Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Borzasztoan sajnalom tudom mit jelent elvesziteni egy kis baratot, csaladtagot. Gyaszold meg a kicsit es gondolj a szep elmelekekre amit egyutt eltetek at.
I am very sorry for your loss, and totally understand your pain. He was very young. R.I.P dear little friend
My dog died today and I love my dog very much. He is always with me But he was only 7 years old.
gclub
Jajajaajjjjjj!Nehéz lesz...
Az udvarunkba fát vágtam ki. És ahogy kidölt pont ráeset a én kis kutyámra 8 éves bisonra. Azonal meg halt. Na ezt hogy lehet feldolgozni.
Tizenéves koromban meghalt a karjaimban a kutyám.
Azóta sem tartok.
3 cicám van. Néhány hete az egyik örökre elaludt (12 éves volt).
Mit is mondjak? Nem hiányzik ez nekem.
Részvétem mindkettőtöknek!
Ha megtehetitek anyagilag, fogadjatok örökbe egy árva kutyust mihamarabb. Én se akartam másik kutyát amikor az enyém elment, de megbántam. Semmi se enyhíti úgy a fájdalmat, mint egy kis lény, aki a gondozásodra szorul, vár rád, szemedbe néz és megbízik benned, hogy jó gazdija leszel. Ne akarjatok uolyan kutyát, ne is a legelső utatokba kerülőt vigyétek haza, úgy is meg fogj
átok érezni amikor egy olyan kutyus kerül közel hozzátok, amelyiket szívesen befogadnátok. Rengeteg menhely van, többszörösen tele vannak, érdemes szétnézni, már vár rátok a KUTYA aki társatok lesz sok évig.
Sok boldogságot az új társatokkal!
Sziasztok
Nekem ma elhunyt a kutyám nagyon szerettem. Velem volt mindig de még csak 7 éves volt nagyon hiányzik :'( :'(
De a végén elöttem hunyt el beteg volt máj daganata volt. Egész végig hányt meg egy hétig nem evett. Egésznap csak rá tudok gondolni.
Nem akartam elhinni, hogy meghalt nem engedtem oda senkit csak az én kutyám az ölembe hunyt el. :'(
Nagyon fáj.
Egésznap sírtam nem tudok másra gondolni.
Őszinte részvétem! Sírd ki magad, lassan enyhülni fog a fájdalom, de elfelejteni nem fogod.
Tudod: egy jó kutya helye a gazdi szívében van! Megőrzöd az emlékét és várni fog Rád, mint ahogy rám is Banditám, aki egy éve ment el 16 évesen, vele lesz Róka (7), Hópehelykém (13), Artúrkám (9), cicáim, szóval egész hadsereg vár odaát. Most is van 3 kutyám, mások, mint az eltávozottak, őket is szeretem, de nem helyettesítik az elmenteket.
Szerda este az én kutyusom is elment,és most annyira elveszett vagyok. Nem tudom mit csináljak. 7 éves volt, fel ennyire lennék szomorú ha legalább 10 éves lett volna, akkor élt volna még egy keveset. Olyankis helyes, aranyos kutyus volt. Amikor haza értem,lehettem akárhol, mehettem el 5 percre is, mikor visszaértem rohant hozzám, ugrált rám és ugatott hogy "de jó hogy haza jöttél" . Üres a ház nélküle. Tudtam ha haza érek ő mindig ott lesz. A legszebb 7 évem volt vele. Mindig ott volt nekem. És most nincs. Itthon se voltam amikor elment. (egyetemista vagyok Szegeden) Szegénykém epilepsziás volt, és tudom hogy jobb így neki, de önző vagyok és azt akarom hogy velem legyen. Olyan volt mint egy kutyus és egy cicus keveréke, ha bajom volt mindig bújt hozzám, tolta az a kis fejét.Soha nem lesz ilyen kutyám.
R.I.P. Dugó, nagyon hiányzol!
