Szóval gy megy tönkre!?

Csak.Oktavia
Létrehozva: 2018. július 29. 11:21

Hello, biztos már számtalan topik van erről a forumon, de nekem most muszáj magamból ezt kibedzélnem, mert úgy érzem megőrülök...(bocsi, de ez.lehet, hogy hosszú lesz)


Lassan kilenc év, ennyi ideje vagyok együtt a párommal. Szerencsésnek éreztem magam, mert ő az első nagy szerelmem, egyetmista első éves korom óta együtt vagyunk (előtte csak kisebb kalandjaim voltak, kapcsolatnak azokat nem nevezném). Szóval szerelem lett belőle és elég hamar össze is költöztünk, ha jól emlékszem tlaán 4 hónap után. Azóta is együtt élünk, most már saját otthonunk van. Nem mondom, hogy minden tökéletes volt, de túléltük a nehézségeket. És már menyasszony vagyok... és azt hiszem itt kezdödtek a problémák, vagy most ébredtem rájuk.


Mivel már elég hamar megállapítottuk mind a ketten, hogy együtt akarjuk leélni az életünket, így én nem gondoltam volna, hogy nyolc évet várok arra, hogy megkérje a kezem, de így alakult. (Hogy azért kérte-e meg, mert már illet megtennie vagy tényleg így akarta azt nem tudom) De a lényeg, hogy igent mondtam...de akkor igazán azon lepődtem meg amit éreztem, vagyis inkább amit nem, konkrétan semmit. (Lehet, hogy ln vagyok a világ leggonoszabb nője), de akkoriban már nem stimmelt köztünk valami, folyton az idióta játékaival játszott és csak azokról volt képes beszélni. A folyton alatt pedig értsétek azt, hogy FOLYTON. Éjjel hajnali 3-4-ig, munka után ha hazajött, vagy ha nem dolgozott akkor napközben is. Én pedig egy biodíszlet lettem az életében szerintem. És az a helyzet, hogy a lánykérés óta sem változott semmi, csak az, hogy most mér nem egyedül vekszem le minden éjjel, mert kaptan egy kiskutyát. Mert abból kifolyólag, hogy ő este 8-9-től hajnali 3-ig játszik, ugyebár én minden éjjel egyedül fekdzem az ágybam, és egyedül alszom el.(a kiskutyával ezt a problémát szerinte kezelte...)


Próbáltam én finoman célozni, hogy nekem ez a szerep, és ez az állapot, hogy egyedül alszom nem jó..hát sokra nem mentem vele. Aztán mondtam én direktbe is, mit értem el vele...hisztit és durvizást...mint egy kisgyerek komolyan mondom. (Hogy ő akkor eladja a számítógépet, mert semmi haszna nincs, meg hasonlók...). Pedigd nekem azzal nincs bajom, hogy játszik (ez a hobbija, ez kapcsolja ki), nekem azzal van bajom, hogy mennyit és azzal, hogy én egy mellékszereplő lettem az életében. 


És most jöhetnének a tanácsok, hogy próbáljam elcsábtani, öltözzek szexin meg hasonlók...Jelentem megvolt, mi lett az eredménye?...soha életemben nem éreztem magam ennyire megalázva a női létemben. Két héten keresztül minden este próbálkoztam...a legapróbb siker nélkül. (Azt sikerült elérnem, hogy a kudarcok miatt minden éjjel álomba sírjam magam...ezt nemlehet túl nagy sikernek hívni). 


Szóval most ott tartunk, hogy feladtam. Nem próbálkozok, minek!? Marad a havi kb. 2 szex...

15 hozzászólás
  1. 2018. augusztus 1. 22:1815.

    Az elet nem hollywoodi filmsorozat .nincs tokeletes kapcsolat, de  mi dontjuk el hogy kivel akarunk egyutt veszekedni es  kit engedunk be mint harmadikat egy kapcsolatunkba.

