Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Gyereket akarok,de a párom
Nagyon szeretnék már gyereket(azt hiszem egész életemben arra készültem,hogy gyereket szülhessek).
Most megtaláltam hozzá a egfelelő társat akit végletekig szeretek.
Nem vagyunk full gazdagok,de megengedhetnénk szerintem egy kis csöpséget.Ő nem akar.Mit tegyek? Erőltessem? Az ő beleegyezése nélkül azert nem valálnám.Nem lenne korrekt.
Ti mt tennétek a helyemben?
Azok a nők végtelenül önzőek..és szerintem aki görcsösen akar gyereket, az nem találja a helyét a világban, nem tudja magát lekötni..Van egy pár példa előttem..nagyon látszik ha egy nő tenyészbikának akar egy pasit
Azt azért érdemes végigigondolni, hogy ha az az egy szem szülő- anya kiesik a sorból-halál bárkit érhet, akkor vannak-e szülőpótló lehetőségek?Pl egy nagyon belevaló nagynéni-nagybácsi, mert sajnos hallani csúnya történeteket
Igen, és mégis, mégis mi mindent bevállalnak az anyát egy egy gyermekért.Ez az ANYASÁG!.Ezért, ha valaki gyermeket szeretne, legyen neki.
Ennek a riogatásnak és az önmegvalósításnak lett az az eredménye, hogy nem akar szülni a fiatalabb generáció
Nem 6. vagy 7 gyerekről beszél a kérdező - sajnos.
Ha mindenki mindig így gondolkodott volna, kihalt volna az emberiség.
Azt se feledd, hogy a születendő gyerek 50% a pasi genetikai állományát fogja hordozni
Ha szerencsétlen leszel,akkor meg lesz egy gyereked,aki kiköpött apja
Tényleg egész életedben ezt akarod?
Ez így van
Mindazonáltal én ismerek olyan párt, ahol a ff-i -nő kölcsönösen megegyeztek, hogy a nőnek nem kell semmi, csak név a gyereknek,nem kér a pasitól semmit és a pasi sem ad.
aztán 5 é múlva ott kopogott a pasi ajtaján,hogy rossz anyagi helyzet miatt mégis adjon neki pénzt
a férfi mondta, de megegyeztünk
a nő ment a bíróságra és ott neki adtak igazat és a pasinak kellett fizetni visszamenőleg fél évre és a továbbiakban is
Egy gyerek önálló entitás
Nem anyuci játékszere, hogy anyu kedvére kiélhesse magát
Az ilyen nők nem tudják aztán elengedni a gyereket
Nem arról van szó,ha elválnak a szülők,én is elváltam a férjemtől, de a gyerekemmel később is jó volt a kapcsolata,most meg jelenleg kinn tanul nála a gyerek
Az elutasítottságról beszélek
Engem egész életemben elutasított apám,pedig anyámmal házasságban éltek
válágot világot
Vannak balsorsok.Vannak akiket akár 4-5 pasi is elhagy,pláne ha gyerekük lesz a pali akarata ellenére.
És vannak jó családok, közös döntésű gyerekekkel.Aztán egyszer csak a pasi megkerül, rájön hogy ő akarja cicerélni a válágot és nem számít az 1-2-3-4--5-6 gyerek sem.Megy az iránytűje szerint.
Akkor most mi van?
oh, nagyon szeretnétek hogy ne szaporodjuk, ugye?Ennek okán ezer dologgal riogatjátok a nőket, nehogy szüljenek.
El kell fogadnod, hogy vannak nők akiknek a gyerek a kiteljesedés.
Az a baj, hogy ezzel a tanáccsal-ess teherbe a pasi akarata ellenére is- csak a gyerekkel tolsz ki
Akarod,hogy egész életében utálja,kínozza a gyereket, hogy állandóan a fejéhez vágja, hogy nem is akartalak, csak a kényszer miatt vettem el anyád?
Vagy egyszerűen csak besokall a pasi és lelép?Fizet tartásdíjat,de fütyül a gyerekre
Milyen érzés lehet ez a kis csöppségnek?Ezt a sorsot szánod a gyerekednek?Valóban?
