Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Feljelentés a gyerek miatt
Létrehozva: 2013. Április 19. 16:11
Sziasztok!!!
Volna egy olyan kérdégsem,hogy feljelenthet a szomszéd azért mert zajos a gyerek?? Ajtót bevágja,lejti a földre a dolgait...sőt ki is dobja a metlakira a zajjal járó dolgokat! 16 hónapos a kisfiam és ugyebár most érdeklik nagyon a nagy zajjal járó dolgok! Persze,nem hagyom neki,hogy ezeket csinálja,de hát azért naponta mégis megteszi! Az ajtózás is nagyon tetszik neki,kinyitja becsapja...nem tudok vele mit csinálni!! A szomszéd irt egy levelet,hogy neveljem meg a gyerekem,mert én antiszociális vagyok! Ő egyetemista és tanúlni szeretne,de nem bir! A végére azt irta,ha nem hagyjuk abba akkor segitséget kér...gondolom a feljelentésre gondol!!! Nagyon bosszant,hogy annyira előadta magát,hogy ő tanúlt meg ilyenek,de személyesen nem volt hajlandó feljönni!!
Valaki tudna nekem tippet adni,hogyan szoktassam le a gyereket ezekről?? 
Sziasztok. Tanácsot szeretnék kérni.
2018 Januárja óta veszekszik velünk az alsó szomszéd. Idōs házaspár. Mi már 4 éve lakunk albérlőként a tégla építésű társasházban. Kisfiam 2,5 éves. Sosem volt velük sőt senkivel összetűzésünk. Tehát idén Január óta megy a vita fenyegetőzés irányunkba. Hozzá teszem kisfiam egy elég pörgős gyerek és mai napig nem alussza át az éjszakát. Amikor elösszőr szóltak hozzá teszem nem volt túl fer az idős hölgy épp indultam dolgozni késésben voltam és az utcán megállított hogy hallotta hogy sírt a gyerek este. Én mondtam sajnos beteg. Erre ő milyen cipő van a lábán? Hát gumi talpú cipő. Nagyon hangos mikor megy. Rendben értem. Elköszöntem mondtam elnézést sietek. Akkor már vettem neki másik cipőt az az gumi papucsot. Erre másnap mikor kifutott hozzám a gyerek a konyhába elkzték vetni a falat. Persze mindig megvárják míg a gyerek abba hagyja. Hozzá teszem keveset vagyunk itthon csak hétvégén és fiam bölcsis valamint nem szalad egësz nap a lakásban rá van szólva. Ez ment hónapokig. Akkor egyszer csak jött a tulajunk hogy szóltak nekik hogy hangosak vagyunk mondtam jó értem igyekszünk. Őket akkor már Meg fenyegették hogy feljelentés lesz. Vettünk minden hova szőnyeget, habtapi. Akkor lementünk beszélni velük mert állandóan ha a gyerek csak egy kicsit hangosabban ment verték a falat a nap 24 órájában. Mi igyekeztünk a gyereket kórlátozni. Sajnos bölcsödéből jelezték hogy a gyerek megváltozott. Mondtuk hát ez az oka. Egy kis időre abba is maradt még furcsáltuk is hogy milyen nyugalom van. Erre két napja hatalmas cirkusz lett. Mi korán kelők vagyunk munkahelyünk miatt. Reggel hat órakkor kelünk. Kisfiam is így kel minden nap. Most is így kelt szombat reggelt. Nem is bolt gond kicsit nyűgös volt a hosszantartó meleg miatt. Ugye ablakok nyitva. Ettünk stb. Mire felfedezte amit vettünk neki. Egy nagy dínó. Mert dínó korszak van. Sajnos a hangjŕtól megijedt. De nem sírt csak a annyit mondott nem nem. Elraktam. Leültünk tv nézni ez volt olyan 6-6óra 30 között. Hallom dörömbölnek, majd elkezdtek ordenálé hangon üvölteni lent. Az idős úr volt. Szó szerint mocskolódott. Nagyon dúrva volt az ututcán lehetett hallani idézek pár mondatot. Mi ŕllat ok vagyunk. A gyerek meg beteg. Stb erre én higgadtan lementem gyermek a kezemben mert már minden szomszéd felkelkt. Hogy mi a gond nyugodjon meg ne kiabŕljon. Olyan hangon beszélt hogy az értékelhetetlen. Mindennél bajuk van hogy reggel mikor kelünk. Hogy a gyerek néha ledob játékot hogy a gyerek hogyan megy, milyen hangon beszél miért van itthon stb. Hogy biztos beteg vigyük el pszichológushoz stb. Nagyon nehéz volt magamat türtőztetni. Mire mondtam ne sértefessen engem és a gyerekemet. Mert ha beteg vigyük orvoshoz. Igen szoktuk de attól még ha fáj neki valami nem fog rögtön megszünni, sőt sírâs sem. Kérdeztem hogy tényleg nem volt változâs. Erre ők de igen akkor most miërt akadt ki. És újra kezdte. De oda fajult már hogy mindennel mindenkivel baja lett. Hogy nem gondozzák a kertet mások is hogy ha jönnek idegenek össze koszolják a festést. Hogy valahol mindig ugat a kutya stb. Nem tudom mit tegyünk. Ja és megint fenyegetőzött feljelentéssel, meg hogy kihívja a gyámügyet. Nem tudom mit tegyünk. Vagy hogy mit kéne. De a gyerek már nagyon le van kórlŕtozva. Egész nap csak nem szabad be csináld hagyd abba. Valaki tud valami okosat tanâcsot. Köszönöm hogy elolvastad.
