„Lefeministázni” valakit sokáig sértésnek számított

Emma Watson, Keira Knightley és a Bridget Jones naplója a szerzője, Helen Fielding írásai is olvashatóak az Egy feminista nem jár rózsaszínben – és egyéb hazugságok című kötetben, mely októbertől kapható magyar nyelven. „Ezek az írások briliánsak, erőteljesek és valódiak, megvilágítják az utat a jövő női vezetői előtt” – mondja Reese Witherspoon a kötetről, mely nemzetközi szinten ismert írók, színészek, énekesek, művészek, kutatók, vállalkozók és aktivisták gondolatait gyűjti össze a nőket érintő kérdésekről. Nők írásai nem csak nőknek arról, hogy mit jelent számukra a feminizmus.  

A magyar változatban a könyv magyar nők gondolataival egészült ki: D. Tóth Kriszta, Kalapos Éva Veronika, Kemény Zsófi, Mészáros Antónia, Nyáry Luca, Rácz Zsuzsa, Szabó T. Anna és Tóth Krisztina is írt bele.

Magyarországon ehhez hasonló könyv még nem jelent meg: az írások egyrészt kronologikus áttekintést nyújtanak a feminista mozgalomról, másrészt rengeteg szempontból járják körül a nők helyzetét. Vagy, ahogy a kötetben többen is mondják: az „F-betűs szót”, „amit sokan még mindig félve ejtenek ki, hisz „lefeministázni” valakit sokszor és sokáig sértésnek számított” – mondja a kötet főszerkesztője, Csapody Kinga.

Fotó: Profimedia

A kötetet nem igazán lehet trendekbe sorolni, de ha már mindenképp hasonlítani szeretnénk valamihez, akkor a 2017-ben berobbant Esti mesék lázadó lányoknakra gondolhatunk, amely híres nők élettörténetét beszéli el gyerekeknek. A világsikerű mesekönyv itthon népszerű lett, sőt gyorsan utána két másik, hasonló témájú hazai könyv is megjelent. Az egyik Fodor Marcsi és Neset Adrienn közös alkotása, az 50 elszánt magyar nő, a másik a Móra Kiadó gyűjteménye, a Magyar mesék lázadó lányoknak, melynek szerzői között ismert írók és költők is vannak. Ezek is híres nők életútjait mutatják be, de alapvetően nem a girl power a témájuk.

Az Egy feminista nem jár rózsaszínben – és egyéb hazugságok ötletgazdája és szerkesztője, a mindössze 23 éves Scarlett Curtis viszont ezt a témát és érzést helyezte a középpontba. Ő a kamaszkorában átélt betegség hatására kezdett feminizmussal foglalkozni és arról publikálni, ma már aktivistaként, íróként és újságíróként is ismert.

Nagyon érdekes, hogy Keira Knightly mennyire novellisztikusan ír, Helen Fielding viszont friss Bridget Jones-hangon szólal meg. A magyar szerzőgárda tekintetében is a sokszínűség, emellett a hitelesség volt a fő szempont.

 „Olyanokat kerestünk, akik számára fontos az, hogy nők, és az is, hogy beszéljenek nőket érintő témákról, megbélyegzésekről – mondja Csapody Kinga. – De mesélnek azokról a helyzetekről is, amikor nem kellene, hogy téma legyen az, hogy ők történetesen nők.” Ilyen például Tóth Krisztina írása, mely érzékletesen rámutat arra, hogy milyen furcsa lenne az, ha egy férfi szerzőt faggatnának egy interjúban arról, hogy a beszélgetés alatt ki vigyáz a gyermekeire.

A tőle megszokott profizmust hozza Szabó T. Anna, D. Tóth Kriszta haikuja nagyon betalál, és elmond mindent, ami fontos a feminizmussal kapcsolatban. Kalapos Éva Veronika versben, Kemény Zsófi prózában szól hozzá a kötet témájához.