Hiányzik neki 1

Ildi_la
Létrehozva: 2011. szeptember 15. 07:43

Sziasztok!

 

Van itt Valaki, aki végtaghiánnyal született és válaszolna priviben kérdésemre? 

Esetleg Valaki, akinek végtaghiányos babája született?

Esetleg Valaki, akinek van ilyen rokona, barátja, esetleg házastársa?

 

Kérem, írjon üzenetet, ha tudna rám szánni néhány percet!!!

 

Köszönöm szépen,

Ildi

 

ui: Nem tudok folyamatosan a net előtt ülni, de nagyon sűrűn megnézem majd! 

32 hozzászólás
  1. 2018. augusztus 18. 15:1632.

    Hello! 


    Van itt még vki aki anno hozzászólt ehhez a témához?Vagy esetleg Te Ildi_la?Azóta mi van Veletek??Már biztos szép nagy Lány,az akkor még pocaklakó Baba.😊


    Szép 7végét 🤗

  2. 2011. szeptember 26. 14:1431.

    szia! köszi a  választ!

    Én Kaposváron élek, itt sokkal rosszabbak a feltételek, egyetlen uh "jobb" gép van a kórházban, ahol ezeket a vizsgálatokat csinálják. Na ja, 10 rugóért mehetnék 4D uh-ra, ami biztosan pontosabb, csak éppen táppénz, mivel én veszélyeztetett vagyok+1 fizu mellett MOST mikor aktuális lenne nem tunánk kifizetni... Így marad a normál uh és, amit azon láttak. Bizakodunk, hogy tényleg semmi gond a picivel...

    Nekem azért lenne pl. megnyugtató ha a 12 hetesen ezt biztosan kideírtik, mert akkor 18 hetesen az amniocentézisből azért elég pnotsan kiderülne, van e v.mi más bibi is vagy tényéleg "csak ez".

    Érthető okokból Ti is ezen akadtatok el, mert tényleg nagyon nem mindegy. Ezzel a típusú végtag hiánnyal szerintem is, simán lehet teljes életet élni, de ha más betegség is van a háttérben, akkor már egészen más is lehet a  helyzet és a döntés.

    De én is nagyon bízom abban, hogy a kislányotoknak semmi baja, főleg megnyugtató, hogy, gondolom ott a fővárosban a genetikus szakemberek is jobbak, képzettebbek, egyáltalűn több is van belőlük és Ők mind ezt mondják:-) így biztosan egészséges lesz és örülük, hogy vállaljátok!!!

    előzmény:
    Ildi_la (30)
    2011-09-25  22:39
  3. 2011. szeptember 25. 22:3930.

    Napocska!

     

    A 13 hetes uh leleten az van: "végtagok épek". Ebben a kórházban a genetikai szűrést más orvosok végzik, nem a saját szülész, tehát ketten is látták.

    Azóta voltunk pár helyen és az egyik helyen mondták zárójelben, hogy Magyarországon a 12. heti uh szűrés a tarkóredő mérésre irányul, nem is biztos, hogy az adott orvos teljes alapossággal nézi a végtagokat. 

    Engem ez kicsit meglepett, mert úgy tudom, a tarkóredő-szűrés a down-kór miatt történik. Szóval valaki egyszer eldöntötte, hogy jobb egy végtaghiányos gyerek (vagy bármi egyéb más bajú), mint egy down-s????????? Hát ki volt az és hogy merte????

     

    Mondták az amnioszalagot (feltételezve, hogy a 13. héten még ott volt a kar, a 21.-en pedig már nem), ami akár 2 hét alatt is képes ilyen bajt okozni (akár vetélést is), de hát nagyon ritka és többnyire észreveszik... (na nem mintha az jobb volna, mert a 24. hétig úgyse tudnak mit csinálni vele - csak tovább izgulhat a kismama)

     

    És az egyik doki megemlítette, hogy ha mindenre felhívnák a figyelmet, hogy mi minden történhet, akkor egyrészt fel kellene olvasni egy durva vastag könyvet - másrészt egyetlen nő sem akarna gyermeket vállalni. 