Az ajtócsapkodás nem a játszás és csörömpölés kategóriája.
Az ok, ha egyszer bevágja, hisz nem tudja mivel jár, esetleg még tetszik is neki a zaj.
De a szülő megmagyarázhatja neki (az ő szintjén), hogy ezt nem szabad.
Ugyanúgy, mint egy csomó más dolgot sem.
Én is neveltem kettőt, tudom, hogy a gyerek zajjal jár. Sőt éjjel is, mert fogzanak szegények. (egyszer összeszámoltam, hogy alattunk, felettünk, mellettünk hány pici fogzását éltük túl, persze ők meg a mieinkét.) De hidd el, hogy a pedagógusnak sok igazsága van. Ma az anyukák egy része nem nevel a szó valódi értelmében, mert nem korlátozza a gyereket.
Nem az a gond, ha valamit a kicsi ledob a szőnyeg mellé, hanem az, ha kitartóan (nagyon kitartóak tudnak lenni, pl unalomból) csapkodja az ajtót. Szerintem ha valamelyik tiéd fél óráig szorgalmasan vagdosná az ajtót, akkor nem tűrnéd, illetve nem tűrted volna 16 hónapos korában sem. Igazam van? Most azt mondod, hogy ilyen nem is volt, mert adott esetben azonnal elkezdtél volna vele foglalkozni, odébb teszed, adsz valami játékot a kezébe...na erről van szó.
nem tudom emlékszel-e, nem olyan rég volt ilyen szomszédos téma itt, ahol a topikindító azért akarta feljelentgetni a szomszédáját, mert hallotta ahogy mászkál a lakásban, meg beszélget!!!!
A másik meg azért mert kiállt az erkélyére cigarettázni!
2 kicsi gyerekem van, tudom mi az a gyerekzaj. és soha nem akadályoztam egyiket se a mozgásában, játékában itthon, úgy , hogy beszíjazzam egy székbe.. ez nonszensz. Mondjuk szerintem ott kezdődik az egész , hogy hagyjuk egymást élni hagyni a szomszédainkkal. Soha senki nem szólt vagy írt egyszer sem a házban, hogy hallja ahogy a lányom ugrabugrál a kanapéról a földre és zajt csap (pedig ez is dübörgéssel jár). Megértőek vagyunk egymáshoz, és én sem szólok annak , aki fúrni kezd, pedig most is volt dec 23-án. Amúgy nagyon normálisak az itt lakók, úgy, hogy mi vagyunk az egyetlen kisgyerekesek, fiatalok vannak ill. idősek-ez utóbbaik egytől- egyig unokákkal, tudják mivel jár ez.
A gyerekszobában lehet puha szőnyeg, amiről ha 5 centivel arrébb landol a kocka, már zajt csap. Nem tudom mi lehet az a hatalmas bűn, amit az a 16 hós kisgyerek elkövet, de az az érzésem a "tanult" szomszéd se áll empátiában a helyzet magaslatán. Pedagógustól meg megintcsak furcsállom, ezt a hozzállást, hogy rázza gatyába a gyereket. Mondjuk nagyon sok a fásult türemetlen ember akit idegesítenek a gyerekek, meg minden ami az életterüket zavarja. Az nem vitás, hogy nem egy gyerekhez kell igazodnia mindenkinek, de nem a földhöz verte magát a gyerek haját tépve őrjöngve egy bevásárlóközpont közepén. Játszott, összesen,csörömpölt a 16 hós. Hú de nagy probléma...ezért feljelentéssel fenyegetőzni első körben írásban. ..rva sok joga van ebben az országban mindenkinek. Ahelyett , hogy józanul próbálna élni és élni hagyni.
elképesztően fegyelmezetlenek a mai gyerekek...
igen azok, de nem a 16 hónapos korosztály. Hanem a 16 éves korosztály, meg a tüntetgető kihaénnem egyetemisták, azokat kéne egy kicsit gatyába rázni. Mondjuk jó kis munkatáborokkal.