Hát remélem, engem is várni fog az a kis majom, mert nagyon vacak nélküle:((
Az összes doki kezén átment a kutyim, egy hét alatt háromszor vittem vissza, hogy nem tetszik nekem, de nem mondtak semmit, persze lehet, hogy megmenteni nem lehetett volna, de legalább megvizsgálták volna a tüneteit... Nagyon megingott a bizalmam bennük, hogy 4 dokiból egynek se tűnt fel semmi??
Sajnálom nagyon, hogy igy jártál.
Winter dokira ez nem jellemző. Ő kezelte Kutyusodat, vagy valamelyik "segéd"?
Az utobbi évek alatt sajnos, mint annyi más ember, Gábor is sokat változott. Én még a kezdetekkor ismertem meg, sok minden más volt. Én nagyon sokat köszönhettem Neki, 3 kutyám életét többek között. Sajnos változnak az idők, s igy az emberek is.
Én közben másik orvoshoz mentem, elköltöztem, de még ide is kijön hozzánk. Dániel sokat köszönhetett Neki. Természetesen én is.
Szimpatikus, kellemes EMBER, abszolut állat barát, mindent megtesz értük.
Úgy segitette az örök vadászmezőkre szemem fényét, hogy közben az ölemben lehetett a feje, elköszönhettünk egymástól, mindenben segitett, hogy szépen, nyugodtan, simogatva, beszélgetve aludjon el. Azt a fájdalmat soha nem felejtem el, most is fáj a szivem mindig, ha RÁ gondolok. Azt a nézést soha nem felejtem el. Hála, szeretet sugárzott belőle, mialatt TUDTA, ez a búcsunk.
De tudom, az út végén ott ül, és vár rám hűségesen.
Az én két cicámat szinte csak pár hónap különbséggel kellett elaltatni. 13 és 14 évesek voltak. Együtt sírtunk a férjemmel, és elhatároztuk, nekünk többé nem kell semmilyen cica, kutya, háziáállat.
Aztán úgy két hónapja szólt az anyósom, hogy ahol ő lakik van az utcában egy perzsa cica, és nagyon szomorú, de többen bántalmazzák. Már abban és megegyeztek néhányan, hogy kihívják az állatorvost, altassa el. Kiderült, a gazdi évekkel ezelőtt elköltözött, és a cicát "elfelejtette" magával vinni. Azóta az utcán lakott, nem ment el, volt aki vitt neki valami kaját, volt aki belerugott egy nagyot. Egyik este 8-kor indultunk le Balatonfüredre a cicáért (Bp-ről), nehogy már elaltassák! Azóta Durci nálunk lakik. Csodaszép cica, nagyon kedves, szobatiszta, játékos, jókedvű, nagyon jól tanítható mindenre. Ez a kis idő alatt nagyon megszerettük. Sokat dolgozunk, mikor hazamegyünk nem üres a lakás, Durci vár minket.
Uhh... ! Nagyon sajnálom.....
Remélem az idő tényleg segít. Másik kutyival még várok.
Köszönöm.
Szia!
Igen, tegnap volt egy hete. Nagyon hiányzik.
Sok örömöt a Kutyikhoz!
Szia!
Köszönöm, remélem. Ésszel én is tudom, de ilyenkor olyan nehéz elhinni.
Sajnálom a Cicád.
Sajnálom szegény Luszit.
Én is azt remélem, hogy majd "az út végén" engem is vár majd a Kutyám.
Sajnálom szegény Lüszit.
Én is abban reménykedem, hogy majd "az út végén" ott fog várni a Kutyám.
Ez privi akart lenni, mindegy.
Természetesen az én kis tündérmancim is a legjobb kutyi volt a világon, a szeretete nélkül most nagyon üresnek érzek mindent.
Ő is pont 12 és fél éves volt.
