Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Vajon mi lehet az oka?
Létrehozva: 2020. július 23. 09:24
Sziasztok
Van egy barátom, már egy éve. Fél éve már, hogy együtt is élünk. De egyszerűen nem tudok rajta kiigazodni. Semmiféle intimitás nincs köztünk. Rengeteget beszélgetünk, mindenben mellettem áll, megbízik bennem, ott van velem nap mint nap. De ha közeledni akarok, nem fogadja. Megpuszilnám, elhúzódik, mégfognám a kezét, nem hagyja. Szeretkezés..a szó szoros értelmében még nem isvis köztünk. Csak "dugunk". Még azután sem bújunk össze, csak kiszáll. Ha szeretném megölelni, azt mondja most ne. Ha beszélni szeretnék rólunk, azt totálisan hárítja. Még sosem csókolt meg, magától még sosem ölelt át. Nem mondja ki hogy szeret. Így persze én sem mondom, nem akarom hogy az legyen a válasz, hogy "ühhümm".
Hogy lehet ezt kibírni? Szükségem van intimitásra, közelségre, szeretetre. Tettekkel már tele a padlás, de nekem ez nem elég. Jó lenne fizikailag érezni, hogy számítok, jó lenne hallani, hogy szeretnek. Fejemben tudom, de így hogy egyáltalán nincs köztünk fizikai kontaktus, érintés, csók, puszi, így nagyon nehéz ez elhinni.
Aszongya " ühümmm"
off:
Niddam 
veeeeeeeegem vaaaaan 
es most ismet magyarazkodhatok hogy komoly nagy nagy munkankban egy videokonferencia kozepen min vihogok 
Nem, nincs ilyen rokonság.
Én erröl éppen úgy nem tudok beszélni, mint akiröl a topik nyílt....
"engem a hidegraz a rokoni olelgetesektol ..." akarsz rola veszelni ?
viszem tovabb a gondolatsirt :nem mindenhol es mindenkinek jelenti a tarsastamasz az oleles
oxitocint termel de van akinek ez tultengest okoz es eleve averzioval reagal ra /ok gyakorta szorongok es bizalmatlanok./
Meg nem kerdeztuk meg : europai kulturaban szocializalodott ? A mama szulei estleg nem skandinavok vagy, azsiaiak voltak ? Ugyanis nem mindenhol tarsastamasz jele az oleles
Niddam
az az idezet csak reszben igaz, mert bizony felulirhato a rossz minta 
sot mas mas kulturakban mast es mast jelent az oleles es az osszefonott karok 
egyik masik orszagban a tultenges jele is lehet
Valahogy gondoltam. Ismerem anyukáját, cuki néni, de ahogy mondta náluk nem volt szokás ölelgetni egymást. Barátom is elmondta, hogy náluk nem volt túl érzelmes az anyaiszeretet. Pedig a mama imádja a gyerekeit és viszont. Csak a maga az érintés, ölelés, puszilgatas kimaradt.
"őt ettől kábé a hideg rázza."
Engem meg a "hideg ráz" a rokoni ölelgetésektöl és puszilgatásoktól. Tudom nem rólam van szó, de ami az érdekes, hogy én sem tudnám megmagyarázni, hogy miért. Viszont partnerkapcsolatban (hetero, - csak nehogy félreérthetö legyen) össze tudnék vele olvadni, vagy benne feloldódni, - és itt nem a "koitus" idötartamára gondolok. Egy szakvélemény; - Ashley Montagu szerint, az Érintés c. könyvében (Touching: The Human Significance of The Skin von 1971) "Egy ember csak azt a gyengédséget tudja felnöttként egy másiknak adni, amit gyermekkorában kapott..."
Neeem, neem. Ezen a téren nincs probléma, szex van megfelelő mennyiségben.
Ezeken az oldalakon találkoztam egy aszexuális hölggyel, aki nemigen talál magának társat. Be kell vallanom, nehezen tudom ezt elképzelni, dehát ez van. Lehet, hogy a párod is ilyen típus.