Tanárként egyre inkább megtapasztalom, mennyit változott a világ az elmúlt 20-30 évben, milyen elképesztően fegyelmezetlenek a mai gyerekek, mennyire rájuk van hagyva minden, tisztelet a kivételnek, és mennyire határozatlanok tudnak a szülők lenni. Arra hivatkozni ugyanis, hogy egy 16 hónapos gyerekkel nem tud valaki mit kezdeni, hát elnézést, de több mint kínos, s úgy tűnik, egyáltalán nem látja át a saját helyzetét, felelősségét. A szomszédot hibáztatja, miközben szülőként képtelen a gyereket gatyába rázni, aki nyugodtan csapkodja az ajtót, csörömpöl, mikor mihez van kedve. Megteheti, betartandó szabályok, korlátok hiányában, egy nyilvánvalóan bizonytalankodó, (megkockáztatom: kiegyensúlyozatlan) szülő társaságában. Mert ha egy gyerek azt csinál, amit akar, az egyértelműen szülői hiba, amely később még rengeteg problémát fog okozni.
Mi 3 gyereket neveltünk fel, fiúkat és lányokat is, és jól néztünk volna ki, ha mindegyik azt csinálta volna, amihez kedve van. Biztosíthatom, hogy nekünk sem volt mindig könnyű, mert bizony mindegyik megpróbált elmenni a falig, de mindegyik meg is tapasztalta, hogy hosszú távon ez egyáltalán nem kifizetődő. Nem kiabáltunk, nem ordítoztunk, nem is lett volna energiánk erre a gyerekek, a mindennapos munka mellett, de nem is tehetetlenkedtünk, hanem egyértelműen és határozottan megmondtuk mindegyiknek, mit lehet és mit nem, amit aztán következetesen be is tartattunk, akár tetszett, akár nem. Volt persze sértődés, hiszti, mikor mivel próbáltak eredményt elérni, de ezek hasztalan erőlködésnek bizonyultak, s erre nagyon gyorsan rájöttek. Azt gondolom, jót tettünk velük, amikor megtanítottuk velük, hogy a társadalomban vannak szabályok kicsiknek is, nagyoknak is, amelyeket be kell tartani. Nekem most is a következetesség, a határozottság a kulcsszavam a gyereknevelésben, amely higgye el, működik. Csak meg kell próbálni. Azt javaslom, kapja össze magát, a gyerekkel nem kell mimózaként bánni, ami persze nem egyenlő a durvasággal. Szeresse őt, de követeljen is, másképp nem lesz fegyelem, tekintély, tisztelet. Próbáljon más anyukákkal is beszélgetni, kommunikáljanak, lehet egymástól tanulni. Ha nem megy, még mindig lehet szakembertől segytséget kérni, bár nem gondolom, hogy enélkül ne lehetne boldogulni. Egy biztos: ha most nem bír a gyerekkel, később még több gondja lesz, ami senkinek sem fog használni.
Kedves csutak51!
Ha figyelmesen olvasod az előző válaszomat,szót ejtek a fokozatosságról,pontosan azért amit te is írtál.Én sem 6 éves korában kezdtem el a lányomat nevelni,ahogy írtam egész kicsi kora óta így szoktatom.Igen, a gyerekem példásan viselkedik,de ettől még ő is szeret hancúrozni.Ismerem az alattunk lakó nyugdíjas nőt,néha megkérdezem,hogy nem vagyunk-e zajosak.Szeret 8-ig aludni és sose volt rá példa ,hogy a mi zajainkra ébredt volna míg aludt.
Szerinted az normális,hogy egy 6 és 9 éves gyerek dobálja a 10 hós játékait a parkettára????Ők ezzel hová tudnak még vajon fejlődni?És ha a 6 és 9 éves csapkodja az ajtókat erre mit ajánlasz,ők is még a térérzéküket próbálgatják felmérni?Lehet ha míg kicsinek fokozatosan megtanították volna,most nem aszomszéd szólna,hogy ne csapkodják az ajtót..Szerinted mikor kell elkezdeni az együttélés
iratlan szabályait megtanítani?Az én gyerekem a szőnyegen dobálta a játékait,és azzal,hogy ez nem járt olyan zajjal nem megy neki a falnak és így is érzékeli,hogy mekkora térben van.Nagyszerűen úszik és táncol,nem úszik fejjel a falnak stb,mert nem dobálhatta egész nap a játékait a csupasz parkettán.