     

    Mindenesetre ha valaki biztos benne, hogy nem akar sérült babát, annak  javasolnám az I. sz. női klinikát, mert ott is jártunk, és sokkal-sokkal alaposabbak voltak. Plussz döbbenet volt a különbség a mi kórházunk uh-ja és az ottani között (ott látszódtak a baba vonalai - nem a csontok, a hús!), de mondjuk azt nem tudom, hogy minden uh-ot azokon a gépeken végeznek-e. (Voltunk magánklinikán is, ott is ilyen nagyon klassz uh volt, és ott ugye kérdés nélkül fogadnak)

     

     De - mostmár úgy látom, hogy nem is baj, hogy nem derült ki, mert akkor csak még 8 hetet lehetett volna agyalni, bánkódni - így is bőven van időnk felkészülni az érkezésére. 

    Persze, ha valaki tudja, hogy nem tartaná meg, annak meg jobb volna, ha kiderülne minél hamarabb, talán akkor még könnyebb tovább lépni. 

     Hát, nem egyszerű.

    Ildi 

    előzmény:
    Napocska77_ (26)
    2011-09-24  12:10
  4. 2011. szeptember 25. 22:2129.

    Sziasztok!

     

    Nagyon kedvek vagytok!

     

    A hangulat itthon még mindig változó, de tovább javult!

     

    Rátaláltam Szirka blogjára és nagyon megérintett. Főleg az első szülinapi köszön(t)őjéből: "A nőgyógyászomnak, Bálint Balázsnak, aki felhívta a figyelmem arra, hogy "ami jár, az jár": nekünk is szabad örülni, hogy kisbabánk van, szabad szeretni, babusgatni, boldog szülőknek lenni - ezek járnak mindenkinek, akinek gyereke születik, nekünk is."

     

     Mostanában nem tudtam visszaemlékezni, hogy mit is vártam a második baba születésén? Miért vártam?? Most mit is kéne rajta várnom???

    Aztán olvasgatva Szirka baba blogját, magamhoz tértem: hát mégse egy púpot növesztek épp' a hátamra, hanem GYEREKET várok!

    És sikerült újra örülni Neki és várni Őt!

    És a Kisfiam is érzi a változást, mert pénteken gesztenyét gyűjtött a kistesónak, ma pedig kavicsot - pedig amióta ilyen szomorúak voltunk miatta, nem hozta szóba. 

     

    Nagyon jól esik, hogy úgy gondoljátok, hogy jó helye lesz nálunk és

    - az én világképembe is inkább úgy fér bele, hogy Ő nem véletlenül választott minket. A Kisfiúnkra 2 évet vártunk - Ő pedig rögtön úton volt, ahogy úgy éreztem, hogy igen, talán mégis tudnék szeretni még egy gyereket.

     

    Szóval alakul minden. Vhogy talán könnyebben is, mint gondoltam. 

     

    Köszönöm Nektek is a bíztatást!!!!

  5. 2011. szeptember 25. 18:5528.

    Szia!:-)

    Olvastam a topicot, a hozzászólásokat. Szerintem teljesen normális, amit érzel. Ahogy leírtad magatokat, igazán jó helyre érkezik a pici. Én azt gondolom, hogy teljes életet fog tudni élni, mivel születésétől kezdve meglesz e "hiányossága", így mindent a maga módján fog megtanulni, elsajátítani. Nyilván lesznek olyan dolgok, amiket nem tud majd megcsinálni, vagy nem úgy, ahogy mások, de már ebbe fog belenőni. Nekem is van végtaghiányos barátom, teljes életet él, sportol, jön-megy, sokkal aktívabb, és egészségesebb, mint pl. én.

     

    előzmény:
    Ildi_la (1)
    2011-09-15  07:43
  6. 2011. szeptember 24. 20:5827.

    Ildi,ma ratok gondoltam!!!Delutan neztem a nemet ZDF adot a teveben,valami riport  ment,majd a müsorvezetönöt mutattak es kepzeld,elöször csak a nyakaig mutattak,egy csinos,kifejezetten szimpi nö volt,majd tavolabbrol mutatta a kamera.Egyetlen karja sem volt meg.Rövidujjas bluz volt rajta,de meg a felkarja sem volt meg,egyik sem.Aztan mutattak oldalrol,egy magas szeken ült,a labait keresztezte,ugy ült.Szoval igy is lehet!Es neki egy sem volt!Olyan vidam,erdekes nö volt....!

