Aktuális

„A tegnapi magyar csak bemelegítő volt a matekhoz képest”

Már a középszintű matekérettségi is nehéznek volt mondható, aki meg emelt szintre ment, és nem zseni, az különóra és fakultáció nélkül nemigen rúgott labdába ma délelőtt.

Vigyék lejjebb a ponthatárt a 2019-es májusi matematika érettségin az irreálisan nehéz feladatok miatt – ezt szeretnék azok a diákok, akik aláírták azt az online petíciót, amelyet néhány órája indítottak.  A tiltakozók már több mint tizenötezren vannak. Több, a témával foglalkozó oldalon nyilatkozó szaktanár szerint is túl hosszú feladatokat tartalmazott a középszintű matek érettségi második része.

A középszintű matematika érettségi két részből áll. Az első rész egy tesztszerű, egyszerű feladatokból álló példasor (összesen 12 feladat), amelyre a diákoknak 45 percük van. A második rész összetettebb, szöveges feladatokat tartalmaz. Erre 135 percet kapnak a tanulók. Utóbbi feladatsor összesen hat feladata közül a második háromból egyet nem kell megoldani.

Akkor milyen lehetett az emelt, ha a középszint ilyen sok érettségizőnél kiverte a biztosítékot? „Hú, nagyon nehéz volt. A tegnapi magyar csak bemelegítő volt a mai matekhoz képest, azt egy órával a vége előtt befejeztem. Most meg délben még javában ott gondolkodtam az egyik feladaton. De egyébként valamennyire azért számítottam erre, mert a mateknál van a legnagyobb különbség a közép- és az emelt szint között” – fogalmazott Marci, egy székesfehérvári gimnázium emelt szintű matematikaérettségit író tanulója.

Marci februártól járt tanárhoz, akivel nagyjából nyolc évre visszamenőleg megoldották az összes érettségi feladatsort. „Ha nem jártam volna hozzá, most két feladatot biztosan nem tudtam volna megcsinálni, pedig tavaly év végén úgy voltam ötös, hogy szinte minden dolgozatom hibátlanra sikerült. Matekfakultációra is jártam, ami szintén nagy szerencse, mert különben lövésem sem lett volna ahhoz, amiben a teljes indukciót kellett alkalmazni. Erre vagyok a legbüszkébb, mert mások mondták, hogy egyik korábbi feladatsorban sem láttak hasonlót, és nem is jutott eszükbe a megoldási mód. A nyolcból négy feladatot tudtam teljesen megoldani, a többire meg, remélem, kapok annyi részpontot, hogy a végén összejön a 65 százalék. Azzal már nagyjából elégedett lennék.”

Diákok a középszintű magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsgán a debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban 2018. május 7-én.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Hasonló, nem túl optimista hozzászólásokról számolt be A Matematika Összeköt Egyesület főtitkára, Gyimesi Bernadett is, akinek egyébként az a tapasztalata, hogy a legelső reakciók mindig a legrosszabbak. „Sokan hajlamosak ilyenkor azon szomorkodni, hogy nem tudták befejezni a feladatokat, alig kapnak majd pontot, miközben a hosszú, szöveges feladatoknál viszonylag sok részpontot össze lehet gyűjteni még úgy is, ha nincs meg, vagy éppen nem jó a megoldás.”

A főtitkár szerint egyébként egészét tekintve nem volt könnyű az idei középszintű matematikaérettségi sem. „Az első rész viszonylag egyszerűen megoldható volt, ami azért jó, mert a kisebb tudású tanulóknak is lehet sikerélményük, és kicsit felturbózva tudnak nekiállni a második feladatsornak. A második rész viszont viszonylag nehezebb pontokat tartalmazott, főleg, ha azt vesszük, hogy a középszintű érettségire általában nem a legjobb matekosok jelentkeznek. A hosszú, szöveges feladatok elég rémisztőek tudnak lenni, ás ahhoz, hogy ezeket hibátlanul megoldják, folyamatos, összeszedett munkára van szükség. Persze ha a vizsgázó jól ki tudja szedni az adatokat a szövegből, akkor már nem lehet nagy gond, de nagyon sok múlik azon, ki mennyire képes az összpontosításra abban a három órában.”

Igazságtalan érettségi?!

Tegnap már Németországban is felháborodtak a diákok: túl nehéznek ítélték a matematikaérettségit. Az érettségizők egy online petícióban kérték az oktatási minisztert, hogy vizsgálja felül a feladatokat és módosítsa a ponthatárokat. A diákok szerint több olyan feladatot is kaptak, amely teljesen idegen volt számukra, felkészületlenül érte őket. (Forrás: www.faz.net)

Amikor még csak egy szint volt: puskát írtak a zöld könyv feladataiból

Ha matekérettségiről esik szó, akkor szinte mindig az unokatesóm jut eszembe, aki ötösre vizsgázott úgy, hogy a gimnázium négy éve alatt minden tanév végén azért imádkozott, hogy ne húzzák meg. Az érettségi ötössel így aztán egyértelműen kilógott a lóláb, de a humán érdeklődésű Zoli a többi tárgyból abszolút jelesre tudta az anyagot, így aztán a bizottság elnöke szerencsére nem firtatta a matekötösét sem.