  2. 2018. augusztus 1. 21:3114.

    Ez az eset kicsit más, mint a tied. Itt először el kellene gondolkozni azon, hogy miért is szerettem bele ebbe az emberbe. Mi változott azóta /a szexen kívül/ Mi maradt el, mikor a játékszenvedély elhatalmasodott rajta. Természetesen a férfi "kiszolgálását" meg kell szüntetni, ragaszkodni kell ahhoz, hogy a házasság - együttélés terhei egyenlően legyenek elosztva. /Apropó: mikor lesz az esküvő?  Rosszul láttam volna, hogy lánykérés volt, esküvő még nem?/


    Nem csak a játékszenvedélyt kell visszaszorítani, hanem azokat az értékeket is előhozni, amik beleszeretéskor még megvoltak. /A szex fontos ugyan, de én úgy érzem, hogy a gyerekvállalás kérdésénél sokkal kisebb súlyú./ 


    Dönteni akkor könnyebb, ha a változtatás oldalán több és súlyosabb érv van, mint a maradás oldalán. A Te esetedben /döntésképtelen ffi/ azért egyértelműbb az eset, mert a gyermek érdeke mindennél előbbre való /a szülő ott kezdődik, hogy felelősséggel, határozottan - és jól - dönt!/ Egyébként minden döntés fájdalmas, az érzelmek, a megszokás nagy úr, de hát ez van.

    előzmény:
    jatszint (13)
    2018-08-01  09:04
  3. 2018. augusztus 1. 09:0413.

    Szia, valamilyen szempontbol egy cipoben jarunk. Meghivlak, hogy szolj te is hozza az en problemamhoz, ha van kedved, "Donteskeptelen ferfival" cim alatt.


    Azt hiszem, a te parod egy gyerek, akinek minden igenye ki van elegitve, es egesz nap nyugodtan jatszhat, pont mint egy gyerek. A jatek mar fuggosegge alakult nala, ami egy letezo tarsadalmi problema. Felelossegvallalas nelkul eli az eletet, tenyleg meg azt se tudja eldonteni, hogy mit egyen? :-/ Gondolom, szinte semmit nem tesz kettotokert es a te valladon van a kapcsolat sulya. Megertem, hogy ketsegeid vannak azzal kapcsolatosan, hogy majd milyen csaladapa lesz.


    Gondolom tudod, hogy a fuggoseg nem gyogyithato, hanem csak kezelheto. Segitseg nelkul nem valoszinu, hogy ki tud gyogyulni belole, de utana is barmikor ebbe vagy mas fuggosegbe visszaeshet. Kezelesenek modja, hogy megkeresik azt a lelki problemat ami miatt neki szuksege van arra, hogy "elmenekuljon" a valos vilagbol.


    A szavaid alapjan gondolom, hogy a parodnak az a lelki problemaja, hogy csak celtalanul eli az eletet, nem tudja, hogy mit akar, nincs megelegedve, nem vallal felelosseget a donteseiert + megprobalt kilepni biztos ebbol, de nem sikerult neki, es feladta, s most csak elmenekul az egesz problema elol. Innen a visszaut nagyon nehez, mert eloszor is kellene vegye a batorsagot, h szembenezzen a problemaival, es legyozze oket, ne adja fel akarmi is van. Szoval olyan munkahelyet keresni, amit szeret, ott kitartani, bizonyitani, es az elet mas teruleten is felelosseget vallani, pl a ti kapcsolatotokban, h te erezd nonek magad mellette. Ez meg akkor is nehez lenne, ha akarna, de szerintem nem akarja, mert o el akar menekulni eloluk. Es ha akarna es tenyleg megprobalna, szerintem mindig meg lenne az eselye, h ujra elmenekul megint es ugyanide jut egy kudarc eseten - amik termeszetes velejaroi az eletnek.


