Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.

Túlzott aggodalom

rockcica
Létrehozva: 2018. november 6. 19:43

Nemrég született meg a pici fiam(augusztus 31-én,36. hétre) Tehát már10 hetes lesz most pénteken,gyönyörűen fejlődik, már 3450 gramm. Étvágya is jó(tápszeres) minden ok. a dokija szerint is, de mégis annyira aggódom érte, ha nagyon sír, ha hamarabb éhes azért, ha négy óránál többet alszik, akkor már megyek át és nézem minden ok e.(van légzésfigyelőnk pedig).. annyira imádom hogy órákig a kezembe tudom fogni magamhoz ölelni.(van mikor velünk alszik..)Annyira várom már hogy legalább négy öt hónapos legyen legalább..(pedig úgy féltem az egésztől, és teljesen átbillent bennem minden, ő lett a legfontosabb..Ez normális?

  1. 2019. január 16. 11:3414.

    Gratulálok a kicsihez és megnyugtatnálak apukaként is, hogy ez teljesen normális. Az lenne a probléma, ha egyáltalán nem érdekelne, mi van a picivel, mit csinál, minden rendben van-e vele. Én is tipikus aggódó apuka voltam, pontosabban még mindig az vagyok. Amikor megtudtam, hogy a feleségem terhes, szinte mindent felvásároltam az első helyen, ami szembe jött, azt hiszem, ez a pepita.hu  webáruház volt első körben. Amit csak el lehet képzelni, én azt megvettem, bármennyire is haszontalan volt, mindenképp a legjobbat akartam. Amiről csak egy mondatot is hallottam, hogy jaj ez mennyire hasznos a babának, máris ment a kosárba. Ikreink születtek, szóval kétszeresen is rosszabb volt az idegrendszerem és a lelkem, mint egy gyereknél. De nemrég megszületett a harmadik kicsi is, nála már sokkal nyugodtabb vagyok, viszont még mindig felkelek csak úgy megnézni, hogy minden rendben legyen, miért nem hallom most őt stb. Ez a normális, szerintem ezzel egyáltalán nincs semmi baj 

  2. 2019. január 10. 14:3213.

    Először is gratulálok!


    Másodszor pedig persze, hogy teljesen normális, hiszen ő a mindened. És egy szülőnek mindig is a gyereke fogja jelenteni a mindent, természetes, hogyha meg akarod óvni és félsz, hogy esetleg valami baja esik. 

  3. 2018. november 8. 19:5212.

    Köszönöm szépen kedves vagy☺

    előzmény:
    castaneasativa46 (11)
    2018-11-07  20:03
  4. 2018. november 7. 20:0311.

    Engedd meg, hogy én is szívből gratuláljak! /Mint volt Tudós Bagoly../

  5. 2018. november 7. 17:4910.

    Igen, normális:)))). 

  6. 2018. november 7. 14:079.

    Köszönöm! Čn is nagyon örülök Neki..

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_784592 (3)
    2018-11-06  19:59
  7. 2018. november 7. 08:598.

    Szia,


    Gratulálok a kisbabádhoz! :-)


    Most nem akarlak idegesíteni, de üdv a klubban, ez az aggódás már a Tiéd, mint Anyáé. Csak mindig másért és máshogy. Most azért, hogy életben tudod-e tartani. 5-6 hónaposan már nem ez lesz a kérdés, hanem más: Megfelelően mozog-e, fejlődik-e...Aztán elindul és esik-kel...nélküled közlekedik, egyedül megy edzésre...(Szoktam mondani, hogy mennyivel megnyugtatóbb volt, amikor a gyereket mindenképp ott találtam, ahova én magam vittem / tettem. :-))

  8. 2018. november 7. 07:327.

    Szerintem pedig csak egy bizonyos pontig normális. Első gyereknél mindenki jobban aggódik, de figyelj  arra, hogy ez később ne menjen át szorongásba ( én az vagyok) Várod, hogy több hónapos legyen....akkor meg azért fogsz izgulni, hogy csetlik-botlik, esik-kel, beüti magát. Ha elhatalmasodik rajtad akkor nehéz lesz megszabadulni tőle, nekem is csak módjával sikerült. 

  9. 2018. november 7. 07:296.

    10 hetesen 3450 gramm?


     


     

  10. 2018. november 6. 20:405.

    Egy jó tanács: ne aludjon veletek a fiatok.


    Nem szeretnélek megijeszteni, de abból viszont tényleg baj lehet. feküdhet mellettetek, de ha álmosak vagytok, akkor inkább tegyétek a kiságyába. Plüssállatokat ne tegyél mellé.

  11. 2018. november 6. 20:344.

    Cica, gratulálok! :)


    Igen, normális hogy félted, persze hogy az. És nyugi, még legalább 2 évig fogod ennyire félteni. Erre a féltésre nincs jó tanács, annyit tehetsz hogy az összes képzelgésedet leIrod vagy fejben elraktározod, hogy 10-15 év múlva legyen min "röhögnie" a fiadnak. :) Mert abban biztos lehetsz, szakadni fog a röhögéstől, ha ezeket a mostani aggodalmakat majd elmeséled neki.


    Tudom, mert én is ilyen voltam. És mint fiús és túlféltős anya azt tanácsolom neked, hogy majd idővel tedd magad túl ezeken a féltéseken, neveld férfivé, engedd kibontakozni, de (!!!) fogd keményen. Legyél következetes, viszont érezze hogy rád bármikor számIthat.


    Ja igen.--- nem fog éhen halni, megfagyni, hőgutát kapni ... :D  Semmi baja nem lesz, hidd el. ;)  Két évig nem aludtam rendesen, mert féltem hogy megfullad, hogy a cumi kiböki a szemeit, hogy szétvakarja magát, hogy megfázik, hogy melege van, hogy lenyel valami repülő állatot ... és marhára nem tudtam hogy mi a jó büdös bánatért üvölt minden éjszaka szinte óránként ... 2 év után eltűnt a gyermeki báj, megszűnt a varázs, kapott a popsijára. Azóta végigalussza az éjszakákat. 10 éves lehetett amikor rákérdeztem, miért sIrt minden éjszaka??? Röhögött!!! Valamennyire emlékezett rá, de már nem tudja miért ... (erre a válaszára gondoltam: anyád!!! ) :)

  12. Torolt_felhasznalo_784592
    Torolt_felhasznalo_784592
    2018. november 6. 19:593.

    Szerintem ez normális, főleg, ha nincs segítséged, persze, hogy aggódsz. De ne aggódj, minden rendben lesz, ahogy eddig is, csak élvezd! :)) Amiben meg bizonytalan vagy, azt kérdezd meg a védőnőtől, vagy beszéld meg a többi anyukával pl. baba-,mama klubban! Örülök, hogy a baba mellett döntöttél, és sok boldogságot hozzá!

  13. 2018. november 6. 19:552.

    Normalis.

Címlap

top