Én biztos nem vagyok cikkíró. És nem vagyok kamu sem - tudom most már ez jönne tőled.
Egyszerűen csak nem válaszol. Kibújik. De ezzel nem tudok mit kezdeni. Írtam már, hogyha párszor kiborultam, ő egymondatba besűrítette, hogy "igen tudom mibajod van, ha 100x mondod el, akkor is" . Szóval nem az van, hogy ért meg. Csak nem tud rajta változtatni. Csak nem értem miért. Nekem pl néha nagyon jólesik egy ölelés, őt ettől kábé a hideg rázza.
Tisztában vagyok a kapcsolatommal, ezt nem kell kivesézni. Felesleges, sokszor átrágtam magam rajta. Hiányzik ez a része, igen, de szeretném megérteni. És elveszteni, kukába hajítani nem akarom.
Megint kiforgatod..pfff
nem ellenőriz..te jó ég! Eszébe sem jutna. Csak megkérdezi "na mivan?" De hidd el ez segít. Már ennyi is hogy kiírom, te meg visszatöltöd. Képtelen szavakba önteni az érzéseit (illetve érintésekkel kifejezni) de most hogy leírom a kapcsoltunkat, végsősoron ő is mindent megtesz. 
Talán valami cikkecske készül a témában.
A gázsi megosztására igényt tartok.
Te miről beszélsz?
Ki beszél arról, hogy bárki is különb nálad vagy valaki másnál? Van aki forrón szereti és van aki nem. Utóbbi te vagy pl. DE!
Neked ott a pasid akit csak meg kellene kérdezned arról amit itt kérdezel. És mi az hogy nem válaszol arra amit kérdezel? Te válaszolsz neki amikor ő kérdez vagy nem? És ha igen, akkor miért ? Ezek a dolgok csak vica verza működnek. És ha elfogadtad ezt úgy ahogy van, mégis miért teregetsz itt ?
Itt meg mi azt próbáljuk megérteni, hogy ilyen főbenjáró gondod van és mégis ott dobtad le a vasmacskát ahol épp nem azt kapod amit hőn szeretnél.
Már ne is haragudj, de ebből nem tudod kimagyarázni magad, akármennyit is írod, hogy törődik veled az ipse, meg telefonálgat naponta akár 10 x is.Meg sms-sel érdeklődik...
Mondjuk ettől én biztos falnak mennék ha állandóan hívogatna/ellenőrízgetne akárki, de te neked ez is tetszik. Magánügy. Attól hogy jön az sms az nem pótólja azt amit hiányolsz és amire ő nem hajlandó veled kapcsolatban.
Gondolkodj el ezen.
Miért lenne megalkuvás? Mert nem cserélgetem a pasikat hetente? Olyan egyszerűen történetek az események köztünk, hogy szinte észre sem vettem és egy pár lettünk. Törődik velem és ez számomra eddig tök idegen volt. Ezért nem is tudom hovatenni az érzelemmentességét. Ma már 2x hívott fel (én szabin vagyok,ő dolgozik) csak azért hogy miújság.
Most mit kell gúnyolódni? Azt hiszed te többet érsz nálam? Nem vagyok hülyegyerek, nem cserélgetem a partnereimet,mint a fehérneműt. Amúgy sem vagyok egy olyan nő, aki évente elfogyaszt 20-30 pasit. Nincs is rá igényem.
A mostani kapcsolatomat sem dobnám a kukába, ezért szerettem volna kicsit mögé nézni, neadjisten a ti segítségetekkel. Megérteni miért lehet.
Úgy gondolom hogy egy anonim fórumon bizony leirhatom a gondolataimat. Senki nem tudja én ki vagyok, honnan jöttem, hol élek a világban, ki a párom, stb. Ez nem kibeszélés. Ha úgy kezdeném, hogy a barátnőm barátnőjének van egy kérdése, az is tök mindegy.