    Szerintem valami valtoztatas kell: tobbet ne szolgald ki peldaul (egy kicsit essen ki ez a nagy biztonsag a laba alol, amiben ilyen jol elvan), csak akkor, ha leul veled beszelgetni, elmondja mi a baj, es tesz konkret lepeseket a baj korrigalasa erdekeben. Mondd meg neki, hogy ideje hogy felnojon es szembenezzen a problemaival, ne elmenekuljon eloluk. Mondd meg, hogy te tovabb nem akarod ezt, hogy arra vagy kenyszerulve, hogy az anyukaja legyel es nem egyenlo partnerek vagytok. Persze ennek lehet nem lesz jo vege, de ez sem egy jo helyzet, veszitenivalod nincs. Ha szakemberhez fordulna, megjobb lenne.


    Es ezt most arra az esetre irtam, ha meg ugy erzed, hogy fontos o neked annyira, hogy megprobald. De igy is az anyukaja maradsz, amig labra nem all es nem tudom, mennyire sikerulhet ez, es hogy mennyit tartana, s mikor jutna ide vissza.


    Szerintem lassan kezdhetsz megbaratkozni a gondolattal, hogy ki kellene lepni az egeszbol (ami tudom, nem lesz konnyu), de gondolkozz rajta. Gondolom, egy olyan ferfit szeretnel te is, aki egy uriember, te nonek erzed magad mellette, szamithatsz ra, tudod, hogy jo apa lesz, stb stb, mind felelossegvallalassal jaro dolgok.


    Persze mindenkinek vannak hibai, de egy (jatek)fuggovel nehez az elet. Te nem vagy boldog. Ha nem is akar valtoztatni ezen, akkor miert maradnal mellette?

  4. 2018. július 30. 09:2312.

    Nem vagy boldog és mellette nem is leszel,elpazaroltál több,mint 8 évet.


    Anyáskodó,gondoskodó típus vagy,ott fogsz szenvedni egy életen át mellette.


    Mit szeretsz benne ????


    Változtass,ha bátor vagy ???? ....de ezt is  megkérdőjelezem,hogy képes vagy e rá a boldogságod érdekében?

  5. 2018. július 30. 00:1011.

    Szerintem menekulj! Minel hamarabb, annal jobb. Nehogy azt hidd, hogy az eletunk vegtelen. Persze, ha igy akarod leelni az eletedet, akkor nem szoltam. Probald ki: volt egy ismerosunk, aki hasonlo cipoben jart. De ott mar tobb eves hazassag is volt, meg egy kisgyerek is. A ferj ott is rabja volt a computernek. Vegul elhatarozta az ismerosunk, hogy ezt megteszi, meg is tette: Odament a ferjehez mikor is az jatszadozott a computerrel,  es mondta neki, hogy en mostmar elvalok toled. Jo, felelte a pasi es fel sem nezett. Folyomanya: szegeny nonek nagyon hosszu evekbe kerult, amig tul tudott lenni a dolgon valasa utan. Hat csak rajta. 

  6. 2018. július 29. 16:2110.

    Van itt bőven más probléma is, nemcsak a  játékfüggőség. Csaknem 30 éves, de nem tudja, mi érdekli, csak siránkozik a  kevés pénzért, de nem akar kilépnia  komfortzónájából.... 


    Topikindító, gondolkodj el rajta, hogy társat akarsz, vagy gyereket? Mert a párod inkább olyan, mint a  gyereked. És nem értem, miért kérdezed, hogy kasztráltad-e? Kasztrálni azt lehet, aki hagyja. Hagyja, hogy a  nő mindent elintézzen helyette. Ha kell főzzön, ha kell, szereljen. Tele a világ balfasz pasikkal, és akkor mit csinálnak a nők? Magukat kezdik hibáztatni, hogy jaj, lehet kasztráltam?.... Keress mást, mert ez nem fog változni. Ha abbahagyja is a  folyamatos játszást, akkopr is egy balfasz marad. Egyébként temagad is azt írtad, nem érzel már semmit iránta. Akkor meg lépj le. Házasságok is bomlanak fel jócskán, ez meg mégcsak lánykérés volt...

    előzmény:
    Kövesdiági (9)
    2018-07-29  13:45
  7. 2018. július 29. 13:459.

