Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Osztályozás - hogyan?
Létrehozva: 2012. május 31. 18:41
"70. § (1)479 A pedagógus ... a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. ... A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. ... Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz."
Tanárokat kérdeznék arról, hogy hogyan értelmezik ezt, vagyis hogyan osztályoznak. Minden érdekel ezzel kapcsolatban, különösen a középiskolai nyelvtanárok módszerei. Mintha egy teljesen kezdő tanárnak magyaráznátok, meséljetek, hogyan érdemes, miért úgy érdemes, változott-e menet közben a módszeretek, vagy már régóta (mióta?) nem változik, mert nagyon jól bevált módszer, miért tartjátok jónak? Stb. Ilyesmikre gondolok, hogy pl.:
- Tudjátok-e előre, hogy egy évben hány jegyet fogtok adni és mire, vagy ahogy esik, úgy puffan?
- Minden csoportra vonatkozik-e a módszer vagy függ valamitől? Ha függ, mitől (csoportlétszámtól? a gyerekek életkorától? heti óraszámtól? tantárgytól?) és hogyan (pl. ha nagyobb a csoport, több vagy kevesebb a számonkérés?, stb.)?
- Hány jegyet adtok egy félévben?
- Milyen arányban mire? Hány írásbeli számonkérésre jut egy szóbeli? Hány röpdolgozatra jut egy témazáró? Az előre be nem jelentett szódolgozatok milyen arányban vannak a bejelentett szódolgozatokhoz képest, a nyelvtanos röpdolgozatokhoz képest, a készségeket mérő dolgozatokhoz képest és a házi feladatra adott jegyekhez képest?
- A nyelvi témazáró dolgozatokban milyen arányban kértek számon és mit? Csak az adott könyv adott fejezetének nyelvtanát és szavait? Vagy pl. olvasott és hallott szöveg értése is van minden témazáróban? Vagy hol ez, hol az? stb.)
- Bejelentitek-e előre a szódolgozatokat? Mindig? Ha nem mindig, mitől függ, hogy mikor igen, mikor nem?
- Osztályozzátok-e a házi feladatokat? Ha igen, milyen gyakran? Ha nem, mivel tudjátok rávenni a diákokat, hogy megírják? Adtok-e egyest, ha nem írják meg? Ha igen, az az egyes benne is marad a naplóban, vagy ha bepótolja a házit, akkor eltűnik? Ha el tud tűnni az egyes, mennyi idő van az elmaradt házi pótlására?
- Milyen arányban veszitek figyelembe a házi feladatokat az év végi osztályozásnál?
- Milyen arányban veszitek figyelembe az órai munkát az év végi osztályozásnál? (Pl. ha valaki 3,7-re áll, de 10-ből 9 esetben az órai munkája gyakorlatilag nulla, mert csak mással foglalkozik és/vagy beszélget, stb., akkor annak adtok-e négyest év végén, vagy emiatt csak hármast? Ha csak hármast, az szerintetek belefér-e abba, hogy " az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni" és hogy " az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz"?
- A menet közben kiosztott jegyeknek milyen átlagot kell elérniük ahhoz, hogy mondjuk négyest kaphasson valaki? És ahhoz, hogy kettest? Ha a négyeshez elég mondjuk a 3,5 is, akkor a ketteshez elég az 1,5? Vagy a kettes az más, hiszen az a minimum, vagyis nem csak megközelíteni kell, hanem el is kell érni?
- Az év végi osztályozásnál hogyan számítjátok be az első félévet? Ugyanolyan súllyal, mint a másodikat, hiszen az év végi jegy az egész évről szól (tehát az első félév átlagát átlagoljátok a második félév átlagával)? Vagy csak úgy, mintha a félévi jegy is egy jegy lenne a második félévi jegyek között? Csak az első félév osztályzata számít-e vagy minden jegy, amit az egész tanév során kapott a diák? Ha minden jegy számít, mi van, ha az első félévben mondjuk 6 jegye is volt, a másodikban meg csak 3?
- Egy hónappal a jegyek lezárása előtt értesíteni kell a szülőket arról, ha a gyerek bukásra áll. Az értesítést követő egy hónapban hány jegyszerzési lehetőséget biztosítotok még a bukásra állónak? Annyit, amennyit az összes többi gyereknek is, vagy nekik többet? És ha egész évben volt már mondjuk nyolc jegye, mind elégtelen, év végén viszont szerez két hármast, akkor mi van? Az egész éves átlaga attól még továbbra is az elégtelenhez van közelebb: bukik vagy nem? Tudjátok ezt előre, vagy majd elég lesz akkor átgondolni, ha előáll egy ilyen helyzet? Szóval mikor buktattok meg valakit nyugodt szívvel, tiszta lelkiismerettel? Vagy esetleg elvből nem buktattok?
