Aktuális

Balázs Béla ismeretlen az érettségizőknek, a többi feladat rendben van – így látja a magyartanár az idei középszintű magyarérettségi feladatait

Schulteisz Zita magyar szakos tanár szerint az idei feladatok nagy része jó választás, Balázs Béla meséje az egyetlen, ami nehéznek tűnik. Éppen ezért azt gondolja, hogy a többség inkább az összehasonlító verselemzést választja majd.

A „barátság szociológiájáról” szóló könyvismertető cikket kaptak a magyarból középszinten érettségizők, így ennek alapján kell megoldaniuk tíz feladatot.  A két és fél oldalas szöveg a „barátságkutatásról” és a barátság születéséről és fogalmáról szól, a könyvismertetőben több szociológiai fogalom is szerepel.

A barátság témája jó választás, mert ebben a korosztályban különösen fontos a barátság, sokat foglalkoznak vele, és az internet korában az ismerkedés és a barátkozás egészen új dimenziói is megjelenhetnek. Az olvasott szöveg alapján tisztázni kell, hogy mi a barátság fogalma, hogyan jön létre a barátság. A szövegben szereplő szociológiai fogalmakat is értelmezni kell. Én mindig azt tanácsolom a tanítványaimnak, hogy először olvassák el figyelmesen a szöveget, készítsenek egy rövid vázlatot, és gondolják át, hogyan épül fel a szöveg. Hogyan fejti ki a szerző a címben megadott vezérgondolatot, hogyan viszi tovább egy-egy bekezdés a témát, más szóval hogyan jön létre a szövegösszetartó erő, vagyis a kohézió. Fontos a cím és a szöveg kapcsolata, érdemes megnézni a logikai és tartalmi összefüggéseket is, kiemelni a tényeket, adatokat, álláspontokat. Nem mellékesek a grammatikai és a stiláris jegyek is. Jelen esetben sok szociológiai kifejezés is szerepelhet, ezekre is fel kell hívni a figyelmet. Aki ezek alapján megy végig a szövegen, annak nem hiszem, hogy gondot okozna a szöveg megértése, és a kérdésekre adott válaszok sem

– mondta el Schulteisz Zita magyartanár az NLCafénak.

A 2018-as magyar írásbeli érettségik közép- és emelt szinten 240 percig tartanak. Középszinten az I. feladatlap egy 60 percre tervezett szövegértési és egy 30  percre tervezett szövegalkotási feladatot tartalmaz. A dolgozatokat a 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti, ezután osztják ki a II. feladatlapot, amelyben egy műértelmező  szöveg alkotását várják 150 perc alatt. Az emelt szintű írásbeli szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból, valamint  két különböző szövegalkotási feladatból áll. A diákok  egyetlen feladatlapot kapnak, a rendelkezésükre álló időt tetszésük  szerint oszthatják meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is ők döntik el. A helyesírási szótár végig használható az érettségi alatt.

A középszintű magyarérettségi első részében egy szövegértési feladatsort és egy rövid szövegalkotási feladatot kell megoldani – a 90 perc végén a tanárok beszedik a lapokat.

érettségi 2018, magyar középszintű írásbeli érettségi

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Az érvelési feladatok is jó választásnak tűnnek, hangsúlyozta Schulteisz Zita. Mind az új ünnepek, mind a hivatalos levél – lerobbant épületekről, hiányzó intézményekről írhatnak levelet lakhelyük önkormányzati képviselőjének az érettségizők – megoldható feladat, ezekkel a témákkal foglalkoznak rendszeresen a középiskolában, vagyis a gyerekek többségének nem okoz majd nehézséget az elkészítésük.

Beszéljünk először a hivatalos levél formai elemeiről: feladó, címzett, dátum, témamegjelölés nem hiányozhat, oda kell figyelni arra, hogy tárgyszerű legyen a megfogalmazás, pontosan írjuk le, melyik épületről van szó, rögzíteni kell a mostani állapotát, és érvelni kell a felújítás fontossága és szükségszerűsége mellett. Javaslatokat kell tenni ennek a menetére, majd a záróformulában leírni, hogy a levélre választ várunk, illetve elköszönni. Ebben semmi ördöngös nincs.

