósághoz forduljon jogorvoslatért, ezért fordult az EJEB-hez. Mivel eltávolítása nyilvánvalóan összefüggött azzal, hogy Baka András bírálta az igazságügyi reform egyes részeit, így ezügyben is döntött az EJEB és komoly kártérítést is megítéltek a volt főbírónak)
7. a Jóri András konra Magyarország ügyben (Jóri András adatvédelmi biztos volt) szintén jogsértést állapítottak meg. Jóri Andrást 6 évre nevezték ki adatvédelmi biztosnak, de 2012-ben új törvényt hoztak, amely az adatvédelmi biztos intézménye helyett létrehozta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot. Az EJEB megállapította, hogy a felügyeleti hatóságok függetlensége szükségszerűen magában foglalja, hogy lehetővé kell tenni számukra a teljes hivatali idejük kitöltését, és Magyarország megsértette a 95/46/EK sz. irányelv szerinti kötelezettségét. Válaszul Magyarország (azaz a kormányzat és a parlament) módosította a biztos kinevezésére vonatkozó szabályokat, bocsánatot kértek Jóri Andrástól és kifizették neki az ellentételezési megállapodás szerinti összeget.
8. a Velencei Bizottság több hiányosságot tárt fel az ügyészségről szóló 2011. évi törvénnyel, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról szóló másik törvénnyel kapcsolatban. A GRECO egy 2015-ös jelentésében sürgette a magyar hatóságokat, hogy tegyenek lépéseket a visszaélések megelőzése és az ügyészség függetlenségének erősítése érdekében. A GRECO azt is kérte, hogy az ügyészek elleni fegyelmi eljárások legyenek átláthatóbbak, az ügyek átosztására másik ügyészre pedig szigorúbb jogi kritériumok és indokolási kötelezettségek vonatkozzanak. A magyar kormányt ezeket vitatta (a GRECO jelentéseit, felhívás ellenére nem tették közzé).
Sargentini-jelentés II. pont: az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, a bírák jogai:
1. 2011-ben az újonnan létrehozott Országos Bírói Hivatal elnökét széles jogkörrel ruházták fel. A Velencei Bizottság 2012-ben többször is bírálta ezt a túl széles jogkört. Hasonló aggályokat fogalmazott meg az ENSZ különleges előadója 2012-ben, illetve a korrupció ellen fellépő államok csoportja (GRECO) is, 2015-ös jelentésében. Mindezek hangsúlyozták, hogy erősíteni kell az OBH felügyeleti szerepét, mivel az OBH elnöke - akit az Ogy. választ - nem tekinthető bírói önigazgatási szervnek. A nemzetközi ajánlásokat követően korlátozták az OBH elnökének hatáskörét és nagyobb lett az egyensúly az OBH elnöke és az OBT között.
2. 2012. óta pozitív lépéseket tettek aziránt, hogy bizonyos feladatokat átruházzanak az OBH elnökéről az OBT-re, de ebben további előrelépésekre van szükség. Az OBH elnöke pl. jogosult bírák áthelyezésére és kirendelésére, és szerepet játszik fegyelmi ügyekben is. Az OBH elnöke emellett javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a bíróságok vezetőinek kinevezésére, felmentésére, ideértve a fellebbviteli bíróságok elnökeit és alelnökeit is. A GRECO üdvözölte a magyarországi szabályok 2012. és 2014. évi módosításait, amelynek következtében az OBT szélesebb felügyeleti jogkört kapott a kiválasztás során. Az OBT időközben (2018. májusában) határozatokat fogadott el arról, hogy az OBH elnöke törvénysértően nyilvánít eredménytelennek pályázatokat akár bírói, akár vezetői helyekre.
( sajnos, az OBT legtöbb tagja, konfrontálódván az állampárti kedvezményezettekhez tartozó OBH-elnökkel, lemondott. Ugyanakkor egy bíró is pert nyert az OBH elnökével szemben, a közigazgatási bíróság megállapította, hogy Handó Tünde, az OBH elnöke jogellenesen nyilvánít pályázatokat eredménytelennek, visszaél a hatalmával, pályázat nélkül is betölt bírói állásokat, stb. Következménye ennek sem lesz, mert Handó Tünde a közvetlen grupp egyik prominens tagja, és Szájer József felesége, a törvénysértéssel pedig ezek nem törődnek)
3. 2018. május 29-én, az alaptörvény módosításával bevezették a különleges ügyekkel foglalkozó új közigazgatási bíróságok rendszerét. (Hogy mi tartozik ide, azt is ők döntik el. Eddig is voltak közigazgatási bíróságok, de valószínű, hogy azok jogszerű és törvényes ítéletei nem tetszettek a hatalomnak.)