Te hogyan fegyelmezted a gyerekeidet,ha már a bünti ilyen káros?
Hogy neveltél fegyelmezéssel?Hol volt benne a következetesség?
Az én gyerekemben nem okozott kárt ,hogy2- 3 éves korában három percre leültettem,hogy gondolja át a viselkedését és utána megbeszéltük,hogy mi miért volt és megszeretgettük egymást.Az oviban is bünti van meg csend asztal és nem járnak pszihológushoz a gyerek,mert káros a bünti.Ha figyelmesen olvastad az ajánlásomat leírtam,hogy ebben a korban még korai lenne az alkalmazása ez csak egy lehetőség annak akinek szimpatikus a módszer.
A gyerek pofozását megütését azt is lehet fegyelmezésnek mondani,meg a büntit is fegyelmezésnek és fordítva.
Ha felmegyek és szólok a felettem lakó anyukának,azt fogom mondani,hogy kimerült vagyok és nem tudok reggel tovább aludni mint ők,megkérem valami zajfogó szőnyeget tegyen le.
Nem azt mondom majd neki,hogy ne játszon a gyereked.
Te voltál már olyan helyzetben hogy kimerült voltál és mindennap mégis más zajára kellett kelned? Mert én ebben élek és nem sokáig bírom.Nekem is szükségem van feltöltődésre.Ha ebben nem működik együtt valaki,akkor az az empátia hiánya.
Én az anyukára értettem,hogy őróla lehet példát venni,hogy foglalkozik a problémával és oda szeretne figyelni a szomszédjára.Sajnos ez a ritkább.
Panelban laksz?
Aki nem, az nyit ugyanerről a témáról egy MÁSIK topikot!
Épp most láttam!
Nyílván lehet azért egy kicsit javítani a dolgokon, elviselhetőbbé tenni a helyzetet. A szomszédod meg tudom érteni, én sem hallgatnám szívesen egész nap az ajtócsapkodást meg a dörömbölést. Joga van a nyugodt pihenéshez, mint mindenkinek egy lakóközösségben. És ezek olyan példák, amiken lehet is változtatni, anélkül, hogy meg kellene tiltanod neki.
Ajtót csapkodna? Csapkodja. Tegyél rá ütközésgátlót, még azt is megtanulja, hogy az ajtó visszacsap.
Ha már kísérletezni akar..
Dolgok ledobálása.. ez olyan dolog, hogy egy vastagabb szőnyeggel szinte semmit sem lehet hallani. Legyenek a játékok a szobájába, ne engedd mindent kicipelni és az ő kis birodalmában azt csinálhat végső soron amit akar.
Amin nem lehet változtatni: sikongatás- ez korfüggő, szinte lehetetlen erről leszoktatni. Ilyen esetben én kezdeményezném a szomszédokkal egy kis small talkot és kérnék előre bocsánatot az esetleges zajszintért. Mondanám, hogy rajta vagy az ügyön, hogy ez mielőbb végetérjen.
Szia!
Ezt nagyon sépen leírtad.
Aki érti, érti.
Aki nem, az nem akarja,Ja, vagy korlátolt az illető.
Kedves Andersen.
Igaz, hogy mindent meg lehet tanítani a gyereknek, de CSAK AKKOR, amikor már megérti!
A 6 éves már megérti, igen, de egy 10 hónapos, de még a 16 hónapos se fogja megérteni, hogy ne dobálj, mert "zavarod a szomszédokat"!
Ők ugyanis a játékdobálással TANULNAK, így fejlődik a térérzékük, és szaladgálnak is, mert gyerekek, bűn lenne ezt nem hagyni nekik!
NEM ROSSZASÁGBÓL dobálnak, hanem csak azt csinálják, ami a "dolguk", amire az ő korukban a természet beprogramozta őket!
Azt se gondold, hogy helyes egy kicsi gyereket EGYFOLYTÁBAN figyelmeztetgetni, sőt, fegyelmezni, mi több, büntetni!, mint ahogyan ajánlod itt. A SAJÁTODAT SE, mert szándékod ellenére nem jót, hanem ROSSZAT TESZEL NEKI!
