Politikai gumiszoba! Politikai gumiszoba! Politikai gumiszoba
 
Kedves Fórumozók!

Felhívjuk figyelmeteket, hogy a politikai topikokat csak a jogszabályokban kötelezően előírt mértékben moderáljuk, ezért itt fokozott a személyeskedés, vita, anyázás veszélye. Aki ezekbe a topikokba ír, illetve ezeket olvassa, készüljön fel lelkileg, és húzzon vastag bőrt a várható virtuális pofonok ellen, mert a moderátorok itt NEM törlik a bántó hangvételű hozzászólásokat, ha azok nem sértenek személyiségi jogokat, vagy egyéb jogi előírásokat.

A moderálással kapcsolatos további részletek a Felhasználási Feltételekben (http://www.nlcafe.hu/felhasznalasi) olvashatók.

Üdv: a moderátorok
Politikai gumiszoba! Politikai gumiszoba! Politikai gumiszoba

Tanmese felnőtteknek

castaneasativa46
Létrehozva: 2018. augusztus 10. 11:09

Avagy a Gyatlov-rejtély


Igor Gyatlov, ötödéves egyetemi hallgató, 1958 őszén elhatározta, hogy a vizsgák letétele után februárban egy igazi téli havasi sítúrával piheni ki társaival a tanév fáradalmait. A tervezett túrát az Ural hegység északi részén, egy igazi paradicsomi környezetben képzelte el, az Otorten hegy közelében. /Mansy nyelven annyit tesz: "ne menj arra"/ Nosza, összeverbuválta nyolc barátját - egyetemi hallgatókat és frissen diplomázottakat - és beadta az útvonal engedélyezése iránti papírokat. Az illetékes elvtársak ezt - figyelembe véve, hogy a túravezető remek érzékkel a közelgő Pártkongresszus tiszteletére ajánlotta fel - meg is adták azzal a feltétellel, hogy egy plusz elvtársat - bizonyos Zolotarjovot - magukkal visznek tizediknek - aki egyébként civilben fedett KGB ügynök volt.


Gyatlovék elfogadták a feltételt, és 1959 január közepén már készülődtek az indulásra. A kiindulási faluba teherautóval utaztak a rengeteg cuccal - amik egyébként szigorúan leltározva voltak, ez is az engedélyezés feltétele volt - és huszadika után már rótták a hamisítatlan havasi terepen a kilométereket. A mintegy 350 km-es táv a fiatal lábaknak és a gyakorlott síelőknek nem jelentett kihívást, a hőmérséklet nappal mínusz 10, éjjel mínusz 20 körül, de gyorsfőző, meleg, bélelt öltözék, vastag hálózsák tartalék élelem mind a felszerelés része volt, de hoztak mandolint, és lemezjátszót is.


Az első nap után egyikük belázasodott, őt az óvatos túravezető visszairányította a faluba. A kitaposott ösvényen a beteg könnyedén lesiklott, vitte a hírt, hogy társai - érezvén a szél és az időjárás komolyabbra fordulását - esetleg pár napot késni fognak. Senki nem sejtette, hogy ő lesz a szépen induló túra egyetlen túlélője...


Február elsején este a többiek felverték a nagy, masszív katonai sátrat, és naplóírás, zenélés után nyugovóra tértek. Hogy éjszaka mi történt, az a mai napig rejtély, de tény, hogy február 12-én nem érkezett meg a telefonhívás, amiben megegyeztek /a megérkezésről/ de nem érkezett meg még egy héttel utána sem. Persze a hozzátartozók felhívták a hatóságokat, hogy bizony itt valószinűleg baj van, és a keresés megindult civil csoportok és katonák közreműködésével.


Február vége felé azután az első csoport - éppen az, amit a lebetegedés miatt  visszaküldött túratársuk vezetett - megtalálta az utolsó éjszakai szállás helyét, de a széttépett sátorban csak a felszerelés volt meg, meleg ruhák és a bakancsok is - a túrázók sehol.


Azután háromszáz méterre megtalálták az első áldozat - Ludmilla - holttestét. Utána sorban még négyet. Meleg ruha, bakancs nem volt rajtuk. Megfagytak, de a későbbi vizsgálat feltárta, hogy belső, megmagyarázhatatlan sérülések okozták a véget, de külsérelmi nyomok nélkül. A sátor ponyváját egyébként belülről felvágták. A testeken erős radioaktiv szennyeződést mutattak ki. 


A többieket egy csoportban csak két hónappal később, május közepén fedezték fel, a hóolvadás után. Rajtuk sem volt megfelelő öltözék, csak hálóruha, némelyikükön cipő sem. A másik nő teste mellett - a csoportban két hölgy volt - vércseppeket fedeztek fel, de a vizsgálat kiderítette, hogy az egyiküktől sem származhatott.


Mi történhetett?

2 hozzászólás
  1. 2018. augusztus 10. 11:292.

    Teória persze bőven akadt, de a feltárt tények ezeket jobbára cáfolták. Volt mansy támadás - a terület előzőleg az őslakosoké volt, akik nem vették jó néven a háborgatást - de volt yeti, lavina, UFO feltételezés is. Utóbbit ugyan valószínűsítette, hogy a környéken éjszaka más túrázók fényeket láttak, de ezt légköri akna, vagy más is okozhatta.


    A végén persze két feltevés látszott - illetve látszik - a legvalószínűbbnek. Az egyik ez a bizonyos légakna - amikor a kisérleti bomba a légkörben, kis magasságban robban - ez ugyanis olyan erős lökéshullámot gerjeszt, ami a belső szervek elmozdulását, és sorozat bordatörést is okozhat. A másik az, hogy az akkori Szovjetunióban ilyen gyéren lakott területeken előforultak titkos katonai bázisok, ahol kisérleti fegyverek gyártását, kipróbálását végezték. Ilyen volt egy kézi neutronsugaras, vagy más elven működő fegyver is /ami belső sérülést okoz külsérelmi nyom nélkül. Ezt a verziót egyébként alátámasztja, hogy két plusz holttest volt - állítólag - a helyszínen, de ezek menet közben rejtélyes módon eltűntek.Az is gyanúra ad okot, hogy a leltározott felszerelésen túlmenően több tárgyat találtak - síbotot, lámpát. Zolotarjov fényképezőgépéből eltűnt a film - ki vihette el?


    A hatóságok persze mindent elkövettek, hogy a nyomozás mihamarabb véget érjen. A jegyzőkönyveket titkosították, az érintett területet lezárták, oda évtizedekig senki nem mehetett. A hágót azóta Gyatlov hágónak nevezik, emlékmű is áll az elhunytak fényképével. Bár Gorbacsov pártfőtitkár korszakában a titkosítást feloldották, az előkerült jegyzőkönyvek már hiányosak, a tények nehezen követhetők.


    Akárhogyan is volt, itt valószínüleg a vezetés részéről hiba történt, amit nagyon igyekeztek a hatóságok eltitkolni. Ez bizony akkoriban nem volt ritka - sajnos egyes országokban  nem ritka ma sem...

Címlapról ajánljuk

Legnépszerűbb cikkek