Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Menyemnek karácsonyra ezt?
Létrehozva: 2011. december 18. 20:59
Sajnos romlik 2 éves házasságuk, mégpedig azért, mert elslamposodott és elsárkányosodik. Próbálok valamit tenni, rávilágítani, hogy legyen igényesebb önmagával és a kapcsolatukért, de férjem szerint túlságosan finomkodok vele. 
. Tudtok valami könyvet ajánlani, ami rávilágít, hogy legyen ápoltabb és mosolygósabb? Vagy ez ciki ajándék karácsonyra? Tanácstalan vagyok.
. Tudtok valami könyvet ajánlani, ami rávilágít, hogy legyen ápoltabb és mosolygósabb? Vagy ez ciki ajándék karácsonyra? Tanácstalan vagyok. 
TERMESZETESSEN. de en jo anyos vagyok. mer en tudom milyen remes az, ha a valasztottunk anyja ki nem all, es foleg ellened futi a tarsadat.
egybkent miko 3 ev hazassag utan meg lett a lanyunk 4 nap utan haza mentunk vendegek erre az anyos felkapja a gyereket es azt mondja: nem tudom ki az apja, de aze szeretem. puff nekije...
meg se lepodtunk rajta, mer elotte par honappal mondta a lanyanak a ferjem fule hallatra" kar hogy a ferjed a gyereked apja.
es o TANARNO VOLT.
NAGYON KELLEMES UNNEPEKET NEKED ES MINDENKINWEK.
Nem csúszok-mászok. Csak nem borulok ki, ha valaki olyat mond a szemembe (amit ne aggódj, aki nem mondja a szemedbe úgyis elmondja a hátad mögött), ami esetleg nem tetszik. Elgondolkodok, hogy jogos-e a kritika. Ha igen. próbálok változtatni, ha nem értek vele egyet akkor pedig ezt megmondom az illetőnek. Engem olyan emberek vesznek körül, akikkel nyíltan beszélhetünk egymásnak análkül, hogy bárki megsértődnek. Azért mondjuk ez egy elég szűk kör.
Nem értem, miért találod szánalmasnak, hogy én meghallgatom mások véleményét. És ha akarom megfogadom, ha akarom, nem.
Nekem te elég sértett embernek tűnsz...
Nekem megtehetnék az anyósomék, a szüleim, a sógornőm és a két legjobb barátnőm is... Sőt! Ha szülés után megkettyennék, akkor is már meg is kértem őket, hogy ha magamtól nem venném észre, szóljanak...
Embere válogatja, hogy kinek kivel, vagy kikkel van ilyen közvetlen viszonya.
Ismeri az ízlésemet, az öltözködési stílusomat, és 90%-ban olyan ruhákat kapok tőle, amik nagyon tetszenek. Nem az ő stílusában, hanem az enyémben. A sógornőm szintúgy. Az miért baj, ha egy-egy alkalomra kapok tőle parfümöt? Ha tetszik használom, ha nem nem. Soha nem kérdi meg, hogy miért nem azzal vagyok befújva, amit tőle kaptam. annak meg örülök, ha megmondja, hogy hogyan csinálja az isetnei májpástétomot, mert tudom, hogy a fia szereti, én meg szeretnék örömet szerezni a férjemnek. Nem rivalizálok az anyósommal, hogy ki főz jobban, ki öltözködik jobban, stb...
Ugyanígy a saját anyukám is elmondja, hogy hogyan készít egy-egy ételt, amit szeretünk...
Persze lehet ezeket a dolgokat kioktatóan, vagy tolakodóan is adni, tenni, de szerencsére nálunk egyik szülő sem ilyen.
Nekünk szerencsére olyan szüleink vannak, és a sógoromék is olyanok, akikkel az együttlét nem kínos kötelesség, meg jó pofát vágás, hanem öröm és vidám szórakozás.
Az én szüleimmel minden nap találkozunk, a férjeméi messzebb élnek, velük kb. havonta kétszer, de telefonon rendszeresen beszélünk.
Tényleg nem csak rosszindulatú, leráznivaló felmenők léteznek.
Én inkább befizetném egy fodrászra, kozmetikusra.
Meg lehet beszélni helyi fodrásszal hogy csináljon egy bónt, amit ott válthat be.
