Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Páratlan harmincasok
Létrehozva: 2011. október 21. 13:28
Bizonytalanság, bizalmatlanság és csalódások. Miért nehéz ma harmincon felül párt találni? A kérdésre a választ F. Várkonyi Zsuzsa párkapcsolati terapeutával kerestük.
Tovább a cikkre...
Tovább a cikkre...
Én nem látom az összefüggést a hszek között.
Te mintha nem velem beszélgetnél, vagy nem arra reagálnál, amit én írok.
Félelmetes, hogy különbözhetnek ennyire az emberek...
Kösz a bókot ;)
Biztos én is skizi vagyok, mint müge :)
Azért annyira nem volt véletlen ;)
Nem azt mondtam, hogy ki mond igazat, vagy ki nem... hanem azt, hogy amit pl én mondok/tanácsolok/feltételezek/stb abból, amiket pl Te mondtál...szal az mindegy, hogy milyen viszonyban van az igazsággal.
Annál is inkább, hogy Talán Te magad is ma így látod, holnap meg másképp.
Ez tényleg ijesztő.
Ha még így sem érted, akkor te hogyan beszélgettél ebben a topikban napokon át?
(A kérdés költői. 
)
De ez nem vita. Egész egyszerűen ennyire más-más egy-egy ember.
Épp te javasoltad itt a fórumon, ha valaki nem ért valamit, akkor lehet kérdezni, és magyarázni is. Ez is csak ennyi.
Te is leírtad a véleményed, meg én is.
Beszélgetünk, ennyi az egész. Én nem vitatkozom, de ha te vitatkozni szeretnél, akkor vitatkozhatunk.
(Nem értem, hogy jön ide, hogy ki mond igazat, meg ki nem, de nem érdekes.
Köszönöm a véletlen bókot.
)
Nem. Nem jó így sem :)
Ma nagyon nem vagyok formában... de komolyan, olyan bamba vagyok most, hogy ijesztő :)
Ok-ok, zárjuk le ezt a vitát azzal, hogy bár mindannyian magyarul beszélünk, mégis mindenkinek más-más értelmet hordoz egy-egy kifejezés. Sőt, talán önmagunknak is mást jelent ma, mint amit tegnap jelentett. Nyilván emiatt állandóan vitába lehetne keveredni.
De inkább ne tegyük.
Én úgy fogom fel ezt az egészet, hogy tökmindegy igaz-e, amit mondtok, de hasznosíthatom, hogy egy-egy megnyilvánulásomra hogyan reagálnak mások. És akiket értelmesnek/intelligensenek tartok (mint pl Téged) (hopp egy újabb bók... a fenébe :) ), azoknak megpróbálok tanulni a meglátásaiból.
Előzmények:
hj 843.:
"Az utolsó kapcsolatom úgy kezdődött, hogy nem igazából kívántam a lányt, ő meg éreztette velem, meg célozgatott rá, hogy ő nem olyan lány, akit könnyen meg lehet kapni. Aztán mondtam neki, hogy jó, akkor 1 hónapig biztos nem fogom erőltetni... erre másnap úgy elkapott, hogy maj'd elájultam :)"
vlcs 846.:
"Aha."
hj 848.:
"Ezt inkább ne is írtad volna :S"
vlcs 877.:
"Miért? Mi baj azzal, hogy nyugtáztam, mi történt veled?"
Így jó?
Nagyon jól hiszed.
Vissza is olvastam... ezután válaszoltam. :)
Szóval mi volt a kérdés?
Olyan értelemben nem lehet, hogy kijelentse az ember, hogy vele szeretné leléni az életét.
Amit te írsz, az nem zárja ki azt, amit én írtam. Ezeket a dolgokat le lehet venni, ahogy írod, de az nem jelenti azt, hogy "kívánod a lelkét" hosszútávon. Vonzó lehet, és érezheted, hogy szeretnél közelebb kerülni a lelkéhez, de nem azt jelenti, hogy valóban le akarod vele élni az életed, mert olyan ember. Szerintem.
De ettől még Te nyugodtan gondolhatod ám másképp.
Te nem kérdeztél semmit, én viszont igen.
Ez nem válasz a kérdésemre.
Egész egyszerűen mást értünk természetes alatt.
Én úgy gondolom, az ember igazából mindig magát adja. Akkor is, ha szerepet játszik, mert akkor az is a valós önmaga, hogy megjátsza magát.