Szia, bocs, hogy így ismeretlenül írok, az én kutyimat is Winter Gábor műtötte november végén, de sajnos a kutyim már nem él:(
Környékbeliek lehetünk.
Örülök, hogy valaki azt írja, hogy jó doki, sajnos az én kutyim műtét után már egy hete nem evett, kétnaponta hordtam vissza hozzájuk kontrollra, és nem mondtak semmit, csak hogy biztos fáj a sebe, lehet, ha az asztalra csapok, jobban megvizsgálják???
Nagyon átérzem mennyire fájhat bár én még nem vesztettem el kutyát, de teljesen bele tudom élni magam mit érezhetsz..én azt hiszem belehalnék, lelkileg legalábbis.
Az idő tényleg segít... nekem talán az segítene ilyen helyzetben egy idő után persze ha egy menhelyről elhoznék valami tényleg sanyarú sorsú sokat szenvedett kutyát. Mert ők nagyon tudják viszonozni a szeretetet.
Szia!
Nagyon sajnálom.Tudpm mit érzel, én a cicám halála után voltam eléggé kiborulva.
Tudom közhelyesen hangzik majd de az idő majd gyógyítja a sebeket.
Ez tényleg így van.
Köszönöm ismeretlenül is kedves szavaidat.
Valóban mindenkinek a sajátja a legszebb, legokosabb, a legek legje.
Most hirtelen összeszámoltam, Dániel a 9-ik kutyám volt, tehát van, ill. volt összehasonlitási alapom.
Sok-sok éven keresztül 1 állatorvos járt hozzánk, hozzáállása, embersége, nagy tudása miatt megérdemli, hogy nevét leirjam, dr. Winter Gábor, többször azt mondta, ha beszélni tudna, Dániel mindenben tökéletes lenne.
De Ő igy is megértette magát velünk. Nekem igy is Ő VOLT A TÖKÉLETES. MINDIG AZ IS MARAD!!!!!
Kedves LHMA!
Bár mindenkinek a saját kutyája a legkedvesebb, legokosabb, legszebb és én is imádtam/imádom a kutyáimat, de Dániel tényleg egy kivételes kutya volt.
Nagy ajándék, hogy a gazdái lehettetek és ezt ő is tudta.
Szia! Nagyon sajnálom, biztos nagyon hiányzik. Nekem 2 kutyám van,imádom őket!
Igen, az valóban vigasztaló, hogy nem szenved már.....
Sajnálom a Kutyidat.
Teljesen megértelek. Dániel nagyon klassz kutya lehetett.
Együttérzek Veled.
Túl lehet élni. Az enyém szeptemberben halt meg, akkor én is napokig nem voltam magamnál, állandóan sírtam, utcán, munkahelyen stb.
Enyhült a fájdalom, de nagyon hiányzik.
Arra gondolj, amivel engem vígasztaltak, hogy x évig volt egy csodálatos kutyád.... ez nem mindenkinek adatik meg.
Engem az is "vígasztal", hogy nem szenved már..... mert az utolsó napja-éjszakája szörnyű volt..... és pokoli érzés volt, hogy nem tudtam segíteni.
Inkább az ember szenvedjen, mint az állat
.
Elnézést, hogy ismeretlenül "betörök" közétek, de szeretném elmondani fájdalmamat. Sokan legyintenek, nem értik, mit vagyok még mindig oda.
Születésem óta kutyákkal voltam körülvéve, egyik jobban hozzám nött, mint a másik. DE!!!!!!!! És itt jőn DÁNIEL,(németjuhász) aki pici korában sokat betegeskedett, majd fél év mulva teljesen helyre jött, és az akkor lévő ónémetjuhász szukám, aki már 15 éves volt, nevelte, tanitotta. Olyan sikeresen, hogy fél éves korában elvittük iskolába, amit 1-1,5 éves kutyák nem tettek meg, azt DÁNIEL örömmel, játékosan, lesve a következő parancsot azonnal megtette.