    Hosszú volt, de meg is adtad szépen a kérdéseidre a választ....Nem lesz jobb!   Én a helyedben kürülnéznék a "halpiacon"...van e izgalamasabb legény, mint ez a játékfüggő gyerek?


    Kezdhetsz  beszélgetéssel,  "neveléssel"is....választás az ÉLET és a JÁTÉK közül.....Ez is lehet szenvedélybetegség....van rá ierápia  - az egyik ismerősömnek segített, mikor    -   vagy vállalja a terápiát, vagy költözik a család....Vállalta - azóta jó...


    Próbálkozz,  aztán LÉPJ!

  8. 2018. július 29. 12:038.

    Így legalább tudok szembesülni a saját gondolataimmal.

    idézet:
    Csak.Oktavia (7)
    2018-07-29 12:01:15

    Igaz.

    előzmény:
    Csak.Oktavia (7)
    2018-07-29  12:01
  9. 2018. július 29. 12:017.

    Így legalább tudok szembesülni a saját gondolataimmal.

    előzmény:
    Sheriff-2 (5)
    2018-07-29  11:52
  10. 2018. július 29. 12:006.

    Anyu,mi az orgazmus?


    ---Nem tudom kisfiam,kérdezd meg apádat.

  11. 2018. július 29. 11:525.

    Jól mondtad.


    Hosszú lett.

    előzmény:
    Csak.Oktavia (4)
    2018-07-29  11:46
  12. 2018. július 29. 11:464.

    Mondtam hosszú lesz.


    Szóval havi kb. 2szex, ha esetleg eszébe jutok. És még nincs gyerek, nem vagyunk olysn idősek, még csak 30 sem vagyok, és ő sincs.


    Ebből kifolyólag, hogy elégedetlen vagyok, és nem túl boldog az egyéb problémák is egyre inkább felszínre törnek...


    Hogy lehet-e rá számítani? Képes-e majd rólam és a gyerekekről gondoskodni, ha esetleg szükség lesz rá? Jelenleg azt sem tudja nélkülem eldönteni, hogy mit egyen reggelire.


    Lehet, hogy kasztráltam!?...már én sem tudom.


    De, hogy valami nem stimmel, az fix.


    Nem lehet rólam azt mondani, hogy nem vagyok gondoskodó...minden napra van meleg étel, és én főzöm, nem rendelem :)


    Takarítok, rendet tartok, felújítgatom a lakásunkat. Emellett pedig elég önálló vagyok (wc tartályt is tudok már szerelni), szeretem a munkám, építgetem a karrierem.


    Ha haza jön este, kap vacsorát. 


    De ha megkérdezem, hogy mit enne...már káptelen eldönteni. Képes megkérdezni tőlem, hogy mit egyen reggelire. 


    Tudom, hogy itt rontottem el valamit, csak nem értem. Már lehet, hogy nem a nőt látja bennem, hanem egy ”anyát„ aki gondoskodik róla? Vagy kiöltem belőle minden önállóságot???


    A munkájával nem tud mit kezdeni... folyton panaszkodik, hogy nincs elég pénze. De azért már káptelen tenni, hogy változtasson rajta. Én felajánlottam, hogy kezdjen el tanulni egy új szakmát, ami érdekli is és jól tud majd vele keresni, és akár keressen egy új munkát (akár kevesebb pénzért is) ami mellett tud tanulni.