Gondolom nem én vagyok az egyetlen ezen a fórumon,aki feltesz párkapcsolati kérdést. Egyenlőre még szívem joga azt kérdezni névtelenül/arctalanul amit szeretnék.
Ezzel akartam magam is kezdeni, de elkövettem azt a butaságot, hogy próbáltam rávezetni, hogy a megalkuvásnak ára van. És ha ezt teszi valaki akkor ne is rinyáljon..
Nem sikerült. Máskor nem is szoktam így eljárni, mert általában feltételezem mindig hogy felnőtt ember az illető és megvan a józan esze. Túl sok szósz nélkül is megérti pár mondatból, hogy a gáz nála van. Sokszor tévedek emiatt, az biztos.
Ezzel akartam magam is kezdeni, de elkövettem azt a butaságot, hogy próbáltam rávezetni, hogy a megalkuvásnak ára van. És ha ezt teszi valaki akkor ne is rinyáljon..
Nem sikerült. Máskor nem is szoktam így eljárni, mert általában feltételezem mindig hogy felnőtt ember az illető és megvan a józan esze. Túl sok szósz nélkül is megérti pár mondatból, hogy a gáz nála van. Sokszor tévedek emiatt, az biztos.
Érthető, és mégsem!
Ha megalkuszol a korod és a trógerek miatt, akkor oké,, fogadd el a helyzetet.
De akkor messze nem korrekt kibeszélni!
Ehhez csak akkor van "jogod", ha nyúl-cipőzöl, de akkor is vitatott, mennyire jogos kibeszélni!
Mindennek ára van...
Ez esetben az igényelt intimitás neked.
Vagy... tovább keresel
Butaságokat írsz, ismeretlenül. Először gondolkozz kérlek, utána ítélj!!
Ha nem éreznénk jól magunkat egymással, már rég nem lennénk együtt. Mert nincs kényszer, ami össze kéne hogy tartson. Szeretünk együtt lenni. Szerintem elsődlegesen ez számít.
Elolvastam mik a szeretetnyelvek, nekem inkább a testi érintés es a szívességek. Neki talán az ajándékozás. Bár teljesen nem illik rá egyik sem.
Anyukáját ismerem, kb 2 havonta megyünk hozzá látogatóba. Van egy kislánya, ő többször jön hozzánk, idén együtt is nyaralunk. Lánya anyukájával is jóban vagyok, de azért őt nem beszélem ki vele.
Meg csak 1 jobaratjaval találkoztam. Meg néhány olyan emberrel, akivel munkakapcsolatban van. De így őrola nem szoktunk beszélgetni senkivel.
Végül is így is jó.Ha nincs ló jó a szamár is.
Erre sem sokan képesek. Neked sikerült. Grat!
Nem vagyok jo emberismero ..... a mostani baratom ..."yIrtal az 5 szeretetnyelvrol . Hazudnek ha azt mondanam hogy bibliam lett valaha is Gary Chapman / elismero szavak , ajandekozas , minisegi ido ,testi erintes, szivesegek /O azt irja mindenkinek van egy elsodleges es egy masodlagos szeretet nyelve . yTenyleg mi a parod elsodleges szeretetnyelve ? na es mi a Tied ?
Ledob az nlc de ujramondom a magamet
Hogy is van napi 4 vagy 5 erintes kell a tuleleshez ?
"yCsak szeretnem megerteni hogy m i lehet ....az oka ." Jo esetben 20 rosszabb esetben 60 vagy 100 oka lehet
es ha feny derul/ne az olokra sem biztos hogy valtozast idezne elo .
Tenyleg :tudsz valamit a csaladjarol, rokonairol ...ismered a baratait, munkatarsait ......? Ok mit mondanak ?
Én nem gondolkodom holtodiglan-holtomiglan kapcsolatban. Most itt többször olvastam ezt,hogy mi lesz 20 év múlva,meg hogy az exek sorsára jut. De nekem meg sem fordult a fejemben, hogy mi együtt fogunk megöregedni. Most jól érzem magam, ez éppen elég. Csak szeretném megérteni mi lehet az elzárkózás oka.