S beszélnék vele. Hiába mondják itt az ő házasságuk semmi közöd hozzá. Én nem szeretnék megszünni a gyerekeim számára, ha már megházasodtak. S anyám sem szünt meg számomra a tanácsaival. Az az én dolgom mit fogadok meg és mit nem, de elmondhatja a véleményét.
Akinek soha nem mondják mega szüleik, anyosuk a véleményét azok miről beszélnek? Udvariaskodás?
Lehet ezt úgy is mondani, hogy tudok-e segíteni valamiben, hogy eljuss a fodrászhoz.. stb..
Eckart Voland és Jan Beise érdekes felfedezést tettek.
A XIX. századba nyúlik vissza a vizsgálódásaik időszaka.
A csecsemőhalálozás témakörét vizsgálva azt állapították meg, hogy a gyermekek életének
első 12 hónapját véve figyelembe, azoknak a csecsemőknek a 79%-a maradt életben,
akik az anya édesanyjával éltek együtt.
Az apa édesanyjával együtt élő csecsemőknek mindössze az 50%-a élte túl az egy éves születésnapját.
A tudósok szerint az anyósokkal szembeni „tradicionális ellenszenv” oka abban keresendő,
hogy a korabeli anyósok szinte sosem voltak biztosak abban, hogy valóban
a saját unokájukat nevelgetik-e. Ez a bizonytalanság aztán negatív hatással volt a csecsemő gondozására.
Míg az anya édesanyja biztos volt abban, hogy saját „vérét” nevelgeti, és ettől gondoskodóbb volt."
Napsugár hsz-eiből kezdem tényleg azt érezni amit írtam, hogy nem a neki tetsző lányt vette el a fia.
Mintha az én anyósom lenne, annyival "könnyebb" helyeztben vagyok, hogy mi nem is beszélünk egyáltalán. És a fia sem beszél vele. Nem, nem én tiltottam meg neki, szó nincs erről. Saját magának köszönheti.
Voltam én minden, csak rendes lány nem. Mert én miért járok márkás ruhákban, miért van műkörmöm (ami már nincs), miért járok ennyiszer fodrászhoz stb stb stb
10 éve vagyunk együtt a férjemmel,a kezdetektől mosok ,főzök ,takarítok, ellátom rendesen, pedig volt, hogy sokkal többet dolgoztam mint ő.
De én soha nem voltam jó.
Kicseszett a fiával (rajta keresztül velem is -anyagi dolgok) és most még ő van megsértődve...ja és persze én vagyok a rossz, mindennek az oka....
1 hitel helyett, msot már 2 van a nyakunkban...
Ha a fiad ezeket mind "eltűri", hogy sárkány meg slampos akkor neked mi közöd hozzá??
Gondolom nem most kezdett el "dirigálni". Na meg még a lányod is ezen a véleményen van...gondolom nem azt választotta a fiad feleségnek, akit te gondoltál és most ki kell "csinálni" szegényt...
...és kulcsra zárja a wc-t, a kulcsot meg eldugja.
Mancus!
Nem gondoltam hogy ilyen kreatív vagy!
"Nyílván nem akarja senki, hogy ráismerjen az illető, vagy netán magára...A névtelenséghez ez is hozzátartozik, a lényegen pedig nem változtat.."
Ha most leírom neked, hogy 44 éves vagyok és falun élek, van három gyerekem, akkor tudod, ki vagyok? Nem hiszem. Mivel elég sok ember paramétere. A topiknyitóval sem az a baj, hogy nem valós adatokat írt, mert írhatja, hogy akárhány évesek, csak legalább ragaszkodjon az első verzióhoz és az a minimum, hogy számolni tudjon, ami a saját gyereke és a maga életkora viszonyát illeti.
Először is off: Megdöbbentő, hogy nyolcvanvalahány hozzászólást kitöröltek, gondolom ennyire szétoffolták a topikodat. Sajnálom. Ráadásul a két leghülyébbet hagyták meg.. Na mindegy.
On: Semmi közötök neked sem és a férjednek sem a fiadék házasságához, és abba sincs beleszólási jogod, hogy ő hogyan slamposodik el. Megteheted, de nem jössz ki jól belőle. Támadásnak fogja venni és elindítasz egy lavinát amibe a fiad is belerángatod és szerintem csak olaj lesz a tűzre.