- Szerintetek fontos-e egyáltalán ilyeneket átgondolni előre, vagy elég ösztönösen csinálni, mert egy jó tanár tudja anélkül is?
- Hogyan szabályozza valami iskolai dokumentum a számonkérések, osztályozások mikéntjét?
- Stb., stb., stb.
Előre is köszönöm a válaszokat! 
Valószínű, a gyerek teljesítménye romlott, talán elfáradt, ha jöttek négyesek, meg becsúszott a hármas is. Ha az nem lenne, akkor talán jöhetne a jóindulat.
A gyerek ne adja fel a szorgalmát, biztatni kell, most így sikerült, jövőre jobb lesz. /Vagy még ilyen sem./ Az ötödik osztály nem könnyű, az alsóban kitűnők közül csak nagyon kevesen maradnak azok. Miért lenne a pedagógus felelőssége? A gyerek helyett nem tanulhatja meg a leckét. Van egy tantárgyi követelmény, amit teljesíteni kell.
Szerintem hozzátok ki a jót ebből az eredményből: a gyereknek itt és most el lehet magyarázni, hogy nem az iskolának, az életnek tanulunk! Nem a jegyek számítanak (tudom, a középiskolai felvételnél számít, de azért bízom benne, nem ezen az egy jegyen fog múlni), hanem az, hogy a saját érdeklődésének megfelelő területen minél többet elsajátítson, és azon a konkrét területen ki tudja majd bontakoztatni a tudását, amikor felnő. Tehát sokkal fontosabb lenne megtalálni azt az egy-két tantárgyat, érdeklődési területet, amire majd egy jó megélhetést/sikeres életutat alapozhat, amiben boldog lehet, nem pedig az ötösöket hajkurászni! Nagyon csalóka ugyanis az iskolai eredmény, hiába volt színötös valaki mindig, az még nem belépő az életben a sikerekhez. Sokszor a szociális érzék/társas viselkedésbeli képességek, vagy pl. a hétköznapokban hasznosítható gyakorlati érzék sokkal többet nyomnak a latban, mint az akármilyen kitűnő bizonyítvány - még akkor is, ha ezeket a suli nem méri, és a családi és egyéb környezetben sem lehet vele egyelőre villogni...
Megjegyzem rég jártam iskolába. Örömöm ma az unokám tanulásában van ki most végzi el az 5. osztályt, s eddig minden fél évi -évvégi bizonyitványa kitünő volt. Most sajna a történelem 7 db 5-se és 2 db 4-se mellé becsuszott egy hármas a második félévban s a tanár nem adja meg a jelest, holott ez matematikailag is 4,6 amihez persze kellene némi jóindulat, vagy a gyerek ismerete. Ő azt mondja csak a második félév jegyei alapján dönt. MIÉRT is egy év zárul le félév munkájával. A gyerek 2 napja sir s nem érdemes hajtani...(hát amit lát, hall aszerint nem kell az értelmet fejleszteni...) Ha ez az ének kit érdekel, de a történelem, melyre tán a legtöbbet készült. Várhatóan ez a gyerek már nem fog hajtani jövőre.
Persze lehet a 4,6 hoz még kéne kis jó indulat vagy az oktatási rendben leirtak szerint 1 tized tanári hozzáállás...
Persze ettől a gyerek ha feladja a szorgalmát: mert nincs értelme csak magának árt vele, a pedagógus felelőssége ???
Egyáltalán nem igaz, hogy 3,5 az már 4-es. Nem tudom, hogy központilag szabályozzák, vagy az iskola saját hatáskörben ?
Pedagógusok, akik itt vagytok ez hogy van, ki szabályozza ?
Na, szerintem nem igaz mindig, hogy 3,5-re négyest, 4,5-re ötöst adnak, stb.
Egyszer középiskolában 4,5-re álltam évvégén történelemből és felelhettem a négyesért...
Nincs időm minden kérdésedre válaszolni, lehet, hogy du. se lesz, ezért csak röviden: nagyjából minden osztály és minden gyerek más módszert kíván, ezt csak az évek során lehet tapasztalni, megtanulni előre nem. Én életem első egyesének kiosztásakor együtt sírtam a lánnyal, akinek adtam. Aztán - sajnos - az ember immunissá válik arra a tényre, hogy hiába tanított ő meg a legjobb tudása és lelkesedése szerint valamit, nem kapja minden esetben vissza. Én egyetlen egy dolgot szoktam leszögezni már év elején korábbi tapasztalatok alapján: hogy a matematikai átlagnál számomra fontosabb az egyéves munka,amit látok a gyerek részéről. Így tehát ne követeljen senki 1,88-ra kettest, ha egész évben nem csinált semmit, és véletlen becsúszott neki egy-két kettes is az egyesei mellé, de gondolkodás nélkül meg fogom adni a négyest 3,5-re is, ha látom, hogy a hozzáállása miatt megérdemli a diák. Év elején még nem nagyon veszik komolyan ezt, de az év végi (jegyzárási) arcokon bizony látványos a reakció, mikor következetesen betartom ezt, és emlékeztetem őket erre...