Ezen miért kell nevetni? Neked ennyire tökéletes az életed?
Én azt hiszem,senki sem lehet tökéletes, ahogy én sem vagyok az a barátomnak. Öt biztos bosszantja, hogy én bújós lennék, neki még ez nem fekszik.
De pl. vele érzem először, hogy nem kell társaság, hogy jól érezzük magunkat. Találkozom a barátaimmal, de vele nem kell, hogy ez mindennapos legyen, míg az előző kapcsolatomban már inkább az volt a jó, ha minél többen vagyunk a szabadidőnkben.
"Jó lenne fizikailag érezni, hogy számítok, jó lenne hallani, hogy szeretnek. Fejemben tudom, de így hogy egyáltalán nincs köztünk fizikai kontaktus, érintés, csók, puszi, így nagyon nehéz ez elhinni."
Ha szerencsés vagy akkor élsz 90 éves korodig.
Hány éves vagy? Oh, hát pár évtized kell még ahhoz a 90 évhez! Szép hosszú élet ekkora boldogságban, szuper!
"Nem is lehet felhozni neki,mert ideges lesz tőle."
Ettől már neked is idegesnek kéne lenned.
De, mindegy is, te jól érzed magad vele
ez a lényeg.
A szelfire még előttem kapott rá, ezen én nem kattogok, mindenki úgy social life ahogy akar. Velem is rak ki képet, ezzel nincs gond, csak tudod, mindig legyen egy két egyedüli is...nehogymánehogy
Én nem vagyok jó emberismerő, ez tény. Tizenévig éltem az előző kapcsolatomban, ott nyilván azt hittem nekem jó. De leginkább a mostani barátom nyitotta fel a szemem sok-sok mindenben. Ő százszor jobban látja az embereket.
Egyszer leírta, hogy "asszem szeretek" de ez már jó rég volt. Azóta erről nem beszéltünk.
Partnernek, társnak tökéletes. Értem az ex-em sosem állt ki, ő bármikor, bárhol. Egyszer rájövök mi ez az egész, de egyenlőre nem beszél érzésekről. Nem is lehet felhozni neki,mert ideges lesz tőle. És persze ha kiborulok, akkor tudja mi a bajom. Csak nem tud vagy nem akar tenni ellene.
Nem velük van a gond, ők olyanok amilyenek, viszont te őket választottad. és csak jóval később derült ki hogy problémásak. Úgy tűnik, rossz az emberismereted, nem ismered fel az ilyen egyedeket. Nagyon könnyen elképzelhető, hogy a jelenleginek is ugyanaz a sorsa mint az elődeinek. Már gondod van vele. Egy tökéletes párkapcsolat nem a megalkudáson alapul. Nem nekünk, hanem neked kell azon átrágódni hogy a jelenlegi vajon miért ilyen, és miért tartasz ki mellette mégis, noha elégedetlen vagy. Ha ezeken átrágódsz, akkor lehet megtalálod a megoldást hogy miért választasz mindig olyant, akik nem jó partnerek. Olyan kívülállóval is beszélgethetsz, aki ismer mindkettőtüket. Lehet hogy olyasmire mutatna rá, amin meglepődnél.
Náéam már ott bukik egy férfi, ha sok szelfit tesz közösségi oldalakra. Szerintem ez kissé nárcisztikus, de hát minden ember más. Nem azzal van a baj hogy közöset nem tesz ki, az már másodlagos. Mondom, nekem nem kellene, bármilyen bűbáj.
Hosszú évekig éltem egy kapcsolatban. Majd kiderült,hogy nagyon nem működik.
Majd azt hittem megtaláltam a tökéletest, végül 3 hónap múlva rá kellett döbbennem,hogy egy pszichopatávap van dolgom. Szerencse hogy ki tudtam hátrálni.
