Aktuális

Szerencsejáték-függők: három év alatt megtriplázódott a számuk, de lehet segíteni rajtuk

Több százezer ember szerencsejáték-függő az országban. Gyógyulásukban hatalmas szerepük van a hozzátartozóknak, a támogató közösségnek. De a függőség sosem múlik el, legfeljebb átalakul.

Három év alatt háromszorosára nőtt a szerencsejáték-függők száma Magyarországon: jelenleg több mint 300 ezer magyar tekinthető szerencsejáték-függőnek – derült ki a Szerencsejáték Zrt. legfrissebb kutatásából. Míg 2015-ben csak 1,34 százalék volt a szerencsejáték-függők aránya, addig 2018-ra ez a szám 4 százalékra emelkedett.

A 15 éveseknél idősebbekre vonatkozó kutatásban 4000 embert kérdeztek meg, fele-fele arányban online és offline módon. Az eredményekből kiderült, hogy a játékfüggők leginkább

  • a 30-49 éves férfiak közül kerülnek ki,
  • alapfokú végzettséggel rendelkeznek,
  • községben laknak,
  • rosszak az anyagi körülményeik.

A szerencsejáték-függők mellett a lakosság további 10 százaléka mérsékelt, 17 százaléka pedig alacsony rizikófaktorú csoportba tartozik. A többségnek nem okoz problémát a játék (41 százalék), 28 százalék pedig egyáltalán nem költ szerencsejátékra.

Fotó: iStock

Megvizsgálták a 15-17 éves fiatalok szokásait is. Náluk is hasonlóak az arányok, mint a felnőtteknél: 4 százalék függőnek nevezhető, további 25 százalék pedig veszélyeztetett. Igaz, az idősebbekkel ellentétben többségük, 58 százalékuk nem szerencsejátékozik, ám akik igen, azoknál nagyobb eséllyel okoz problémát a szenvedélyük.

Lesajnálás helyett támogatás

Magyarországon egyedül a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetben (OPAI) kínálnak terápiát kimondottan szerencsejáték-függőknek, ám ott nem tapasztalták, hogy ugrásszerűen megnőtt volna a betegek száma. Igaz, ehhez hozzá kell tenni, hogy a szenvedélybetegek jó része rejtőzködik, nem kér segítséget, és mivel nem jelennek meg az ellátásban, nagyon nehéz megbecsülni a pontos számukat.

Petke Zsolt, az OPAI addiktológiai osztályának vezetője azonban így is kissé túlzónak találja a kutatásban mért 4 százalékos hazai arányt, a nemzetközi adatok szerint ugyanis legfeljebb 3 százalék körül alakul a szerencsejáték-függők hányada. Persze ezzel az addiktológus korántsem azt mondja, hogy idehaza nincs gond, de szerinte sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni arra, hogy olyan üzenetet fogalmazzunk meg, amely erőt és segítséget ad a függőknek és a családtagjaiknak a változáshoz.

Az a nagy kérdés, hogy tudok-e olyat mondani a függőnek, amivel bátorítom, hogy segítséget kérjen, vagy azt mondom neki, hogy egy lúzer vagy. Sajnos a magyarok többségének a fejében az él, hogy aki függő, azt be kell dugni a pszichiátriára, mert egy bűnöző

– mondja Petke Zsolt.

A Nyírő Gyula kórház addiktológiai osztályán hat éve szerveznek közösségi programokat, amelyeknek az a céljuk, hogy az ártalmas függőséget – a játékszenvedélyt, az alkoholizmust vagy a droghasználatot – örömöt okozó, hasznos szenvedélyre cseréljék. Ennek jegyében sziklát másznak, golfoznak, lovagolnak a betegekkel. Petke Zsolt szerint másképp nem megy, az sosem válik be tartósan, hogy valaki felhagy a függőségével, és nincs helyette semmi. Akkor hagyja abba az ivást vagy a szerencsejátékot, ha látja, hogy valami értelmes, jó dolgot csinálhat helyette.

Ez viszont csak akkor alakulhat ki benne, ha nem azt hallja folyamatosan, hogy egy értéktelen ember. Meg kell erősíteni az önértékelését. Ez az egyetlen olyan terápiás eszköz, amely elősegíti a változást a függőknél.

– mondja a szakember.

Ebben a folyamatban hatalmas szerepük van a hozzátartozóknak, már csak azért is, mert a függőség a családban keletkezik, veszélyes kiváltó ok lehet például a gyerek elhanyagolása, az abúzus is. Ha viszont megváltozik a családtagok hozzáállása, akkor a függő sem lesz annyira elutasító és bizalmatlan. Beszéljünk az érzéseinkről, legyünk kíváncsiak a másikra, szervezzünk értelmes programokat a gyerekkel – ezek elindíthatják a változást.

A függőség nem vész el, csak átalakul

Hiába tiltották be 2012-ben a nyerőgépeket az országban, nem lett kevesebb a problémás játékos. Sőt a játékfüggőség kialakulásánál van egy olyan kockázat is, amely az elmúlt években vált egyre erősebbé: egy okostelefonnal ma már akár az ágyban fekve is lehet fogadni, pókerezni. Petke Zsolt szerint emiatt tényleg több lehet a szerencsejáték-függő, de a teljes társadalom szintjén nem lesz magasabb az összes szenvedélybeteg aránya, mint mondjuk száz évvel ezelőtt. A különbség annyi, hogy akkor abból a 10 százalékból szinte mindenki ivott, míg ma sokkal változatosabb a kép: van, aki iszik, mások kábítószereznek, de ott vannak a szerencsejátékosok, a túlevők és akár a munkamániások is.

