Aktuális

Spirituális iskola – egy új oktatási szemlélet

Maison Familie, Waldorf, Freinet, Montessori... a világ legismertebb alternatív pedagógiai módszerei. És most itt a következő, a magyar Életfa program. Abán már évek óta működik, az iskola érettségi átlaga pedig már évek óta négyes feletti.

Az Abai Gimnázium története filmbe illő. Egy elmaradott kis Fejér megyei település látványos fejlődésen ment keresztül. A helyiek alapítottak egy saját középiskolát, az ember- és természetközpontú Életfa iskolát, mely azóta a kimagasló tanulmányi eredményekről vált híressé. A módszer olyan sikeres, hogy az ország minden tájáról, sőt még a határon túlról is érkeznek ide hallgatók.

 Egy spirituális gimnázium

Fotó: Gyöngyi Domonkos

További képekért kattints a fotóra

 

Nem csak tankönyvből…

„Az abai Életfa program a Hintalan László János által kidolgozott Életiskola elképzelés és a Magyar Hagyományműhely által közvetített értékrend alapjaiból nőtt ki. Ez több mint pedagógiai program, élet és iskola, amelyet a mindennapok írnak egybe – mondja Szilasy György, az Abai Gimnázium és Kollégium igazgatója. – A gyerekeket nemcsak az érettségire, hanem magára az életre készítjük fel. A módszer holisztikus, a természet és az ember harmonikus egységére épül, emellett a nemzeti értékek, hagyományok oktatására is nagy hangsúlyt fektet. Az általános tantárgyak mellett a diákok tanulhatnak nemezelést, batikolást, fazekasságot, bőrművességet, fafaragást, szövést, kert- és tájismeretet, magyar harcművészetet, lovas ismereteket, népi gyógyászatot, íjászatot, néptáncot, zenét… Az ismereteket pedig nemcsak tankönyvekből sajátítják el, hanem közvetlen tapasztalással is. Izgalmassá teszi az oktatást, hogy a pedagógusokon kívül különféle szakemberek is tanítanak (a tájismeretórák egy részét például vadászok tartják terepen), vagy akár falubeliek, szülők, sőt maguk a diákok is előadhatnak.”

A diák aktív résztvevő

Az öt évfolyamból álló Életfa iskola előkészítő időszaka segíti a tanulókat abban, hogy megszabaduljanak az évek alatt kialakult szorongásaiktól, félelmeiktől, és arra bátorítja őket, hogy merjenek kérdezni, véleményt formálni, közösen gondolkodni, válaszokat keresni. „Arra törekszünk, hogy passzív befogadás helyett a beszélgetések, viták, érvelések vagy éppen az elmélyülés során teret adjunk a saját felismeréseknek” – mondja az igazgató. Az alá-fölé rendeltségi viszony helyett itt partneri kapcsolat kialakítása a cél. „A tananyag helyett az embert, az életet állítjuk a figyelem középpontjába.” Az előkészítő évfolyam fontos feladata, hogy kialakítsa a belső motivációt. Ha egy diákkal sikerül megszerettetni a tanulást, akkor az már önmagában nyereség, hiszen az élet maga egy folyamatos tanulás.

Négyéves tananyag egy év alatt

Az iskola talán legmerészebb újítása a tantárgyak tömbösítése. Itt a diákok egész évben csak egy érettségi tárgyat tanulnak (matematika, magyar, történelem, idegen nyelv) a hozzájuk rendelt kiegészítő tantárgyakkal, de az egész négyéves tananyagot átveszik egyben, az elejétől a végéig. Év végén pedig, függetlenül az életkortól, mindenki mehet előrehozott közép- vagy emelt szintű érettségire. „Ezzel a szétdaraboltságból fakadó hátrányokat igyekszünk csökkenteni – magyarázza az igazgató. – Ha a fiatalok megszakítások nélkül, intenzíven tanulnak, jobban el tudnak mélyülni egy-egy témában, jobban látják az összefüggéseket. A következő években pedig »visszataníthatnak« a diákok a a többieknek, ezáltal a szerzett tudás azonnal hasznosul.” Az oktatás egyénre szabott és rugalmas: a diákok szabadon dönthetnek arról, milyen sorrendben szeretnék a tantárgytömböket végigvenni: saját maguk állítják össze a négyéves tanmenetüket. Az új módszer hatékonynak tűnik, hiszen az Abai Gimnázium érettségi átlaga már három éve négyes feletti. 

Értékelés kicsit másképp

A tanulók értékelése igazodik az élethez: „Nem feltétlenül számokkal kifejezett mérésre támaszkodunk, hanem azt vizsgáljuk, sikerült-e olyan közeget teremteni, ahol mindenki azt érezheti, hogy köze van ahhoz, amit csinál, és szívesen fektet-e energiát a tevékenységeibe. Alkalmazzuk az egyéni elbírálás egyéb lehetőségeit is, például a tanári elbeszélgetést és az önértékelést.” Az osztályzásos értékelés kiegészül szöveges jellemzéssel, mestermunka bemutatásával, közösségi megbecsüléssel. Az iskolában az egyetemes emberi értékek átörökítésére is nagy hangsúlyt fektetnek. A diákok a versenyszellem helyett megtanulják egymást elfogadni és megbecsülni, kialakul a tolerancia és szolidaritás, mindemellett jelentősen javul a problémamegoldó képességük, és több lesz az önbizalmuk. Szilasy György így mondja ezt sokkal egyszerűbben: „Képtelenség leírni mindazt a csodát, amit a napi munkánk jelent!”

 Legfontosabb előnyök
  • A tananyag egyénre szabhatósága, rugalmassága
  • A tanár és a diák közötti kooperatív együttműködés
  • A tantárgyak intenzív tanulása, a tananyag megszakítás nélküli tanulása
  • Színesebb, változatosabb pedagógiai-nevelési módszerek alkalmazása
  • A tanulás életterének kibővítése
  • A tantárgyi tömbökben közösen tanuló, különböző életkorú diákok együttműködése
    • A diákpárokban való tanulás és a csoportos foglalkozások mellett megmarad az osztályközösségi forma is
      • Szellem, lélek, test egysége, vegyes fejlesztése

Olvass további történeteket hétköznapi hősökről!

A gyermeklelket is ápolja a büfés néni a boldogi iskolában 

Horgolással is fejlesztik a gyerekeket Miháldon 

Akadályokból lépcsőt is lehet építeni a bagaméri iskolában 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top