Valahogy úgy képzeld el, hogy adott szituációban x-szel valahogy viselkedem, de y lehet, hogy teljesen mást hoz ki belőlem azonos helyzetben. De mindkettő én vagyok. Így értettem.
Tehát az ember mindig az adott embert ismeri meg, aki abban a helyzetben épp olyan volt, amilyen.
Még véletlenül sem vagyok informatikus. Minden elektromos ketyere meghülyül a környezetemben, és nem vonz a mátrix.
Én hol mondtam, hogy minden fekete vagy fehér? Attól, hogy határozott elképzeléseim vannak, még nem érzem magam csőlátónak. A vélemény pedig miért ne változhatna? Ahogy tapasztal az ember, és egyre többet lát, úgy szélesedik a látóköre, és változhat a véleménye.
Attól, hogy valamit nem írok le, még nem feltétlenül gondolom az ellenkezőjét.
Miért? Mi baj azzal, hogy nyugtáztam, mi történt veled?
Hát, lehet, hogy igy kéne, bár szerintem ha már a bugyi lekerült, akkor óriási sértés csak igy visszaadni, inkább elegánsan a mellényzsebbe kell gyömöszölni, aztán jöhet a gyömöszölés, ha értitek, mire gondolok...
De ezen nem fogunk összeveszni, felőlem mindenki szavazzon, hogy vissza akarja-e kapni a bugyiját és milyen formában - ha már lekerült róla, és az nem volt véletlen!
A fiúk meg szavazhatnak, hogy ők ösztönösen mit tennének a bugyival, vagy mi jött be eddig nekik...
Persze, ha véletlen volt, az más eset, akkor tényleg nem szép dolog kihasználni a helyzetet...
(Frigyesúr külön kategóriában szavazhat, ha idetéved, mert őt nem tudom hova tenni, már a neve alapján sem)
Sziasztok!
Tudom, ez nem nekem szólt, de segítség képen, ha a bugyija esik le, csak hogy tudd mit kell csinálni: tedd bele a már levert táskába és add vissza neki úgy! :) Totál oda lesz, hogy milyen jól nevelt vagy: a táskáját is oda adtad neki és a kiszolgáltatott, bugyi nélküli helyzetet sem használtad ki!
Hát...
ha leesik a táskája, az jó - mert ez volt a cél...
ha leesik az álla - akkor abból még bármi lehet
ha az orra esik le - akkor Michael Jacksonhoz van köze, szóval bocsánatot kérsz, és balra el...
ha a bugyija esik le...
akkor sztem tudod, mi következik
ha a tantusz esik le neki, akkor vagy apofonok fognak zuhogni, vagy szerelembe estek...
Attól függ mit értesz "meglökés" alatt ;)
Őszinte= Ő szinte őszinte.
Különben is, csak a könyöke sérül, ha nagyon meglököd...
De most komolyan:
Lökd ki a kezéből a táskáját, majd kapd el, és add vissza neki, és mondd: Ezt elejtette, kisasszony!
A csajok bírják az ilyen mutatványokat.
Megmondom azt is, hogyan kell:
Legyeskedj körülötte, hátha ő is házatlan csiga, és bekapja a legyet!
ó, megtaláltam a kérdést!
Ügyes vagyok?
Válasz:
Nem mondani kell, éreztetni!
Miért van az, hogy az én kérdésemre senki sem reagál, maximum beleköt egy-egy szóba!? :)
Ennyire nagy marhaságokat kérdezek... kezdek kétségbe esni :)
Persze, hogy arra reagált. Én meg vlcs-re reagáltam. Csinálok folyamatábrát, az egy kép, amiből megérted (remélem):
hj -> vlcs -> müge -> hj ->
-> Aha-élmény
Végy példát Stephen Hawkingról!
Már ami az élőszót illeti... bár nincs túl bársonyos hangja, ez tény.
Nem-nem, eredetileg ő arra reagált, amit én kérdeztem :P
De a kávé tényleg rám férne :)
hj!!!!
Igyál egy kávét!
Ez vlcs kérdése volt, és ő kapta a választ is!
Verbális értelemben talán annak születtem ;)
Legalábbis ami az írott formában... élő szóban sokkal-sokkal gyengébb vagyok :S
"Na már megint képekben beszélek :) Ezzel mindig meggyűlik a bajom :)"
Nem vagy te véletlenül festő?