    Mi a válasz erre? Ő nem tudja, hogy mit csinálna szívesen!? Meg nem ért azokhoz a szakmákhoz...és egyszerűen képtelen vagyok megmagyarázni neki, hogy azért kell tanulni, hogy aztán értsen hozzá. Ott tartunk ahol a part szakad...Az új munka keresése se egyszerű ám, véleménye szerint csak úgy lehet munkát kapni, ha van ismerős.. meg nem tudja majd megtanulni az új feladatokat..a legújabb probléma pedig, hogy az egyik állásinterjúra 150km-et kellene utazni, ő annyit nem akar...


    Szóval tudom, hogy marad a mostani munka, a panasz arról, hogy nincs elég pénze (bár a gépre és a játékokra mindig sikerül azért költenie). Bennem pedig az kattog, hogy hogyan bízhatnám rá a saját és a jövőbeli gyerekeink életét...

  13. 2018. július 29. 11:463.

    Mondtam hosszú lesz.


    Szóval havi kb. 2szex, ha esetleg eszébe jutok. És még nincs gyerek, nem vagyunk olysn idősek, még csak 30 sem vagyok, és ő sincs.


    Ebből kifolyólag, hogy elégedetlen vagyok, és nem túl boldog az egyéb problémák is egyre inkább felszínre törnek...


    Hogy lehet-e rá számítani? Képes-e majd rólam és a gyerekekről gondoskodni, ha esetleg szükség lesz rá? Jelenleg azt sem tudja nélkülem eldönteni, hogy mit egyen reggelire.


    Lehet, hogy kasztráltam!?...már én sem tudom.


    De, hogy valami nem stimmel, az fix.


    Nem lehet rólam azt mondani, hogy nem vagyok gondoskodó...minden napra van meleg étel, és én főzöm, nem rendelem :)


    Takarítok, rendet tartok, felújítgatom a lakásunkat. Emellett pedig elég önálló vagyok (wc tartályt is tudok már szerelni), szeretem a munkám, építgetem a karrierem.


    Ha haza jön este, kap vacsorát. 


    De ha megkérdezem, hogy mit enne...már káptelen eldönteni. Képes megkérdezni tőlem, hogy mit egyen reggelire. 


    Tudom, hogy itt rontottem el valamit, csak nem értem. Már lehet, hogy nem a nőt látja bennem, hanem egy ”anyát„ aki gondoskodik róla? Vagy kiöltem belőle minden önállóságot???


    A munkájával nem tud mit kezdeni... folyton panaszkodik, hogy nincs elég pénze. De azért már káptelen tenni, hogy változtasson rajta. Én felajánlottam, hogy kezdjen el tanulni egy új szakmát, ami érdekli is és jól tud majd vele keresni, és akár keressen egy új munkát (akár kevesebb pénzért is) ami mellett tud tanulni.


    Mi a válasz erre? Ő nem tudja, hogy mit csinálna szívesen!? Meg nem ért azokhoz a szakmákhoz...és egyszerűen képtelen vagyok megmagyarázni neki, hogy azért kell tanulni, hogy aztán értsen hozzá. Ott tartunk ahol a part szakad...Az új munka keresése se egyszerű ám, véleménye szerint csak úgy lehet munkát kapni, ha van ismerős.. meg nem tudja majd megtanulni az új feladatokat..a legújabb probléma pedig, hogy az egyik állásinterjúra 150km-et kellene utazni, ő annyit nem akar...


    Szóval tudom, hogy marad a mostani munka, a panasz arról, hogy nincs elég pénze (bár a gépre és a játékokra mindig sikerül azért költenie). Bennem pedig az kattog, hogy hogyan bízhatnám rá a saját és a jövőbeli gyerekeink életét...

  14. 2018. július 29. 11:452.

    Nekem nagyon úgy néz ki,hogy a gy szóval is meg tettel is tönkre ment.


    Ha a barátod azt gondolja hogy nyolc másodperc hosszú idő,új barátra van szükség,de mielőtt oda jutsz,hogy a kutyának sem kellesz.

Címlapról ajánljuk

Legnépszerűbb cikkek