4. Az Európai Únió Bírósága kimondta, hogy Magyarország megsértette az úniós jogból eredő kötelezettségeit akkor, amikor 2012-ben a 62 éves kort elért bírákat kötelezően nyugdíjazta (erről anno sokat írtunk, és valóban nagyon komoly jogsértés volt, amely veszélyeztette a bírák függetlenségét). Erre tekintettel a parlament 2013-ban új törvényt fogadott el, amelyben már kimondják, hogy ugyanúgy, ahogy más korhatár-emelésnél is történt, 10 év alatt fokozatosan kell 65 évre csökkenteni a korhatárt, és a törvény meghatározta a visszahelyezés és kompenzáció kritériumait is. Eszerint a bírák visszatérhettek korábbi tisztségeikbe, vagy 12 havi átalányösszeget kaptak ellentételezésként, emellett bíróság előtt további kártérítést igényelhettek. Sajnos, az ilymódon jogsértően eltávolított bírák zöme nem térhetett vissza korábbi állásába, ugyanis azokat már időközben betöltötték (lásd: előző fejezetet Handó Tündéről, az OBH elnökéről).
5. A Gazsó kontra Magyarország ügyben az EJEB megállapította, hogy sérült tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jog. Hozzáfűzték, hogy Magyarországon nem tesznek lépéseket annak érdekében, hogy a kérelmezők jogorvoslatot kérhessenek nemzeti szinten a túlságosan hosszú polgári eljárások miatt. (itt olvashatunk az ügyről, amelyből az is kiderül, hogy az EJEB az ésszerű időn túl elhúzódó eljárások jogorvoslati rendszerének átalakítására vonatkozó kötelezettséget ír elő Magyarország számára: http://eljarasjog.hu/2017-evfolyam/tavol-europatol -az-eszszeru-idon-beluli-eljarashoz-kapcsolodo-jogorvoslati- lehetosegek-szukulese/)
Az új Polgári Perrendtartás - amelyet 2016-ban fogadtak el és 2018. január 1-től hatályos - a polgári eljárások gyorsítását célozza.
folyt. köv.
Folytatás (Sargentini-jelentés I. pontja, az alkotmányos és a választási rendszer működése):
5. Az elmúlt években a magyar kormányzat széles körben folytatott nemzeti konzultációkat. A 2017. évi "Állítsuk meg Brüsszelt" c. nemzeti konzultáció több, a tények tekintetében pontatlan, vagy rendkívül félrevezető állítást tartalmazott (így kell finoman megfogalmazni, hogy a magyar kormány összevissza hazudott).
A magyar kormány 2015-ben konzultációt tartott a "bevándorlás és terrorizmus", majd 2017. októberében a "Soros-terv" vonatkozásában is.
Ezek a konzultációt párhuzamot vontak a terrorizmus és a migráció között, gyűlöletet keltettek a migránsokkal szemben, és kimondottan Soros György személye, illetve az Únió ellen irányultak.
A következő pont a jelentésben az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlenségéről, a bírák jogairól szól.
Talán - mielőtt ismertetném - nem árt szem előtt tartani, hogy a bírák és általában az igazságszolgáltatás függetlensége az egyik legfontosabb garanciális jog minden demokráciában, ez Magyarországon az elmúlt években jelentős csorbítást szenvedett el (és ennek kis része sincs benne a jelentésben, sajnos), és nem véletlen, hogy a LIBE is kiemelt figyelmet fordít erre a kérdésre.
Nézzük a jelentés 1. pontjának megállapításait és azt, hogy mire alapozzák.
I. az alkotmányos és a választási rendszer működése:
1. a Velencei Bizottság véleményére alapoz a jelentés, amely Bizottság már korábban kifejezte aggodalmait a magyarországi alkotmányozási folyamattal kapcsolatban.
A bírálatok a folyamatok átláthatóságára, a civil társadalom nem megfelelő bevonására, a tényleges konzultáció hiányára, a hatalmi ágak szétválasztásának veszélyeztetésére, a fékek és ellensúlyok nemzeti rendszerének gyengítésére vonatkoznak.
(megjegyzés tőlem: hát még ha tudnák, hogy fogadták el az alkotmányt, hogy módosítgatják, szóval, ez csak a jéghegy csúcsának is a csúcsa, sokkal erőteljesebb bírálatra lenne szükség e tekintetben is)
2. Korlátozták az Alkotmánybíróság jogkörét, többek között a költségvetési kérdések vonatkozásában és eltörölték az actio popularist (amellyel addig bárki közvetlenül az Alkotmánybírósághoz fordulhatott), megszüntették a 2012. január 1. előtti ítélkezési gyakorlatra való hivatkozás lehetőségét, korlátozták az Alaptörvény módosításaira vonatkozó alkotmányossági vizsgálat lehetőségét.
A Velencei Bizottság komoly aggodalmaknak adott hangot mindezek miatt, ajánlásokat fogalmazott meg a kormánynak 2012-ben és 2013-ban is. Ugyanakkor több pozitív megállapítást is tett a Velencei Bizottság (pl. az alkotmánybírák újra nem választhatóságára vonatkozóan, stb.).
3. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága 2018-ban aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a jelenlegi panasztételi eljárás korlátozottabb hozzáférést biztosít az Alkotmánybírósághoz, nem ír elő határidőt az alkotmányossági felülvizsgálati jog tekintetében és nem jár halasztó hatállyal az adott jogszabályra nézve. Az új AB-törvény fokozza a kormány által az AB összetételére és működésére gyakorolt befolyást azzal, hogy megváltoztatták az alkotmánybírák számát, kinevezési eljárását és nyugdíjkorhatárát. Az Emberi Jogi Bizottság is aggasztónak találta, hogy korlátozták az AB jogkörét és jogosultságait a költségvetési jellegű jogszabályok tekintetében.
4. Az EBESZ és az Emberi Jogok Hivatalának választási megfigyelő missziója a 2018. áprilisi választásokkal kapcsolatban megállapítja, hogy azok technikai lebonyolítása szakszerű és átlátható volt (megjegyzés tőlem: ez nem igaz, akkor döglött be az informatikai rendszerük, a régit tették vissza, ellenőrizhetetlenné váltak a korábbi adatok és szavazatok) , azonban a választásra kedvezőtlen légkörben került sor.
Az ellenséges és megfélemlítő kampányretorika korlátozott teret hagyott a lényegi vita számára, csökkentette a szavazók arra való képességét, hogy tájékozott döntést hozhassanak.
A jelöltek egyenlő alapon történő versengését jelentős mértékben akadályozta, hogy a kormány túlzott mértékben költött a kormánykoalíció kampányüzeneteit felerősítő nyilvános tájékoztató hirdetésekre (azaz a kormány a saját pártjának kampányolt kormányzati, azaz valamennyi állampolgár által szolgáltatott pénzen, ez pedig összemossa a kormányt a párttal, ami nem demokratikus).
Az EBESZ aggodalmának adott hangot az egyéni választókerületek határainak kijelölését illetően is (bizony, bizony, ezt is régen mondom, ezek a határok elfogultak és részrehajlóak).
Hasonló aggályokat fogalmazott meg a Velencei Bizottság még 2012-ben, amelyben megemlítették, hogy a választókerületek határait átlátható és szakszerű módon kell megállapítani, pártatlan és politikától független eljárás révén, vagyis nem rövidtávú politikai célokat követve.
Folyt.
Erről a gyurcsányi akcióról már az ezredik véleményt olvasom, mind egybehangzó. Ezt most itt TGM: https://hvg.hu/itthon/20180920_tgm_pufoljuk_orbandobo t_gyurcsany_ellenallas
Érdekes, hogy mindenki szembe jön az autópályán. Látható, hogy Gyurcsány már a baloldalon sem megosztó, ott is 90 %-os többséggel utasítják el őt.
Jó lenne, ha végre eltűnne, mert rögtön kiderülne, hogy a bizonytalanok és a csalódott Fideszesek mekkora tömege szavazna más pártra, nem a Fideszre.
Akkor nézzük és kezdjük, mit is fogadott el az Európa Parlament kétharmados (valódi kétharmados, nem ám úgy, mint a Fidesz álkétharmada) többséggel, azaz az ún. Sargentini-jelentés, amelynek elkészítésére az EP felkérte az Állampolgári, Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot (röviden: LIBE) és amelynek elnöke Judith Sargentini.
A határozat preambulumában a bizottság utal az Európai Únióról szóló szerződésre, az EU alapjogi chartájára, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára (Human Rights, az ENSZ határozatával került elfogadásra), az Egyesült Nemzetek és az Európa Tanács nemzetközi emberi jogi egyezményeire, ezek közül is az Európai Szociális Chartára és az Isztambuli Egyezményre, valamint a magyar kormánnyal szemben megfogalmazott következő állásfoglalásokra: 2017. május 17., 2015. december 16. és 2015. június 10. (a magyarországi helyzetről), az alapvető jogok helyzetéről Magyarországon (2013. július 3.), a magyarországi politikai fejleményekről (2012. február 16.), a magyarországi médiatörvényről (2011. március 10.), az Európai Únió Alapjogi Ügynöksége (FRA) és az OLAF éves jelentéseire, stb. Mindezt a teljesség igénye nélkül soroltam itt fel és jól látható, hogy a mostani határozatnak rengeteg előzménye volt, amelyre a magyar kormány is minden esetben reagált, a LIBE mostani jelentése (amelyet tévesen neveznek Sargentini-jelentésnek, de most már hagyjuk így) ezeket az előzményeket foglalja össze.
A határozat preambulumában szerepel, hogy a magyar hatóságok mindig készek voltak arra, hogy vitassák a megállapításokat, de a helyzetet sokszor nem kezelték (megjegyzés tőlem: amit igen, az is benne van a jelentésben), számos aggály továbbra is fennáll, mindez negatív hatással van az Európai Únióról kialakult képre, valamint az Únió hatékonyságára és hitelességére az alapvető jogok, az emberi jogok és a demokrácia globális védelme tekintetében, továbbá arra enged következtetni, hogy ezeket a kérdéseket az Únió összehangolt fellépése révén kell megoldani.