A fegyelmezés, igen, kell! DE NEM KELL ÁTESNI A LÓ TÚLOLDALÁRA!
A megoldás?
Szerintem az, amit írsz is, hogy alkalmazkodjunk egymáshoz! De abba az is beletartozik, hogy tűrjük is el a szomszéd gyerek korákból adódó, természetes viselkedését, mert csak GYEREK MÉG!
S nem kis felnőtt, nem állhat a nap 24 órájában csöndben és vigyázzállásban, csak, hogy "SOKAN VEGYENEK PÉLDÁT" róla!
"A bünti nem káros,ha normálisan csináljuk és utána megbeszéljük és megszeretgetjük dupla annyi ideig a gyereket."
Ebben bizony, tévedsz! A bünti IGENIS KÁROS, ha azért bünteted a gyereket, ami a DOLGA, hogy játékkal készüljön az életre!
Hogy ez olykor zajjal jár? Hát, igen!
Ezért kell a felnőttnek tudnia, hogy ez NEM rosszaság, a korral múlik, és ezért kell a FELNŐTTNEK toleránsnak lennie!
Az én gyerekeim már felnőttek, de bocs, ahogy olvastalak, -különösen az utána duplán "szeretgetős bünti"
részt- ez kikívánkozott belőlem!
S valahogy ne hidd, hogy a Te lakásod alatt lakó nem tűr semennyit a Te "példás" gyerekeidtől, csak, mert nem szól állandóan érte!
Lehetséges, hogy azért nem szól, mert ő TUDJA, amiket leírtam.
Vagy talán nem lakik alattad senki.
Ha amit írtam, átgondolod, és MÁST mondasz a feletted lakó anyukának, mint amit eredetileg akartál, már megérte, hogy leírtam!
Szia!
Épp erről írtam az előbb másutt...Nekünk is folyton szól az alsó szomszéd...Én arra gondolam,hogy legközelebb jöjjön be, és mondja meg ő a 11 hós fiamnak,hogy ilyet ne csináljon! :) Ne dobáljon le semmit, ne essen el stb... :) Második gyerek, az első totál nyugis volt,mégis ugyanezt csinálta. Ez babakorszak,tiltani nem lehet...Mi azt próbáljuk,hogy állandóan a szőnyegre invitáljuk,illetve puha játékokkal csereberélünk vele,ha nagyon rájön a dobálás...Szerintem a világ megismeréséhez kell nekik ez a játék.
Szerintem mindent meg lehet tanítani egy gyereknek szép fokozatosan.
Nagy türelemre lesz szükséged.Valóban a legjobb,ha sok helyre szőnyeget teszel!!!Én is megtapasztalom minden nap,hogy milyen ha egy 10 hónapos gyerek dobálja a játékait a parkettára.Most is amikor itt ülök a gépnél,a frász kitört,mindíg van pár perc amig anyuka odafönn észbekap,hogy ezt egyel lejjebb is hallják.Nekem is van egy 6 éves lányom és egy 4 hós babám.A 6 évest arra nevelem,hogy kell közösségben élni,társasházban,elmagyarázom neki,hogy rosszul van megépítve a ház rossz anyagból,meg kell tanulni NEM zavarni a szomszédot,gyönyörűen megérti,mert már kicsi kora óta szőnyegen játszik,mindíg oda kell terelni,hogy megszokja.HA SZOBATISZTASÁGRA TUDJUK NEVELNI A GYEREKEKET EGÉSZ KORÁN,HOGY NE KENJE A SZART A FALRA,AKKOR MIÉRT NE LEHETNE ILYEN APRÓ DOLGOKRA MEGTANÍTANI?AZÉRT EZ ELGONDOLKODTATÓ,NEM?EZT MINDEN ANYUKÁNAK AJÁNLOM FIGYELMÉBE.A 4 hós lányom sokszor felébred a felettünk lakó gyerekek zajára.Ott van 10 hós,9 éves,6 éves.Mióta meglett a harmadik odafönn,azóta annyit rohangál a két nagy,hogy kiborító hallgatni hétvégén is a dübörgést.A legtöbbször a nagyok dobálják a kicsi játékait a parkettára,ezért már szóltam,és jobban odafigyel anya.
Ráadásul a hálónk fölött leparkettázták a gyerekszobát,óne szigetelés nélkül.Minden reggel már 6.30.kor rájuk kelek.Van hogy a kicsi is megébred,akkor lőttek az én pihenésemnek is.Mondtam ezt már az anyukának,hogy tegyen le szőnyeget,allergia miatt nem lehet,de polifoamról is volt szó,semmi sem történik. Azóta mióta ez megy utálok itthon lenni.Készülök szólni megint,de félek megint azt kapom,hogy neki 3 gyereke van.
