Aktuális

Gerillaakció: három híres nő szobra került Budapest tereire

És ennek rém egyszerű oka van: a Hosszúlépés.Járunk? a következő egy évben azon dolgozik, hogy több olyan bronzszobor álljon a fővárosban, ami várostörténeti és történelmi szempontból fontos nőket ábrázol. Ennek első lépése pénteki akciójuk, mikor is híres nőkről készült papírszobrokat helyeztek el Budapest kiemelt közlekedési csomópontjain.

Szeretnénk idén minikampányok keretében foglalkozni néhány olyan problémával, ami inkább nőket érint. Ilyen a közbiztonság kérdése, a kisgyerekkel való közlekedés nehézségei, a nyilvános illemhelyek vagy bababarát mosdók hiánya, a nyilvános szoptatást övező közhangulatról nem is beszélve. Ezenfelül szeretnénk megosztani azokat a pesti nők történetét feldolgozó tartalmakat, amikre a sétákat előkészítő kutatómunka során  bukkanunk, és eddig csak a programjainkon voltak elérhetők

– mondja Koniorczyk Borbála a Hosszúlépés. Járunk? egyik alapítója, és egyben ügyvezető igazgatója. A Hosszúlépés 2013 óta szervez tematikus budapesti sétákat, melyeken kiemelten foglalkoznak a város és a nők kapcsolatával. A nőnapi flashmob a szervezet következő évét meghatározó kampányának kezdete: fejükbe vették, hogy egy éven át különféle aktivitásokkal és érdekességekkel hívják fel a figyelmet a budapesti nőre, és olyan városfejlesztési témákba is beleállnak, hogy miként lehetne fejleszteni Budapestet, hogy használhatósági szempontból ne férfiközpontú legyen. A kampány első lépése a pénteki 2019. március 8-i esemény, melynek (őket idézve) lényege, hogy

Budapest csomópontjain olyan inspiráló nőket ismerhetünk meg, akik megérdemelnék, hogy szobrot kapjanak, és akik nagy hatással voltak a város fejlődésére, mégis kevesen ismerjük őket.

A papírszobrok reggel fél 6 és 7 óra között kerültek ki a Ferenciek terére, a Széll Kálmán térre és a Móricz Zsigmond körtérre, Koniorczyk Borbála szerint azért ezekre a helyszínekre, hogy minél több budapesti lássa őket munkába menet. A szobrok délig álltak a tereken, a Hosszúlépés csapata vigyázott rájuk.

Fotó: Bankó Gábor

Na de kik ezek a nők? 

A névsor hosszú volt, a kiválasztásnál lényegi szempontnak vették, hogy kevésbé ismert nőket akartak szerepeltetni, és különböző korokból. „45-ös listát állított össze a Hosszúlépés tartalomfejlesztő csapata, olyan nevekkel, mint Telkes Mária napenergia-kutató, Czinka Panna cigányzenész, Dévény Anna mozgásterapeuta vagy Torma Zsófia, az első magyar régész. Nagyon nehéz lett volna a választás, ha több nőről találunk nagy felbontású, egész alakos fotót, így az utolsó körben szó szerint az döntött, hogy kinek van lába. Ez a probléma része, hiszen nagyon nehéz valakit megőrizni/visszahozni a kollektív emlékezetbe, ha nincs róla kép vagy festmény” – magyarázza Koniorczyk Borbála. Három nőről viszont találtak egész alakos képet vagy festményt, ők azok: 

  • Hollósy Kornélia a XIX. században élt, az ország egyik leghíresebb opera-énekesnője volt. A közönség nemcsak a hangja, hanem jótékonysági akciói miatt is szerette. Olyan segélykoncerteken énekelt, ahol például a gyermekkórháznak vagy a Pesti Jótékony Nőegyletnek gyűjtöttek. Az 1848-49-es szabadságharc idején is fellépett, éves fizetésének 3 százalékát pedig felajánlotta a honvédségnek, illetve a Nemzeti Bank létrehozására. 1890-ben, 63 évesen hunyt el.

