Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Makroökonómia help!!
Torolt_felhasznalo_285386
Létrehozva: 2007. december 4. 19:06
.sziasztok, vki el tudná magyarázni h kapjuk megoldásként a 0. 75öt?
előre is köszönöm!!
Egy gazdaságról tudjuk, hogy a fogyasztási függvény lineáris (egyenes). Ismert továbbá, hogy ha a rendelkezésre álló jövedelem Y–T=3000, akkor a fogyasztás C=2800 és ha Y–T=3500, akkor a fogyasztás C=3175. Ebben a gazdaságban
a) a fogyasztási határhajlandóság értéke 0,75.
Mandiner:
A Phillips-görbe kilapult: vége a történelmi összefüggésnek?
2017. november 13. 09:43
Úgy tűnik, hogy az infláció és a munkanélküliség között megfigyelt összefüggés a kilencvenes évektől már nem érvényes.
Az Economist ábrája megmutatja, hogy az egykor alapvető szabályosságnak tartott Phillips-görbe a kilencvenes évek óta nem létezik. A bérinfláció és a munkanélküliségi ráták között tehát úgy tűnik, hogy egyre gyengült a kapcsolat az elmúlt évtizedekben (elég, ha megnézzük az elmúlt évben felgyorsuló jelentős hazai bérnövekedést, amely nagyon szerény inflációval társul). Az Economist hozzáteszi, hogy az 1958-ban felfedezett összefüggést ennek ellenére még mindig sokan használják és hivatkoznak rá, azt állítva, hogy a mögöttes elmélet továbbra is hasznos.
De miért szűnhetett meg az összefüggés, kilapítva a görbét?
Egy elmélet szerint a külföldi verseny a vállalatoknak megnehezíti, hogy emeljék áraikat, a dolgozóknak pedig azt, hogy magasabb béreket követeljenek a hazai keresletre reagálva. Egy másik magyarázat azt véli, hogy a központi bankok sikeresen küzdenek az infláció ellen és jól alakítják (rögzítik) a gazdasági szereplők inflációs várakozásait.
Csereklei Gábor és File Szabolcs:
A várakozásokkal kibővített Phillips-görbe hipotézise
Csereklei Gábor - File Szabolcs
A. W. Phillipsnek az Economica 1958. novemberi számában megjelent tanulmányát sokan úgy tekintették, mint a keynesi elmélet világháború utáni továbblépését a munkanélküliség és infláció területén. A közgazdászok többsége készséggel elfogadta a munkanélküliség szintje és az inflációs ráta közötti stabil átváltás hipotézisét. Úgy tűnt, ez az egyenlet, amelyről Keynes maga is azt mondta, hogy „adósok vagyunk vele”.
Phillips nagy feltűnést keltő tanulmányában statisztikai adatokból kimutatta, hogy Nagy-Britanniában az 1861 és 1913 közötti időszakban egyértelmű negatív összefüggés mutatkozik a bérek növekedési üteme és a munkanélküliségi ráta között. Bár 1913 után ez az összefüggés lazulni látszott, az 1950-es évek angliai és USA-beli statisztikai adatai alátámasztották Phillips feltételezését, miszerint minél kisebb a munkanélküliségi ráta, annál nagyobb a nominális bérek növekedési üteme. Ezt az összefüggést szemlélteti az eredeti Phillips-görbe (1. ábra). Mivel a nominális bérek (fizetések) változása az egyik legfontosabb tényező az általános árszint alakulásában, így Phillips megfigyelése így is értelmezhető: minél kisebb a munkanélküliségi ráta, annál nagyobb az infláció. Ez utóbbira a közgazdaságtan módosított Phillips-görbe néven hivatkozik.
1. ábra: Az eredeti és a módosított Phillips-görbe
Az eredeti Phillips-görbe A módosított Phillips-görbe
Ahogy öregszik a társadalom, úgy tűnik el az infláció
2018. augusztus 1. - 10:30
Cikksorozatunk eddigi részeiben az inflációt befolyásoló olyan strukturális tényezőket mutattunk be, melyek hosszabb távon is befolyásolhatják az árak alakulását. Jelen cikkünkben egy újabb tényező, a demográfia inflációs hatásait vizsgáljuk. A demográfia már az elmúlt évtizedekben és napjainkban is összességben inkább az alacsonyabb globális infláció irányába hatott. Ez a hatás az elkövetkező évtizedekben azonban a korösszetétel változása következtében akár meg is fordulhat. Amennyiben a robotizáció képes ellensúlyozni a munkaképes korú lakosság csökkenéséből eredő kínálatcsökkenést, a demográfiából eredő alacsonyabb infláció tartósan érvényre juthat....
prbasa,
Megjelent egy érdekes cikk a Portfólión: Quittner Pétertől és Várhegyi Judittól ami az infláció és a munkanélküliség kapcsolatának vizsgálatát a korábbi közgazdasági logikán túl kiegészíti a demográfiai tényezőkkel (népességszám változása, korösszetétel, várható életkor emelkedése).
Vagy ott van például: Csereklei Gábor és File Szabolcs írása, ami a várakozások hatásával foglalkozik a munkanélküliség és az infláció kapcsolatára. A Valóság nevű újságban jelent meg.
Aztán van egy Mandiner cikk, ami éppen a Phillips görbe elmélet kritikája, ez egy Economist tanulmányra hivatkozik, és amellett érvel, hogy lehet, hogy a korábban elfogadott összefüggés megdőlni látszik.
Sajnos hivatkozást nem enged beszúrni róluk.
Sziasztok!
Az infláció és a munkanélküliség kapcsolata (alias Phillips-görbe) témakörben keresnék jól használható rövid cikkeket, anyagokat. Lehetőleg nem tankönyvet, hanem valami konkrét témáról írt pár oldalas anyagot, szakmai cikket, ami jól idézhető, hivatkozható.
Előre is köszönöm, ha tudtok segíteni.
Megvan:
(5744-Y*) / Y* = 0,008 simán átrendezed az egyenletet,
5744 = Y*(0,008+1)
5744/1,008=Y* Y*= 5698,4
lenne még egy számítás amit nem értek..
GDP rés összefüggés:
(Y-Y*)/Y*
ez alapján (5744-Y*)/Y*
,8% => Y*=5698,4
nem tudok rájönni, h jött ki az 5698,4
vki tudna ebbn segíteni?
Neked is!!
szia, nagyon köszönöm!!
na, ez a fej nem tom hogy került oda
dC/dY=375/500 = 0,75
Szia
a fogyasztási határhajlandóság azt fejezi ki, hogy a jövedelem egységnyi növekedésével mennyivel nő a fogyasztás. C’=dC/dY, ahol a dY a jövedelem változást jelöli, a dC a fogyasztási keresletnek a jövedelem változásának hatására bekövetkezett változását mutatja.
A te példáddal: dC= 3175-2800=375
dY=3500-3000=500
dC/dY= 375/500
,75 a fogyasztás határhajlandósága.
Delta cé per delta i!
A fogyasztás változása osztva a rendelkezésre álló jövedelem változásával, azaz:
(3175-2800) / (3500-3000) = 375 / 500 = 0,75
Azt adja meg, hogy ha többet keresek, mennyivel többet fogok elkölteni!
Remélem, segítettem. Éppen nemzetközi gazdaságból készülök, azért kapcsoltam...
úh
.. én sztem holnap fogok :S
vki segítsen!!
..