Most egy éve érzem hogy megvan a társam. Csak nem nyílik meg nekem. Azt érzem fél. Ezt nem vallaná be, de azt gondolom tart az elköteleződéstől. Még mindig sokszor csinál szelfiket közösségi oldalra, pedig ott vagyok vele. De nehogy ne legyen egyedül képe, mert akkor biztos vége a nagy függetlenségnek.
Miért ne lenne tökéletes?
A tökéletes azt jelenti hogy kölcsönösen kielégítitek egymás igényeit, minden téren. Te azt mondod, úgysincs olyan férfi aki a te igényeidet kielégítené.
Az hogy ki mennyi idős, mit számít? 80 évesek is élhetnek szerelemben, ők is megtalálhatják életük párját.
Van tökéletes.
Affene, nálad a pont.
Igen, társ kell hogy legyen.
És miközben olvasom hogy a társ csendben az asztalra teszi a kedvenc ételt, a társam most jött a közértből és készíti a vacsorámat, be is hozza, mert napok óta fáj a lábam. És nem mondja hogy szeret, mert felesleges.
Hogyan mondhatod hogy találtál végre egy férfit akire fel lehet nézni, amikor azt sem tudod mi jár a fejében?
Hogyan mondhatod hogy ez egy kapcsolat, amikor az intimitásotokról itt kérsz tanácsot? Nem, ez nem kapcsolat, legalábbis a részedről nem az, és lehet hogy itt a baj. Ha egy férfi szeret egy nőt, akkor az a szerelem nincs megkérdőjelezve. Akkor az a férfi nem állítólag szerelmes, hanem teljesen biztosan az.
Tökéletes úgysincs. Nem vagyok már fiatal. Trógerekre már nem vagyok kíváncsi.
Nem az a típus,aki hagyná magát. Ha nem akarná a kapcsolatot, már rég lépett volna. Neki nem kell, hogy mossák, nem kell hogy elé tegyem a kaját. Ő szól rám: "már megint takarítasz? Hagyd francba" vagy "dehogy főzöl, megyünk eszünk valahol"
Érzelmi szinten, igen igazad van, elutasitasban élek. De emellett, épphogy az önbizalmat nagyon is növelte, bízik bennem, támogat. Olyan dolgokat tesz meg, amit másnak nem igazán tett volna meg.
Így van. A napi szintű odafigyelés megvan. És ez nagyon jól esik.
Olvastam a szeretetnyelvekröl. Ő másképp fejezi ki a szeretetét, mint én. Ezt el is fogadom. Csak jó lenne néha egy simogatás vagy egy puszi.
Ha az eddigi kapcsolatok során csak azt kapta, amit most hiányol, akkor érthető, hogy most arra van igénye, amit eddig nem kapott meg.
Gondoskodó, odafigyelő törődésre.
Közben kiderült, hogy most a másik, az intimebb oldal hiányzik.
Mivel mindkettőre igénye lenne, tovább kell keresnie a megfelelő partnert!
Belegondolva a helyzetbe: nem lehet hozzáérni, nem lehet megpuszilni/megcsókolni, nem lehet ezt, nem lehet azt.... stb
Értem, hogy nem mindig és mindenkor van az embernek kedve a smacihoz, de mégis ez elviselni talán betegebb dolog mint maga a visszautasító...
Ha ez az elutasítás csak jópárszor is bekövetkezik nem badarság e az, hogy összebúrorozni egy ilyen emberrel?
Nekem az jött le, hogy gondoskodó odafigyelést kap, amit talán eddig nem tapasztalt, és igénye van rá.
Mégis, mi a frászt találsz te ebben a kapcsolatban, amikor gyakorlatilag állandó visszautasításban élsz?
Önérzet? Önbecsülés ? Olvastál már efféle fogalmakról?
Hát,ja!
Így is lehet ezek szerint.
Amilyen virágot szakítottál azt kell szagolnod. Nekem úgy tűnik a virágszakítást inkább te akartad és a másik fél csak hagyta magát leszakajtani. Innen lehet a már már csak az aktus idejére eltűrt testi kapcsolat.
Érdekes, ez ktségtelen. Minden esetre olcsóbb neki, mintha kijárna a Kamaraerdőbe...
