Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Önző a párom!!!!!!
Torolt_felhasznalo_915386
Létrehozva: 2009. március 22. 10:08
Önző pasik...Az önző pasiknak rengeteg fajtája lehet!Ki ebben ki abban mondható önzőnek.Persze ne értsetek félre,mindenkinek szüksége van egy kis önzésre,hiszen kell törődni önmagunkkal is de akkor is vannak tulzásba vitt dolgok amit egy nő nehezen visel el egy pasitól...
Egy párkapcsolatban a felek egymásnak adnak magukból egy kis pluszt,de ha csak az egyik ad a másik nem,abba a folyton adó beleroskad...Nos én megosztom veletek most néhágy apró gondolatomat a párom önzéséről.... Hasonló cipőben járó nők véleményét,tapasztalatait várom,vagy ha csak hozzá szeretnétek szolni a témához irjatok!Csak néhány példa...:összeköltözés tervezése,anyagi gondok,töprengés azon hogy honnan lesz pénz lakásra,stb...erre beköpi a párom hogy ő az idén megveszi kedvenc motrát amit már oly régóta kiván,nem érdekli ha kölcsönt kell is felvegyen rá....egy másik,ugyanehhez a témához kapcsolódik,közös lakás tervezése stb..erre egyik nap azzal áll elő hogy neki esze ágában sincs a szülői házból kiköltözni azt fogja ő szépen felujitani és ott akar élni...mire én:és velem meg a közösen tervezett jövővel mi lesz?????
Vagy hogy pl. mikor van egy kis költő pénze azonnal magára költi mindent,nekem még csak egy szál virágot sem vett soha...,hát jó mondjuk alkalmakkor meglep kis apróságokkal de amugy nem jellemző rá az önzetlen adakozás és figyelmesség...Nekem van egy autóm és még a törleszt nem járt le,mivel az együttélést is terveztük javasoltam hogy menjünk el nyáron dolgozni külföldre,kifizetjük az autót igy már a sajátunknak mondhatjuk aztán a többi pénzt befektetjük vmibe ami közös érdeket szolgál,mire ő:te nem gondolhatod komolyan hogy én azért fogok gürizni külföldön hogy a te autód törlesztő részletét kifizessem,mikor még egy motrot sem tudok megvenni magamnak?...és még ezer ilyen kis apró dolog ami valójában nem nagy dolgok de viszont sokat jelentek,mint pl azt nézünk este tv ben amit én akarok,azt a zenét hallgatjuk amit én akarok,ha az megy amit te szeretsz azonnal elkapcsolom vagy hogy ha megkérem valamire hogy hozza már ide nekem,a válsz:menj és vidd oda magad,vagy ha utazunk kánikulai melegben és csak két korty viz maradt az üvegben ő mindkettőt megissza és nekem nem marad...szóval ilyen és ehhez hasonló önzései vannak a páromnak amik nagyon zavarnak....
Még megtud változni az ember?Letudja győzni a hibáit?Remélem igen!!!!!!!!! 
Egy párkapcsolatban a felek egymásnak adnak magukból egy kis pluszt,de ha csak az egyik ad a másik nem,abba a folyton adó beleroskad...Nos én megosztom veletek most néhágy apró gondolatomat a párom önzéséről.... Hasonló cipőben járó nők véleményét,tapasztalatait várom,vagy ha csak hozzá szeretnétek szolni a témához irjatok!Csak néhány példa...:összeköltözés tervezése,anyagi gondok,töprengés azon hogy honnan lesz pénz lakásra,stb...erre beköpi a párom hogy ő az idén megveszi kedvenc motrát amit már oly régóta kiván,nem érdekli ha kölcsönt kell is felvegyen rá....egy másik,ugyanehhez a témához kapcsolódik,közös lakás tervezése stb..erre egyik nap azzal áll elő hogy neki esze ágában sincs a szülői házból kiköltözni azt fogja ő szépen felujitani és ott akar élni...mire én:és velem meg a közösen tervezett jövővel mi lesz?????Vagy hogy pl. mikor van egy kis költő pénze azonnal magára költi mindent,nekem még csak egy szál virágot sem vett soha...,hát jó mondjuk alkalmakkor meglep kis apróságokkal de amugy nem jellemző rá az önzetlen adakozás és figyelmesség...Nekem van egy autóm és még a törleszt nem járt le,mivel az együttélést is terveztük javasoltam hogy menjünk el nyáron dolgozni külföldre,kifizetjük az autót igy már a sajátunknak mondhatjuk aztán a többi pénzt befektetjük vmibe ami közös érdeket szolgál,mire ő:te nem gondolhatod komolyan hogy én azért fogok gürizni külföldön hogy a te autód törlesztő részletét kifizessem,mikor még egy motrot sem tudok megvenni magamnak?...és még ezer ilyen kis apró dolog ami valójában nem nagy dolgok de viszont sokat jelentek,mint pl azt nézünk este tv ben amit én akarok,azt a zenét hallgatjuk amit én akarok,ha az megy amit te szeretsz azonnal elkapcsolom vagy hogy ha megkérem valamire hogy hozza már ide nekem,a válsz:menj és vidd oda magad,vagy ha utazunk kánikulai melegben és csak két korty viz maradt az üvegben ő mindkettőt megissza és nekem nem marad...szóval ilyen és ehhez hasonló önzései vannak a páromnak amik nagyon zavarnak....Még megtud változni az ember?Letudja győzni a hibáit?Remélem igen!!!!!!!!! 