Fotó: Bankó Gábor

  • Ramseyer Eszter Émile Gerbeaud felesége volt, férje halála után 1919 és 1940 között ő vezette a világhírű Gerbeaud cukrászdát. A Magyar Konyha írása szerint így búcsúztak tőle kortársai: „Nem ül ott többé tejszínhab-fehér hajával, selyemruhájában a kassza mögött, hogy ellenőrizze, szabályszerű és ízléses-e a habos kávé a nemes porceláncsészében, és hogy eléggé ragyog-e az ezüsttálca a csokoládé alatt.”

Fotó: Bankó Gábor

  • Fischer Annie háromszoros Kossuth-díjas magyar zongoraművész. Zsidó családba született 1914-ben, a második világháborút külföldön vészelte át, 1941-től 1946-ig Svédországban élt zenetudós férjével, név szerint Tóth Aladárral, aki a háború után az Operaház igazgatója volt. Fischer Annie 1995-ös haláláig Budapesten maradt, innen járta a világot. Európában szinte mindenütt koncertezett, fellépett az Egyesült Államokban is. 

Fotó: Bankó Gábor

Mint azt fentebb írtuk, Kiss-Benedek Kristóf papírszobrai délig voltak láthatók, a Hosszúlépés viszont jövő ilyenkor már bronzszobrot szeretne avatni. Közleményük szerint a szervezet csapata megelégelte, hogy a mindenkori várostervezés mind funkcionális, mind kulturális–történelmi szempontok alapján láthatatlannak tekinti a nőket. Az Átlátszó 2018 kutatásaira és cikkére hivatkozva megjegyzik, hogy Budapesten 1173 olyan köztéri alkotás áll, amelyet a Fővárosi Önkormányzat kezel, ebből 150 ábrázol nőket, 45 férfi-női párokat vagy embercsoportokat. Köztük összesen 35 az, akinek „neve is van”, azaz történelmi személyiség. Hozzáteszik, hogy a nőket legtöbbször dekorációs elemként, például

táncoslányként, napfürdőzőként, zenészként ábrázolják, ruha nélkül,

esetleg allegóriaként, például a szabadság, a tavasz, a nyugalom jelképeként.

A statisztikából az is kiderül, hogy Budapesten még állatszoborból is több van, mint nőiből, szám szerint 45 darab: köztük turul, békegalamb vagy gyerekeknek állított maci. 

Megnézem
Összes kép (5)

A legutóbbi, 2016-os KSH adatok alapján 5,1 millió nő él Magyarországon, ez a teljes népesség 52,3%át jelenti. Évről évre több nő szerez felsőfokú végzettséget mint ahány férfi, a nők foglalkoztatottsági adatai mégis jóval kedvezőtlenebbek a férfiakénál. 2016-ban a 15–64 éves korosztály 66,5%-a dolgozott, a munkanélküliek aránya pedig 5,1% volt. Míg a férfiak 73,0%-a dolgozik, addig a nőknek csupán 60,2%-a. A férfiak 5,2%-os munkanélküliségi rátájával szemben a nők esetében ugyanez az arány 5,1%-os. A nők bruttó átlagkeresete 2015-ben a férfiakénak 84,5%-a volt – a fizikai munkát végző nők a férfiak bruttó átlagkeresetének 75%-át, a szellemi foglalkozásúak pedig ennek csupán 68%-át vihették haza. A Hosszúlépés megjegyzi: „Itt az ideje, hogy nőnapon a szomorú statisztikák emlegetése és a hümmögve átadott virágcsokrok helyett tegyünk is valamit.” Budapesten évről évre egyre több a köztéri alkotás, új szobrok, emléktáblák, utcanevek jelennek meg, de alig találni olyat, ami nőket ábrázol, vagy nőkre emlékezik. Számos nyugati országban kampányoltak már azért, hogy a történelem fontos nőalakjai is szobrot kapjanak, itthon most vágnak bele igazán. Már „csak” 11 szobor kell ahhoz, hogy a nők a dobogó harmadik helyére szorítsák az állatokat. 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.