nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Ez van!
Elhunyt Kányádi Sándor

Elhunyt Kányádi Sándor

A mai magyar költészet egyik legnagyobb alakjaként tartották számon.
NLCafé/MTI
f Ajánlom

Életének 90. évében elhunyt Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő, a Nemzet Művésze – tájékoztatta szerdán az MTI-t a család.

Kányádi Sándor 1929. május 10-én született az erdélyi Nagygalambfalván. A székelyudvarhelyi református kollégiumban, a Római Katolikus Főgimnáziumban és a fémipari középiskolában tanult, majd beiratkozott a Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára. Magyar-irodalom szakos tanári diplomát a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett 1954-ben, de tanárként sohasem dolgozott, ehelyett az irodalomnak szentelte életét – írja róla a Wikipédia.

Első költeményét Páskándi Géza  közölte 1950-ben, a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1951–52-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, ezzel egy időben néhány hónapig az Utunk, 1955–1960-ban a Dolgozó Nő munkatársa, 1960-tól 1990-ig pedig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője volt.

1967-ben Líránról Bécsben címmel tartott előadást Bécsben, 1984-ben pedig egy hosszabb észak- és dél-amerikai előadókörúton is részt vett. 1987-ben meghívták a rotterdami Nemzetközi Költőtalálkozóra, de nem kapott útlevelet. Tiltakozásul kilépett a Román Írószövetségből. 1992-ben Izraelben erdélyi jiddis népköltészet-fordítását mutatta be.

Kányádi 1990-től az Antitotalitárius Demokratikus Fórum tiszteletbeli elnöke volt, 1997-től pedig a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja. A kortárs magyar költészet egyik legnagyobb alakjaként tartották számon. Alapvető témái közé tartozott az anyanyelv megtartó ereje és az erdélyi kisebbségi sors.

Kányádi Sándor 2017. november 17-én. Fotó: Czimbal Gyula, MTI

Megosztás Facebookon