Ja, és az egy hülyeség, hogy nem ez a legfontosabb dolog egy kapcsolatban! Mégis mi fontosabb neked a boldogságnál 19 évesen?
Hát ez nem szerelem akkor a részéről. Jobban jársz, ha gyorsan kidobod, fiatal vagy és millió fiú szaladgál az utcákon, ennél bárki jobb!
Sziasztok! En is igy vagyok vele, foleg mikor szeretkezunk akkor latszik nagyon hogy nem figyel ram. Regen 10 alkalombol talan egyszer elmegyentem arra mindig azt mondta hogy az ovszert ugye le kell vennie es azert nem folytatjuk, most hogy elkezdtem direkt ezert fogamzasgatlot szedni, igy is abbahagyja egyszeruen mert hogy neki megvolt, jo volt es vege. Mondtam mar neki de nem valtoztat emiatt nyavalyogni meg nem fogok mert tudom hogy nem ez a legfontosabb dolog egy kapcsolatban, de azert megis rosszul erzem magam utana, mintha egy targykent kezelne. Nem tudom mit tehetnek 19/L
utolsó Korty víz . bocsi.
ja és még annyit h szerintem ebben nemnagyon fog változni. de talán vannak még csodák! :)
szia!
nekem is elég önző volt a volt barátom. nálunk is volt utolsó víz a palackban kategória....
vagy a kedvenc adóra kapcsolás..és egész nap azt hallgatás...
nekem is nagyon szúrták ezek a dolgok a szememet...de soha nem tettem szóvá.
de azt még leírom h nem emiatt mentünk szét!
O, hat en sem ugy gondoltam, hogy szerelmeseknek kotelezo ugy aludni, mint a fonott kalacs. Jolesik egy kicsit osszebujni, aztan joejtpuszi, alvas, es mindenki fordul arra, amerre kenyelmesebb, egyedul.
Na, de ha egy pasiban a gyengedseg szikraja sincs meg, az tuti, hogy nem szerelmes.
Szerintem az ember alaptermeszete nem valtozik meg, akkor sem, ha marhara igyekszik. Ideig-oraig megy, aztan kibujik az igazi enje. Bar ha a zsak megtalalja a foltjat, akkor elofordulhat, hogy annyira szereti a masikat, hogy - de nem noszogatasra! - a jobbik enje jon elo.
Az a baj ezzel, hogy sokan beletorodnek abba, ami/aki "jutott" nekik, tele vannak panasszal, de nem mernek valtoztatni, csungenek azon, akivel nem jo. Idopocsekolas. Meg a tokeletes is elszurkul, elromolhat, stb. Nem szabad/na megalkudni, csak mert felnek feladni a kapcsolatot.
Az ember azert van/legyen egyutt a masikkal, mert jo vele, nem azert, hogy ne legyen egyedul.
Mondom en ezt, tapasztalatbol. Mert bizony en is csinaltam ezt. Most meg mar sokra megyek a sok eszemmel
Szoval lanyok, mas karan tanul az okos. Ha nyuglodes van, meg panaszaradat, lepes, indulj!
Igazad van, és én is sokszor gondoltam rá hogy amint jön egy új pasi nem állok ellen a csábitásnak... de amikor adva volt a helyzet nem tettem meg.
