Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Munka gyerek mellett
Létrehozva: 2003. október 31. 11:30
Kislányom hat hónapos kora után vissza kellene mennem dolgozni, igaz csak napi hat órás elfoglaltság vár rám, rugalmas munkaidő beosztással, ami azt jelenti, hogy végszükség esetén átmenetileg otthon is végezhetem a munkám. Mindez szépen hangzik, mégis nagyon aggódom, hogyan fogom ezt megoldani. Még csak két hónapos a lányom, és élvezem, hogy éjjel-nappal együtt vagyunk. Szoptatom is nagy örömmel, s el sem tudom képzelni, hogyan fogunk nemsokára elszakadni egymástól. Kérem, akinek van hasonló tapasztalata, írja meg, milyen megoldást talált! Kire bízta a gyereket? Mi lett a szoptatás sorsa? Sikerült-e valamiféle egyensúlyt találni munka és gyereknevelés közt?
V. Annamária
V. Annamária
Sziasztok. Nekem elég könnyű dolgom volt ezzel kapcsolatban, ugyanis alapjáraton egy baba-mama dolgokkal foglalkozó cégnél dolgoztam és dolgozom, mint a mai napig. Ezáltal tényleg baba-mama barát munkahelyet tudhatok a magaménak, mivel bármi történt is a picivel, vagy otthon, akármi közbejött, egyáltalán nem éreztem azt, hogy húzzák a szájukat ha bocsánatot kérve megváltoztatok valamit a munkaidőmben. Elfogadták, hogy nem csak egy dolgozó, pénz kereső gép vagyok, hanem anya és ez felelősséggel, feladatokkal, kötelezettséggel is jár. Én mindenkinek azt tanácsolom, hogy aki csak teheti, már a legelején olyan munkahelyre menjen, ahol tényleg elismerik és elfogadják ha valaki anyuka vagy később igenis gyereket szeretne. Sokkal egyszerűbb és nyugodtabb lesz majd úgy belevágni a gyerekprojektbe, hogy tudod, a munkahelyeden támogatni fognak.
Jártam olyan állásinterjún, ahol kerekperec megkérdezték, hogy ha lebetegszik a gyerek az oviban, akkor rá tudom-e majd bízni valakire őt? Mi van?? Azonnal rájöttem, h olyan munkahelyet kell találnom, ahol tolerálják azt, hogy anya vagyok...
Végül a GDN Ingatlanhálózatnál helyezkedtem el. Nagyon megértőek, támogatnak, nem mellesleg az időmet én osztom be. Ha ünnepség van az oviban, akkor el tudok menni. Jól keresek, nem szakadok meg, és ami a legfontosabb: egyszerre lehetek ANYA és munkaerő!
En otthogytam a munkahelyemet a gyes lajarta utan, mert a paromhoz koltoztem mikor a terhessegem vegen voltam, es innen anyagilag-idoben nem lett volna megoldhato a bejaras. Amikor mar a lanyom ugy 1 eves volt alkalmi munkakat vallaltam, ami jobban fizetett, igy meg tudtam belole oldani a gyerek elhelyezeset (itt kulfoldon nem jellemzo a bolcsi).
Amikor a lanyom iskolas lett, tehat mar kevesebb orara kellett segitseget igenybe vennem, ujra allando munkat vallaltam alacsonyabb fizetesert, de nagyobb oraszamban, fizetett szabadsaggal...
Nekem sincs segitsegem, mert kulfoldon elek. Mar 2x valtottam un. child mindert, mert az egyiknek valtozott a munkarendje es nem erte meg a gyerekemre vigyaznia a masik most hagyta abba ezt a munkat. Fontos, hogy legyenek ismerosok, akiket megkersz, hogy ha valami adodik, nagy ritkan vigyaznak-e a gyerekedre. Nekem a noteszemben vannak email cimek-telefonszamok, arra az esetre, ha ujra valami valtozas allna be.