A jelentés itt felsorolja a 12 témakört, amelyben a magyar kormány érintett és amelyek miatt - a jelentés elfogadása esetén - az EP továbbítja az ügyet a 7.cikkelyről történő döntésre a Tanácsnak (a témaköröket majd egyenként itt felsorolom, a jelentés tartalmával együtt).
Úgy vélik, hogy a jelentés mellékletében (azaz a 12 témakörben) felhozott tények és tendenciák együttesen rendszerszintű fenyegetést jelentenek az Európai Únióról szóló Szerződés 2. cikkében foglalt értékekre nézve és egyértelműen fennáll ezek súlyos megsértésének veszélye.
A határozati javaslat tudomásul veszi a 2018. április 8-án tartott magyarországi választások eredményét és rámutat, hogy a magyar kormány felelős azért, hogy felszámolja az EUSzerződés 2. cikke szerinti értékek súlyos megsértésének veszélyét, még akkor is, ha ez a veszély a korábbi kormányok által javasolt vagy jóváhagyott szakpolitikai döntések tartós következménye.
Ezt követően témakörönként fogom ismertetni az Európa Parlament aggályait, amelyek alapján a fenti következtetésre jutottak.
A Sargentini-jelentésben (amely, számomra meglepő, a fidesznyikek szerint Judith Sargentini önálló műve, még életükben nem hallottak arról, hogy az EP-ben is bizottságok vannak és azok kapnak feladatot és nem egyének) meg is említik, ahogy ezt majd én is hozom, hogy évente a GDP 4,4 %-ának megfelelő összegű EU-támogatást kapunk.
Tehát egyrészt a német autógyárak, másrészt az EU adófizető polgárai tartanak el bennünket.
Van dolgozat arról - persze, nem a lakájmédiában -, hogy mit veszítenénk ezek nélkül, milyen lenne a gazdaságunk állapota, mondhatom, siralmas. Bennünket érintene leghátrányosabban, ha kikerülnénk az EU-ból az összes tagország közül, hiszen nincs számottevő iparunk sem, a mezőgazdaságunk pedig abszolút támogatásokból él.
Igen, évente 4,4 % GDP-arányosan, és ezek csak a támogatások. Hogy nem nőtt évente 4,4 %-kal a GDP? Hát persze, hogy nem.
A különbség felől kérdezzék meg kezelőorvosukat és gyógyszerészüket, avagy az Orbán-kormányt, hová is tette, kinek a zsebébe lopta ki azt, ami a magyar embereknek járt, mert a magyar emberek kapták.
Nem tudom ki a Gulyás Gábor (nem is néztem utánna), aki írta ezt, de tetszik:
"
Beleszülettem egy bekerített országba. Harminc évig lestünk nyugat felé. Az ottani fényeket néztük távolról. A részesei akartunk lenni. Ki akartunk kerülni a sötétből, ahol éltünk. Amikor jött a rendszerváltás, szinte el se hittük. Akartunk Európához csatlakozni végre. Utána még tizenöt évig vártunk, figyeltük a tárgyalásokat. Könyörögtünk a Nyugatnak, hogy engedjenek be az asztalukhoz. Hogy mi is ott lehessünk. Aztán eljött a pillanat. Négyszázezer ember ünnepelte a csatlakozást a felvonulási téren. A szinpadon Sting. a levegőben helikopterek. Azóta csak 14 év telt el. De már felvonulási tér sincs. És mi az eltelt idő nagy részében csak folyamatosan odaköpködtünk az asztalra ahova addig áhitoztunk. Ahol enni adtak nekünk. Leszaroztuk őket. Elszórtuk a pénzt amit adtak. Megállás nélkül rohamoztunk ellenük egy manipulatív idióta látszatvezér irányítása alatt. És most kiraknak minket az előszobába. De még onnan is pofázunk, onnan is osztjuk nekik az észt. Egy saját forint nincs az ország zsebében. Nulla a mezőgazdaság, semmi az ipari termelés. A magyar GDP-t az itt lévő német cégek tartják életben. De persze mi okítjuk a németeket. A lakosság fiatal részének hatvan százaléka kivándorolt. A másik része tervezi, hogy elmegy. Az öregek és a vidékiek szegénységben élnek. És mi csak ugatunk, ugatunk és ugatunk."
Hogy mindenkinek világos legyen, min is alapult a menedékkérők éheztetése ez év augusztusban:
Új menekültügyi szabályokat fogadott el a parlament júliusban, eszerint bárkit, aki Szerbia felől jön, azonnal és elbírálás nélkül el és ki kell utasítani.
"Véletlenül" kifelejtették a törvényből, hogy az ez ellen emelt jogorvoslatnak halasztó hatálya van, tehát így nincs. MInden más menekültügyi intézkedésnek van halasztó hatálya, csak épp ennek az egynek nem lett.
Így mindazok, akiket amiatt, Szerbiából érkeztek, ki- és elutasítottak, a továbbiakban - a törvény szellemében - nem a menekültügyi szabályozás, hanem az idegenrendészeti szabályozás szerint vannak a tranzitzónában.
És az idegenrendészeti szabályozás szerint nem kell nekik enni adni (a menekültügyi szerint kell).
