Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Koszonom,
nekunk mult evre nincs panaszunk.Sajnos nem mindenki elegedett es tobbet var a kovetkezo evben/evekben.
Eveken at honvagyam volt. Az utolso 10 ev konnyebb,miota anyukam is elment.
Nekem sem volt celom gyerekkoromban elmenni, 19 eves korom ota kanadaban elek.Gyerekeim unokaim es dedunokaim itt szulettek,de
em kis resze ket orszagban maradt.
Remeljuk, hogy valoban boldog lesz ez az ev, de ha megsem, akkor a kovetkezo lesz az:))
Ugy gondolom, igen nagy tabora van ennek a beszelgetesi temanak, es mar tobb generacio is felnott hasonlo helyzetben.Megis vannak idonkent hullamok, amikor tobben kelnek utra, es maskor kevesbe.Fugg ez attol is, hogy milyen a gazdasagi elet , es fugg az eletfelfogastol is.Vannak, kik ugy erzik, meg kell ismerniuk a vilagot, es ha tetszik, maradnak, ezek vannak mostanaban tobben.Vannak kik egeszen mas cellal mennek el es mentek el valamikor.Talan azon szulok gyerekei lesznek nyitottabbak a nagyvilagra, akiknek eleve adott volt, hogy kulfoldon eltek a szulok.
Nekem nem volt celom gyerekkoromban elmenni mashol elni, de a sors ugy hozta es nagyon meg vagyok elegedve, ha ujbol atelnem a fiatal koromat, megint csak ezt az utat valasztanam.
Minden jot!
Boldog Uj evet kivanok!
Safrika,
anyukam es en is ilyen gyerek vagyok/voltam.
Boldog Uj evet mindenkinek!
Valoban a kapcsolattartas konyebb mostansag, de a tavolsag ugyanaz.Az en gyerekeim is /3/messzire koltoztek, csak mi is a parommal utanuk mentunk, es ott dolgozunk, igy kerek lett ujbol a csalad.Bar mindenki a sajat kuckojaban lakik, es nem tul kozel vagyunk, es nem ai latjuk egymast sokszor, megis tudunk egymasrol.Kulonosebben engem sem viselt meg, hogy kulfoldre koltoztek, mert en is azt ettem valamikor, es tenyleg meg lehet szokni, mint ahogy olvastam fentebb.Ezt anyutol tudom.Nekem szinte teljesen termesztesen jott, hogy elkoltoznek es kulfoldi parjuk lesz, mivel en is ezt eltem meg.Az elso evek voltak kisse nehezebbek, vagy inkabb furcsabbak, amikor hianyerzetunk tamad, de ez a szuloknel ugyanaz.En is azt mondom, ha a gyerekem boldognak erzi magat, akkor en is az lehetek, es elvegre en adtam nekik a peldat.
Sziasztok.
Én is sokszor tettem fel azt a kérdést az egyik kolléganőmnek, hogy hogy bírod? Ugyanis neki mind a két gyermeke kint él és dolgozik. Mindig azt a választ kaptam, hogy ha ők boldogok, én is boldog vagyok. Ha ők képesek rá én is képes vagyok rá, végülis mindent tőlem tanultak valamikor nem?
Szóval az ő felfogása szerint azzal, hogy hiányoznak és kint élnek egyáltalán nincs semmi baj, meg lehet szokni, egy idő után ez lesz ugyanis a természetes, hogy egyre messzebb és messzebb kerülnek egymástól emberek a jövőjük érdekében. Hiába csak évente egyszer vagy kétszer találkoznak, az egyik legboldogabb és összetartóbb család az ismerőseim körében, akikkel találkoztam. Úgy látszik a távolság és az kezdeti megpróbáltatások tényleg képesek összekovácsolni az embereket.
Szóval ha egyszer az én gyerekem is úgy dönt nekivág a nagyvilágnak, biztosan támogatni fogom és eszem ágában sem lesz visszatartani.
A fizikai kozelseg nagyon fontos. Szerintem nalad az is lehet, hogy fiatal a gyerkocod, most valik felnotte. Vagy tevedek? Tehat most repult ki? 20 eve elunk masik foldreszen, egyikunk sem Magyarorszagon, de a kapcsolatunk egyre bensosegesebb. Emiatt ne aggodj. Inkabb boldogan toltotted volna a karacsonyt folosleges parazas helyett.
BOCSÁNAT új topikot akartam indítani! ez mellé ment.
Kedves kortársaim! Hát most van szabadidőm! 40 évi hajtás után itt a megérdemelt pihenés! Először nagyon furcsa volt,hogy nem csöng a vekker,nem kell kapkodni és olyanra is van időm ami az elmúlt években nem fért bele a kicsinyke szabadidőmbe!
Ti hogyan lendültetek át ezen az időszakon,milyen programokat,közösségeket,elfoglaltságot találtatok,ahova szívesen eljártok,mert jó új ismerősöket találni,új élményeket,ismereteket szerezni?
Sajnalom,hogy nem sok valasz erkezett feled.
Megkerdezhetem hany eves a gyereked?
Boldog Új Évet kívánok !
Karácsony nagyon nehéz volt nekem, itthon volt a gyerkőcöm, de végtelenül megviselt lelkileg az elválás. Tudom hogy hónapokig nem tudunk találkozni. Igen tartjuk a kapcsolatot skypeon, Fb-cseten és nagyon jó hogy vannak ezek a lehetőségek, de mégis lassan eltávolodunk egymástól. Ti hogy vagytok ezzel? Mennyire látjátok fontosnak a fizikai közelséget ?
Nekem is külföldön él a lányom.
Nincs szándékában hazajönni, de sokszor beszélünk telefonon.
Úgy látszik, ez a trend, de ebbe bele kell nyugodni.
Ez van.
A kapcsolattartás manapság azért könnyebb, mint negyven éve, amikor egy levélváltás legalább két hetet vett igénybe. A föld egy nagy faluvá alakult át, szinte határok nélkül....
Ja, és természetesen BÚÉK!
Kedves mindenki, aki kulfoldon van, boldog uj evet kivanok es bekesseget a szuloknek!
En is egy ilyen gyerek vagyok immaron negyven eve, es nagyon kivancsi vagyok, hogy mik lesznek a hozzaszolasok.Sok sikert ennek az uj topicnak!