    Gondoltam leirom,hatha ez is ad egy kis jövöbeli remenyt. 

    előzmény:
    Ildi_la (1)
    2011-09-15  07:43
  7. 2011. szeptember 24. 12:1026.

    szia! elolvastam a történeted, megkönnyeztem... Csodálatos szülők vagytok, jó helyre érkezik a kislányotok!

    egy alkar hiánya szerintem sem akkora eget verő probléma. Anyukám volt kollégájának az egész kézfeje és csuklója is hiányzik, egy baleset miatt, de olyan "élethű" műkeze van, hogy fel sem tűnt. Utólag tudtam meg. Sikeres ember, boldog házasságban él, vezető beosztásban dolgozik.

     

    Persze én nem tudom, hogy döntenék ilyen helyzetben, fogalmam sincs, meg merném e tartani a babát? Biztosan én is rengeteget gondokoznék ezen. Nagyon nagyon nehéz lehet... Az bíztató, hogy a genetikusok más problémát nem látnek.

     

    Nem értem viszont és számomra kicsit ijesztő, hogy a 12 hetes uh-n miért nem látták ezt a hiányt? Vagy nem mutatta úgy magát a baba?  Mi nemrég voltunk és a doki jó lmegnézte, hogy mindene meg van e a picinek? és mi is láttuk, mutatta nekünk is. Remélem ezek után, nem tévedett!

     

    Remélem, minden rendben lesz a kislánnyal és szerintem is teljes életet fog tudni élni ha "csak" ez a problémája.

    előzmény:
    Ildi_la (1)
    2011-09-15  07:43
  8. 2011. szeptember 24. 10:4625.

    kedves Ildi!

    nagyon jól döntöttél, hogy a gyermeked mellett döntöttél..:)

    ha mást választottál volna, örökre megkeserítené az életedet, hogy nem engedted megszületni. nem fogod megbánni. ha szellemi fogyatékos lenne, akkor mást mondanék...

    láttam gyermeket, akit az anyja megszült, hiányzott mind2 keze, és csak egy lába volt, de olyan gyönyörü szép kisfiút arcra még sosem láttam. ennek 15 éve. keresztgyerekem ovistársának nincsenek ujjai az egyik kezén, de mindent meg tud csinálni, és nagyon boldog, kiegyensúlyozott gyermek.

    (én magam nyitott lágyékkal születtem, farosan, és csípöficammal...)

     

    azt javaslom, ne tedd életed problémájává a hiányosságot, hanem egyszerüen, teljesen normális gyerekként neveld fel.

    s nem csak a férjed, hanem Te is nagyon jó ember vagy.

    ne aggaszd magad, minden jó lesz!:))

    sok eröt, és boldogságot kívánok!

    előzmény:
    Ildi_la (23)
    2011-09-23  21:55
  9. 2011. szeptember 24. 10:2024.

    Szia,

    de jo,hogy irtal!

     

    Akkor a szivbetegsegben egyezünk,nekem is ez volt,egyevesen operaltak vele.Szerintem anyukad csak azert mondja,mert ö magabol indul ki....gondold el,harom gyerek,mindharom beteg,a tudomany nem volt olyan,mint ma,sokkal nagyobb veszelyek voltak a babakra nezve...amin ö atment!Nyilvan ezt latja maga elött es ettöl akar ovni.....nem a baba ellen van,hanem teged felt.

    Az en anyukam is mondott olyanokat,hogy ha tudta volna anno,lehet,hogy elvetet.... lehet,hogy csak az volt a szerencsem-leginkabb a hugome!-,hogy meg nem volt ultrahang.

    Aztan ki tudja,megtette e volna.....utolag es mas helyeben okos az ember.

     

    De jo,hogy ilyen lelkiismeretes vedönenitek van!Egy csomo hasznos tanacsot,ötletet kaphatsz attol a masik anyukatol es biztos jo lesz egy sorstarssal beszelgetni..a lanyod pedig lathatja,hogy nincs egyedül!Talan van egyesületük is a vegtaghianyosoknak,nezz utana a neten!Mozgasserülteknek is mar annyi  lehetösege van,nyaralasok,kepzesek,stb!Ma mar sokkal nyitottabb a vilag is!

