Olimpiára készül bokszban a Miss Balaton egykori döntőse

Beri Krisztina Debrecenben született, és végig jó tanuló volt. Kimaradt a balhékból, nem verekedett, ami persze egy sportmozgások területén osztályelső esetében alapkövetelmény. Huszonhat éves koráig a boksz közelében sem járt. Mára háromszoros magyar ökölvívóbajnok, és egyetlen célja, hogy megnyerje az olimpiát.

„Kislányként elég aktív voltam, másztam fára, sokat voltam a bátyámmal. Nagyon szép gyerekkorunk volt” – mondja Kriszti, akit a harc helyett egy másfajta küzdelem foglalkoztatott: szépségkirálynő akart lenni. 2000-ben ő is ott volt a Miss Balaton döntősei között.

Nem nyert, de megérezte, milyen a siker.

Huszonhat éves volt, amikor az akkori barátja – egy bokszoló – rávette, hogy húzzon kesztyűt, és üssenek párat. Az első egyenes, amit Kriszti a barátja tenyerébe ütött, mindent eldöntött. A fiú elképedt, hogy Krisztinek milyen érzéke van ehhez, azonnal lehívta a debreceni ökölvívóterembe, hogy bemutassa a lányt az edzőjének.

A debreceni bokszolókat évtizedek óta edző Gájer József nagyot nézett, amikor meglátta a lány ütéseit, nem is akarta elhinni, hogy korábban nem bokszolt sehol. „Jó közeg volt, jó társaság, és én szeretem magam kipróbálni  új dolgokban” – mondja Kriszti, aki rögtön cáfolja is, hogy a bokszpályafutások azzal kezdődnek, hogy előbb egy profival eresztik össze a ringbe, hogy lássák, visszajön-e a vereség után.

„Nem kiégett vagyok, hanem kiéhezett a sikerre”

A fiatal lányt senki nem bántotta, csak tanították. Majd egy hónappal az első edzése után meccset szerveztek neki. „Volt bennem egy kis izgalom. Nem féltem, csak a győzelemre koncentráltam.”

Nem tudjuk, hogy az első ellenfél mit érzett a mérkőzés előtt, arról már több fogalmunk lehet, mit érzett utána: a küzdelem tíz másodpercig tartott, Kriszti nagyon megverte őt, a bíró pedig gyorsan beszüntette az egyoldalú harcot.

Edzői ezután benevezték a magyar bajnokságba, de ott sem derült ki, hogy az edzésmunka mennyit ért, mert Krisztit egyből összesorsolták az 52 kilós kategória aktuális magyar bajnokával. Igaz, a vereségből is lehet tanulni.

Bár Kriszti tudta ezt, családja sokáig nem. Szülei előtt másfél évig titok volt, hogy a lányuk néhanapján elver másokat a ringben. Végül akkor „bukott le”, amikor új edzője, Somlai Miklós összefutott egy régi ismerősével, akinek csak úgy mellékesen megemlítette, hogy a legnagyobb tehetségű tanítványát Beri Krisztinának hívják. Az ismerős történetesen a lány édesapja volt.

Beri Krisztina (Fotó: Gyarmati Zsuzsa)

Azóta a család nagy szurkolója lett, egyedül Kriszti édesanyja tartja távol magát a ringtől, lánya egyetlen bokszmeccsét sem nézi. „Megértem, én sem hagynám, hogy a leendő gyermekem bokszbajnokságokon induljon” – mondja Kriszti, aki négy éven át folyamatosan versenyzett, három magyar bajnoki ezüstérmet szerzett és egy bronzot. Válogatott volt, készült a londoni olimpiára. Aztán 2012-ben történt valami, és abbahagyta a bokszot. Elkomorul, mikor arról az időszakról mesél. „Volt egy törés az életemben, jöttek nehézségek, szomorú is voltam” – mondja, finoman utalva arra, hogy egy sportolónak mennyire fontos a támogató párkapcsolat.