Ez a jogi helyzet, így tehát az, amit Pintér mondott, igaz: a szabályozás az oka mindennek.
Azóta mégis találtak valami jogi kiskaput (nevetséges), hogy enni adni tudjanak azoknak, akik a tranzitzónában várják a jogorvoslatuk elbírálását, és most már kapnak is.
Holott egyetlen kis jogszabálymódosítással, 5 perc alatt meg lehetne oldani a helyzetet.
Más kérdés, hogy súlyosan jogsértő és egyben nemzetközi szerződés-sértő az egész, az összes újonnan elfogadott jogszabályi módosítás menekültügyben, ezzel azonban még a Sargentini-jelentés nem foglalkozott, hiszen új.
A HB már bizonyított. Nem kell újra bizonyítania, 8 ilyen ügyet nyert meg jogerősen Strasbourgban. Úgyhogy mondhatsz itt, amit akarsz és próbálhatod mosdatni imádott kormányodat.
Pintér azt jelentette ki, hogy a kifogásolt éheztetés megfelel a jogszabályoknak. És semmi mást. Hogy hogyan lehetett idáig eljutni a jogalkotásban, arról Pintér már nem beszélt (nem is az ő dolga, hiszen ő egy végrehajtó kormányzati képviselő csupán), ez már a parlament bűne.
Okosan - de tényleg, ez most nem gúny - csak arra reagált a képviselői interpelláció esetén, hogy ez az eljárás jogszerű volt, hiszen így rendelkezett a nemrég (július elején) hatályba lépett új menekültügyi szabályozás. Jóhiszemű leszek és azt feltételezem rólad, nadenade, hogy nem is tudtad, hogy július elején megváltozott ez a jogszabály.
Szóval, Pintér kifejezetten csak arról beszélt, hogy a BÁH a hatályos jogszabályoknak megfelelően járt el, és ezt amúgy nem is vonta senki kétségbe, ugyanis nem a BÁH-hal és még nem is Pintérrel van a gond, hanem a jogalkotóval, a parlamenttel, illetve az ottani bamba szavazógéppel, valamint azokkal, akik ilyen jogszabályokat hagyatnak jóvá velük (amit szerintem a képviselők el se olvasnak, vagy ha igen, nem is mernének ellene szavazni). Összességében: a magyar állammal van a gond. Pintér egyébként nem állította azt sem, hogy NEM éheztette a menedékkérőket a BÁH, ha így szólt a jogszabály, hát ők betartották.
Amiről itt te írsz, az valami legendaalkotás megint, és nem szerepel sem a Helsinki Bizottság anyagaiban sehol, sem a Sargentini-jelentésben. Ilyen állítólag megtörtént hülyeségekkel nem foglalkoztak, ahogy írtam a jelentés tényszerű és nem mendemondákon, bemondásokon alapul. Sokkal objektívebb annál, de szerintem te ehhez nem vagy és nem lehetsz hozzászokva, hiszen még most is mindenféle szóbeszédekről írogatsz itt.
Vinnyogni szerintem maximum te szoktál. Amit én sajnálok - és nemcsak én -, az az, hogy a te kormányod (az ál-kétharmad, azaz a 48 %-os támogatottsággal megválasztott kormányod) miatt kell kártérítéseket kifizetnünk, holott csak egy kisebbség embertelen, tisztességtelen és jogellenes magatartásáról van szó. Azaz az Orbán-csapatéról és annak vak támogatóiról, akikhez te is tartozol.
A felnőttek nem kaptak enni és ezt több esetben jogerősen megállapította a strasbourgi bíróság. Ehhez képest pláne nem vagyok kiváncsi a nevetséges legendáidra és mesécskéidre, amiket - gondolom - a szennymédiátokból másolsz ide. Számomra a strasbourgi bíróság ezerszer hitelesebb, mint te.
A hazudsz kutya, más formájában hazudsz kutyahitű a török időkből fenn maradt szólás. Jelentése,a szóló annyira elbizakodott,hogy fel sem tételezi,hogy a másik ember rájön a hazugságára, vagy egyszerien nem érdekli, mert a felfogása szerint neki joga van a másiknak akkorát hazudni,amekkorát csak akar.
Sohasem hasonlítanálak valóságos kutyákhoz. Őket szeretem.
Mivel bizonyítja a HB,hogy a migránsok nem kapnak enni? Ki lopott egy csontvázzá fogyott migránst a tranzitból, aki utolsó leheletével el rebegte a Strasbourgi bíróság előtt papírjait lobogtatva, hogy őt éheztették? Érdekes,hogy az ENSZ vizsgálóbizottsága nem talált éhezőket. A HB -nak és hasonszőrű társainak meg azóta nem hiszek, mióta betettétek ide a határon kutyával megmaratott migránsok fényképét,én meg akárhogy vizslattam kés vagy pengétől származó nyomot láttam. Kutyaharapást egy picurkát se.Az is tökjó eset volt, amikor két migráns előkotortak akiket ha jól emlékszem a rendőrök vertek meg állításuk szerint.. Szegénykéket azóta se találják,pedig jó pénzt ítéltek meg nekik. Ezek egyike sem ment volna át magyar bíróságon. Ugyanis az nem bizonyíték,hogy azt mondta a HB.