Mert férjet talál ezret és lecserélheti bármikor, ha úgy hozza a sors, de a gyereke az a gyereke.
Megértem, hogy te nem érted, és nagyon jó ha neked nem is születik gyereked.
Ha a pasi nem akar gyereket vegyen fel esőkabátot.Ja, ő nem úgy szereti, aha.
Akkor bármikor bekövetkezhet baleset, a nő akarata nélkül is.
Benne van a pakliban.
Ha gyereke lesz/van és a drága papa anyagi segítségét is kéri a gyerek felneveléséhez, akkor ő harácsol?
Egy sereg olyan történetet ismerek, amikor "véletlenül" előkerülnek a semmit nem váűllaló apák/anyák, amikor a gyerek nagy.
Jaj....Jó régi, de muszáj leírnom... Hogy az Úristenbe lehetnek ilyen nők, akik nem bírják elfogadni, ha a párjuk nem akar gyereket??!!!! Utána meg csak bámulnak, mint borjú az új kapura, amikor elhagyja őket a férj, és csámcsognak, hogy így a pasi, meg úgy a pasi... Megértem, ha valaki vágyik a gyerekre, a gyerek nevelésre, de miért nem kell tiszteletben tartani a másik életfelfogását?? És miért is nem kell ezt már rögtön a legeslegelején tisztázni??? Komolyan...sok nő megérdemli a sorsát, ha egyszer olyan hülye, hogy világosan el lett mondva, hogy nincs gyerek, mégis szül és harácsol, hogy de így-de úgy...
32 elmúltam.... és őt nagyon szerettem addig, amíg ez ki nem bukott. Akkor elszakadt valami. ... és még nem állt helyre. Nekem szívességből ne csináljon gyereket... én családot szeretnék. Olyasvalakivel, aki nemcsak engem akar, aki nemcsak egy mutogatnivaló nőt akar maga mellé, mert gyerekei meg a gyerekeinek anyja már van. Akkor én mi vagyok? Ezek szerint tulajdonképpen a szerető. Hat, kösz nem.
És ha elhagyom? Vagy találok valakit, vagy nem.
Tudjátok, hogy mi a gond? Gyáva vagyok. Attól félek, hogy végleg egyedül maradok.
De vajon ki fogja rám nyitni az ajtót mondjuk 70 éves koromban?
Szia,
lehet kicsit furcs lesz, amit írok, de tényleg így gondolom:
1. Elhagyod és keresgélsz tovább a "pasipiacon", mert sztem azért van férfi, aki gyereket akar. (persze itt szempont, hogy mennyi idős vagy)
2. Ha elmúltál 30 éves és ez a pasi jó génalany,ill. a gyereket fel tudod egyedül is nevelni (adott esetben) egyszerűen ess teherbe és szűld meg a babát.
Elég önző egy férfi-fajta a párod, joggal vagy kiakadva.
Ha nem akar én nem szülnék neki, ha meg szülnék, nem lepődnék meg ha hamarosan én is csak ex lennék...
Az én exem sem igazán akart, igaz ő csak még majd meg is látszott a hozzáállásában és bizony egyedül nehéz volt rá is ment a házasságunk! Szerinte nem erre ment rá....
Sziasztok!
Remélem, járnak még errefelé hasonló cipőben járók, mert egy kis lelki támasz elkelne. Nálunk is az a helyzet, hogy én szeretnék gyereket, a párom viszont nem. Kissé megbonyolítja a helyzetet, hogy nekim ár van 2 - az előző házasságából, akiket szintén nem akart.... de mivel az asszony szeretett volna, ezért lettek..... Amikor mi összejöttünk, akkor ő pontosan tudta, hogy én majdan családot szeretnék, mégis, amikor szóbakerült, akkor azt mondta, hogy ő nem akar, meg hogy mutassak egy olyan férfit, aki akar..... merthogy a férfiak szerinte nem akarnak gyereket, mert az egy csomó lemondással jár, meg megváltozik az addigi kis nyugis élet..... És amikor én azt mondtam, hogy akkor nekem nincs semmi keresnivalóm mellette, hiszen nyilvánvaló, hogy másfelé tart az életünk, akkor azt mondta, hogy akkor legyen...... természetesen azóta sem jött össze, amit én speciel egyáltalán nem csodálok. A tudattal, hogy ő nem akar, nekünk nem fog összejönni soha, szerintem. Ugyanakkor megjátsza a mintaapát az 2 gyerekénél... na persze. Így kényelmes. Láthatáskor (1 hónapban kb. 3 napig) jól megy. Erre meg az volta a reakciója, hogy a férfiak nem akarnak gyereket, de ha már megvan, akkor nagyon meg fogják szeretni.... Akkor most mi van?