Négy évig vonta meg magától a bokszot, ezalatt dolgozott vendéglátósként, a kereskedelemben, és belekóstolt az ingatlanos szakmába is. Sok mindent kipróbált, mégis hiányérzete volt. Napi tizenkét órát dolgozott, edzésre még csak nem is gondolhatott, de egyre jobban feszítette az az érzés, hogy az ő útja az ökölvívás.

2016-ban aztán elkezdett egyedül edzeni. Bejelentkezett Somlai Miklósnál ismét, és megkérdezte, mennyit kell készülnie, hogy négy év kihagyás után elindulhasson az országos bajnokságon. „Négy hónapot” – jött a válasz, és Kriszti nekiállt.

Elszánt volt, valakinek ugyanis nagyon meg akarja mutatni, hogy őt nem lehet leírni. Ez a tűz lobog a szemében ma is. Egy idő után szűk lett neki a debreceni terem, úgy érezte, Budapesten többet fejlődhet. Ekkora elszánással pedig az sem jelentett gondot, hogy senkit nem ismert a fővárosban.

Krisztina és edzője Farkas József

„Valami azt súgta, hogy nekem Erdei Zsolttól kéne tanulnom. Ráírtam a Facebookon, és segítséget kértem tőle. Tulajdonképpen ez volt a legokosabb tettem, mert a Magyar Ökölvívó Szakszövetség elnökének segítségével és ajánlásával kerülhettem az UTE vezetőségének látókörébe.”

A korom mindenkit meglepett. „Azt mondtam, hogy minél idősebb vagyok, annál érettebb. Nem kiégett vagyok, hanem kiéhezett a sikerre.”

Lelkileg nehéz volt felvenni az újpesti ritmust, nem múlt el nyomtalanul a négy, boksz nélküli év. Az első meccs azért kicsit „rendbe rakta” Krisztit, ott sem ment végig az első menet. Érezte, készen áll, jött a bajnokság, ő pedig végigverte a mezőnyt, és magyar bajnok lett.  

Farkas József alezredes: „A munkahelyemen én is egy kicsit rab voltam”

Az UTE vezetősége lehetőségeket teremtett számára, leigazolta, és optimális feltételeket kínált a tovább meneteléséhez. Itt a vezetőedző és fia, Farkas Márton edzésein újra megtalálta a siker felé vezető utat, alkotó légkörben edzhet.

„A Lilák vezetőedzője, Farkas József nemcsak az edzőm, a példaképem is. Megtanított arra, hogy az ökölvívás inkább észjáték, és a felkészülés nemcsak monoton edzésekből áll, a léleknek, pszichikumnak is teret kell adni. Nyerő páros vagyunk” – mondja a bokszolólány. Hogy tényleg nyerő párosról lehet szó, azt az is bizonyítja, hogy Kriszti azóta háromszor megvédte a bajnoki címét.

A magyar bajnokság tehát kipipálva, most más a cél: megmutatni, hogy az olimpián is viszi valamire.

Fotó: Gyarmati Zsuzsa

A tokiói felkészülés azonban sok lemondással jár. Szigorú az étrend, versenyek előtt egy-két nappal már a víz is tilos, hogy ne legyen gond a mérlegelésnél. „2020-ig ki kell húznom ebben a »bokszbörtönben«. Az olimpia után aztán szeretnék végre egy jót ebédelni.”

Az életmód sem túl laza, bulizásról szó sem lehet, nincsenek barátnők, legfeljebb néha a család. Azt mondja, szeretne majd férjet és gyereket, de most más a cél. Amikor épp nem edz, akkor is a felkészülés jár a fejében, pihenésképpen is meccseket néz a tévében, a technikás ökölvívókat kedveli elsősorban.

Kriszti azt mondja, hogy a pasikat kizárta az életéből, az érzelmek csak kibillentenék. Az edzőteremben persze vannak férfiak, de ő főleg arra figyelt fel, hogy itt ugyanolyan munkát kell elvégezni egy nőnek, mint egy férfinak. Az edzések szinte ugyanazok. Úgy látja, néhány bokszolólány megszégyeníti a férfiakat is, annyira kemények.