Szerintem,nagyon jó,hogy foglalkoztat téged,hogy hogy neveld le a gyereket az ilyen dolgokról.Sokan csak azt szajkózzák tehetetlenségükben,hogy mer' kicsi,nem tudja,meg egyéb üres frázisok.A te szomszédod is türelemmel kell legyen,nagyon nehéz és nehéz is lesz NEKI.Te minden nap boldogan ébredsz a gyönyörű gyerekedre,ő meg csak egy lakásból hall zajokat egy vadidegentől.Nem az számít,hogy ki csinálja a zajokat,hanem az hogy emberek vagyunk és odafigyelünk egymásra,ezért példás,hogy teszel ellene,SOKAN VEGYENEK PÉLDÁT RÓLAD!!!!!!!!!.Amit még ajánlanék,a szuperdada sorozat,sok hasznos kiderül belőle,rengeteg tehetlen szülő van benne,érdemes nézni,hogy nehogy te is ezzel találd szemben magad később.A bünti nem káros,ha normálisan csináljuk és utána megbeszéljük és megszeretgetjük dupla annyi ideig a gyereket.
Az ajtókba ragassz filcet,amit készletben lehet kapni barkácsbpltban pont ilyen célra!Én ugyan ezt tettem az ajtókba,szék lábára,puff lábára,mert ezek szintén nagy zajt keltenek.Ha az ajtódba vastag lenne a beragasztott csík,szedj le róla egy réteget,így biztos jó lesz.
Ha van türelmed és időd,légyszi adj ötletet,mit mondhatnék a felettünk lakó anyukának?Köszi!
előző lakásban
kosárlabdáztak
duplallibikókáztak(tudjátok,az a nagy műanyag dög,kétoldalán lehet megülni )
kismotorral mentek felettünk
ágyról-székről ugráltak le
+ anyuka fapapucsa
Anyuka szerint mindez természetes voltKedves Anyuka!(és hozzászóló Anyukák)
Jó magam is Anya vagyok,van egy 6 éves lányom és egy 4 hós lányom.
Sose volt gondunk az alsó szomszéddal se gyerekkel,se gyerek nélkül.Mivel panelban nőttem fel anyukám mindíg úgy nevelt minket,hogy ne rohangáljunk,mondjuk akkoriban mindenhol padlószőnyeg volt,ami nagyon sok zajt fölvesz.Így nevelem én is a gyerekem,alattunk laknak és oda kell figyelni ezért a szőnyegen játszunk.
Felettünk szintén gyerekes család,most már 3 gyerekkel. Eddig nem volt gondunk.Szerencsétlenségünkre az ő gyerekszobájuk a mi hálónk fölé került a 6 és 9 éves gyerekkel.Eddig padlószőnyeg volt,nem hallottam őket,de kicserélték a padlószőnyeget laminált parkettára,valószínüleg semmi szigetelés nincs alatta és így minden lehallatszik.Sajnos a vasbetonnak(mivel panelban lakunk)van egy jellemző tulajdonsága:viszi a hangrezgést,felerősíti,vizhangossá teszi a födém és a falak a zajokat,főleg ha parketta van.A háló mellett a kicsi gyermekem alszik.Olyannyira zaj van a két kisszoba felett,hogy minden reggel ,hétvégén is velük kelek 6.30.-kor.Amúgy jó alvókánk van,8-9 -ig alszunk,most már csak aludnánk.A kicsim éjszaka 1-3 alkalommal ébred cicizni.Minden anyuka tudja,hogy ez hosszú távon zombi üzemmódot igényel,ezáltal éberebben alszunk.Sajnos a kicsi is többször ezekre a zajokra megébred.Mindezt fokozza,hogy sokszor korán reggel megkaristolják a radiátort és az brutál hangos,olyan,mintha egy lakásban élnénk.A nagyszobánkban szinte ugyenez volt a helyzet,parketta,a kicsi a parkettán kopog a játékával,a két nagy meg dobálja a kicsi játékait.Olyan ,mintha egy barkács műhely költözött volna a fejünk fölé.A hálóban lehetetlen akkor pihenni,mikor én akarok.Volt,hogy napközben a már alvó gyerekkel jártam a lakásban,és nem tudtam eldönteni,hogy hová rakjam le aludni,hogy ne ébredjen meg és én is tudjak pihenni.Tisztelt hozzászólók,csak az tudja,hogy milyen ha egy akármilyen korú gyerek játszik és dobálja a parkettára a játékokat,aki alattuk lalik és hallja.Ez előtt nem volt ilyen gond a két gyerek eddig is rohangált,de nem foglalkoztunk vele.De ez így most elviselhetetlen szintet ütött meg.HANGSÚLYOZNÁM NEM AZ A GOND AHOGY A GYEREK JÁTSZIK,HANEM AZ,HOGY A NEM MEGFELELŐ PADLÓSZIGETELÉS VISZI A HANGOT,MINT AZ ÁLLLLAT.SAJNOS A SZÜLŐK SOK HELYEN NEM TUDJÁK,VAGY MÉG NEM TAPASZTALTÁK,HOGY EZ MILYEN ZAVARÓ(LÁSD,NEKEM IS VAN GYEREKEM,MÉGIS A SZŐNYEGRE TERELEM!!!!)NÁLUNK IS ELGURUL EGY KÉT DOLOG,DE NEM EZ MEGY EGÉSZ NAP.