    Azt vettem eszre a fiamon,hogy ha en hiszek benne,akkor ö is elhiszi,hogy ö jo es barmit meg tud csinalni!Csak egy erös hatter kell neki es maris szarnyal!:-)

     

    A parod nagyon pozitiv,ez jo.Te sem vagy rosszabb,csak mas a szereped,felelösseged a tovabbiakban,mint neki.De abban igaza van:barmire kepesek!!!!!

    Ha barmi segitsegre szükseged lenne,csak irj-akar privit!

    En Ausztriaban elek,csaladi hazban,nagy kerttel...ha nagyobb lesz a kislany,talan meg nyaralni is lenne kedvetek kijönni....szivesen latunk!A gyerekek nagyon elveznek!(a massagtol meg ne felj,a sajat keresztanyam toloszekes,a fiamnak ez termeszetes).

     

    Szoval sok puszi,jelentkezz am a topikon,ha van idöd! 

    előzmény:
    Ildi_la (23)
    2011-09-23  21:55
  10. 2011. szeptember 23. 21:5523.

    Igen, mi is hárman lányok, három bajjal.

    A nagyobbik nővérem gerinc problémákkal született, a kisebbik nővérem 34. hétre születt ('75-ben), alig élte túl és nekem pedig a szívem két oldala között nyitva maradt a lyuk. 

    De... pl. Anyukám szerint a terhességmegszakítás lett volna a helyes döntés. 

     

    Persze elfogadja a döntésünket. És - bár azt mondja egyelőre el se tudja képzelni, milyen lesz - én tudom, hogy szeretni fogja a legkisebb unokáját is. Csak még neki is meg kell emészteni. 

     

    Mi várhatja ezt a csöpp Lányt a nagyvilágban, ha családja ilyen vegyesen fogadja?

    előzmény:
    Heö2 (20)
    2011-09-20  20:51
  11. 2011. szeptember 23. 21:3822.

    Sziasztok!

     

    Nagyon kedves vagytok, hogy érdeklődtök felőlünk!

     

    Kicsit még magunk alatt, de már sokkal jobban. 

    Mondjuk, ha a játszótéren elhangzik a "mindegy is, csak egészséges legyen" felkiáltás, akkor azért nagyot nyelek. 

     

    És ha meglátok egy kisbabát, akkor az jut eszembe, hogy "persze, neki is két keze van..." Tudom, hogy a mi Babánknak nem őmiattuk nincs, de vhogy fáj.

    Mint ma a vadasparkban, hogy egy kislány pattogatott kukoricát evett. Egyik kézbe fogta a csomagot, a másikkal szedegette ki a kukoricát. Hát, ilyet a mi Lányunk nem fog tudni... pedig milyen kis semmiség.

    Vagy, ha tornázni szeretne ovis korában, akkor vajon mehet-e a többi lánnyal és évvégén felléphet-e a színpadon? 

    Vagy, hogy kamaszkorában lesz-e viszonzott szerelme? (nem mintha lemaradna vmiről, de szerintem ezt csak felnőttként látja be az ember)

     

    De amikor utána olvasok a neten, mindig elcsodálkozom, hogy hasonló - vagy durvább - problémával mennyi mindenre képesek emberek. Amikor ezt szóvá teszem a Páromnak, mindig mondja - "Nem, csak annál képesek sokkak többre, amit te gondoltál - mert szerintem bármire képesek!" 

    Jaj, mennyivel jobb ember, mint én.

     

    És képzeljétek a Védőnőnk (nagyon kedves, segítőkész és tényleg jó tanácsokat szokott adni) kinyomozott egy, a közelben lakó anyukát, akinek a kisfia kb. egyidős a miénkkel és ugyanezt átélték - hiányzik a bal alkar és kéz és a 18 hetes uh-on mondták meg nekik -  és megbeszélték vele, hogy megkereshessem!

    Annyira kedvesek! És tényleg csak két utcányira laknak!

     

    Ne haragudjatok, hogy itt untatlak bennetek, de jól esik kiírni magamból.