Azt hiszem túl "jó"vagyok, nem vagyok képes a megcsalásra a 2 pasi tartásra.
Én 24 vagyok, ő 25.
Azért egy kicsit megnyugtató hogy vannak sorstársaim!
Másrészről meg sajnálom, hogy ti is szenvedtek egy önző pasi miatt.
Egyébként teljesen egyetértek veled, hogy nem szabad körülugrálni. Programokat kell csinálni nélküle, nem kell hívogatni, ha hiányzik (mert inkább azért szenvedjünk, hogy nem halljuk a hangját, mint azért hogy felhívtuk kedvesen, erre ő bunkón viselkedik). Meg amit már írtam Kicsike222-nek is, hogy én nyitott vagyok új kapcsolat felé is, amint látok rá lehetőséget. Ezt amúgyis megérzik szerintem a pasik, és ha szeretnek, akkor tudni fogják, hogy változtatni kell. Persze megváltozni úgyse tudnak, de legalább kontrollálják magukat valamennyire, ha csak ideig-óráig is...
Szia Kicsike!
Szigoru ejnye-bejnye, mert kb egy honapja mar megbeszeltuk a "Megalazva" c topicodban, hogy vegervenyesen es visszavonhatatlanul lapatra ezzel a fiuval es sikerult is kidobnod.......
Megis visszafogadtad?
Nagyon drukkolok tovabbra is, hogy legyen boldog uj eleted!++++++
Az a vicces hogy ennek ellenére nincs túl sok balhé...
Én ha fáradt vagyok akkor könnyen hisztizek, szerencsére neki elég türelme van, mondhatni extra türelmes.
Mindeketten kényesek vagyunk a megjelenésünkre, tehát még nem volt olyanból balhé hogy mennyi ideig tart elkészülni stb.
Egyébként érdekes hogy panaszkodom időnként hogy nem törödik talán eleget velem stb, ugyanakkor tudom magamról hogy nem vonzana egy olyan pasi aki lohol utánam, lesi a kivánságomat.
Ideig-óráig tetszene, de hosszabb távon untatna...
Ez talán a női mazochizmus, kell hogy küzdeni kelljen nekünk is és sajnos a másik jellemző hoyg szeretünk szenvedni...
A jó nem kell, a rossztól meg kikészülünk...
A párommal mindketten oroszlánok vagyunk....az összes rossz ,tipikus tulajdonsággal együt...
Nahhh gondolhatjátok milyen hurrikánok szoktak lenni ha mi összecsapunk...
Sziasztok!!!
Hihetelen mennyire hasonló problémáink vannak.
Csak olvasom és olvasom és mintha én irtam volna a sorokat.
Megdöbbentő... nem tudok többet irni róla, már mindent emlitettetek ami az én kapcsolatomban is problémaként jelen van ill. volt.
Viszont nem biztos hogy azért ilyen mert nem szeret.
Szeret, csak a családban ő volt a kedvenc, az első és neki az a természetes.
Ha óvatosan megpróbálod "irányitgatni" akkor sikerül változtatni rajta.
Én elkezdtem úgy viselkedni mint ő... nem kináltam, névnapon nem irtam már hajnalban smst, csak valamikor délután.
Elkezdte érezni hogy talán már nem érdekel annyira (persze nehéz volt nagyon ezeket megtenni) és összekapta magát.
Úgy gondolom egy próbát megér, 1-2 esélyt is ha nagy a szerelem, de utána már hallgassunk az eszünkre ha nincs változás.
Sokkal rosszabb egy kapcsoltaban magányosnak lenni, mint egyedül lenni.
szia !
Szerintem nem fog megváltozni a párod!
Minél több időt fogtok együtt tölteni annál önzőbb lesz. Ha neked így jó folytasd, de szerintem lehet hogy szünet kellene a kapcsolatban !!
Kedves Kicsike!
Sajnos éppen most ért véget egy kapcsolatom pont ebből kifolyólag és nem tudlak sok mindennel bíztatni.
A történetem a következő, címszavakban:
1, 500 km-re laktunk egymástól, kéthetente találkoztunk. Volt mikor ő jött volna, inkább rokonokat kellett meglátogatnunk, mert neki ez fontos. Hogy közben az én szüleimmel hogyan ismerik megy egymást, megismeri-e az én városom….nem érdekelte.
2, Ha én nem költözöm vége.
