A ragályos betegségek ellen két úton szerezhetünk védettséget: vagy egyszerűen átesünk rajtuk, vagy védőoltások útján, amikor szimulálják a fertőzést, vagyis elölt vagy gyengített kórokozót juttatnak a testbe. Mindkét esetben termel a védekezőrendszer ellenanyagot, emlékszik a vírusra, és az újbóli találkozáskor harcba száll vele. Jó, ezt eddig is tudtuk. De hogy az immunrendszer emlékezetkiesésben is szenvedhet?!
Amnéziás immunrendszer
„A legújabb kutatások alapján ma már tudjuk, hogy a kanyaróvírus hatalmas pusztítást visz véghez a szervezet védekezőrendszerében: kisgyermekeknél úgyszólván teljesen kitörli a korábbi fertőzések vagy védőoltások emlékét, és „immunamnéziát” okozva évekre jelentősen gyengíti a fertőző betegségekkel szembeni ellenálló képességet” – magyarázza Müller Viktor elméleti biológus a tudomány.hu-n. Az internetes oldalt nemrégiben indította a Magyar Tudományos Akadémia, mert szeretne küzdeni az áltudományok ellen. Nem véletlen, hogy az első publikációk e témában jelentek meg, hiszen kontinensünkön egyetlen év alatt megnégyszereződött a kanyarómegbetegedések száma. Ukrajnában, Szerbiában és Romániában ma is dúl a járvány, mely hazánkra az úgynevezett magas átoltottság miatt szerencsére nem terjedt át.
Mindezek mentén ismét fellángoltak az összetűzések az oltásellenesek és az azokat támogatók, elfogadók tábora között. Az indulatos vita életben tartásához, azt gondolom, a média is hozzájárult azzal, hogy olykor a legszélsőségesebb véleményeket hangosította ki. Az oltásellenes mozgalom vádaskodásai (melyek szerint a többség, azaz a gyermekeiket beoltatók veszélyeztetik csemetéik egészségét) biztosan nem célravezetők, ugyanakkor őket sem bélyegezném meg. Talán ha a viszály helyett azt keresnénk, ami közös bennünk – azaz hogy felelős szülőként valamennyien a legjobbat akarjuk gyerekeinknek –, az jó kiindulópont lehetne, és a valóban megalapozott érvek célba érnének.
A kanyarós mindenkit megfertőz
Abban a tudományos világ egyetért, hogy az életkorhoz kötött, kötelező védőoltások beadásának összehasonlíthatatlanul nagyobb a hozadéka – értsd: súlyos vagy éppen halálos betegségektől óvnak meg –, mint az esetleges kockázata vagy szövődménye. Az említett, kanyaró elleni védőoltásra vonatkozó nemzetközi adatok és tapasztalatok jól modellezik, hogy nem túlzás azt állítanunk: olykor világméretű összefogásra van szükség a védekezéshez és utánkövetéshez.
De miért is oltunk a kanyaró ellen? Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a kanyarónak még a 20. század közepén is évente körülbelül két és félmillió halálos áldozata volt védőoltás hiányában. Hogy legyen mihez viszonyítanunk a számot: ez jelentősen meghaladja az AIDS-ben elhunytak éves számát még a HIV-világjárvány tetőpontján regisztrálthoz képest is!
Nem fog fájni (Profimedia)
Mit történt, mi történik Romániában? Idén áprilisban a fertőzött és bejelentett kanyarós esetek száma elérte a 12 ezret, a halálos áldozatok száma pedig a 46-ot, áll az ottani országos tisztiorvosi szolgálat jelentésében. Ezek az adatok az elmúlt két évre vonatkoznak, amióta a járvány terjedni kezdett az országban. Érdemes tudni, hogy Romániában nincsen kötelező védőoltás. Ennek köszönhetően az átoltottság csupán 45 százalékos, ezzel szemben az Egészségügyi Világszervezet ajánlása 95 százalék lenne. Vagyis ennyi kellene ahhoz, hogy a járványt sikerüljön megfékezni.
A kanyaró az egyik legragályosabb betegség: a teljesen fogékonyak – azaz a nem védettek – körében egyvalaki a környezetében akár tizennyolc embert is képes megbetegíteni, ez a gyakorlatban azt jelenti például, hogy mindenkit, aki egy légtérben tartózkodik vele.
Az Országos Epidemiológiai Központ adatai szerint Magyarországon 1960-69 között (1969-ben vezették be hazánkban a védőoltást) 30-50 ezer kanyarómegbetegedést jelentettek évente, 10-170 közötti eset halálos kimenetelű volt. Azaz a legjobban sújtott évben 50 ezer beteget és 170 halálos áldozatot regisztráltak. 1991-től ismétlő oltást is kapnak gyermekeink, azóta a megbetegedések évi átlaga 15 alá csökkent. Viszont éppen a szomszédos romániai járvány miatt idén már áprilisban elértük ezt a számot.
Kockázatok, mellékhatások, anyai érzések
A kanyaró-, a mumpsz- és a rubeolavírus elleni védőoltást együtt adják. Lássuk, milyen szövődményei, kockázatai lehetnek! Nagyon gyakori mellékhatások (10-ből több mint 1): bőrpír az oltás helyén és 38 fokos vagy annál magasabb láz. Gyakori mellékhatások (10-ből legfeljebb 1): fájdalom és duzzanat a beadás helyén, 39,5 fokos vagy annál magasabb láz, bőrkiütés, felső légúti fertőzések. Nem gyakori mellékhatások (100-ból legfeljebb 1) – álljanak itt a legijesztőbbek –: középfülgyulladás, hörghurut, hasmenés és hányás. A ritka mellékhatások (1000-ből legfeljebb 1) közül a szakirodalom többek között a lázgörcsöt és allergiás reakciókat említi.
Jómagam ismertem-e a lehetséges szövődményeket, mielőtt első gyermekemet beoltották? Igen, ismertem. Féltem-e, hogy esetleg pont az én kislányom lesz az a bizonyos egy az ezerből? Igen, féltem. Ideges voltam-e, hogy majd sírni fog, hogy majd nekem kell lefognom? Igen, ideges voltam. Ő persze semmire sem emlékszik az egészből, az anyai emlékezet dolga ezt egy életen át cipelni. És természetesen nem bántam meg. Pedig egy ismerősöm, aki az oltásellenes mozgalom egyik éharcosa volt akkoriban, „jóindulatúan” így kommentálta az oltás beadatását: „Jól megkülditek a baba immunrendszerét!” Igen, megküldtük, hogy mindentől megóvjuk, ami csak rajtunk múlik…
Koltai Róbert betekintést engedett otthonába, és rögtön el is állt tőle a szavunk
A világ egyik legunalmasabb városa alig két órára van Budapesttől
Ezt hozza a csillagjegyeknek az áprilisi telihold
Exkluzív: Így él Kanadában Polyák Lilla és Gömöri András Máté
Mégis eladja Törőcsik Mari velemi házát a lánya – kiderült, mennyit kér érte
Eltelt 25 év: így nézett ki Zimány Linda, rövid barna hajú tiniként
Zuhanás, repülés, üldözés – A pszichológus elárulta, mit jelentenek a leggyakoribb álmok