Amúgy anyukával jóban vagyok,az utóbbi terhességet és szülést nagy együttérzésben tárgyaltuk meg.Nála 9 hós a legkisebb.
Szóltam neki hogy nagyon lehallatszik minden és hogyha lehet rakjon le szőnyeget.Sajna az egyik gyerkőc beteg,szőnyeg kilőve,ajánlottam a polifoam szőnyeget de valószínű és ahogy hallom az sem fog lekerülni a parkettára.Ja és megkaptam,hogy neki három gyereke van és azt kívánom tőle,hogy ne éljenek,és felvilágosított,mintha én nem tudnám,hogy egy gyerek pár hónaposan éberebben alszik,persze ,hogy zavarnak a zajok.Hová lett az az empátia,ami volt még mikor megosztottuk egymás élményeit?Ő úgy gondolja,hogy ez egy társas ház és el kell viselni az ilyen zajokat.Szerintem ez úgy kell működjön,hogy az egyik odafigyel a máskra,pontosan azért ,mert ez egy társasház.Ennyi erővel mindenkinek el kéne viselni,hogy reggel 6-kor már kalapálásra kell ébredni,vagy hangos zenére,kit mi zavar. Én úgy érzem,nem állok hátrébb a sorban ,mert csak két gyerekes anyuka vagyok.Az ,hogy született még egy gyermekem,nem hatalmaz fel arra,hogy nekem nagyobb zajt lehet csapni a lakásban,vagy sehogy nem oldom meg ,mert a társasházak ilyenek és az lattam lakó meg tűrjön.
Egyetlen esélyem a hangszigetelés,mert a 21. században van megoldás a zajok elhárítására,pl. mennyezet hangszigetelés de ez még a szakemberek szerint sem nyújt túl jó megoldást,brutál drága és legalább 15 cm elvész a belmagasságból.A legjobb megoldás az lenne,ha én hangszigetelném az ő padlóját,én fizetem a velejáró költségeket,csak nem biztos,hogy ehhez bárki is hozzájárul.
Hová lesz az emberekből az odafigyelés és az empátia?Ha a gyerekeinket(nem a 1,5 éves tipegőkre gondolok) nem tanítjuk meg fokozatosan arra,hogyan éljünk egymás mellett odafigyelésben,hogy a másik is számít nem csak énénénénén,akkor hova fajulnak a dolgok??????????
Szia!
Jo kis darazsfeszekbe nyultal. Kapsz majd hideget-meleget a veresszaju gyerekutaloktol es ellenlabasaiktol, akik azt hiszik, hogy a gyerek mindent megtehet es a vilag központja.
Nem hinnem, hogy antiszocialis vagy. De az egyetemista szomszedod sem kulturalt, ha meg annyira sem becsül, hogy szemelyesen panaszkodjon, ne csak levelben.
Ha feljelent, semmit nem er el vele. Az, hogy a gyerek idönkent becsapja az ajtot, vagy ledobal valamit, az nem ok a feljelentesre, s nem is fognak vele foglalkozni.
Nem hiszem, hogy ez az oka a gyülöletenek, hiszen nem valoszinü, hogy a kisfiad allandoan ebben eli ki magat, s mast sem csinal, mit ajtot csapdos s targyakat dobal a földre.
Sajnos, mivel ti vagytok a "zajokozok", nektek kell lepni. Menj le a szomszedodhoz, s kerdezd meg töle konkretan, mi zavarja.