Ami biztos: volt benne munkája. Az érettségi szünetben öt napon keresztül reggeltől estig pontosan 3×4 centis lapocskákra írta ki a „zöld könyv” (az ominózus feladatgyűjteményt neveztük így, amelynek feladataiból jelölték ki hosszú éveken át a vizsgapéldákat) órákon kidolgozott feladatainak (néhány száz példa) levezetését. Kihegyezte a rotringot, mert túl vastag volt a hegye. Celluxszal laminálta a lapok egy részét, mert az izzadság, ugye, nem barátja hosszú távon a puha grafitnak. A kész feladatlapocskák sípcsontvédőként foglaltak helyet a térdzoknijában. Amikor reggel bemondták a rádióban a hét feladat számát, kikéredzkedett a mosdóba, megnézte a listáját, mi van meg belőle (a több száz kidolgozott feladat számait listába írta), amelyikre szükség volt, azt megtartotta, a többit megsemmisítette, aztán szépen visszament a terembe, és a példákat lemásolta a dolgozatpapírjára.  Azt mondta, azzal esett át a ló túloldalára, hogy leírta a koszinusztétel bizonyítását is, méghozzá indirekt úton. Vérszemet kapott, aminek szerencsére nem lett következménye. Erre mondta később az osztályfőnöke, hogy „Zolikám, ezt már lehet, hogy nem kellett volna”.

2005-ben vezették be a kétszintű érettségit, akkor került ki a zöld könyv a pikszisből. Ezzel persze megszűnt a fenti esethez hasonló puskázások lehetősége is, hiszen minden vizsga előtt új feladatokat alkottak az arra kijelölt bizottság tagjai. Rögtön abban az évben került sor a középszintű érettségi megismétlésére is, mert a feladatsorok már jóval a vizsga előtt nyilvánosságra kerültek. „Emlékszem, felhívott a barátnőm, hogy oldjuk meg gyorsan a példákat” – meséli Niki, aki 2005-ben emelt szintű vizsgát tett, így neki nem kellett ismételnie. „Még vezetékes telefonunk volt, azon beszéltük át a feladatsort. Mondtam neki, hogy azért ne írja meg tökéletesre, az elég feltűnő lenne úgy, hogy végig kettes-hármasra állt matekból. De mindegy volt, mert szombaton újraírták. Azt hiszem, a hármasa így is meglett.”

Jóhiszeműen kellene javítani az érettségi dolgozatokat

Azóta szinte minden évben kikerül a 2005-ös cikk a Facebook-ra, amitől biztos sokakban megáll az ütő egy pillanatra, amíg meg nem nézik a dátumot. „Amúgy is nagyon stresszes ez az időszak a gyerekek számára, egyáltalán nem hiányoznak még az ilyen hülye viccek is” – mondja András, egy budai gimnázium matematikatanára, aki maga is izgul a tanítványaiért, bár nagy meglepetés a pályája tíz éve alatt még nem érte. „Nálunk az érettségi érdemjegy és a tizenkettedikes matekjegy között legfeljebb egy jegynyi eltérés szokott lenni, az is ritkábban. Ha valakinek nagyon rossz napja van, esetleg egy-egy jegyet ronthat az érettségin, de nem ez a jellemző középszinten. A gyerekek nagyjából hozzák azt a szintet, amit a négy év alatt. Ha nagyobb eltérés van, akkor leginkább a tanár értékelési módszerei kérdőjelezhetők meg. Hallani olyat, hogy szigorú matektanárok már kilencedikben nyíltan megmondják, hogy aki náluk négyesre tudja a matematikát, az simán megírja ötösre az érettségit. De szerintem ennek nincs semmilyen pozitív hatása a gyerek motivációjára.”

A tanár alapfilozófiája, és szerinte a legtöbb kolléga így áll hozzá (legalábbis jó lenne ezt hinni), hogy jóhiszeműen kell javítani az érettségi dolgozatokat. „Amit a megoldókulcs enged, azt meg kell adni, én legalábbis arra törekszem, hogy a lehető legjobban járjanak a diákok. Ha egy ponton múlik a jobb jegy, akkor megnézem többször is, nem hagytam-e figyelmen kívül valamit. Főleg azoknál a gyerekeknél, akikről tudom, hogy többre képesek. Arra is figyelni kell, hogy ha olyan megoldás születik, ami nem szerepel a megoldó kulcsban, arról konzultáljunk a többi tanárral, hiszen ha nem egységes az értékelés egy iskolán belül, akkor joggal reklamálhatnak a tanulók.” Június 3-án és 4-én mehetnek az érettségizők betekintésre, le is fotózhatják a dolgozatokat.

A gimnáziumban, ahol András tanít, a gyerekek negyede jelentkezett emelt szintű érettségire. A pedagógus szerint mindig vannak olyan tanulók, akikért lehet izgulni, mert nem biztos, hogy jól járnak a nehezebb feladatsorral még úgy sem, hogy plusz ötven pont jár alapból az emelt szinten. „Akkor érdemes az emelt szintben gondolkodni, ha a tanuló biztosan tud legalább 60 százalékot teljesíteni, viszont ezt sokszor elég nehéz felmérni. Mindig akadnak határesetek, akikért izgulunk. Sokszor a szülők nyomására vágnak bele a gyerekek, sajnálom is őket, mert már ősszel elkezdődik a stresszelés. És sokan ahelyett, hogy nyugtatnák a tanulókat, a pesszimista hozzáállásukkal még erősítik a tanulók félelmeit.”

A korábbi évek gyakorlatának megfelelően a feladatsorok a javítási-értékelési útmutatókkal együtt a vizsgát követő napon kerülnek fel az Oktatas.hu oldalra – a reggel 8.00 órakor kezdődő vizsgák esetében a vizsga másnapján reggel 8.00 órakor, a 14.00 órakor kezdődő vizsgák esetében a vizsgát követő nap 14.00 órakor. (Forrás: Oktatási Hivatal)

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top