En a kisfiam 4-5 hos koraban kezdtem el dolgozni otthon. Eleinte ez remekul ment, mert meg sokat aludt. Aztan ahogy nott, ertelmesedett, egyre tobb figyelmet igenyelt es bizony nem nagyon tudtam a munkamra koncentralni. Allandoan odajott hozzam, nyomogatta a szgep billentyuit stb. S esze agaban sem volt massal lenni, ha en is ott voltam. Ekkor kezdtem este/ejszaka dolgozi. Ezt pedig fizikailag nem birtam sokaig, igy 15 hos volt, amikor azt mondtam, hogy inkabb bejarok az irodaba napi 4 orara. Mar felev telt el azota es mondthatom, hogy sikerult jo kompromisszumot talalnom. Igaz o nem bolcsis, mert felenk nem nagyon van, hanem baby siterrel van otthon. Dec lesz 2 eves, de nem tudom elkepzelni, hogy tudnek mellette otthon dolgozni. Nalunk kivitelezhetetlen, de ez persze gyerekfuggo is.
Érdeklődve olvastam a levelezést, nekem most épp emiatt fáj a fejem, ezért megkísérlem feléleszteni a témát :o):
Ha a kisfiam bölcsis lesz, talán 4 órát tudnék otthon dolgozni (csak délig lenne bölcsiben), ha nem, akkor jelenleg bébiszitterünk segítene, és otthon lennének a fiammal, ahogy én is, csak más helységben.
Mi a tapsztalatotok? Lehet otthon úgy dolgozni, hogy a gyermekre addig más vigyáz? Többen leeszélnének erről, mondván képtelenség odafigyelni, ill. a gyermek is hozám jönne majd. Kisfiam egyébként nagyon anyás - talán életkori sajátosság is -, még szopik, és többnyire velem alszik el. Jövő nyáron lesz 2 éves, akkortól tervezem az otthoni munkát.
Ügyvédként az ember nem hagyhat ki három évet, ezért a kislányom születése után pár hónappal már én is dolgozgattam, kilenc hónapos korától heti két napot, aztán hármat és kétéves korára jutottunk el a heti öt (rövid, hat órás) munkáig. Mist szültem a kisfiamat és hasonló a helyzet. Szóval: a babák kb. 8 hónapos korig elég nyíltak, ezért én már pár hónaposan kitaláltam, ki fog rá vigyázni. Legjobb persze, ha csaldtag, de én speciel egy aranyos bébiszitterrel tudtam megoldani. Mire elkezdtem dolgozni, már nagyon jól ismerték egymást és nagyon szerette a kislányom a pótmamát. Én is sokat dolgoztam otthon, de ezt kb. egyéves kora után nehezen viselte: ha én is otthon voltam, akkor csak én kellettem neki. Amúgy nekem is az éjszakázás, barátok, kikapcsolódás rovására ment a dolog. De ha szereted a munkád, akkor úgy fogod érezni, megéri. Azoknak szerintem bejön, akiknek a család után a munka következik, tehát a munkájuk a hobbijuk. (Ez elég hülyén hangzik). Nekem is volt lelkiismeretfurdalásom, bölcsibe például nem adtam volna be semmi pénzért. Szerintem az azért mégis más, hogy otthoni megszokott környezetben van valakivel, aki csak vele foglalkozik. Szoptatásügyileg szerintem szerencsés a hat hónap, hisz utána elkezdődik a vegyes táplálás, én ha otthon voltam (reggel, du. és este) szoptattam, napközben evett mást. Elég hamar leszokott így a szopiról, de nem bántam nagyon. . . Szerintem elég nehéz máshol fejni, nekem nem ment és idő sem volt rá, ha a munkahelyemen dolgoztam.
En kicsit hasonlo helyzetben vagyok. Kulfoldon vagyunk, a fiam 18 honapos es dolgozom. Igaz csak napi 4 orat plusz 2t utazok. En a du-t es az estet probalom csak a gyerkocnek szentelni, setalunk, jatszunk, stb. Nekem sokat jelent, hogy van segitsegem a takaritasban, vasalasban, igy csak a vasarlas es a fozes marad. Szerintem erdemes raszanni erre penzt. En erot mindig a hetvegebol meritek. Altalaban kimegyunk a termeszetbe, setalunk, piknikezunk, s ha ugy esik en is alszom bizony egyet a fiammal du. Nincs nagy alavasigenyem, jol elvagyok a napi 6 oraval is, de neha a dui pihi nagyon feldob. En azt mondom probaljatok kicsit kozokkenni a napi hajtasbol hetvegen, s menjetek el vhova baratokkal v csak 3asban, hogy legyenek masfajta elmenyitek.
udv. citrus
azert is, mert mig en Magyarorszagon eltem 14 vvel ezelott, akkor meg nemvolt divat a gyerekeknek kulfoldi neveket adni.
csak azt furcsallom, hogyha adjak, akkor miert nem irjak ugy, ahogyan kell.
a mi gyerekeink Canadaban szulettek mind a negyen, mi meg olyan neveket kerestunk, hogy magyar legyen.
erdekes szerintem.