Nálunk van minimum megírandó dolgozat, és legalább annyi jegy kell félévente, amennyi a tantárgy heti óraszáma, de a jegyek megítélése a szaktanár dolga, a diák csak úgy reklamálhat, ha független bizottságnál kíván vizsgát tenni, mert úgy véli, nem objektív vele szemben a tanár (pl. személyes ellentét miatt). Nálunk még erre sem volt példa, de elméletben ismertetni szoktam a diákokkal ezt a jogukat.
60 órás tanítási gyakorlatokon az osztályozás ilyen mélységben ritkán kerül elő. A hallgató egy-két dolgozatot írat, amiket aztán átnéz a vezetőtanár is. Ilyenkor ad néhány tanácsod vagy még annyit sem.
Egész féléves tanítási gyak.-on talán már belemennek jobban, de abba a félévbe is annyi mindent belesűrítenek, hogy meghalni nincs időd, nemhogy előadást hallgatni a tanuló teljesítményének értékeléséről.
Már észrevettem, hogy itt mindent te tudsz a legjobban! Csak azt nem tudod, hogy bizony a ped. képzés nem erről szól - sajnos.
Rengeteg elméleti dolgot vertek a fejünkbe, de hogy bizonyos esetekben konkrétan mi a teendő, azt senki nem mondta. Sok év tapasztalatával lehet korrekt és működő szabályokat hozni.
Ha beül a tapasztalt tanárok óráira, az szakmailag tényleg nem árt, de adminisztrálni, döntéseket hozni neki kell.
Attól nem tanul meg valaki úszni sem, hogy folyton úszóversenyeket néz!
Meg tudod, van az a mondás, amit a figyelmedbe ajánlok: Aki nem tud arabusul...
Nem gimiben tanítottam és nem nyelvet.
De: A tantestület határozta meg, hogy minden hónapban legalább 1 jegye kell legyen a gyereknek.
A bukásra állást félév előtt is jelezni kellett a szülőnek.
Év elején bejelentettem, hogy minden 2. órán felelünk vagy írásban, vagy szóban. A célom nem az volt, hogy rajtakapjam a gyereket, hogy nem készült, hanem, hogy tanulja meg az anyagot.
Ezen kívül egyszer egy évben lehetett nem kérni a feleletjegyet, vagy passzolni a felelést. Mindenkinek közbejöhet valami alapon. A fél osztály úgyis ellőtte az első hónapban. Ezt én jegyeztem.
Ha lehetőséget adsz javítani év végén, a jobb jegyért, mindig az egész osztály előtt tedd! Egyszer nagyon kellemetlen helyzetbe kerültem emiatt, a gyerek nem tudta az anyagot, a szülőknek meg mást mondott. Vagy írásban, de az osztály előtt közöld az eredményt.
Én félévkor adtam a rosszabbat, évégén a jobbat, de az egész évet kell nézni, nem a 2. félévet! A bizonyítvány az éves munkáról szól, a félévinek a neve is az, hogy félévi értesítő!
Órai munka, gyűjtés, önálló feladat mind lehet kisjegy.
A legjobb, ha tisztázod, hányas átlagtól adod meg a jobb jegyet. Ehhez hozzátehet az órai munka is.
3.5re nem adnék 4-est, legalább 3.6.
Viszont, ha megadod 1.5-re a kettest, legalább dolgoztasd meg előtte! Ez annyira határeset! Ha azon kívül, hogy nem tanul, még a munkát is hátráltatja, én nem engedném át!
A bukásra állónak sztem illik kicsit több lehetőséget adni!
Sokmindent szabályoz az iskola által készített SZMSZ, ott kell lennie a tanáriban, nézz bele! /Szervezeti és Működési Szabályzat/
Sajnos ezt tényleg nem tanítják az egyetemen!
3,5 az még 3-as, sőt a lányom iskolájában 3,75 felett kapnak csak 4-est.
A pontos értéket nem tudom, mondta a lányom, de nem jegyeztem meg ( 3,7-3,8 ? 4,7-4,8 ?).
Nem nyelv, hanem minden tantárgynál.