Maximum hívd el egy kávézóba, csak ketten legyetek, amolyan nőcis beszélgetésre és ott kedvesen, szeretettel közelíts felé, és mondd el, hogy van egy ilyen félelmed, de persze nem akarsz beleszólni. A férjedre ne hallgass, mert ha szerinte finomkodsz, akkor ő miért nem vág oda nekik? Miért rád hárítja ezt a dolgot? Nem kell és nem is szabad letámadni őket, mert nincs hozzá közötök. Az ő életük, ők élik. A fiad választotta a feleségét, nekik kell megoldaniuk. Ha te rákérdezel, azt csakis frusztráció nélkül, teljes szeretettel. Abból érzi, hogy jót akarsz. Beleszólni semmiképp ne akarj.
Kíváncsi vagyok mire jutsz, örömmel venném, ha megosztanád, hogy mit léptél. Könyvet vagy beszélgetést vagy egyiket sem.
Sok erőt neked/nekik.
"29 a menyem, a fiam pedig 31 éves (ő jogász). Házasságot 3 éve kötöttek 1 év után. Menyasszonyként szép volt, rá sem lehetett ismerni, másnapján viszont már"
Hogy te mekkora kamugép vagy! Lentebb azt mondtad, a menyed 24 éves tanárnő. Az a kisebb baj, hogy most 29-nek mondod. A nagyobb az az, hogy magadat 43-nak, míg a fiadat 31-nek. Hatodikos korodban szülted?!
A többire; minden menyasszony szép, de a másnap az másnap, ha több mint 24 órát talpon van az ember. Ha az esküvőig nem tudtál vele jó viszonyt kialakítani, ne csodálkozz, hogy a felkínált "barátságot
" visszautasította. A nem szokás jóban lenni meg ezt jelenti; nem kérek a kényszerjópofaságból. Semmi többet.
"hogy az ápoltság egyáltalán fontos-e? Jönnek azzal, hogy biztos plázacica-anyós okoskodik Holott egy 43 éves átlagos falusi 4 gyermekes anya vagyok"
.
Én meg a pápa szárnysegéde.
"Amúgy néha szokott nekem venni ruhát, parfümöt, vagy egy-egy sminkcuccot, azza, hogy tudja, hogy a fiának ez tetszik. Vagy ugyanígy főzésben is ad néha tippet, de ezek soha nem tolakodóak. "
Az meg a legkevésbé sem érdekli, hogy neked mi tetszik. Apropó; miért nem a fiától kapod a parfümöt meg a többi bizbaszt? Főzésben is akkor adjon tanácsot, ha megkéred rá. Abba nem szól bele a drága mama, hogy milyen pózban szexeltek? Már csak azért, mert hátha azt is jobban tudja, hogy szereti a kisfia, mint te.
Basszus, ha ilyen messze van tőled, akkor nem találkozol vele minden nap. Két év alatt hányszor találkoztál vele, hogy megállapítod, milyen?! Azt mondod; tanár. Egész héten rendesen kell kinéznie, lehet, hogy hétvégén szeretne kicsit lazábban lenni és pont tjoik a te reprezentatív fejedre. Neked az lett volna a legjobb ha a fiad téged vesz el.
1, Szerintem egy ilyen ajándék nagyon sértő!!!!!
2, Én a helyedben más irányból közelíteném meg a dolgot. Lepd meg karácsonyra egy közösen eltöltött csajos hétvégével, olyan amerikai filmessel. Pl. elmentek wellnessezni ennek keretében fodrász, kozmetika, masszázs, vidd el vásárolni és vegyetek néhány csinos ruhát. Ha visszatér kiszépülve az elismerő szavak, pillantások talán jó hatással lesznek rá, és felébred benne az igény, hogy jól nézzen ki és adjon magára. Mellesleg jó alkalom, hogy összemelegedjetek.
Figyelj, ez az ő dolgok. De jó lenne, ha más aspektusból is megnéznéd a dolgot; a fiad mit tesz azért, hoy ne így legyen, ahogy van? Ő tökéletes? Mindig udvarol, nett és értékeli a felesége erőfeszítéseit?
Egyébként meg ne szólj bele. Majd ha őket zavarja ami van, megbeszélik, vagy elválnak. Az sem tragédia, mással is megesik.