Lédykémnek 3 évvel hosszabbitotta meg életét, szinte megfiatalitotta a "kicsi" nevelése, ráncba szedése. Távozása szörnyü volt, de enyhitette Dániel, akinek minden tettében, mozdulatában Lédyt láttam.
Soha semmi rosszat nem csinált, cipő, szij, egyebek nem voltak veszélyben, Nagymamámat imádta, óvta, sokszor megakadályozta, hogy elessen, vagy ha már elesett, Ő segitette fel.
Soha nem kellett vele hangosan beszélni, ha valamit 2x elmondtam neki, hozzá téve, hogy légyszives, 3x őnmagától tette.
Ha csak rá néztünk, tudta mit szeretnénk.
A férjem volt a falkavezér, én pedig aki mindenben gondoskodik róla, ápolja, keféli, fürdeti, eteti.
Kő kemény volt, úgy védett minket, mint az Istent.
Most 2 éve távozott az örök vadászmezőkre, remélem ott fenn hasonló jó élete van, mint velem volt, s néha-néha lenéz rám, kiváncsiskodik egy kicsit.
Nekem Ő mindent jelentett, azóta sem tudom túltenni magam távozásán.
Gyakran előfordul, mivel nem tudok aludni, hallom a körme kopogását, meg érzem, hogy a combomra teszi a fejét.
Férjem mindig azt mondta, ti teljesen egyek vagyok, csak beszélnie kellene Dánielnek, és tökéletesek lennétek.
SOHA NEM FOGOM ELFELEJTENI!!!!!
Elnézést, hogy ilyen hosszúra sikeredett, de aki szereti a KUTYÁJÁT, az remélem megért, mit jelent a mai napig Ő nekem.
M. és a vadászmezőkről DÁNIEL!
Ez nagyon megható, most már még jobban megértem a fájdalmad!
Képzeld, az enyémek nálam születtek, szinte a kezembe. Anyukájuk befogadott kuytus volt, egy hónap múlva megajándékozoot 9 kiskutyával és amikor 3 hónaposak lettek szépen itt hagyott minket. Sokáig kerestem, nem lett meg, de kis gombócok itt voltak. Tudta, hogy jó helyen hagyja őket. Sok csínyt követtek el, Hópehelykém szétrágta a kedvenc szandálomat is, de annyi örömöt, szeretet kaptunk tőlük, hogy eltörpültek a gaztetteik. Jó természetű kutyuk lettek, ahogy nőttek okosodtak és nem volt velük sok baj, tulképpen semmi gond nem volt velük, csak szeretni kellett őket és etetni.
Hópehelykém 2 éve ment el, az utolsó nap délután vidáman feljött hozzánk, mindenkihez odament simiért és lement az udvarra. Másnap volt 13. szülijük, következő hajnalban elment. Az orvos se értette egészen, csak a labor mutatta ki a vesejét. Az is lehet, hogy daganatos volt, nem tudjuk. Rókám is a szülinapja után 3 nappal halt meg, gondolhatjátok mit érzek már a szülinapok közeledtével ....
Nagyon sajnálom.
Szerintem nem is fogod elfelejteni, és nem is cél.
Ne viccelj! Miért kérsz bocsánatot?
Nagyon vizuális vagyok és előttem van Max, amint alszik a macsekokkal.
Nyilván jólesik Róla "beszélni".
Köszönöm szépen.
Sok örömöt kívánok a kutyusaidhoz, cicáidhoz és tengerimalacaidhoz!
Köszönöm szépen.
Sok örömöt kívánok a kutyusaidhoz, cicáidhoz és tengerimalacaidhoz!
Köszönöm szépen.
Sok örömöt kívánok a kutyusaidhoz, cicáidhoz és tengerimalacaidhoz!
Köszönöm szépen.
Sok örömöt kívánok a kutyusaidhoz, cicáidhoz és tengerimalacaidhoz!