Hivd meg egy teara/kavera es sajat keszitesü sütemenyre, s beszelgess el vele, hadd ismerje meg a kicsidet is es benneteket is. Lehet, hogy "megenyhülne", s feloldodna, ha latna, hogy nem vagytok olyan aszocialisak, mint ö kepzeli.
Kerdezd meg, hogyan oldhatnatok meg a problemat? Mikor tanul, mikor van szüksege csendre? Mikor voltak konkretan az esetek, amikor mar nem birta tovabb a zajt (bar ismetlem, nem hiszem, hogy ez a zaj folyamatos lenne!)?
Probalj meg a kicsivel a jatszoterre menni, vagy valami csendes dolgot jatszani, ha epp tanulni akar a szomszedod.
Gondolj arra, hogy Te hogyan reagalnal hasonlo helyzetben!
Ha kooperativ, s hajlando veled a "kerekasztalhoz" ülni, akkor mazlid van. Ha nem, akkor meg csak egy sunyi alak, akinek csak ürügy a kisgyerek, s szeret arc nelkül feljelentgetni, s szereztel egy ellenseget.
Sok sikert!
Na és akkor utoljára...mert írni is elfelejtettem
...kézlegyintés...dobja ki...
Ja és a te gyereked, te ismered, neked kell tudni, mi hatásos nála...szép szó egyszer, kétszer, százszor...egy kézlegintés, szidás, büntetés...más ezt nem tudhatja, mivel érsz el eredményt nála - kísérletezni kell, valami használ.
De addig semmiképpen ne várj, amíg a kezére csapja az ajtót vagy a legdrágább herendi vázádat dobja mi a metlachira.
Ha odafigyelsz a gyerekre, akkor nem fogja csapkodni az ajtót - már csak azért sem, mert előbb vagy utóbb tönkremegy, az meg ugye nem jó.
A dobálás megintcsak olyan dolog, hogy amit dobál és amire dobálja, az sem örök életű.
Szóval neked is hajlani kell a kompromisszumra meg a szomszédnak is.
"Másnap pedig a 80 éves bácsika , dicsekedett, hogy ő akkor tanult meg szintetizátorozzni, amikor nyugdíjba ment."
Óóóó csak nem a volt szomszédom volt az?
A múltkor volt az Y klubbon, pont ilyen eset.
Másnap pedig a 80 éves bácsika , dicsekedett, hogy ő akkor tanult meg szintetizátorozzni, amikor nyugdíjba ment.
S hogy minden nap gyakorol, mert már fellépést nem vállal, de a zenével múlatja az időt.
Érdekes,az nem volt baj, csak a 1 éves kisgyerek játék csapkodása.
Nem meg ijeszteni akarlak, d e azt kigyereket beidézték bíróságra.
Megkérdezték a lakóház többi lakóját is, őket zavarja-e a kisgyerek, s senki mást nem zavart, csak a jelengetőt.
Sajnos vannak ilyen emberek.
Szerintem érdeklődj a közös képviselőnél, hogy jelzett-e már felé valaki valamit.
Vagyha találkozol -a nagyon elfoglalt egyetemistával,-
először udvarisan érdeklődj a problémája felől, aztán mondd meg neki, hogy ha annyira rá ér, keressen magának egy csendesebb albérletet.
ok.
Aha, és mivel a gyerektelenek (még) nem tudhatják, ezért jogos az, ha a szülő szépen széttárja a karjait mondván, hogy hát gyerek, vagy ha az első tiltás után is folytatja, akkor megvonjuk a vállunkat, hogy oké, majd megunja/kinövi egyszer?
Lehet hogy egy gyerektelen nem ért (úgy) a neveléshez, de ez még nem jelenti azt se, hogy aki már letudott x számú gyereket, hogy annak alapból pedagógiai diploma is járna, ellenben nem csak a gyerekesek lehetnek szenvedő alanyai annak, ha egy gyerek kellően szabadjára van engedve.
Amúgy én továbbra is kíváncsi lennék a szomszéd szemszögéből is a dolgokra (bár mivel neki nincs gyereke, így nyilván hazudik/nincs igaza)
persze hogy zavaró... irtam is hogy neeem szócska, széépen...
akinek nincs gyermeke az nem tudja ,mert nem tapasztalta hogy mi mivel jár,és mennyire nagy erőfeszítést igényel hogy az, hogy a helyes utra tereljük,neveljük gyermekeinket.mindent meg kell tanitani nekik.
nem jogos a szomszéd részéről ez az eljárás, viselkedés.