Nekem Dori aug kozepe ota szokik, nehany hetig orditott mikor otthagytuk, nagyon is ertette, hogy elmegyunk, csak meg arrol kellett bizonyossagot szereznie, hogy haza is hozzuk. Ezutan mar csak kb. fel perces volt a siras (meg el se ertunk az ajtoig mire elhallgatott), most kb. masfel hete mar egyaltalan nem sir, orommel szalad be. En innen szamitom beszokottnak. 3 eve Balazzsal is hasonlo volt a helyzet. Valo igaz tobbszor nathasak, eleinte mindketto havonta 1 hetet itthon volt (Balinal ez 3 honapra volt ervenyes). Utana volt, hogy egy evben 3 hetet hianyzott. Dori annak ellenere kerult bolcsibe, hogy januarban elete elso kozepfulgyulladasa mutettel vegzodott. Azota mar bolcsistarsanak volt fulbaja, mi eddig meg megusztuk. Egyebkent nekem mindketto szerette a tarsasagot, Dori most is ugy megy: szeretm Botikat, Larisszat. . . es el is meseli, hogy mi tortent a bocsiben. Most 17 honapos, azt mondjak ott is sokat enekel, mondokazik, akkor nem lehet olyan rossz neki. . . En is nehezen valtam meg toluk, cserebe delutan mindig mi vagyunk veluk es sokat jatszunk, foglalkozunk veluk. Minel kevesbe mutatod, hogy nehez, annal jobban szoknak, annal konnyebben valnak el tolunk.
Marcsi
Ne haragudj, hogy megkerdezem, de te a Jennifert irod Dzsenifernek? Miert?
Magyarorszagon igy "kell" irni? Nagyon komikusan hangzik. . .
Lányomat, Dzsenifert most szoktatom 1hete a bölcsödébe!A szívem szakad meg érte, de sajnos muszály!Ő most lesz 26-án 2éves és úgy veszem észre, meg a dadusok is mondják, hogy nagyon szereti. Hátrányok, hogy könnyebben megbetekszik , (már folyik az orra), és sajnos vannak durvább gyerekek amihez a lányom nem szokott hozzá!De ennek ellenére a véleményem, hogy meg kell probálni, ha nem bírja, akkor nem visszük!
Szia!
Marcsi!
Kisebbik fiam most mult ket honapos, mellette is dolgoznom kell, sajnos, ot honapos koraban mar az irodamba is be kell jarni, raadasul hosszu ingazassal. Szuleim fognak vigyazni ra, remelem, meg tudom oldani, hogy csak heti ket-harom nap bejaras legyen. Nehez lesz, de nincs mas valasztasom. A kornyezetemben a mamaknak gyakran a kicsi hat hetes, harom honapos koratol kezdve dolgozniuk kell, itt nincs szulesi szabadsag, minden ceg annyi szabadsagot ad az anyanak, amennyit akar, csupan a hat hetes FIZETES NELKULI szabadsag kiadasa kotelezo.
Irtam Neked privat valaszt. Nekem ket csemetem van, egyik 4 eves, masik 17 honapos, mindketto kb. egy eves kora ota bolcsis. Beszoktak, elfogadtak, szerettek ott lenni is, elveztek a gyerektarsasagot. Nehez volt elengedni oket, de ujra igy tennek. Reszleteket ld. a levelemben. Ott megvan a rendes e-mail cimem, oda irj.
Marcsi
Megengeditek, hogy nagymama-fejjel hozzászóljak? Mert nekem is nagy probléma volt ez annak idején. Gyermekeimet 18, 5, illetve 9 hónaposan kellett bölcsödébe adni.
Ahogy elmondásodból kiderül, megoldhatod otthonról is a munkád egy részét, és szabadon oszthatod be a munkaidődet. A szoptatással szerintem nem lesz gond, mert a reggeli, délutáni, esti alkalommal bizonyára otthon leszel. Talán addigra már a gyümölcs is és esetleg főzelék is szerepelhet az étrendben, és akkor nem fogja nagyon hiányolni a baba a szopizást. És a lefejt tejet -javasolnám pohárból itatni- más is oda tudja adni a picinek.