Igen sok pénzt összehazudtak már maguknak Most nem vinnyogsz a MI PÉNZŰN-ért?
Egyáltalán nem őrzik őket. Szerbia felé akkor mennek el amikor akarnak.Az elhelyezésük pedig tutira jobb,mint azok a körülmények amik között élnek,amíg el jutnak a magyar határig.
Pontosan írtad. A gyerek azért kap külön enni,hogy a felnőttek ne egyék el a gyerekek elől. Mert a gyerekek ötször kapnak enni,és kiskorúaknak megfelelő minőségben. A felnőttnek meg legyen elég a napi háromszori étkezés.Komolyan írtad,hogy a strasszburgi bírák szerint a gyerekeknek oda kellene adni a felnőtteknek a kajájukat.
Pintér nyilatkozata arra vonatkozott,hogy a tranzitzónába nem szabad behordani akárkinek akárhonnan akármilyen élelmiszert.Mert ha netán valamelyik féleszűnek eszébe jutna jól meghajtatni azokat akik ott vannak az is a mi bajunk lenne,és mekkora aduászt jelentene a migráció pártiaknak.
Ebben a cikkben - amelyben egy fiatal afgán nő felháborító éheztetéséről szól - van fotó is a tranzitzónáról. Meg lehet tekinteni, hogy milyen módon tartják fogva a menedékkérőket a magyar tranzitzónában, tehát Magyarország területén.
Ezt a pert is megnyerte közben a Helsinki Bizottság a magyar állam ellen Strasbourgban.
De én is beteszek ide egy fotót a tranzitzónáról, hogy mindenki láthassa, mennyire "nem fogvatartás" ez. A kormány ugyanis ezt állítja, de a strasbourgi bíróság erre nézve is kimondta, hogy ez jogellenes intézkedés, jogellenesen veszik el a menedékkérők személyes szabadsághoz fűződő jogait (és hogy még emellett éheztették is őket, az már hab a tortán, de szerencsére, a komoly fellépésnek köszönhetően ennek mára vége).
Személyes szabadságot ugyanis csak akkor és úgy lehet korlátozni, hogy arról megfelelő hatóság - általában az EU-ban bíróság - hoz döntést, amely fellebbezhető is. A menedékkérőket azonban úgy zsúfolták be a többrétegű rácsos kerítéssel körülvett konténerekbe, amelyet fegyveres és kutyás őrség is körülvesz, hogy arról semmiféle döntést nem hoztak és nem hozták a menedékkérők tudomására, így azellen nem tudtak bírósághoz fordulni (tehát sérült a jogorvoslathoz való joguk is, amellett, hogy az eljárás embertelen és tisztességtelen és ellentétes az EU alapokmányaiban foglalt emberi jogokkal).
A fenti okokból a strasbourgi bíróság úgy döntött, hogy a tranzitzónában elhelyezés jogellenes fogvatartásnak minősül, amúgy pedig a tranzitzóna is a magyar állam "felségterülete" (amúgyis Magyarország területén van), így ott is pontosan ugyanolyan jogok illetik meg az ott tartózkodókat, mint az ország területén bárhol.
Szintén kártérítést ítéltek meg a fogvatartottak számára, a magyar állam kontójára.
Sajnos, ezeket az összegeket MI fizetjük ki, mi, akik adózunk ennek az embertelen kormányzatnak.
Azt hiszem, az lesz a legjobb, ha egyenként ismertetem a Sargentini-jelentés megállapításait, már csak azért is, mert a vaskalapos fidesznyikek legendaalkotása alól kihúzom ezzel a hivatkozást.
Az olyan végtelenül elfogult és kritika nélküli nyaloncok, mint amilyen nadenade, legalább tanulhatnak valamit, mert ők a lakájmédia írásaiból "tájékozódnak" csak és persze, mindent szó szerint el is hisznek azoknak (meg a fórumra is szó szerint hozzák azt, mint "önálló véleményt").
A Sargentini-jelentés ugyanis rengeteg strasbourgi ítéletet idéz, amelyben a magyar kormány ellen hozott döntést az emberi jogi bíróság.
Ismét hangsúlyozom: a Sargentini-jelentés NEM foglalkozott a migrációval, eszébe sem jutott senkinek, a kettő tehát semmiféle összefüggésben nem áll egymással, még akkor sem, ha a hazug kormányzat és szennymédiája mást akar beadni a népnek (és csak a nadenade-félék hiszik azt el).
A migráció vonatkozásában - de nem azzal szorosan összefüggésben - a menedékkérők emberi jogait vizsgálták, zömmel az emberi jogi bíróság ítéletei alapján.
És ahogy leírtam, most már, mivel nemzetközi botrány lett a dologból és mert nagyon erőteljesen felléptek a civil szervezetek és pereket is nyertek Strasbourgban a menedékkérők képviseletében, tehát most már mindenki kap végre enni a tranzitzónában.