    Ildi

  12. 2011. szeptember 23. 12:3321.
    Szia,hogy vagytok???
    előzmény:
    Ildi_la (1)
    2011-09-15  07:43
  13. 2011. szeptember 20. 20:5120.

    De örülök a dönteseteknek!!!!!!

    Nagyon sok boldogsagot kivanok nektek!

    A ket/többgyermekes dilemma szerintem minden csaladban felmerül.Amikor en a masodikat vartam,mar akkor elkepzelhetetlennek talaltam,hogy valakit megegyszer ugy tudjak szeretni,met az elsöszülöttemet....aztan attol feltem,hogy majd a baba miatt ra kevesebb idö jut...es feltekenyek lesznek...stb,stb...

    Es valoban: kevesebb idö jut ra es feltekeny/ek!De mindkettöt imadom es ök is egymast es egy szülö nem adhat nagyobb ajandekot a gyerekeinek,mint testvereket!Azt nem potolhatja semmi es senki!A többi meg ugyis jön magatol es megoldodik a feltekenyseg,az idökerdes.

    En is betegen születtem (szivbetegen,a hugom pedig nyitott koponyacsonttal-akkoriban meg uh sem volt),es lam,mi lett belölünk.:-)

    Boldog vagyok,hogy itt vagyok es megszülhettem az en ket kincsemet!(mindkettö egeszseges).

     

    előzmény:
    Ildi_la (18)
    2011-09-19  21:45
  14. Torolt_felhasznalo_849281
    Torolt_felhasznalo_849281
    2011. szeptember 20. 19:2719.

    Gratulálok a 2. kicsihez!

    Sok boldogságot!

    előzmény:
    Ildi_la (18)
    2011-09-19  21:45
  15. 2011. szeptember 19. 21:4518.

    Szia!

     

    Szegény Anyukád, hogy a saját családja se tudta elfogadni teljesen! Őszintén szólva én szinte csodának tartom, hogy mégis normális felnőtt lett belőle.

     Szerencsére azóta talán nyitottabb lett a világ -remélem-.

     

    Ma voltunk genetikai tanácsadáson és - miután az ország legjobbjai látták- az lett a végső "diagnózis": "Nagy valószínűséggel izolált végtagfejlődési rendellenesség". (És muszáj megemlítenem, hogy az elmúlt héten néhány orvos és asszisztens olyan emberségről és segítőkészségről tett tanubizonyságot, amit sosem gondoltam volna.)

    Így a Kislányunk a családunk része marad.

     

    A Fiúnkkal kapcsolatban inkább az volt az aggodalmunk, hogy sokkal-sokkal kevesebb idő jut majd rá, mint eddig (ezért egyébként is vaciláltunk a második gyereken). De úgy döntöttünk, hogy ez meg csak rajtunk múlik, mindent elkövetünk majd, hogy továbbra is tudja/érezze, hogy mennyire szeretjük. 

     

    Számtalan ép embert ismerünk, aki boldogtalan és van olyan ismerősünk, aki fogyatékosnak minősül (bár neki mindene megvan, csak a bal oldala születéskori agyvérzés miatt lebénult, azóta persze "csak" a karját nem tudja használni, a lábát húzza ugyan, de rá tud állni), és teljes életet él- és egyébként hónapok óta együtt dolgoztunk, mire vki mondta, én észre sem vettem.

     

     A gének továbbadásáról... ez bennünk is felmerült, de több helyen is csinálnak már most is genetikai felmérést, ahol feltérképezik a leendő szülők génállományát. Mindent persze nem tudnak kizárni vagy megoldani, de a tudomány egyre fejlődik! : ) 

    Ildi
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_849281 (17)
    2011-09-18  20:05
  16. Torolt_felhasznalo_849281
    Torolt_felhasznalo_849281
    2011. szeptember 18. 20:0517.

    Anyunak nagyon nehéz volt: dugd el a kiskezed, a szép kezeddel fogd meg... fotózáskor is le kellett takarnia. Nagymamimat fel is őrölte az a kettősség, hogy egyrészt imádta a lányát, másrészt egy örök szégyenfolt volt. Nagypapám családja folyton azt mondta, hogy a "mi családunkban nem volt nyomorék!" Képzelheted...