Ne legyen lelkifurdalásod, mert szereted a pici babádat, és nyilván azt a megoldást valasztod, ami neki a legjobb. Attól, hogy a nap 24 órájából csak 19-20-at leszel vele, még nem szereted kevésbé. Én annak idején ugy osztottam be az időmet, hogy a bölcsi után a lefekvésig lehetőleg a gyerekek számára kellemes programot találtunk. Ők nem lettek sem betegebbek, sem szomorúbbak, sem kevésbé fejlettek, mint kortársaik, és az ovodába való beilleszkedés nem volt probléma. Persze ez a gyerek természetétől is függ, meg fogod látni, hogy alkalmazkodik a megváltozott időbeosztáshoz.
Sok sikert kivánok neked.
Azzal beszéld meg mindezt, akire majd számíthatsz!
A babám nem eszik éjszaka, esetleg a foga miatt szokott felkelni.
A szoptatással kezdettől gondom volt, hathetes kora óta már nem szopik a babóm.
Háztartást is vezetek.
;)
Én biztosan nem lennék rá képes, hogy a hat hónapos kisbabámat otthon hagyjam. Szerintem gondolod át ezt mégegyszer. . .
Fogadd meg kérlek a jótanácsokat. Nem mondunk bztaságot:))
A szopatással?
Én tíz hónaposan adtam bölcsibe a kisfiam mert vissza kellett mennem dolgozni de nem tenném meg újra. A szopatással nem volt gondom mert csak 4 hónapos koráig szopott de az állandó lelkiismeretfurdalás szörnyű volt és rettenetesen hiányzott. Azt hiszem ő jobban viselte a dolgokat de csak most, ahogy oviba került látom a különbséget a között ahogy a bölcsibe indult és ahogy az oviért rajong pedig az előbbit is szerette. Tehát ha kell inkább rokonok vigyázzanak rá.
Az a baj, hogy annyira gyorsan felnőnek és pont azt mulasztjuk el az elején ami már nem jön vissza soha.
(ja és nekem háztartást sem kellett akkoriban vezetnem - azt már nem hiszem hogy bírtam volna )
Én ugyan nem szoptattam sajnos sokáig, tehát ezzel nem volt gond, de azt tudom, hogy mindig hullafáradtan mentem dolgozni, ha a pici éjszaka bulizott.
És ez elég gyakran előfordult. Gondolom, azért minden baba életében vannak ilyen periódusok (betegség, fogzás). Szerintem nagyon nehéz lesz neked.
Lelkileg sem könnyű otthagyni azt a pici kis embert, akit legszivesebben egész nap babusgatnál.
ÉN a nagyobbik lánnyal mentem vissza, és most, a kisebbikkel itthon vagyok 2 évig (most 16 hónapos).
Most értettem meg igazán, mit is hagytam ki azzal, hogy visszamentem dolgozni anno:((
Persze, ha nincs más választásod, akkor a legjobb lenne a babának vmelyik családtag, akit már ismerni fog 6 hónaposan.
Gondolom az anyatejet le kell majd fejned és cumisüvegből vagy pohárból fogja megkapni a babád.
Minden esetre sok sikert neked, bármilyen megoldást is találsz majd. És kitartást!
En negyhetes gyerek mellol mentem vissza. A lanyomra rokonok/baratok vigyaztak az elso evben, utana bolcsodebe jart. Szoptattam amikor otthon voltam (reggel, ejjel es hetvegen), fejtem a felesleget es amikor nem voltam otthon, minden ment a fagyasztoba. Egy evig ment igy, utana a lanyom nem akarta tobbet az anyatejet. Az egyetlen hatranya talan az volt, hogy nagyon nehezen szokott le az ajszakai evesrol - nyilvan azert, mert akkor szoptattam en, a cumisuveg helyett. (Osszehasonlitva a noverevel, akivel otthon voltam az elso evben)
Az egyensuly megoldhato, de hogy oszinte legyek, csak a szabadido es az alvas rovasara. Akkor is, azota is.
Sok sikert!
Én megprobáltam a hét hónapos kislányom melett dolgozni de nekem nem sikerült. Bár én nem tutam otthon végezni a munkám. Állandóan lelkiismeret furdalásom volt amiatt hogy nem vagyok vele eleget. A szoptatás is iszonyú probléma volt. Végül feladtam és 7 évig otthon voltam vele.