Sziasztok!Én már nagyon szeretnék egy kis csöpséget, de a párom nem akar azzal a címszóval, hogy még nem készült fel!
Sajnos nekem van egy kis nögyögyászati gondom és az orvosom javasolta, hogy minél hamarab essek teherbe ,,ha tudok".
Anyagilag megengedhetnénk magunknak.
De eröltetni sem akkarom, szóval úgy beszéltük meg a párommal, hogy novemberig várunk és visza térünk a témára.
Csak anyira rossz amikor esténként összebujunk mindig csak a gyerek jár a fejemben.
nem tudom, hogy mitt tegyek?
Szerintem ez a lényeg. Jól megfogalmaztad.
Én is egyedül nevelem a gyermekem.
A volt párommal a baba születésekor mentünk végleg szét. Addig ő "reménykedett", hogy minden marad a régiben, langyos kapcsolat, stb. A babát ő akarta, szinte kezdetektől fogva, én kevésbé - azaz nem akartam egyáltalán teherbe esni tőle. De mégis sikerült, és én nem akartam ölni. Nekem nem ő volt az igazi partnerem, ennyi. De egy emberkét ezért nem pusztítok el!
A babát azóta egyedül nevelem, semmiféle tartásdíjat nem kértem, nem vártam, sőt, ha véletlenül megjelenne azzal, vissza is utasítanám. Nem szorulok rá, szerencsére.
Akkor most én is szemét vagyok, aki egyedül szült? MAGÁNAK? Mert én vállalom, hogy magamnak. És azt meg (nem részletezem, miért) tudom, hogy a babának is jobb így, mert nem fog negatív példát látni maga előtt (alkohol).
Nem tanmese ez, csak egy variáció az életre.
Nem tudom, kettőtöktől függ
Anno nekem már az elején megmodta a párom: nősülés és gyerek SOHA!!!
2 év együttélés után egy este gyűrűkkel jött haza. Majd hosszú ideig orvos-gyógyszerszedés(ő szedte) majd végre baba...
Mikor megszületett lányunk: közölte, több gyerek azért nem kell.
Alig múlt két éves, megkérdezte: már útban kellene lenni a másodiknak... (aki most 7 éves azóta )
Ennyi, soha nem lehet tudni.
De két ember döntése kell hogy legyen!!!!!
29 évesen egy férfi még nem biztos, hogy érett az apaságra,az én férjem 35 volt,amikor elvett, de még ő mondta, hogy várjunk,aztán mindketten akartuk és 38 éves lett,mire meglett a gyerek,azóta elváltunk,de támogat minket lelkileg és anyagilag is és látogat is.
Ne feledjük,sajnos a férfiaknak több idejük van a családtervezésre, akár még 48 évesen is elkedzheti egy 25 éves nővel, 48 éves nő viszont riktán lesz egy 25 éves-gyereket akaró pasi asszonya.
Én is kikapcs.
Remélem a topik-indító megtalálja amit keres, én drukkolok h. a jelenlegi srác mellett, és nem utolsó sorban drukkolok magamnak is.
Aki pedig azt gondolja h. hüpik vagyunk, az örüljön, h még nem volt ilyenfajta nehéz döntés előtt.
Na, most megyek aludni, legyetek jok, s almodjatok szepeket.
Jo ejt!!