Augusztus közepe óta. De azelőtt nem.
Vannak dolgok, amiket nem tudsz kimagyarázgatni - bár az eddigi magyarázkodásaid is többet ártottak, mint használtak a szíved csücskeinek -, ez pedig nagyon súlyos és nagyon elítélendő dolog.
De persze, ez a te szemedben nyilván nem az, hiszen a te isteneid csinálták.
Ez nem igaz, bár én nem kutyázlak le, mert nekem van modorom, fidesznyik.
8 ügyben nyert pert a Helsinki Bizottság, minden egyes ügyben kötelezte a strasbourgi bíróság a magyar kormányt, hogy adjon enni a menedékkérőknek.
Azok nem kaptak enni, akiknek első fokon elutasították a kérelmét, és vártak a fellebbezésük elbírálására. Azokat éheztették a te idoljaid, azok az álkeresztények.
Ez belefér a ti mentalitásotokba.
Mind a 8 ügy jogerős, mind a 8 ügyben emellett kártérítést is kiszabott az EJEB.
A Sargentini-bizottság ezen felül - merthogy ebben is elmarasztalta az általad támogatott és kimosdatni próbált kormányt - azt is megállapította, hogy a várakozás a tranzitzónában (a fellebbezés elbírálására) nem felel meg a normális fogvatartás szabályainak sem, hanem fokozott őrizetet jelent, így ellentétes valamennyi nemzetközi szerződéssel.
Esetleg tekintsd meg a fotókat a tranzitzónáról és a menedékkérők elhelyezéséről.
Az is benne foglaltatik a strasbourgi ítéletekben, hogy a gyermekeket szándékosan elkülönítették, amikor enni kaptak, nehogy adhassanak a felnőtteknek az ételből, azok hadd éhezzenek.
Mindez egyébként megjelent a sajtóban is, Pintér általam idézett nyilatkozatával együtt, aki arra hivatkozott, hogy holmi jogszabály tiltja a menedékkérők étellel való ellátását.
Ezt teszi a te kormányod emberekkel, ez a bagázs meri azt állítani, hogy keresztény - inkább annak a szégyene -, és komoly jelentősége volt az ügynek a Sargentini-jelentés elfogadásakor, ezt szóban is szemére vetették Orbánnak, nagyon helyesen.
A stílusodat pedig az elvbarátaid között gyakorold, csicska.
Hazudsz kutya!
A gyerekek azért kapnak külön enni,mert ők napi ötszöri étkezésre jogosultak,a felnőttek pedig háromszori étkezésre. Az nem kap enni a tranzit zónában,akinek elutasították a menedék kérelmét,és,ha fellebbezett azt is,és ennek ellenére nem távozik.
Ez megnyugtató, köszi. A Facebookon terjed egyébként. Más kérdés, hogy ezekről (azaz az Orbán-kormányról) bárki elhiszi, az eddigi tapasztalataink alapján.
Már az idézet szövegezése is fals. Akinek van hozzá füle, az kihallja. Ezt a hírt egy ostoba portál tette közzé, azzal a megjegyzéssel, hogy a rendeletet szeptember 12-én fogadta el az országgyűlés. Csak éppen a parlament 17-én ülésezett először.
Az egészségügyi ellátórendszer megvágása túl jól sikerült. A fővárosban megszűnt a sebészeti ágyak negyede, és az ágyveszteségnél is nagyobb veszteség az egészségügyi dolgozók jelentős számának elvesztése és a kapacitások blokkolása az úgynevezet volumenkorlát eszközével. Úgyhogy a gond nem a várólista, hanem az akut sebészeti betegek, a daganatos betegek, az epekövesek, a sérvesek, az emberek ellátása.
A külföldi kezelés legfeljebb figyelemfelhívó lehet. És jövőre majd fodrászhoz Bécsbe, bankfiókba Pozsonyba, egyetemre Kassára, nyaralni Szovátára, pereskedni Újvidékre temetkezni Fiumébe ...
Sajnos, pontosan így van.
Mivel emlegettem a menedékkérők éheztetését, pár szót írnék erről a csúfos történetről. Nem, nem nekem csúfos, hanem a kormánynak, hiszen világfelháborodás lett belőle, mind a különböző kormányzatok, mind az egyházak, mind a népek részéről.
A Fideszes ál-kétharmad (hiszen tudjuk, még 50 %-nyian se szavaztak rájuk) olyan döntést hozott a parlamenti bamba szavazógépével, hogy a tranzitzónában nem kell és nem is szabad enni adni a menedékkérőknek, kivéve a gyerekeket, akiket az étkezés idejére el is különítettek, nehogy a nekik adott ételt megoszthassák a többiekkel. Gondolom, ezzel próbálták eltántorítani őket attól, hogy be akarjanak jönni.