Az iskolai szokásokat, a helyi ped. programot, házirendet mindenképpen figyelembe kell venni. Ez ált. mindent leszabályoz, nem hagy sok egyéni szabadságot.
Nálam annyi volt, hogy heti 5 órás tárgyat tanítottam (nyelv) és ott több lehetőség volt a hf. nem elkészítésére, mint a házirendben.
Szorgalmira +-t kaptak a gyerekek, minőségtől függően (akár többet is lehetett kapni egy kiselőadásra pld. és ezt közösen bíráltuk el a gyerekekkel)
Órai munkára is +- pld. első 3 hibátlan tanuló kapott feladatmegoldásra.
5 + =5, és fordítva és a hf. nem elkészítése igenis beleszámít az érdemjegybe. Ha ez ellen nagy a tiltakozás (szokott), aki nem ír hf-t az felel és akkor mindjárt nem arra kapja.
Kezdőként tényleg nem egyszerű, idő kell mindenhez. 10 év tanítás után mindent írásban első nap kiadtunk a gyerekeknek szülővel aláírattuk, hogy ne ilyenkor legyen vita.
Ha jól tudom a tz-t pld. nem lehet 2 jegynek venni.
szódolgozat- én mindig bejelentettem előre- nem az a cél, hogy ne tudják.
tz-nél részletesen elmondtam, hogy lesznek szavak, nyelvtani feladat, szövegkiegészítés, párbeszéd készítés.....
ket dolgot:
menjen vissza es potolja be az - ezek szerint kimaradt - tanitasi gyakorlatot.
üljön be tapasztalt kollegak oraira.
minden szabályt év elején kell tisztázni a tanulókkal. Mire ad az ember pirosat/ feketét/ kisjegyet. Ha elég korrekt a viszony tanár és diák között lehet közösen hozni a szabályokat, de utána az mindkét félre kötelező. A diákok néha szigorúbbak...
azért a dolgok nem ennyire feketék/fehérek.
kedvenc példám: gyerek jegyei : 1, 1, 1, 5. Ez ugye 8:4=2.
de a tananyag 75%-ról gőze nincs.
másik tanuló: 2, 2, 2, 1- ez ugye nincs 2 egész, de mégis a 75%-ot teljesített 2-re, főleg ha gyenge képességű tanulóról van szó.
te melyiket buktatnád meg?
az év végén a tanév során szerzett összes jegy alapján átlagolunk (félévi jegy nem számít ide).
nálam volt olyan, hogy pl. második félévben csak egyesei voltak, de mivel első félévben még rendesen dolgozott, ezért nem bukott meg (nem buktathattam).
Pedagógiai program általában szabályozza ezeket a kérdéseket.
olyan nincs, hogy 3,7-re 3-ast, mert 3,5-től már felfelé kell kerekíteni.
ill. a kerekítés szabályai szerint 0.51-től, de ha 3,5-re áll, már akkor is 4-es szokott lenni, habár ilyenkor, ha van még lehetőség, akkor számonkérés a bevett szokás.
órai munkát így ahogy írtad, nem számítjuk az év végi jegybe, de évközben ha folyamatosan mással foglalkozik/beszélget, akkor ez megjelenik egy-egy feleltetés, hf. osztályzás jegyében azért. tehát külön órai munka osztályzat van, és így már beleszámít az is, mint minden más érdemjegy, az év végi értékelésbe.
Szia! Mint egykori nyelv/nem/tanuló, csak ehez szólnék hozzá:
" Milyen arányban veszitek figyelembe az órai munkát az év végi osztályozásnál? (Pl. ha valaki 3,7-re áll, de 10-ből 9 esetben az órai munkája gyakorlatilag nulla, mert csak mással foglalkozik és/vagy beszélget, stb., akkor annak adtok-e négyest év végén, vagy emiatt csak hármast? Ha csak hármast, az szerintetek belefér-e abba, hogy " az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni" és hogy " az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz"? "
Ha már fegyelmeznek a jeggyel /amit a magatartás-szorgalommal kéne értékelni, nem szaktárgy lehúzásával/, akkor félévben kerekítsen lefelé, évvégén meg felfelé a tanerő. Ne legyen már egy életre szóló szívatás az a nyomorult jegy. Akinek tényleg kell egy-egy tantárgy, az majd úgyis megtanulja, másnak meg csak egy nyűg a nyakán, amivel azonban az érdeklődési körének megfelelő továbbtanulást lehet csírájában kinyírni
Amúgy inkább azzal szoktak játszani, hogy "hányas szorzó" egy témazáró jegye pl. egy röpdolihoz képest, de tény, hogy 3,5-nél is elvárnám, hogy legalább lehetőségem legyen a 4-esért harcolni, 3,7-re már imádkozni se kelljen