Nekem volt egy nagyon csinos fium, akit a 7-es buszon ismertem meg. Olyan jol nezett ki, hogy amikor megszolitott, körülneztem, hogy ram gondolt-e az az Adonisz.
Piszokul jol nezett ki, de piszokul idegesitett a vegere. Piarista gimnaziumban erettsegizett, az ottani vallasi könyvesbolt volt az elsö hely ahova elcipelt. Vegetarianus volt (en husevö vagyok), rendmanias (en nem). Roppant tudalekos alkat volt, sokszor egtem miatta.
Ö ugy kepzelte el, hogy lesz sok gyerekünk, egy minden kenyelemmel ellatott tanyan elünk majd sok allattal, ö dolgozik, en a gyerekeket nevelem, furikazom, a bejaronö meg ellatja a haztartast. En egy eleg konzervativ gondolkodasu nö vagyok, de ö egy erckonzervativ ferfi volt (vagy meg ma is az), s a jövöröl alkotott elkepzelesei nem egyeztek az enyemmel. Ha rajta allott volna, ma lenne egy focicsapatnyi gyerekem, fiuk -lanyok vegyesen. Ö imadott, en ugy voltam vele, mint az imadkozo saska a himmel, annyi különbseggel, hogy nem akartam a megtermekenyitest.
Hogy miert voltam vele? Egy bizonyos tulajdonsaga miatt, amit most nem reszletezek, mert elpirul az NLC..
Nem én vagyok a fórumnyitó, ha visszaolvasol, látod.
Én csak hozzászóltam, mert hasonló a szitu...........
Most mas a neved???
Ki a szilvia emily???????????????
Te vagy a forumnyito???
En nem kritizalni akartam , hanem kerdest tettem fel. De ezzel az utobbi kerdeseddel valoban rakerdeztel a dologra. Vajon O e a ffi parja akivel a jovot latja vagy meg var valamire....
Ugyanakkor lehet, hogy csak fazis kesesben van a ffi.
Hogyan allithatsz be egy ferfi önzönek, mert az nem akar a nötöl gyereket? A nö nem az, mert gyereket szül, pedig a ferfi odzkodik az ellen?
S az nincs elöirva, hogy a ferfi elete vegeig a növel marad, mert lehet, hogy valoban elöbujik a kisördög, s megjelenik az a nö, akivel valoban szivesen vallalna gyereket?
Egyáltalán nem ezzel akarom megfogni. Ez eszembe sem jutott.
Amúgy meg minden ember más és más.
Azaz én ismerem őt, látom h. amióta ez téma, milyen változásokon ment keresztül.
Nem! Nem azzal van a baj (HA vanbaj!), hogy egy nő (férfi) nem akar gyereket. Az nekem fura, de amúgy: inkább legyen tisztában a képességeivel, minthogy "lekölykedzen", aztán utólag mondja azt, hogy hoppááá...
De valahogy szerintem a te helyzetedben talán van egy ... trauma? esemény? szóval valami, ami miatt elutasítod a tested "eltorzulását", "diszfunkcióját" (lásd hányás, rosszul létek). Ennek ellenére a párodnak lehetőleg legyen gyereke, mert te szeretsz velük foglalkozni, nevelgetni, terelgetni. Egyszóval szívesen lennél anya, de terhesség, szülés nélkül. Hát, nekem legalábbis ez jött le abból, amit írtál. Na ez viszont, szerintem nemokés így. (És persze az is lehet, hogy tévedek. És valójában nincs semmi bajod, te ilyen vagy és kész. Én csak felvetette,, hogy hátha...)
(A "mikorszülszmár" téma pedig nagyon gáz. Nekem ugyan van gyerekem, de utálom, ha bárkit ezzel piszkálnak. Tőlem sem kérdezgetik, hogy Na, mikor fogysz már le? Vagy a szomszédtól, hogy Na, rendben van-e a széklete? Szerintem ezek magánügyek)
(Az "élet értelme a gyerek" -ről csak annyit: nekem igen. De ez ÉN vagyok. Más ember másban találja meg az "élet értelmét" -illetve másról hiszi, hogy az... :)))