Élettársi kapcsolat: ezeket feltétlenül tudnod kell

Tudtad, hogy az élettársak nem számítanak közeli hozzátartozónak, nem viselhetik egymás nevét, nem fogadhatnak együtt örökbe gyermeket, nem lesz osztatlan közös vagyonuk, és végrendelet hiányában egy fillért sem örökölnek élettársuk után – ami akár a közös otthonuk elvesztését is jelentheti?

2016 végén 2,7 millió magyar család csaknem 18 százaléka élt élettársi kapcsolatban, a párkapcsolatok száma megközelítette a félmilliót a KSH kutatása szerint. A népszerű együttélési módhoz nem szükséges semmilyen regisztráció, hiszen létrejön magától a ténytől, hogy a felek közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben élnek együtt. Az élettársi kapcsolatot azonban a magyar jog nem ismeri el a házassággal egyenértékű jogintézménynek, nem tekinti családjogi kapcsolatnak sem. Ebből is adódik az, hogy az élettársaknak sokszor okirattal kell bizonyítaniuk – legyen szó munkahelyi támogatásról vagy családi adókedvezményről –, hogy valóban élettársi kapcsolatban vannak.

Ha bővül a család

2015-ben majdnem minden második gyermek házasságon kívül született, míg 1989-ben csupán minden tizedik szülés esetében történt így. Amennyiben élettársi kapcsolatban születik gyermek, ahhoz, hogy az apa jogilag is szülővé váljon, teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot kell tennie. Az apa ezt a közjegyzőnél is megteheti – ahogyan a gyámhatóságon, a bíróságon, vagy az anyakönyvvezető előtt is van rá módja. A közös gyermek születése jogi szempontból annyiban megváltoztatja a felek kapcsolatát, hogy utána már családjogi szabályok is vonatkoznak az élettársakra a lakáshasználat és a tartásdíj megítélése kapcsán. Ezek a rendelkezések minden esetben a gyerek érdekeit tartják szem előtt.

Irány a közjegyző!

Az élettársak az együttélésük idejére a vagyoni viszonyaikat szerződéssel rendezhetik, míg amennyiben azt szeretnék, hogy egymás örökösei legyenek, ezt végintézkedéssel biztosíthatják. Ehhez elég felkeresni egy közjegyzőt.

A közjegyző egyéb esetben is tud segíteni, például az élettársi kapcsolat igazolásában. A felek okiratban nyilatkozatot tehetnek a kapcsolatukról, vagy azt bizonyíthatják úgy is, hogy kérik a nyilatkozatuk bejegyzését az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába. Utóbbi a bejegyzés napjától kezdődően fogja bizonyítani az élettársi kapcsolat fennállását, míg az okirat esetében van mód arra is, hogy közösen nyilatkozzanak annak kezdetéről.

Ha az élettársak szétválnak, a vagyon felosztása kapcsán a közjegyző előtt egyezségi eljárást indíthatnak, így tiszta helyzetet teremthetnek és elkerülhetik a később felmerülő vitákat. A közjegyző által készített egyezség ugyanis a bírósági döntéssel azonos hatályú, az abban foglaltakra később nem lehet pert indítani.

Kérdezz, felelek!

Hogyan igazolhatja egy pár, hogy élettársi kapcsolatban él?

Forduljanak közjegyzőhöz, aki közokiratba foglalhatja élettársi kapcsolatuk fennállásáról szóló nyilatkozatukat, így bizonyíthatják, hogy valóban élettársi kapcsolatban élnek, vagy kérhetik nyilatkozatuk rögzítését az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába.

A lombik programra készülőknek, örökbe fogadó élettársaknak mi a teendőjük?

A lombik program az élettársak együttes kérelmére végezhető el, amelyhez az élettársi kapcsolat fennállásáról közjegyző előtt kell nyilatkozniuk. Az örökbefogadást viszont csak egyikük kezdeményezheti, ugyanis Magyarországon csak házaspárok vagy egyedülállók fogadhatnak örökbe.

Az élettárs tényleg nem közeli hozzátartozó, csak hozzátartozó?

Az új Ptk. szerint az élettárs „csak” hozzátartozó. Az élettársnak például joga lehet megismerni a párja gyógykezelésével kapcsolatos adatokat, vagy kérhet fizetés nélküli szabadságot, ha ápolni akarja őt, de nem ajándékozhat a párjának termőföldet, mert azt csak közeli hozzátartozóknak lehet.

 Igényt tarthat-e az élettárs párjától tartásra?

Kevesen tudják, hogy nemcsak egykori házastársnak, hanem a volt élettársnak is járhat tartásdíj, feltéve, hogy az életközösség legalább egy évig fennállt és az élettársak kapcsolatából gyermek született. A tartást a felek főszabály szerint az életközösség megszűnésétől számított egy évig követelhetik egykori élettársuktól. Nem kötelezhető azonban tartásra az a volt élettárs, akinek nincs elég vagyona, és ezáltal saját szükséges tartását vagy gyermekéét veszélyeztetné. Az élettársi tartáshoz való jog akkor szűnik meg, amikor az egyik fél új élettársi kapcsolatot létesít vagy házasságot köt.

Gyermeket vállaló élettársak esetében különválás után a férfinak gyerektartást csak akkor kell fizetnie, ha a gyermek vonatkozásában teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tett vagy az apaság tényét bíróság állapította meg.

 Az élettársak nem örökölnek egymás után a törvény szerint?

Az élettársak a házastársakkal ellentétben nem törvényes örökösei egymásnak, ezért – hacsak nem rögzítik azt végrendeletben – nem is örökölnek egymás után. Sokan csak a hagyatéki tárgyalás során döbbennek rá, hogy párjuk vagyonából semmi sem illeti meg őket. Ennek elkerülésére kézenfekvő megoldás, ha az élettársak közjegyzőhöz fordulnak, és végrendeletben gondoskodnak egymásról haláluk esetére.