Szerencsére van egy Helsinki Bizottság nevű civil szervezetünk (amely nem Soros-szervezet és soha nem is volt az, mint azt a bíróság kimondta és ennek közzétételére kötelezte a kormányt, amely persze, tojt a bíróság ítéletére), Strasbourghoz fordultak és 8 darab, sürgősséggel megtárgyalt ügyben az EJEB kivétel nélkül minden esetben elrendelte, hogy a menedékkérőknek a magyar állam köteles enni adni és ezt tegye meg. Természetesen, kártérítést is megítéltek, amit MI fizetünk ki.
Más civil szervezetek is igyekeztek segíteni rajtuk, ezeket kitiltotta a kormányzati szerv onnan (egyszerű megoldás, nem?).
Pintér kijelentette - de akkorra már nemzetközi botrány keletkezett az ügyből -, hogy jogszabályi akadálya (!) van a menedékkérők etetésének (mintha nem tudnának bármilyen jogszabályt azonnal meghozni, félóra alatt, bőven van rá példa, akár még kétharmados törvényt is, hiszen a birkáik csak a szavazógombot nyomogatják), és minden maradt a régiben.
Végül - több hónap múlva - mégiscsak komoly sikerrel zárult az ügy: augusztus végén közölte a Bevándorlási Hivatal, hogy találtak egy joghézagot (!), és ennek alapján már tudnak enni adni nekik, és ez meg is indult.
Kérdezem: minek ehhez joghézag? Normális, még méltányosnak sem mondható, hanem alapvető ellátási ügyben - hiszen a nemzetközi egyezmények szerint a menedékkérők ellátásáról annak az államnak kell gondoskodnia, amelynek területén vannak - joghézagot kell keresgélnie egy kormányzati szervnek, hogy betartsa a nemzetközi egyezményekben foglaltakat?
De szerencsére, ezzel elcsitult az ügy, és ez egy hatalmas bizonyíték arra, hogy civil szervezetek és egyházak nélkül (ide nem értve az Orbánék által hízlalt ál-egyházakat) ez se oldódott volna meg, így ezekre, minél erősebb a diktatúra és minél embertelenebbek a körülmények, annál inkább szükség van.
A menedékkérők éheztetésének kérdése volt a Sargentini-jelentés 11. pontjának fő témája. Ez az egyetlen (!) pont függ össze a Sargentini-jelentésben valamennyire a migrációval, ez is érintőleg, hiszen nem a migrációt, hanem a menedékkérőkkel való bánásmódot taglalja, egyébként az a jelentés cseppet sem foglalkozott migrációs kérdéssel.
Tehát hazudoznak összevissza erről is.
Ezzel tele van a FB többek között, de forrást azért nem találtam hozzá. Bár - hozzáteszem - cseppet sem vagyok meglepődve rajta. Az öreg, a beteg, a rokkant útjában áll ezeknek, rájuk csak költeni kell, az nem buli. Amennyiben ez tényleg igaz, úgy szándékos népirtás folyik és ezért fel kellene jelenteni őket. Hogy miért nem teszi senki, nem is értem. A kilakoltatásokkal, a hajléktalanokkal is ugyanezt a népirtást végzik.
És erről mi a véleményed?
"Rengeteg szakember bevonásával, statisztikai számítások alapos elemzése után, úgy kalkuláltuk, hogy jelenleg nem áll rendelkezésünkre elegendő forrás, az állampolgárok által befizetett TB-ből, hogy mindenki életét megmentsék, ezért valahol meg kellett húzni a határt, ezért döntöttünk a 75 év mellett. Felelős kormányként, határozott, és megalapozott döntést kellett hoznunk. Többek között erre is felhatalmaztak minket újra, mikor 2018 áprilisában ismételten 2/3-dal nyertük meg a választásokat. Hosszútávon ez a magyar emberek javát szolgálja majd." - nyilatkozta a megosztó sorokat Dr. Nagy Anikó, egészségügyért felelős államtitkár"
Ezek a 75 feletti emberek több évtizedig fizették a tb-t, és lehet, hogy egyáltalán nem voltak betegek közben. Ez egy biztosítás (volt valaha, amíg ezek be nem tették a kezüket-lábukat ebbe is), amit fizet az ember, aztán amikor szükséges, kivesz belőle. Ez a biztosítás célja.
És tényleg? Erre hatalmazták fel a Fideszt a 2018-as választáson? Hogy hagyja az embereket ellátás nélkül meghalni, ha azok már elmúltak 75 évesek? Ezek után mit mondjunk arra, aki rájuk szavazott, ezek szerint erre szavazott?
Ez dettó olyan, mint a menedékkérők éheztetése.
Igazuk volt az EP-képviselőknek: ezek nem keresztények. Undorítóak. Nem csodálkoznék, ha kiderülne, hogy az idős emberek egészségügyi ellátása elől is kilopják a pénzt.
Johnnynak ilyesmiket kéne elmesélnie az angol újságírónak.
VAgy itt, ez részletesebb: http://hvg.hu/gazdasag/20180828_A_nagy_titkol ozas_utan_raleptek_a_gazra_hogy_a_BMWnek_gyara_lehessen_Debr ecenben