3, Közben bizonyos internetes oldalakon tovább ismerkedett, flörtölt, mondván, neki ez kell, kellenek az emberi kapcsolatok. (na de szexpartnerkereső?)
4, Közös jövő: ő nem hajlandó költözni, még csak egy utcával odébb sem, marad a mama és a ház, amit felújít. És én? Az én álmaim? Már majdnem meggyőzött hogy ez az egyedüli megoldás, mert pénzünk nincs.
5, Hitelfelvétel. Ő már nem tud, mert már van, persze nem értünk. Én meg csak az ő házára esetleg. Hát nem.
6, Ajándékok. Mindig megleptem valamivel. Mindig igyekeztem örömet okozni. Nőnap? Az meg mi? Virág? Az minek? Csoki? Nesze, reggel vettem magamnak de nem ettem meg. ????????????
7, Haverok? Fontosak a barátai. Én egyedül idegen városban ugyan miért nem barátkozok? Én viszont olyan életmódot folytatok, ami miatt ő nem találkozhat régi jó lány „ismerőseivel”, nem hívhatják lányok a múltjából (mind jófej csajJ). Tehát elzárom a külvilágtól. És én 500 km-re????
8, Szex. Eleinte minden szuper, de egyre kevesebbszer akar együtt lenni? És az már nem szeretkezés hanem inkább szex? És az utóbbi időben már csak akkor ha rámászok? Mert ő fáradt. És gondjai vannak. És nekem nincs?
Ó Csajok még számtalan jel volt, amit mindig gyorsan eltemettem magamban. Becsuktam a szemem és nem engedtem látnom. Ne hagyjátok magatokat! Nem mondom hogy rossz ember, csak nem én vagyok számára az igazi! Nem szerelmes! Egy ember, mikor szerelmes lesz, felad annyi mindent a másikért, amennyit csak bír. Persze megmaradnak elvek, de azért mégis alkalmazkodik. Lehet magyarázni a dolgokat, hogy de hát ő ilyen. Igen, lehet. De erre vágyunk????
És még egy mondat: a jelek mindig ott vannak a kezdettől fogva!!!!!!!!!!!!!!!!!! Csak észre kell venni és beismerni, tévedtünk, ez nem az amit akartam. Még ha fáj is.
Kitartás mindenkinek és sok sikert!
Szerintem a legtobb pasi onzo. A kerdes csak az, hogy mennyire. Lehet, hogy mi nok azert vagyunk kevesbe onzok, mivel benne van a genjeinkben az odadas, masokrol valo gondoskodas.
Egyebkent kivancsi lennek, hogy az elozo parkapcsolataitok alapjan alatudjatok-e tamasztani, hogy minden pasiban van kisebb-nagyobb onzoseg!?
Azon nem kell meglepodni, hogy egy huszon par eves fiu onzo es meg nem akar elkotelezodni. Majd 5 ev mulva lehet, csak addigra a topikinditonak igencsak fog ketyegni a biologiai oraja.......
Ez a krapek tökre bunkó...
22 évesen még valóban ne a közös ház,és a megállapodás kell hogy a tervei közt szerepeljen.Nem önző,csak élni szeretne még,és ezért tiltakozik a kötöttség ellen!
Most tombolja ki magát ,ne 30 évesen jöjjön rá,hogy még mennyi mindent nem tett meg,és borítson,mikor már gyerekeitek vannak!
Szerintem élvezni kellene a fiatalságotokat,nem közös jövőt tervezgetni,csak örülni annak,hogy együtt vagytok.
Biztos fog változni,ha már neki is fontos lesz az,hogy megállapodjon.
Lehet,hogy az veled lesz,lehet hogy nem.Lehet talál mást,lehet Te találsz mást!
De az biztos,ha tovább erőlteted a közös jövőt,akkor ki fog lépni a kapcsolatból.
Sziasztok!
Én lány vagyok, de néha én is szoktam ilyet csinálni.
néha szólok neki, hogy bújjon hozzám, mert olyan jó érezni, aztán egy kis idő múlva, amikor már elaludt "lerugdosom" magamról
, mert nehéz, én meg nem tudok elaludni.
Ha csak ez az egy momentum lenne, erre még azt tudnám mondani, hogy megértem, de a többivel együttvéve: iszkiri!
Annyit még hozzáfűznék, hogy egy kapcsolatban igenis képes megváltozni vki, egészen addig, amig a másik már elfogadja a hibáit, de ez nem rövid folyamat és csak akkor lehetséges, ha még él a szerelem vagy a szeretet.