Az érintettek egyik függőségből csúsznak át a másikba, mondja Petke Zsolt, hozzátéve: az alkoholbetegek száma például az elmúlt 15 évben stabilan csökken, a korábbi 800-900 ezer helyett most 550-600 ezerre becsülik. Ez azonban nem azért van, mert jobb lett az ellátórendszer, hanem egyszerűen azért, mert mást használnak.

Én is egy felépülő függő vagyok, gyógyszereket szedtem, piáltam. Öt éve józan vagyok, nem használok szereket, de azóta hatalmas workaholic lettem. És ugyanígy csinálom a sportot, a sorozatnézést meg a vásárlást. A függő sohasem gyógyul meg, csak mindig mást választ a függősége tárgyává

– meséli saját példáját Petke Zsolt.

Az addiktológus szerint egy függő felépülése elsősorban nem orvosi-egészségügyi kérdés, hanem inkább közösségi, és ebben a hozzátartozóknak is fontos szerepük van. Petke Zsolt néhány jó tanácsot is ad, hogyan segíthetünk a családtagunk, ismerősünk vagy saját magunk szerencsejáték-függőségén:

  • Kulcsfontosságú, hogy egy olyan józan közösség tagja legyen az illető, ahol elfogadják a problémáját. Így visszanyerheti az önbizalmát, és kevésbé lesz bizalmatlan másokkal szemben.
  • Adjunk információt, hol tudja elérni a legközelebbi ellátóhelyet! Itt olyan társaktól kaphat segítséget, akik a változásban előtte járnak.
  • Ne fizessük ki az adósságait! Ha helyette rendezzük a tartozását, nem fog terápiára menni, hanem tovább játszik, a szenvedélye pedig még súlyosabbá válhat.
  • Ne hallgassuk el a problémát! Beszéljünk az érintett függőségéről a családban, a munkahelyen.

Nem csak a fogadás gyakorisága számít

A függőség kialakulása szempontjából a különböző játékok eltérő veszélyt jelentenek. Fontos az azonnaliság, hogy milyen gyorsan tud újra fogadni a játékos, és tud-e változtatni a tét nagyságán – olvasható az Abcúg egy korábbi cikkében. Magyarországon a lottószerű játékok a legelterjedtebbek, ami jó hír, mivel ezek nem számítanak kockázatos játékfajtának. Aki tud várni egy hetet, hogy megtudja, nyert-e, annál kisebb az esélye a függőségnek.

MTI Fotó: Balaton József

A legveszélyesebbek a nyerőautomaták, az élő és online kaszinók, az élő és az online póker, de magas kockázattal jár a lóverseny és minden sportfogadás is. A Tippmix, a kaparós sorsjegy és a Puttó közepes kockázatúnak számít.

Ebből az is látszik, hogy a szerencsejáték-függőség nem a fogadás gyakoriságán múlik. A legnépszerűbb játékok nem kockázatosak, a problémás játékosok körében viszont nem a lottó a legelterjedtebb, hanem a sokkal veszélyesebb sportfogadás. A fiataloknál pedig a Tippmix, a póker vagy a kaparós sorsjegy.

Itt kaphatnak segítséget a szerencsejáték-függők

  • A Névtelen Szerencsejátékosok (Gamblers Anonymous) világszerte ismert közössége Magyarországon is rendszeresen tart segítő gyűléseket. A foglalkozások minden olyan városban elérhetők, ahol van orvosi egyetem, azaz Budapesten, Szegeden, Pécsen és Debrecenben.
  • Az OPAI Addiktológiai Osztálya telefonos és e-mailes konzultációt tart fenn a szerencsejátékosok és hozzátartozóik részére. A konzultáció ingyenes és anonim, valamint teljes titoktartás mellett történik. Telefon: +36 30 160 0056, email: jatekszenvedely2019@gmail.com.
  • Az ELTE Szerencsejátékos Segélytelefon (06 1 411 6778) szolgáltatása 2013 óta működik a Szerencsejáték Zrt. támogatásával. Hétköznaponként 15-19 óra között pszichológus, addiktológus szakemberek nyújtanak segítséget szerencsejátékkal összefüggő problémák, kritikus helyzetek kezeléséhez anonimitás és teljes titoktartás mellett.
  • A Játék határokkal elnevezésű iskolai prevenciós program 2012 óta folyik a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Szerencsejáték Zrt. együttműködésében. A program keretében a felső tagozatos és középiskolás diákok és pedagógusaik rendhagyó osztályfőnöki órák és szabadidős klubfoglalkozások során dolgozzák fel a függőség problémáját, valamint keresnek alternatívákat a szabadidő tartalmas eltöltéséhez. A programban elindított információs pontokon (Budapest, Szolnok, Debrecen, Miskolc, Sopron, Kaposvár, Orosháza) az érintettek és családtagjaik felvilágosítást kaphatnak az elérhető terápiás szolgáltatásokról. A program a szerencsejáték-függőknek és hozzátartozóiknak is segítséget nyújt csoportos foglalkozásokon.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top