A diákok választhattak, vagyis a hivatalos levél helyett  olyan „újabb igényekhez, szokásokhoz, nemzetközi trendekhez” kapcsolódó ünnepekről is írhattak, mint a Valentin-nap vagy a halloween, itt 120-200 szavas szöveget kell alkotniuk.

Az életkoruknak, az érdeklődési körüknek ez a téma is megfelel, sőt kifejezetten vonzó is lehet a gyerekek számára. Meg kell jelölni, hogy melyik ünnepet választotta, le kell írnia, hogy mit tud erről, mióta ünnepeljük itthon, és mióta létezik a világ más területein, kik és hogyan ünneplik, milyen tényekre alapozza, hogy egyre népszerűbb, illetve milyen haszna, előnye van az ünnep létének. A hivatalos levéllel szemben ez személyes is lehet, saját élmények is belekerülhetnek.

A középszintű feladatsor második részében két feladat: egy mű (vagy műrészlet) problémaközpontú, értelmező bemutatása vagy két mű (vagy műrészlet) adott szempontú összehasonlító elemzése közül választhatnak a diákok. Akármelyiket is választják az érettségizők, egy 400-800 szavas esszét kell írniuk 150 perc alatt.

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A műértelmező szövegalkotási feladatot választó érettségizőknek egy Balázs Béla-mesét kell elemezniük, ez egy kicsit kiszúrásnak tűnik.

Balázs Béla nem olyan szerző, akiről sokat tanulnak a fiatalok, ezért ez számukra nem könnyű feladat. Nem ismerik eléggé a szerzőt, és nem biztos, hogy ismerik a meséi sajátosságait. Itt szerencsés a mese műfajának bemutatásával kezdeni, esetleg kiemelni a népmesei sajátosságokat, majd áttérni Balázs Béla meséinek ezekétől eltérő, vagy azokéhoz hasonló elemeire. Balázs Béla különösen fontosnak tartotta a mesét, mert szerinte ezen keresztül lehet nevelni a gyerekeket, nem mellékesen politikai és szemléleti befolyással lenni a jövendő generációra. A mesékben szereplő csodák is fontos szerepet kaptak nála is, hiszen azok még nagyobb lehetőségét biztosíthatták egy egyelőre valószerűtlen igazságosabb társadalom létrejöttének. A szecesszió erős hatással volt meséi megírására, az indiai, kínai mesemotívumokkal együtt. Egzotikus, elvágyódó hangvételű művek ezek, de mivel a szerzővel nem nagyon foglalkoznak középiskolában, ezért sajátos feladatnak tartom, és szerintem csak kevesen futottak neki.

Az összehasonlító műelemzést választó vizsgázóknak egy József Attila- és egy Szabó Lőrinc-verset kell elolvasniuk, majd összevetniük. Az elemzés szempontjai és maguk a művek jól passzolnak az érettségizők korosztályához, az egymás után következő generációk viszonyára is ki kell térni az esszében a két költemény alapján.

József Attila és Szabó Lőrinc verseinek összehasonlítása jóval könnyebb feladat, mint Balázs Béla, de mivel a verscímeket még nem tudom, ezért csak általánosságban tudok beszélni róla. Elsőként a két költő egyéniségét és a róluk szerzett ismereteket lehetne röviden megemlíteni, a két költemény keletkezésének körülményeit, majd rátérni a két vers témájának hasonlóságára. Mivel ez  összehasonlító elemzés, ezért mindig párhuzamosan, együtt kell vizsgálni a két művet. Oda-vissza kitérni, hogyan bonyolódik tovább egy-egy gondolat, ezt milyen költői eszközökkel oldja meg az egyik vagy a másik alkotó. Melyikük milyen stilisztikai elemet választ a gondolat kifejtéséhez, milyen a ritmika. Itt lehetőség nyílik arra is, hogy a dolgozat írója személyes véleményét is belefűzze: megemlítve, neki melyik vers művészi üzenete, költői megoldás tetszik jobban.  Összehasonlító elemzést nagyon gyakran írnak a diákok, a szerzők is ismertek, szerintem ezzel a feladattal többen is könnyebben megbirkóznak

– mondta el Schulteisz Zita magyartanár a NLCafénak.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top