Én egy pasi vagyok, méghozzá már nem is fiatal. Azt kérdezed, meg tud-e változni az ember, le tudja-e győzni a hibáit? Ezt igazán magadtól kell megkérdezni, mert szerintem neked kell megváltozni! Méghozzá az a legfontosabb, hogy végre kinyíljon a szemed, s meglásd, hogy ez a pasi nem hozzád való, esze ágában sincs komolyabban gondolni a jövőre. Megszokta anyuka mindenre kiterjedő fiyelmét, s nem hajlandó engedni abból, hogy ő az első. ( ezért sem akar elköltözni otthonról ). Véleményem szerint sűrgősen szakíts vele,mindenféle " megbeszéljük" körítés nélkül, mert úgy sem fog megváltozni, s ha összekerültök, még azt is veled fogja megcsináltatni, amiért eddig anyukáját ugrasztotta. Hidd el, vannak ettől sokkal jobb, figyelmesebb pasik is, csak járj nyitott szemmel.
..alapjáraton nincs soha egy kedves szava. Pl. még azt se engedi, hogy este hozzábújjak, mondván hogy úgy nem tud aludni.
Na de lanyok, konyorgom, miert kell nektek ilyen pasi?!
Szia!
Én 8 évig voltam olyan vak, hogy ezeket az "apró hibákat" elintéztem annyival, hogy biztos az én hibám stb.... még hozzá is mentem. Pedig nagyon sokszor átvágott, leégetett mások előtt, összevesztem a szüleimmel miatta, takargattam a hazugságait, mindent megbocsátottam neki, mindent elviseltem, mert szerettem. Aztán jött a krízishelyzet - és ő nem állt mellém. Ilyen-olyan kifogással. Még ezt sem vettem fel annyira, bár már akkor megfordult a fejemben, hogy ezt nem így kellene csinálni egy házaspárnak. A feleség dolgozik, a férj plázázik és hazudozik, hogy itt meg ott dolgozik. A feleség viszi haza a pénzt, a férj meg beosztja. Házasságkötés utánis anyukával él tovább, mert "ő rá van szorulva". Beadta a válókeresetet nyomatékos kérésemre.
Azóta rendbe jött az életem, mert olyan párom van, akiben MEG LEHET BÍZNI.Javaslom: lépj ki ebből a kapcsolatból, ha nem akarsz szenvedni, kínlódni. Közben meg elszalasztod azt, aki megérdemel Téged. Sok sikert. Üdv.
akkor elnézést!
nemrég volt egy topic, ilyen témával.
Azt hiszem egy cipőben járunk. Lejjebb már említettem, hogy nekem is ilyen önző a párom.
Mi is 2 éve vagyunk együtt, és én túl türelmes vagyok hozzá. Pl. amikor fél évig nem volt munkája akkor mindig biztatgattam, hogy ne aggódjon, mert ügyes, és biztosan fog találni, addig meg kibírjuk vhogy.
Viszont amikor nekem nem volt ugyanennyi ideig, akkor minden nap nekem támadott, hogy én milyen egy szerencsétlen lusta vagyok, nem is akarok dolgozni stb. pedig nagyon jól tudta, hogy interjúról interjúra járok, és azzal telnek a napjaim hogy állásokat nézek.
Amúgy a te szüleidnek mi a véleményük a párodról? Mert az enyémek már fél éve nem is beszélnek vele. Attól félnek, nehogy összeházasodjak vele vagy ilyesmi, mert szerintük ha lenne gyerekünk, azt is elperelné tőlem ha válásra kerülne a sor. És sajnos én is el tudnám róla képzelni....Mondjuk azért idegesít egy kicsit, hogy mindig le akarnak róla beszélni. Hiába tudom, hogy igazuk van, én szeretném eldönteni hogy kivel legyek. Egyébként már mi is szakítottunk néhányszor, de az nem tartott tovább néhány óránál, mert mindig ki akart velem békülni. Olyankor bedobja magát, de alapjáraton nincs soha egy kedves szava. Pl. még azt se engedi, hogy este hozzábújjak, mondván hogy úgy nem tud aludni.
És ő is kitalálta, hogy a szülei házánál beépíti a tetőteret magának. Én oda biztos hogy nem fogok költözni. Főleg így, hogy bármikor összeveszhetünk, ő meg csak szépen kirakna onnan.