Azt azért ugye hagyja, hogy mossál rá, főzzél rá, rende tartsd a lakást?
Ha más az igényszinted, akkor ez hosszabb távon nem fog elég lenni.
Minél hamarabb szállsz ki, talán annál kevésbé sérültök.
Arra nem gondoltál, hogy enyhébb fokban aspergeres, ezért nem igénye mindez, ugyanis ezen szocializáció kimarad nekik?!
Na ez az. Én ahhoz vagyok szokva, hogy a párkapcsolat egyik alapja a kompromisszum. Lehet én voltam eddig toleráns. De ha valaki azt szeretné, hogy én tegyek meg ezt vagy azt, mert ő azt szereti, akkor megtenném. Most is toleralom, hogy nem bújok folyton,de jól esne, ha ő is megerőltetné magát, legalább naponta 1x. Csak az én kedvemért. Mert sztem ennyi beleférne, én meg örömködhetnék magamban
Nem vagyunk egyformák. Nekem nagyon jól esik. Nem trécselünk messengeren órákig, csak érzem, hogy gondol rám. És ez bizony valóban jól esik a lelkemnek.
Meghalneeek ha valaki par oras tavollet utan a munkahelyemen olyannal zaklatna hogy mizujs
kapasbol 10 okot is fel tudnek sorolni es ebben a hormon hiany is benne lehetne a szocializacion kivul . de itt az a kerdes hogy ki mit toleral/na es nem az hogy hogy lehetne a masikat rabirni arra ami szamara testidegen
Miért? Nem kelünk egy időben, én már általában a munkahelyen vagyok mikor ő felkel. Csak megkérdezi "mizu" . Nekem jól esik. (ma hosszú idő után nem tudtunk együtt aludni, épp most jött az üzenet
)
Meghalnek ha az akivel egyutt elek minden reggel ramirna
Tudom. A tettekkel nincs is semmi kivetnivaló. Minden reggel rámír mi újság, olyan dolgok is eszébe jutnak velem kapcsolatban amire nem is számítok. Szóval ez nagyon is jól működik. Csak a közelsége, hogy átöleljen vagy adjon egy puszit.
A szeretet jele nem csupan a testi erintes
szeretet jele az is ha ejszaka dolgozoll es csendben asztalodra teszi a kedvenc eteledet vagy italodat es beken hagy a munkad vegzese soran .
hagyjuk mar ezt a ferfi akire fel lehet nezni
lanyregeny motivumot , az eletben TARSA van az embernek .
Igy szocializalodott es kes Itt mostbaz a kerded hogy ezt a masik toleralni tudja e vagy sem.
Mindezek mellett nagyon is megy. Találtam végre egy férfit, aki valóban az, akire fel lehet nézni, akivel értelmesen lehet beszélgetni, aki kiáll mellettem. Nem is akarok mást, csak szeretném megérteni, mitől lehet egy ember ennyire elutasító a testiseggel, érintéssel kapcsolatban, egy olyan emberrel szemben, akit állítólag szeret.
Ahogy írtam nem egy friss kapcsolat és nem is csak szex-kapcsolat.
De nem látok a fejébe és nem is engedi hogy beszéljünk erről.
Nekem nem kell óránként szerelmet vallani, sőt csókolgatni sem, meg taperolni folyamatosan, de felfoghatatlan számomra,hogy neki nincs igénye semmiféle érintésre sem.
"Hogy lehet kiborno ? " kerdezed
en meg azt kerdezem miert kell / lene kibirni ?
nagy a vilag minden zsak elobb vagy utobb megtalaja a maga foltjat 
Felesleges wz onaltatas hogy barki meg fog valtozni a szep szemunkert 
Mindenki sajat eletenek a kovacsa. Mindenki maga dont hogy mit bir mit akar elviselni a tarsatol.
ha nem megy nem kell eroltetni
Felesleges ott mely erzelmeket odafordulast keresni ahol a testi kielegules a lenyeg .