    Nagyon érzékeny lelkű emberke lett belőle, nagyon finoman kell(ene) bánni vele, porcelánbaba, könnyen törik. Mégis erős, mert olyan komoly súlyokat akasztott a nyakába az élet, ami alatt más, "egészséges" ember is összeroppanhatott volna. Nem írom le részletesen, de 40 éves korára az élete teljesen becsődölt, és mégis kimászott a gödörből.

     

    Azt hiszem, ha egy gyereknek "csak" annyi baja van, hogy végtaghiányos, de pl. szellemileg ép és egészséges, akkor minden esélye megvan a boldog életre. De ehhez a szülőknek nagyon komolyan fel kell készülniük, mert ahhoz, hogy a gyerek elfogadja önmagát, maximálisan és 100%osan azt kell éreznie, tudnia, hogy a szülei elfogadják, szeretik, nem szégyellik, nem "hibáztatják".

    Tehát ha "csak" testi fogyatéka lenne, akkor olyan életet élhetne, mint bárki más. A testvére pedig 2 év alatt sokkal többet tanulhatna emberségről, tiszteletről, akaratról, mint más akár egész élete alatt.

     

    Persze tudom, én könnyen beszélek, és könnyen mondom, hogy mit tennék, HA nekem kéne döntenem. Nem nekem kell. Sokat gondolkodtam annó, mikor a 3 gyereket vártam, hogy mi lenne ha...

    Azt hiszem, hogy az én "tűrésküszöböm" a szellemi fogyatékig tart, azt képtelen lennék vállalni, HA lehetne másképp dönteni. Meg persze a súlyos testi fogyaték is olyan, hogy valószínűleg nem vállalnám. :( De egy enyhe fokú testi fogyatékkal megbirkóznék. Mondom ezt most, úgy, hogy mindhárom gyerekem egészségesen született - bár nem tudhatom, milyen géneket hordoznak, mit adtunk át leendő unokáimnak. :(

     

     

    előzmény:
    Ildi_la (16)
    2011-09-18  16:46
  17. 2011. szeptember 18. 16:4616.

    Ezt a bejegyzést mindenképp' elteszem!

     

     

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_849281 (15)
    2011-09-17  23:18
  18. Torolt_felhasznalo_849281
    Torolt_felhasznalo_849281
    2011. szeptember 17. 23:1815.

    Ha 1949. augusztus 14-én nem születik meg egy végtaghiányos kislány, akkor most sem én, sem a nővérem, sem a mi gyerekeink nem lennénk itt, és a világ szegényebb lenne egy csupa szív, érzékeny, szeretni és küzdeni akaró asszonyal.

     

    De szerencsére megszületett, és ha most, 62 éves korában megkérdeznéd, hogy megérte-e a sok fájdalom, megaláztatás és szégyen, ami egy intoleráns korban, felkészületlen szülők mellett érte, akkor is azt mondaná, hogy mindezek ellenére szerelmes az életbe, és élni akar, még akkor is, ha néha nagyon fáj.

    előzmény:
    Ildi_la (14)
    2011-09-17  23:01
  19. 2011. szeptember 17. 23:0114.

    Szia!

     

    Azt mondta az Orvosom, hogy a 24. hétig elvégzik. 

    Gondolom, az alapján, hogy nem zárható ki összetett genetikai betegség, ami az élettel összeegyeztethetetlen.

    Más kérdés, hogy a becslések szerint kb 400 gr, és ha vmi baj lenne velünk - mondjuk terhességi mérgezés -, akkor császárral kivennék és próbálnák megmenteni. És 24 hetes babát már mentettek meg...

    És hogy már a 12 hetes magzat is mutat stressz reakciókat (kvázi meg tud ijedni), akkor a 21-22 hetes mit érezhet???

     

    4 helyen jártunk eddig, SENKI sem talált egyéb rendellenességre  utaló jelet, de mindenki hozzáteszi, hogy kizárni nem lehet...(ahogy azt sem, hogy mégis ott van a hiányzó végtag, mert láttak már olyat, hogy uh-on nem látszott és mégis ott volt)

    De amniocentézist a 18. hétig szoktak csinálni, így nagyjából találgatások alapján döntünk. 