De én már eljutottam odáig, hogy mivel hiába szakítunk, úgyis mindig ki akar békülni, én meg megsajnálom....inkább vele maradok, de amint látok lehetőséget egy új kapcsolatra, nem fogok tétlenkedni. Szerintem ez az egyetlen módja hogy képes legyek végleg otthagyni őt, ha másba leszek szerelmes.
Nem értem, miért akarsz várni, amíg ő megérik az összeköltözésre?
Hiszen egyetlenegy jó, szerethető tulajdonságot sem tudtál megemlíteni! Mégis miért várnál 29 évesen egy kiforratlan emberre? Talán pár év múlva majd valami csoda folytán engedi, hogy te igényeid is érvényesüljenek ebben a kapcsolatban? Meghagyja neked az üdítőt, és emberszámbva vesz? Tudod, én a csodákban nem hiszek.
De abban igen, hogy pár évig még elvergődsz mellette, majd 30 fölött egyedül maradsz, és jön a pánik, hogy nincs még családod, most mi lesz? Talán ezt nem kéne megvárni.
Egy kapcsolatot csak a közös célok tartják meg, minden más csak ideig-óráig működik.
Itt mi a közös cél?
Hát nem tudom ..... Mi a valószínűsége, hogy 6-7 év múlva is olthatatlan szerelmet érez irántad? Te akkor már 35 körül leszel. Akkor kezded el megkeresni életed párját?
Szerintem azért mondogatja ő is az összeköltözést, mert érzi, hogy neked ez milyen fontos. Lehet, hogy ő is szeretné, hogy neki is fontos legyen, de nem az, mert nagyon fiatal hozzá.
Ha azt mondanád neki, hogy "elnapolva az összeköltözés, inkább érezzük jól magunkat, élvezzük az életet ", tuti, hogy megkönnyebbülés látszana rajta.
Szerintem ennyire nem lehetsz naiv, hogy ne lasd hogy nem szeret es nem akar veled kozosen semmit.
Bocs hogy vulgaris vagyok de azert mert valaki jol tud kefelni nem kell kozos jovot epiteni vele. Hasznald arra amire valo: sexre, amig nem talalsz jobbat.
Ha viszont szeretsz aldozati szerepben elni akkor csak maradj vele de ne nyavajogj, mert o nem akar es nem is fog megvaltozni.
Ha jol ertettem idosebb is vagy nala, csak kihasznal amig nem un meg.
Lepj mielott romba donti az onbecsulesedet. Sok szerencset!
Na de ha örökbefogad /Jolie-ból kiindulva/?
na az becseszne!!!!!!!!!
inkább veszek neki egy vagon óvszert!!!!!!!!!!
Az én párom is pont ilyen és nekem is elég rosszul tudnak esni az ilyen dolgai.
Nem is tudnám felsorolni mindet, de kb. mint amik az első hozzászólásban vannak nálunk is gyakran előfordul, pl. megissza előlem a maradék üdítőt, azt nézzük a tv-ben amit ő akar, stb.
De a legdurvább dolog amivel legutóbb nagyon megbántott és össze is vesztünk miatta, hogy már ezer éve nem voltunk együtt sehol szórakozni, erre megbeszéltük, hogy megyünk vmelyik hétvégén. Már le is szerveztem, elhívtam egy közös ismerősünket is, bementünk pestre, mire ő kitalálta, hogy neki mégsincs kedve, hazamegy inkább. Én meg nem tudtam rábeszélni sehogysem hogy jöjjön, de nem akartam cserbenhagyni azt az ismerősünket sem, akit elhívtunk. (még ha csak ketten mentünk volna, az más, de én nem vagyok ilyen önző, hogy odarendelek vkit, aki rákészül meg minden és lemondom az utolsó utáni pillanatban) Úgyhogy végül elmentem azzal a sráccal bulizni, de mire odaértünk, a barátom már ott volt. Kiderült, hogy közben hívták a haverjai hogy menjen velük: és velük el is ment, bezzeg amikor én könyörögtem neki, hogy ne csinálja ezt, akkor elindult hazafelé, és nem érdekelte, hogy én mit szeretnék.
Amúgy ő 22 éves, a horoszkópja ikrek, és nincs testvére. (lehet hogy hozzá van szokva, hogy mindig az lehet csak amit ő akar. képtelen alkalmazkodni máshoz.)