Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
ha fájdalommenteset ajánlanál, akkor azt megköszönném.
Én 70 leszek, de eszembe sem jut...
I'm looking forward to it hotmail sign in
Konzultálj egy "okos" elvtársnőddel, aki a választások eredménye miatt nem akar felébredni.... :-D
Holnap nem akarok fölébredni
ha igy van akkor tegyel rola es ne nyafogj. ha valaki nem akar elni eleg konnyen megszabadulhat az eletetol. de azok nem az NLC en hirdetik ezt hanem meg is teszik szo nelkul.
Több megoldás is van:
- Ebben az önsajnálatban éled le az életed.
- Összeszeded magad, és magadtól megváltozol.
- Segítséged kérsz szakembertől.
- És ott a végső megoldás. Bár én ezt nem ajánlom. Előbb-utóbb úgyis meghalunk, akkor is, ha nem akarunk. Fölösleges ezt siettetni.
Figyelj, ezt már mindenki tudja rólad. Ezerszer leírtad, ezért kár újabb és újabb topikot nyitnod. Mindenki nagyon sajnál (vagy nem). Próbáljál már valamit kezdeni magaddal! Például tarthatnál kutyát. Áz életuntságodon segítene és rögtön lenne miért felkellned reggel. Az a te bajod, hogy túl jó dolgod van, te szegény 31 éves.
hm jó nektek. Én közel 31 évesen egy életunt,megkeseredett ember lettem. Személy szerint én minden nap erre gondolok, hogy de jó lenne, ha már nem ébrednék fel. Már sokat is éltem...Sokszor mondom anyámnak is. Mit hagynák hátra ? semmit, és senkit. Egy napot se éltem igazából.
Persze hogy bánnám, hogy a francba ne bánnám? Nagyjából az életem felét éltem le, eszem ágában sincs a másik felét veszni hagyni (már amennyiben rajtam múlik, természetesen). Senki nem ad 2. életet, ebből kell kihozni a maximumot. Rengeteg mindent szeretnék még elérni. De a konkrét célokon kívül az a célom, hogy ha már megszülettem, a lehető legteljesebb életet éljek, magamba fogadjak a külvilágból minél többet, ami csak jólesik és örömöt szerez.
Nekem ilyen eszembe sem jut....pedig hetven felé rohanok....és tudom, hogy már "minden nap ajándék". fel vagyok készülve a "távozásra"!
DE - annyi dolgom van - az unokákkal, a családommal...
Barátaim vannak , akikkel táncolunk görög és magyar néptáncot, nagyon sok rendezvényen fellépünk...
Úszni, jógázni járok....még szeretnék elmenni Görögországba, mert imádom a tengert...