     

    Ha nem lett volna egy - egyébként jószándékú- "felvilágosítás": a lehetséges legrosszabbról, az elvetetés lehetőségéről, hogy mekkora teher is egy sérült gyerek a családnak és a meglévő egészséges gyereknek és hogy milyen élete lesz a sérült gyereknek - akkor nem szenvedtünk volna.

     

    Pedig ha nem hiányozna a bal kar fele, mindenki azt gondolná, hogy egészséges.

     

    Ha hétfőn is azt mondják (két nagyon jó nevű genetikushoz is sikerült időpontot kapnunk), hogy nem látnak egyéb, genetikai betegségre utaló jelet, akkor Ő a családunk része marad!

    Így már csak fel kell készülnünk az érkezésére.

     

    Bocsánat, ha kicsit zagyva lett. 
    előzmény:
    Dike (13)
    2011-09-17  19:29
  20. 2011. szeptember 17. 19:2913.
    21 hetesen még vállalják a megszakítást? Mije hiányzik a babádnak? Tényleg ennyire tragikus a helyzet? Remélem sikerül feldolgoznod ezt és teljes szívvel szeretni tudod a babát!
    előzmény:
    Ildi_la (11)
    2011-09-17  19:16
  21. 2011. szeptember 17. 19:2612.

    Nagyon kedves vagy! Köszönöm!!

    Még nem tudom, hogy elég klassz vagyok-e. 

    Hogy elég klassz-e a Párom, a bővebb családunk.

    Hogy nem sérül-e az elsőszülöttem (egy csodálatos, okos 2,5 éves fiúcska).

    Hogy találunk-e olyan -nem hívő keresztény közösséget-, ahol elfogadják a döntésünket. 

    Hogy sérül-e a lányom attól, hogy én így vívódom.  Mert érzi, az biztos, mert amióta megtudtuk és én nem aludtam, Ő sem. Addig nem volt túl aktív a pocakban, de azóta.. főleg az első két nap és éjjel.. 

     

    Senkinek nem kívánom. 

    Bár biztos sokan vannak, akiknek nem okozna gondot a döntés - akár így, akár úgy. Most azt kívánom, bárcsak tudnék úgy gondolkozni. 

    előzmény:
    Heö2 (10)
    2011-09-15  18:18
  22. 2011. szeptember 17. 19:1611.

    Ilyen nem fordulhat elő.

    Abban biztos vagyok, hogy ha úgy érzem, nem tudom teljes szívvel szeretni, akkor nem vállalom. (Még vállalják a terhességmegszakítást)

    Abba, hogy az anyukája nem szereti, még egy makkegészséges gyerek is belerokkanhat. Egy sérült pedig tuti.

    Ha a saját ANYJA nem tudja szeretni, akkor vajon kitől várhatná el??????

     

    előzmény:
    Lilla27 (9)
    2011-09-15  16:33
  23. 2011. szeptember 15. 18:1810.
    Nem is tudom mit irjak...akivel ez nem törtenik meg,az nem is tudhatja milyen erzes ezt elfogadni....de te egy nagyon erös es klassz mama  vagy,az idö segiteni fog nektek.Ez a kislany titeket valasztott es nagyon sok örömet fog adni meg!!!!!Szeretettel:Heö
    előzmény:
    Ildi_la (8)
    2011-09-15  16:13
  24. 2011. szeptember 15. 16:339.
    Van élet, de a szülőkön áll, hogy milyen! Nekem nem vidám a történetem. A szülőfalumban élt egy ilyen fiú, a szülei dugdosták az emberek elől, mert szégyelték. A fiú nagyon visszahúzodóvá vált, hiszen ahogy nőtt egyre inkább látta - a szülei miatt -, hogy szégyelnie kell a fogyatékosságát. A végén már senkivel sem beszélt, és csak akkor került ki a házukból, amikor muszáj volt. Mióta elköltöztem onnan, nem hallottam a fiúról, de a szülei rettentően elcseszték!
    előzmény:
    Ildi_la (8)
    2011-09-15  16:13
1 2

Címlapról ajánljuk

Legnépszerűbb cikkek